Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-04 / 2. szám

• «Wal.

Komáromi Lapok

hosszabbítani és ez által a magyarság fennmaradásának a biztosítását megnehezíteni. Ezzel a Népszövetség előtti panaszunk kedvező és a jognak megfelelő elintézése hátráltatva, akadályozva nem lett s nem is történt eddig még semmi, ami jogos kétséget támaszthatna a tekintetben, hogy a Népszövetség panaszunkat igazságosan és igy kedvezően fogja elintézni.

Ezen nyilatkozat megtételének szüksége azért forog fenn, mert a Híradóban, a karácsonyi számban olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely könnyen megtévesztheti a magyarságot és visz szatarthat egyeseket attól, hogy az állampolgárság megadását a lex Dérer alapján kérjék, ami a magyarságnak a köztársaság területén való számbeli jelentőségét csökkentené.

Kelt Rimaszombatban, 1926. dec. 30. Nagy Sándor sk. Dr. Törköly József sk.

pártigazgató. id. omágo« elnök.

Alpa-menthol-sősborszesz ez mindenkinek jót tesz. Egészséged érdeke, hogy vedd s vigyázz arra, hogy pénzedért valódit szerezz 1

I

8*0-14

Az évvégi statisztika a születések, halálozások és házasságok számáról.

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, — január 2.

Komárom városának természetes szaporodását tüntetik fel az alábbi számok. Az elmúlt esztendő bizony nem igen volt kedvező ebben a tekintetben sem, mert a lakosság szaporulata nem érte el a százat sem.

A népesedési statisztika itt figyelmen kívül hagyja a bevándorlást, mely a múlt évben is elég nagy mérvet öltött de erről pontos adatokat a bejelentő hivatalnak keltene szolgáltatnia.

Az egyes felekezetek szerint a következően oszlanak meg a születések és halálozások:

síül.

halál.

azap.

apad,

Katolikus

282

207

75

—

Református

82

78

4

—

Evangélikus

29

12

18

—

Izraelita

18

28

—

10

Összesen

411

324

87

10

A természetes szaporulata a lakosságnak mindössze 87, tehát kevesebb, mint a múlt esztendőben.

A házasságkötések száma pedig igy alakult:

Katolikus 71

Református 28

Evangélikus 9

Izraelita 5

Nemre nézve a katolikus egyházban született:

fiú 142, leány 40, összesen 282, meghalt:

férfi 108, nő 99, összesen 207.

A református egyházban született:

fiú 39, leány 43, összesen 82, meghalt:

férfi 32, nő 46, összesen 78.

Az evangélikus egyházban született:

fiú 22, leány 7 összesen 29, meghalt:

férfi 3, nő 8, összesen 11.

Az izraelita hitközségben születések:

fiú 9, leány 9, összesen 18, halálozások:

férfi 13, nő 15, összesen 28.

Végeredmény: születés fiú 212, leány 199, összesen 411; halálozás férfi 156, nő 168, összesen 324.

A legkedvezőbb a születések aránya az evangélikus egyházban, ahol a halálozásokét 180 % al múlja felül, ezenkívül érdekes, hogy itt 22 fiú és 7 leány született. A legkedvezőtlenebb az izraelita hitközségben, ahol a halálozások 10-el múlják felül a születések számát.

Prágai sonka, naponként friss virstli, finom felvágottak. — Sajtok i Trappista, Roquefort, SSign n &tb., szardíniák és mindennemű külön- ) iegességek legjobban 5 és legolcsóbban, a

vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza

mellett). — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros éraki «61

I coiili és a mim.

— Lelley újra zászlót bont. — Mire jók \ a műkedvelők ? — Uj talaj szerzése a műkedvelők utján. —

A Dunaszerdahelyen megjelenő Csallóközi Hírlapban olvassuk az alábbi érdekes híradást:

A tavalyi nemzetgyűlési választásokból még mindenkinek élénk emlékezetében levő nyugat8z!ovenszkói kér. szoc. párt nem elégszik meg a lassú elmúlással.

Mint értesülünk, az elmúlt napokban Lelley Jenő dr., a nyugatszlovenszkói kér. szoc. párt volt vezére, néhány érdekbarátjával Érsekujvárott összejöveteleket tart ott, amelyeken a közeledő községi választásokra való tekintettel elhatározták, hogy újból felélesztik halottaiból a nyugatszlovenszkói kér. szoc. pártot „Keresztény Néppárt“ elnevezéssel, azonkívül elhatározták, hogy újból megindítják a „Népakarat" cimü hetilapot.

A párt már meg is kezdte lassú munkáját. Itt Csallóközben furcsa eszközhöz fordult a párt megalapozása tekintetében. Knapp Vince a Csallóközi Lapok hasábjain „Műkedvelők rovata" címen rovatot nyitott pár héttel ezelőtt, melyben Csallóköz műkedvelőit oktatja, könyveket ígér, színdarabokat ajánl, f

A rovatban mindig megtalálható a cím: Köztársaságtér 8. Pozsony.

Kötelességünknek tartottuk felvilágosítani & mü* ed velőket, hogy a Knapp Vince által hirdetett „Műkedvelők szövetsége“ nem más, mint a Lelley-párt pozsonyi expoziturája.

A cikkíró a to/abbiakban a duna szerdahelyi Műkedvelő Szövetséget ismerteti és nem fűz megjegyzést Lelley és a műkedvelők közötti állítólagos kapcsolathoz.

Mindenesetre érdekes és egészen uj terjeszkedési mód a műkedvelőkkel való kapcsolat keresése.

Szilveszter est a Legényegyletben.

Egész beidegződött szokásává vált a mai kor emberének, nogy az esztendő utolsó napját vidáman, szórakozással teli jókedvben töltse. Érthető is: különösen a mai agyonzaklatott, bajokkal, panaszokkal teli tűzdelt korban. Sokan vannak bizony, akiknek az egész esztendőben nem igen jut ki a mosolyból, az ártatlan kacajból, s azért keresve-keresik az alkalmat, hogy legalább a keserű esztendő utolsó napját kellemesen szórakozva tölthessék. De hányán vannak, kik keresik a szép tiszta szórakozást, s a jelen elfajzott szokásai, elszomorító durva mutatozasai miatt azt, amit keresnek, nem találják meg. Örvendetes jelenség, hogy a mulatságok nívójának lesüiyedésében jelentkezik már a visszahatás. Érzik az emberek, hogy nem borra, duhaj táncra, tulszabados kilengésre van szükségük, hanem nemesen tiszta épületes szórakozásra, s örülnek, ha ezt (megtaláljak valahol.

Ilyen szép, minden tekintetben kifogástalan, évek óta oly jól nem sikerült mulatság volt a Ltgenyegylet Szilveszterestje. Dicséretére válik az egylet lelkes ifjúságának, ki a páratlanul fényes műsorral teljes erővel azon volt, hogy kellemes órákat szerezzen, az egylet dísztermit zsúfolásig megtöltő válogatott közönségnek.

Prologul kedvesebb és értékesebb számot nem választhatott volna a rendező, mint Mécs Lászlónak: Hajnali harangszavat, melyet Legát József egyetemi hallgató szavait nagy rátermettséggel, meiy át érzéssel. Fénypontjai s legértékesebb számai voltak az estnek Krizsán József hegedűművésznek zeneszámai. Feszült figyelemmel, áhitatos csendben élvezie a közönség a hegedűn s violán előadott Artot és Bach zenét 8 szűnni nem akaró tapsban hódolt a kiváló, és a karácsonyi és szilveszteri fellépése után már közismert, tehetségéért, átérzeít, mesterien kidolgozott, kiforrott játékáért, művészi technikájáért a méltán lelkesen ünnepelt művész előtt. A forró taps elismerésevolt művészi teljesítményének, valamint Bokrossy Manci budapesti zeneakadémiai növendék nagy rátermett séggel megjátszott zougorakiséretének. A közönség soraiból mind sűrűbb az óhaj, hogy minél gyakrabban gyönyör ködhessék ezekben az értékes hangversenyszámokban.

Köztetszést arattak a bájos balerinának, Windeisen Mancinak szólóban előadott szinte lángolóan heves elragadó magyar tánca, valamint Pataky Józseffel eltáncolt kedves szaion tánca. Méltóan csatlakozott a művészi számokhoz a kabaréest három egy feivonásos bohózata, mely tetszést, szűnni nem akaró tapsot, fairengető kacajt keltő komikumávaLEIragadóan bájos volt a közkedvelt Czirja Rózsinak parasztmenyecskéje, Lenhardt Linának ügyvédnője s Kreschka Mancinak nagy átérzéssel megjátszott bakternéja. — Sok örömet szereztek s kiváló játékot produkáltak a közismert neves szereplők: Balogh Miklós a részeg bakternek, Pataky József ügyvédnek Horváth V. parasztlegénynek, Németh Gy. betegsegélyző orvosnak, Novdk

1., Weleba J. Gonda J, Szaday Z„ Kiss

1., Pataky J , Balogh M„ betegeknek az alakításaival. Balogh Kálmán a kiváló nőimitáior játékával megkacagtatta a közönséget. Balogh ügyesen súgott.

A műsor után sem akart megszűnni a jókedv, megszólalva a tüzes cigányzene, kezdetét vette a világos reggelig tartó, bűt feledtető tánc, mely szolid szépségével gyönyörködtette a szülők szivét, lelkét, mig a fiatalok járták a vidám táncot. A Legényegylet pedig örömmel könyvelheti el a szilveszteri

mulatságát, mert évek öta sokas sem láttak sem a közönség lelkesedésében, számában s a műsor sikerében Ilytnt jól sikerült mulatságot A sok sürgetésnek engedve, a Legényegylet elhatározta, hogy a szilveszteri műsort a farsang folyamán egy vasárnap délután megismétli kacagtató délután alakjában; a kedves táncosnőknek pedig azt üzeni az egylet, hogy készülődjenek a január 30-ikl nagy jelmezes legényegyleti mulatságra, ahol ismét lesz jókedv, szép és nemes szórakozás. (—ly)

1987. jannár 4.

— Vallásos estély a Koliéalanbm.

Január 2-án, vasárnap este 6 órakor tartotta a komáromi református egyház hatodik, ez évben az első vallásos estélyét a Kollégium nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltött az egyház közönsége. Változatos, komoly nívón álló szép műsorban gyönyörködhetett a hallgatóság, amelyre a tartalmas előadások léieknemesitő és hitépitő hatással voltak. Az első dicséret kezdő versének elénekelése után Parais Árpád

s. lelkész fohásza emelte a lelkeket a magasságba, mely után ugyancsak 6 folytatta bibliamagyarázatát Pál apostol leveleinek ismertetésével, megkapóan elmélkedvén az emberek bűnösségéről, az Istennek személyt nem válogató szeretetéről és egyenlő igazságosságáról. Galambos Zoltán ref. lelkész folytatta a komaromi ref. egyház történetének ismertetését. Nem szaraz történelmi adatokat sorolt föl, hanem az események hü tükrének bemutatása mellett megragadó szavakkal ecsetelte a nagy ősöknek, az egyház akkori hiveines példát mutató s határtalan áldozatkészségét hatalmas templomuknak és Kollégiumuknak fölépítése körűi, valamint a vallasüldözések után a gyülekezet élén működött, európai hirü id.Péczely József és társa Mindszenthy Samuel piedikatoroknak az egyház felvirágoztatása körüli feledhetetlen nagy érdemeit. A lendületes és tartalmas előadáson kívül Tólfi István, az egyház kőitőkarnagya saját szerzeményű, alkalmi szép éneket adott elő a hallgatóság igaz élvezetére. Kelemen Kál/nán II. éves teológus ügyes hegedüjátékát Tárnok Etelka kísérte zongorán, majd Czirok Béla II. éves teológus Kersék Jánosnak „Üres templomok“ c, rerrnsk költeményét szavalta el mély hatással. Még Ádamkó Sándor adott elő egy vallásos költeményt s végül Galambos Zoltán imája és a LXXXIX. zsoltár első versének közös eléneklése zárta be a lélekemelő estélyt,

— Megszavazták Gután az iparos ás kereskedő tanonciskolát A Komáromi Járási Alt. Ipartársulat a társulati szervezet kiépítése során már megalakulása óta arra törekedett, hogy az iparos és kereskedő tanoncok elméleti oktatása a járásnak lehetőleg minden nagyobb községében megfelelő iskolai szervezettel megoldassák. Az iskola fsiáüitás elsősorban Gután és Nagymegyeren vált szükségessé, ahol az évi átlagtanoncszám a 40 et meghaladja. Agútai tanociskola megszervezése december 30 án történt meg. A szervező előmunkálatra Löwen.» síéin Antal Guta község főjegyzője hívta össze az iskola fenntartásáról gondoskodni kötelezett érdekelteknek: a községnek, a keresk. és iparkamarának, és a járási Ipartársulatnak, a községbeli tanonctartó iparosok és kereskedők képviselőit. A. Komáromi Jársi Ipartársulatot Boldoghy Gyula társulati elnök és Ivdnjy Gáza társ. titkár és a szervezési munkálatokra felkért Telkes Mihály komáromi tanonciskolái igazgató képviselték. A társulat körzetének választmánya Breier Armin volt társ. választói alelnök Reicher János körz. elnök vezetésével képviseltette magát. A rom. kath. iskolaszéket Palkovich Viktor esperes képviselte. A szervező értekezlet elnökévé megválasztott Löwensteih Nntál főjegyző az értekezlet megnyitása kapcsán a községe nevében üdvözölte a megjelenteket és örömét fejezte ki azon, hogy Guta község ismét egy igen fontos és eddig nagyon is nélkülözött kultúrintézménnyel szaporodik a tanonciskola megszervezése utján, amely úgy a jövő iparosgenerációnak, ftiint a község egész lakosságának is javát fogja előmozdítani. A rendező bízottság jegyzőjévé Nagy Béla, pénztárosává Morvay János gűtai tanítót