Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-07 / 94. szám
Negyvenhetedik évfolyam. Ö4. szám. Szombat, 19S6. augusztus 7 ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYÁT JÓZSEF dr. ga6&grai^^aEaBB£^eaB55MjM«Bi^i!*yaaMga^^ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben é» vidékre postai szétküldéssel: Égé** évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 K5. Ifgyes szám árat 89 fillér. Miaiillúiisla. Komérom, —aug. 6. Egyik magyar képviselőnk a pozsonyi minisztériumban magasrangú tisztviselővel beszélt Palkovich Viktor volt nemzetgyűlési képviselő kiutasításáról, aki erre azt jegyezte meg, hogy ez csak az „alantas hivatalok túlbuzgósága“ és a rnmíSETeiíium főltétlen revízió alá veszi az ügyet. Megmondjuk oiyan őszintén, a mint azt érezzük, hogy ez a „túlbuzgóság“ az alantas hivatalokban már tűrhetetlenné kezd válni és a legkomolyabb akadálya a konszolidációnak. Egyes állami tisztviselők — nem tudjuk miér*, — mert sem miveltségük, sem tudományuk nem nagyobb, mint a magyar városok kultúrájában nevelkedett és élő polgároké, valami providenciális küldetést éreznek magukban és a saját tükrük előtt megnövekedik az alakjuk, mint hivatali hatalom birtokosainak. Ezek a reájuk bízott hatalommal rútul visszaélnek, mert a tőlük idegen nemzetiségű polgárokat jogaikban lépten-nyomon megrövidítik. Valami meghódított gyarmaton, vagy félvad nép közt érzik magukat, amelyet minden áron és eszközzel pacifikálni kell, tehát legelső sorban a pacifikáciő tapintatos eszközéül a csendőrszurony kínálkozik. Meg kell állapítanunk, hogy mi, magyarok, ehhez nem vagyunk és nem lehelüuk hozzászokva. A mi dolgunkba, magánügyeinkbe soha csendőr bele nem avatkozott és mi úgy emlékezünk az államhatalom ezen végrehajtó szervére, hogy azok kizárólag a közbiztonságra ügyeltek és sohasem tettek jelentéseket polgárokról, azok politikai magatartásáról és az államhoz való viszonyukról Ezt csak a berczegovinai, vagy a szandzsák igazgatásában vették gyakorlatba a félvad hegylakók között. Az alantas hivatalok túlbuzgósága elsősorban politikai magatartásunkat figyeli, amihez semmi köze. E helyett a tú buzgó hivatalnok urak végeznék a kötelessé gük-t és intéznék el normális idő alatt az ügyesbajos közönség dolgát, amelyet a politikai megfigyelések — úgy látszik — harmadrendű kérdéssé devalváltak. Az alantas hivatalok lázas tevékenysége eddig abban merült ki, hogy illetőségünket állapították meg, ehhez volt kötve útlevél, iparengedély, szinielőadás és az adózást, meg a lélekzetvételt kivéve minden. Palkovich és a többi kiutasítások is az alantas hatóságok túlbuzgóságán múlott; a Szent István napján tartott istentisztelet nem lehet ok a kiutasításra és nem is kihágás, hacsak ezt is népgyülésnek nem minősítik, mint a csicsói harangszentelést. A túlbuzgóságot abban szeretnők látni, ha az alantas hivatalok a közönséggel tisztességesen és udvariasan bánnának és ráeszmélnének, hogy ők vannak a közönség kedvéért és aem megfordítva. A fordított demokrácia meUett azonban minden fordítva történik. Is merünk mi olyan cseh nácselnikot, aki eljár a magyar mulatságokba és ott a cigány kezéből kiveszi a hegedűt és huzza a magyar csárdást. Még se szólhat senki reá semmit, hogy nem végezné el rendesen a kötelességét; az igaz,Jhogy a magyarok ügyeit is éppen olyan objektivitással intézi, mint cseh polgártársaiét. A túlbuzgóság tehát csak egy esetben nézhető el a tisztviselőnek, ha hivatalos ügyeit gyorsan és pártatlanul intézi el. Sajnos, a közigazgatás minden vonalán megszüntetett autonómia hiányában maga a közönség képviselete utjain nem tudja felelősségre vonni a túlbuzgó alantas hivatali személyzetet és nem áll módjában körmére koppantani, sem pedig a közigazgatás rejtett zugaiba belepillantani. Ezt itt demokráciának nevezik. Mi erre egészen más elnevezést tudnánk alkalmazni a mi demokratikus felfogásunk alapján, mely nemcsak a titkos diplomáciát utasítja el, de a közigazgatásban is nyílt őszinteséget és becsületes pártatlanságot követel. = Fussy Kálmán a h-jógyár! munkásokért. Füssy Kálmán magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt intéztek a közmunkaügyi miniszterhez a komáromi állami hajógyári munkások nyugdijaiétményei ügyében. A gyár tudvalévőén az államfordulat előtt a Magyar Folyaméi Tengerhajózási Rt. tulajdona volt és a gyár munkásai egész életükön át becsülettel fizették a nyugdijjáruiékot. Az áilamforduiaf után a csehszlovák köz társaság vette át a hajógyárat a munkásokkal együtt, ezzel átvette a munkásokkal szemben való összes jogokat és kötelesség!két, melyek a munkaadót illetik, Ez a gyár egy deig a pílsení Skoda müveknek volt bérbeadva, majd legutóbb az állam vette át saját üzemébe. A munkások közt ": ^ó munkaadóinál is pontos , „ette* a nyugdijiiletékeket. Ezért nagy volt a munkások meglepetése, amikor munka nélkül maradtak és a nyugdíjfizetésekről sem a Skoda müvek, sem az állam hallani sem akart és végül hosszas sürgetés után oly határozatot kaptak a közmunkaügyi minisztériumiéi, hogy a csehszlovák köztársaság fennállása óta befizetett nyugdijiiletéket visszakapják. Ez az intézkedés embertelen és annál kirívóbb, meri a jelenlegi kormányok a szociális biztosítás „jótéteményeivel“ árasztják el a polgárokat. Az interpelláló képviselők azt kérdik a minisztertől, hajlandó-e a komáromi hajógyári mánkások ügyét rendezni és a nekik kijáró nyugdijat folyósítani. — kz adúrsfarnijavastai megszővejjBíése. Az adóreform javaslatának végleges megszövegezésén dolgoznak most a pénzügymiriisztéiiumban. Az uj törvény fgyike lesz a legterjedelmesebben kidolgozott törvényeknek és bár öt éve annak, hogy a javaslaton dolgoznak, a végleges megszövegezés munkáját csík mos! fejezik be Hir szerint az uj adóreform szerint fél milliárddal kevesebb rgyenes állami adót fogaz állam az adósoktól beszedni, ami fejenkint 30 koronát tenne ki. A nagyfontosságu reformot a jövő évben akarják életbeléptéim és hir szerint még ebben a hónapban kinyomatják a javaslatot és megküldik az érdekelt köröknek. A javaslatot minden valószínűség szerint még az őszi ülésszak alatt tárgyalják. = Katonai ellenérzés. Amikor a békeszerződéseket inegal kották, a nagy antant a vesztes államokat katonai ellenőrzés alá vette, ami azt jelentette, hogy meghatároztak ezeknek az államoknak a belső rend fentarlására szükséges katonai létszámát és hogy a szerződésben kikötött ezen kötelezettségei a vesztes államok betartsák, a mgy antant az érdekelt ország költségére egy katonai ellenőrző bizottságot rendelt ki. Így jutott katonai ellenőrzés alá Németország, Ausztria, Magyarország és Bu'gária, amelyek évek óta küzdenek már azon, hogy eme megszorítás alól szabaduljanak. Különösen Németország volt az, amelynek kormányai a jegyzékek özönét árasztották a nagyköven tanácsra hogy a katonai ellenőrzést megszüntessék. A kormányok eme akcióját az egész német nép és német sajtó támogatta és most már kilátás van arra. hogy Németországból a katonai ellenőrző bizottságot rövidesen visszahívják. A Berlinben székelő bizottság tagjai már meg is kapták a rendeletet, hogy októberig el kell hagyniok Németországot. Ausztria is azon az utón V3n, hogy megszüntessék vele szemben is az ellenőrzést. Az osztrák kormány ugvanis kötelezte magát arra, hogy a hadianyagok gyártását meg- 5 ün*e;i és igy remélhető, hogy még az ősz folyamán elhagyja az ellenőrző bizottság B'cset. M s-ént áll a do og Magyarországgal és Bulgáriával, amelynek ellenőrzését ezidőszerint még nem akarják megszüntetni, amit annak lehet tulajdonítani, hogy a nevezett államok szomszédai akadályozzák az ellenőrzés alól való fölmentést. Magyarország ka-Szeckesztőség él kiadóhivatal: Nádor-n, 39., Megjelenik ketenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton, tonai ellenőrzését Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia kormányai kívánják továbbra is fentartani; Bulgária fölmentését pedig Románia, Jugoszlávia és Görögország akadályozza. Vagyis a fejük legtetejéig felfegyverzetí államok, amelyek egymássá! szövetségben állanak, vetik masukat közbe a megcsonkított és megnyomorított Magyarország és Bulgária felmentésének megasadá lyozására________________________________ miért szauazíuk mey a csehszlouákiai uárnoüaf. Irta: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő-A budapesti „Újság“ legutóbbi számából. A magyarországi közvéleményt sokszor és sokat foglalkoztatta az a kérdés, miért szavazta meg a vezetésen alatt álló csehszlovákiai magyar nemzeti párt a gabonavámokat ? A kérdés körül sok esetben téves, néha egészen helyt nem álló és a prágai helyzet nem ismerésére valló vélemény hangzott el. Ez az oka annak, hogy most már magam is szükségét látom annak, hogy erről a kérdésről a magyarországi közvéleményt tájékoztassam. Amióta Csehszlovákia fennáll, a tör vényhozó testületben a szocialista pártok voltak túlsúlyban és igy ezeknek hatása érvényesült elsősorban úgy a törvényhozásban, mint a kormányzásban. Az 1920 ban választott nemzetgyűlés alakította ki a kormányzó cseh nemzeti koalíciót, melynek csaknem felét a nemzeti szocialista és szociáldemokrata pártok alkották. A múlt évi választások a kormány ó szocialista pártokat erőben meggyengítették, különösen a szociáldemokrata pártra jelentett a választás megsemmisítő térvesztést, mert például Szlovenszkóban az eddigi harminci g/ mandátum helyett hat képviselővel kellett beérnie. A szocialista pártok meggyöngüléséből részben a cseh, tót, német, magyar polgári pártok, részben a kommunisták erősödtek. Ennek a kialakulásnak természetes és a bekövetkezett eseményekre döntő fontosságú hatása az volt, hogy a polgári és a szocialista pártok közötti ellentét kiélesedett. A két cseh szocialista párt a választási agitációban arra kényszerült, hogy a kommunistákkal versengve uszítson a burzsouázia ellen, így gondolta megvédeni magát a kommunisták végtelen erős, de titokban folyó agitációjával szemben. Mire a cseh koalíció pártjai a nemzetgyűlésbe bekerültek annyira fes ült volt a helyzet a polgáriak és a most már meggyengült szocialisták között, hogy semmi sem volt egyszerűbb, mint annak megállapítása, hogy a koalició zavartalan uralma nem tarthat sokáig. Ebben az időben erősödött meg bennünk az az elhatározás, hogy reálpolitikai felfogásunkat a gyakorlatban is érvényesülni igyekezzünk és ismét igen egyszerű volt annak a meglátása, hogy k: fejezetten polgári törvények kezdeményezése és támogatása által létre tudjuk hozni a szakadást és azt ki is mélyíthetjük. Ezen idő alatt minden néven nevezendő árukból készpénzfizetés ellenében 55J Oicsó reklám hetet rendez winder Samu 10°l° engedményi úri- és női divatárnház Komárno, Klapkatér9 I-
