Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-05 / 93. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 5. utolérhetetlen minőségével nynjt. g == MINDENÜTT KAPHATÓI " Közép-Curőpa kibékülése olasz uédőség alatt. — Mit ir az Avenir ? — De Givet az Avenir hasábjain a kő­vetkezőket irja : Hivatalos jelentések szerint a román király és királyné Olasz­országba szándékozik utazni. Úgy lát­szik, hogy Románia végrehajtja tervét, amelynek sikere esetén Keieí-Európa államainak egymáshoz való viszonyában nagy változás fog bekövetkezni. A feszültség középpontjában Magyar­­ország ál). Az olasz kormány jóakarattal vagy legalább is elnézéssel kezelte Buda­pestet. Ez a taktika annál könnyebb volt, mert a fasisztákat megelőző kor­mány sem viselkedett Magyarországgal szemben barátságtalanul. Ez az elnézés idézhetett elő bizonyos változást Keiet- Eurőpa egyes nemzeteinél. Ennek első megnyilvánulása volt az a magatartás, amelyet a magyar pénzügyi ellenőrzés felfüggesztésének tárgyalása alkalmával a Népszövetségben képviselt nemzetek tanúsítottak. Amikor Franciaország — mondja a cikkíró, — az ellenőrzés föntartásának szükségét hangoztatta, valljuk be, hogy vereséget szenvedett. Csehszlovákiát ki­véve, még a kis antant tagjai sem követték példáját. Be kell ismerni, hogy Franciaország helytelenül járt el, mert nem lehet egynéhány pénzhamisító tisztességtelen vállalkozása miatt egy egész nemzetet pénzhamisítónak bélye­gezni és még kevésbé lehet ezt urbi et orbi hirdetni. Ügyetlenség volt az is, hogy hivata­losan bünrészességgel vádolták a ma­gyar kormány fejét, aki ellen nem volt semmi bizonyíték. De a legnagyobb ügyetlenség az volt, hogy a vádemelésben annyira mentünk, hogy más ország bel­politikájába való beavatkozás lát­szatát keltettük. Ezzel túllőttünk a célon, elvesztettük a magyar nép rokonérzését, egyben pedig glóriát fon­tunk Bethlen István gróf feje körül, megerősítve őt és kormányát. Ugyan­akkor azt a látszatot keltettük, mintha Franciaország mélységes és engesztel­­telhetellen ellenséges érzülettel viseltet­nék Magyarország iránt, holott ez egy­általán nem áll. jóformán kezére jártunk a bécsi né­metbarát szocialistáknak, a csatlakozás híveinek, akiknek az a célja, hogy megbuktassák a jobboldali magyar kor­mányzatot, a szocialisták karjaiba ta szítsák a magyar népet és ugyanakkor a magyarságot engesztelhetetten gyű­löletre ingereljék Nyugat-Európa, de különösen Franciaország ellen. Ez az, amire a szélső baloldali pártok, a Né­metországhoz való csatlakozás hűséges hívei törekszenek. Ami Romániát és Jugoszláviái illeti, ezek az államok más okból nem kö­vették Franciaországot Genfben. Alig tért vissza Genfből a román és a ju­goszláv külügyminiszter, mind a kettő magyarbarát nyilatkozatot tett. Csehszlovákia, amely több bizal­matlansággal viseltetett Magyaror­szággal szemben, és amelynek olasz ellenes magatartását egyéb okok mel­lett Olaszországnak Budapesttel szem* ben tanúsított magatartása is előmoz­dította, most szintén közeledik Ma­gyarországhoz (?) és hajlandó hozzá­való gazdasági viszonyát megjavítani. Megjegyzendő, hogy ez összeesik Róma és Prága feszültségének megszűnésével. Éz a változás uj helyzetet teremt Kö­zép-Európában Olaszország védősége alatt. A cikkíró végül sajnálkozását fejezi ki azon, hogy Franciország feladta ki­tűnő játszmáját Olaszország javára a Duna medencéjében. Felveti a kérd ést vájjon nem haladhatna-e karöltve a két latin nemzet. Bün-e fehérruhában járni a fiatal leányoknak. — A kis gimnazista lányok fehér ru- • hája a nagy politikában. — Törköly József dr. a Magyar Nem­zeti Párt szenátora és társai következő in­­interpellációt intézték az iskolaügyi mi- í niszterhez: Rimaszombatvárosábrnezév junius havában Vályi István Vili. reál­gimnáziumi magyar nemzetiségű tanuló, beszámiihatatianság határához bizonnyal közel levő felizgult lelki állapotában, revolverrel fenyegetőzve akarta a szlovák nyelvből kilátásban levő elégtelen osz­tályzat helyett a továbbmenetelt Iehe­­tővétevő elégséges osztályzatot a reál­­gimnázium igazgatójánál kikényszeríteni. Az igazgató és a fiú között dulakodás támadt, mert valószínűleg az igazgató ki akarta csavarni a fiú kezéből a revolvert, miközben az többször elsült és az igazgató ujját is megsebesítette, majd mikor az igazgatónak sikerült a szobából kimenekülni, a fiú agyon­lőtte magát. Az eset részleteit, továbbá annak az eldöntéséhez szükséges ada­tokat, hogy forgott-e fenn a fiú részéről szándékosság, a bűnvádi eljárás aktái tartalmazzák. Az igazgató eltiltotta a reálgimnázium növendékeinek a Vili. osztály kivételével, akik már a szóbeli érettségi küszöbén állottak, hogy a Vályi István temetésén megjelenjenek. Volt olyan szlovák tanár, aki mialatt a szerencsétlen megbomlott lelkű gyermek a koporsóban feküdt, az iskolában a növendékek előtt úgy beszélt, róla, mint egy megrögzött gonosztevőről, sőt a szomorú alkalmat meg is kísérelte kihasználni arra, hogy a szlovák nö­vendékek leikébe beoltsa a magyar növendékek iránti nemzetiségi gyűlö­letet. A magyar növedékek mindezek dacára mégis megtalálták a megfelelő módját annak, hogy szivük meleg rész­véteiét fejezzék ki az iránt a megtévedt, j megzavarodott idegrendszerü tanuló’ társuk iránt, aki özvegy édesanyját és fivérét tartotta el abból a keresetből, amit azáltal szerzett, hogy más gimná­ziumi tanulókat tanitott és aki úgy halt meg, hogy az ifijuságnak kijáró gyer­meki örömök nagy részével adós maradt neki az élet. A leánynö vendékek a temetés napjára fehérbe öltözve jelentek meg az iskolában. Az összes magyar tanulók koszorút kül­döttek a Vályi István koporsójára. Erre nagy vizsgálat indult s annak befejezte után megszületett a szlovák tanárok aka­ratából, beleértve a szlovák igazgatót is, az Ítélet, mely szerint a temetés napján fehér ruhát öltött összes leány­növendékeknek, akik egyébként mind kivétel nélkül jó magaviseletüek voltak, a bizonyítványába a magaviseletből „rossz" osztályzat tényállás. Távol áll tőlünk rencsétlen végétért lett beírva. Ez a az, hogy fiú tettét a sze­­helye­seljük. Tettéért különben is borzasztóan megbünhödött. Azonban azt tartjuk, hogy a részvét érzését még a meg­bántott igazgató is be kellett volna, hogy engedje a szivébe, nemhogy még megbüntesse azokat, akik szerencsétlen végétért tanulótársuk szörnyű elpusz­tulását sajnálni merészelték. A „Mi Atyánk“ arra tanítja a gyermekeket, hogy meg kell bocsátani azoknak, akik ellenünk vétkeznek. Micsoda pedagógusok azok, akik, Krisztus tanítása ellenére cselekesznek, a kik még a de mortuis nihil nisi bene elvét sem képesek respektálni, sőt a nemzetiségi gyűlölet bosszújától lihegve megbüntetik azokat a gyermekeket, akik jobbak, mint ők, mert könnyet mernek ejteni egy alapjában jó, de megtévedt ifjú szörnyű pusztulásán, s meleg szi­­vecskéjük részvétének némán bár, de kifejezést adnak akkor, amikor a halál már úgyis mindent kiegyenlített. Ezt a nemes megmozdulását a gyermeki szív­nek csak a szemforgató fariezusok mi­nősíthetik az igazgató megbánásának, a tanári „tekintély“ megsértésének s horribile dictu! a legszigorúbb büntetésre méltó tüntetésnek, itt igazán el lehet mondani, hogy az ördög is jogcímet idéz és csak az ilyen pedagógusok ra­gadtathatják el magukat a bosszuállás­­nak oly nemtelen cselekedetére, amely az ártatlan gyermeki szív meleg érzé­seit „rossz“ magaviseletnek minősíti és képes a részvét könnyeit hullató fehér ruhás leánykákat, mint valami meghur­colandóka?, azzal megbélyegezni, hogy a bizonyítványukba beírják, hogy rossz leányok. De ha mégis bűnnek vagy helyteten cselekedetnek minősítenék is bármily indokból a fehér ruhás leánynövendé­­kek azon cselekedetét, hogy komolyan vették a mi Urunk Jézu3 Krisztusnak tanítását és részvétüknek egy nemes gesztussal kifejezést mertek adni, akkor is a jó pedagógusnak tudni kell, hogy a büntetésnek csak akkor lehet nevelő hatása, ha az arányban áll az elkövetett vétek nagyságával és hogy a túlságos büntetés s az azzal járó megszégyení­tés azzal a hatással is járhat, hogy utat enged az eddig csak szereidet ismerő gyermeki szívben a gyűlöletnek. Ahol a megdorgáiás is sok lett volna, olt a ki­fogástalan jő magaviseletü leányokra, megbélyegző a jövőjükre is károsan ki­ható büntetést szabni oly hiba, amit a hiba elkövetőinek elnézni igazán csak a krisztusi szerefet alapján lehet. Azon­ban a feltétlenül szükséges orvoslás el néni maradhat. Nem bosszút, hanem orvoslási követelünk. Ennek érdekében remélvén, hogy a Mi­niszter Ur cíak a jó pedagógus humánus álláspontjára helyezkedik, nem tü i, hogy az iskola a megértés helyett a nemzeti gyűlölet melegágya legyen, kérdezzük a Miniszter Urat: Hajlandó-e azonnal ren­delettel intézkedni, hogy a rimaszombati állami reálgimnázium minden magyar nemzetiségű ieánynövendékének, akik az 1926 júniusában a szerencsétlen végétért Váiyi’ístván Vili. oszt. gimnáziumi tanuló temetésének napján fehér ruhában men­tek az iskolába, jelentkezésükre az 1925/ 1926, tanévi iskolai végbizonyítványuk­ban mágaviseletből a „rossz“ jegy hi­­hivatalosan töröltessék és helyébe a „jó“ jegy irassék ? Hajlandó e az orvosi el­járás legsürgősebb keresztülvitelét el­rendelni, hogy az egyes megbüntetett leánykáknak a bizonyítványukba beirt „rossz“ jegy meg ne akadályozhassa a magasabb iskolába, vagy más iskolába vagy szakiskolába vató felvételüket? Komárom, aug. 4. Évek óta tart a komáromi husiparo­­sok panasza a városi u. n. hatósági husszék üzletvezetése ellen. Miként a hentes iparosoktól értesülünk, a ható­sági husszék mint intézmény ellen ne­kik kifogásuk nincsen, de tiltakozni kénytelenek az ellen, hogy a hatósági husszék címe alatt ott rendes iparszerü üzlet folytattassék. A hatósági husszé­­kek felállításánál az illetékes fórumo­kat az a cél vezette, hogy a gazdasági termelés bármily silányabb terméke, az állattenyésztésnél a selejtesebb állatok húsa is lehetőleg nagyobb kár nélkül értékeBülhessen. A mai hiperszocialisztikus világban ezt a kimondottan s egyedül gazdasági irányú intézményt erőszakkal megtet­ték a félre magyarázott kollektivista demagógia elvei szerint népélelmezési üzemmé, akkor, amikor a jelenleg még magángazdálkodáson felépülő be­rendezkedésünk szerint az ezirányu fog­lalkozást is a magángazdálkodás és ön­álló iparosok kezében kellett s kellene hagyni. Azok a fennen hirdetett jelszavak ugyanis, hogy a hatósági üzemek az árszabályozásnál pótolhatatlan helyet töltenek be, a gyakorlatban nem igen váltak és válnak be mindaddig, amig a hatósági üzemek mellett alkalom és mód adódik, hogy a magánvállalkozás is ugyanazokban a foglalkozási ágak­ban kenyérkereső, családfenntartási és közterhek viselését biztositó tevékeny­séget fejthet és fejt ki. A városi hatósági husszéket nem konkurrens vállalatnak szánta az azt megalakító hatósági határozat, mert ha annak szánta, akkor gondoskodni kel­lett volna arról is, hogy az önálló ipar­­űzők is hasonló üzleti feltételek meilett állhassák az üzlet természetéből eredő verseny hol javukra, hol ellenük for­duló kilengéseit. ^ Komáromban jelenleg 45 hentes iparos van, családtagokkal tehát elég megközelítő számítással mintegy 180— 200 személyre tehető azoknak a város­beli lakosoknak száma, akik a hentes­­ipari foglalkozás nyújtotta keresetből élni akarnak. Nem lehet tehát közöm­bös a város vezetőségére nézve, hogy ezek a polgárok megélhetést találhat­nak-e iparukból vagy nem. Sőt talán az lenre — szerény felfogásunk sze­rint — a város vezetőségének a fel­adata, hogy lehetőleg minél több pol­gárának biztosítsa egyéni szorgalma, munkája alapján a tisztes megélhetés feltételeit. A hatósági husszékben ural­kodó mai rendszert, amely teljesen a szabad vásárlás és kereskedelmi el­adás jellegét viseli magán, helyes lenne még most megváltoztak, amig a hentesiparosok egzisztenciáján még le­het segíteni. Mi — általában a tapasztalatok után ítélve — nem nagy bizalommal va­gyunk a város házi üzemeivel szem­ben, mert azok elenyésző jóhaíásu mellett az önálló ip3rüzőknek tetemes kárt okoznak, A mostani rendellenesen hideg időjárásra nincs példa — Zavarban a meteorologusok. — Kü­lönféle magyarázatok. — Kozmikus okok. — A Meteorológiai Intézet szombat déli jelentése szerint Lengyel- és Nyugaí- Oroszország fölött egy mély depresszió, Anglia fölött pedig nagy légnyomás uralkodik, amely terjeszkedőben van és igy az időjárásnak lassú javulása remélhető, egyelőre azonban a már napok óta tartó, változékony, hűvös, szeles idővel, de kevesbedő esővel kell számolnunk. Az embereket, akiket az idei nyárnak feltűnő abnormitása már eddig is kétségbe ejt, ez a prognózis nem elégíti ki és bizony igen sokan vannak, akik magukban a meteoroló­gusokat szidják, mintha bizony ők len­nének az oka a sok esőnek, a nyár­­közepi fogvacogíató időnek, vagy mintha módjukban áliana az időjíiás kialaku­lását szabályozni. Azok viszont, akik az időjárásnak az utóbbi időben ta­pasztalt igen kellemetlen és káros szélsőségei következtében kissé bele­kóstoltak a meteorológiai tudományokba, azt mondják, hogy már ők is tudják, miért van a nyugatról jövő maximu­mok mellső oldalán hideg idő, hogyan támadt ez a mostani viharosan szeles időjárás a nagy légnyomási különb­ségek révén, de nem tudják azt, hogy éppen ennek az áldatlan időjárási hely­zetnek a kialakulását mi idézi elő. Már azt is természetesnek találják, hogy vannak hőhullámok s ezeket hideg hullámok követik, — végeredményben azonban minek köszönhetjük ezeket a meglepetésszerűen reánk zuduló szél­sőségeket ? Ha ilyen és ehhez hasonló kérdése­ket intézünk a meteorológusokhoz, bi­zony zavarba hozzuk őket is, mert sajnos, az emberiség olyan későn éb­redt az időjárás megismerésének szük­ségességére, hogy a meteorológiai, a természettudománynak ez a legfiata­­labbika, még nem nyerhetett a jelensé­gek szinte kaotikus sorozatába olyan bepillantást, amelynek alapján a vég­okok már most megállapíthatók len­nének. A hőmérséklet évi menetében ilyen viszaesés nem mutatkozik. Tény az, hogyha a hőmérséklet sok esztendő megfigyelései alapján kiszá­mított évi menetét vizsgáljuk, akkor találunk olyan időpontokat, amikor a hőmérséklet a rendestől eltérően ala­csonyabb. Ilyenek a májusi fagyokkal kapcsolatban lépnek fel s junius első felében mutatkoznak, de természetesen nem mindenütt és nem egyforma mér­tékben. Az is kimutatható, hogy nálunk, A Mtösäoi bnsffléiéi és a tiosiprosik.

Next

/
Thumbnails
Contents