Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-03 / 92. szám
edd» IOB6. aofaastas 3. Benes és Gajda, Komárom, —aug. 2. A Gajda affér kinőtt Csehszlovákia nagykiterjedésü határain és a nemzeti demokraták által fűtött fasiszta front azzal fenyegetődzik, hogy ha a Gajda-ügy 10 nap alatt el nem intéződik, akkor az illetőknek melegük lesz. Mi lenne akkor, ha egyszer a magyar kisebbség ráüzenne egy népgyülésből valamelyik állami hivatalra, bogy a türelem fogytán van és ha nem lesz rend a szabotáló hivatalban, majd csinálunk? Ugy-e ez egyszerűen elképzelhetlen, mert a rendőr, csendőr, finánc frontokkal találnék magunkat szemben. Ezzel szemben a Gajda-ügy botrányai egyre dagadnak. Napiparancsait közlik a lapok, amelyben a szibériai arany összeharácsolására adott engedélyt, közlik tömeges kivégzéseinek leírását, mikor az orosz fiatalság százait kaszálták le gépfegyvereinek golyói, közlik, hogy magyar hadifogoly tiszteket is agyonlövetett. Ezek a fogoly tisztek bizonyára nem vétettek Gajda generalizmusának, aki a békés droguista pult mögött alig álmodott a háborúról és megesett vele a csoda, hogy harmincnégyéves korában harmincötéves katonai szolgálatot tud maga mögött. A Gajda párt haragja Benes és a köztársaság elnökével szemben is megnyilvánul és azt, hogy Benes tekintélye foszlányokká tépve teljesen semmivé lett a belpolitika cirkuszában, arról is ellenfelei a gajdisták gondoskodtak, akik szóval ős tollal agitálnak a fürge külügyér ellen, aki ploschkowitzi kastélyából nyilatkozik, igen epésen és ingerülten mutatva rá a közéletet felforgató kézre, amelyen csak a laikusok gondolkozhatnak, hogy kié. Ez a nyilatkozat a vén Kramár cimére ment az nj kastély tulajdonos részéről, aki a szerény kereskedelmi iskolai katedrán nem álmodta, hogy valamikor nevét legtöbbször nyomtatja ki a cseh sajtó. A küzdelem folyik és pedig olyan eszközökkel, hogy az a legviharosabb hangulatokat teremti máról holnapra a kánikulai uborkaszezon idején. Ki tudja hol áll meg ez a harc? A szereplői még csak statiszták, a drámai hősök a színfalak mögött tanulják szerepeiket. Benesnek forró napjai az ősszel következhetnek el, amikor Stribrny „testvér“ is összeakasztja vele szekerének tengelyét és a „nélkülözhetetlen urat“ még oldalról vagy oldalakról is szorongatni fogják. Nem bánkódunk érte, mert ellenségünk volt, aki azt mondotta, hogy a csehek a fehérhegyi csatáért fizetnek a magyaroknak. Tudjuk, hogy ez kíméletlenség, gyűlölet és vak elfogultság velünk szemben. Mi azonban azt hisszük, hogy a cseh belpolitika nagy fehérhegyi csatájának ágyudörgése már távolról hallatszik. Ebben aligha lesz a magyarság Benesnek segítségére. = Svehla hazaérkezése. A volt koalíciós miniszterelnök, Svehla, akit csak augusztus hó végére vártak haza külföldi útjáról, hirtelen hazaérkezet*. A volt miniszterelnök hazaérkezését bizonyos oldalon azokkal a tanácskozásokkal hozzák összefüggésbe, amelyeket hir szerint e héten fognak Lanában a köztársaság elnökénél tartani. Mssaiyk elnök tudvalévőén a jövő parlamentáris kormány megalakítása tárgyában a volt koalíció és a vámtöbbség pártjának vezeiőférfiaival fog megbeszéléseket folytatni. = Módosítják az agrárvámtfirványt ? Nagy érdeklődéssel tekintenek a magyar és csehszlovák gazdasági körök azok elé a tárgyalások elé, amelyeket szombaton kezdtek meg a két állam képviselői Prágában. A kereskedelmi szerződés megkötése céljából összeült konferencia végzendő munkája szempontjából igen érdekesnek tűnik fel az a hir, amelyet a Ceske Slovo ad közzé, hogy a csehszlovák agrárvámok következtében Olaszország berendezkedik a magyar gabonabehozatalra és ipari exportjával kiszorítja a köztársaságot a magyar piacról. A jelzett lap e hirt a következő megjegyzéssel kiséri: Kétségtelen, hogy a magyar szerződés megkötésére irányuló tárgyalások nagyon sok nehézséggel fognak járni. Beavatott körökben arról beszélnek, hogy az agrár vámtörvényt esetleg módosítják a minimális vámtételek leszállításával, amivel Magyarországgal előnyösebb kereskedelmi szerződés megkötését célozzák. Mennyiben bir alappal ez a hir, egyelőre nem ellenőrizhető, de lehetséges, hogy az érdekelt körök csakis ily módon tartják lehetőnek a szerződés létrejöttét. Legalább is magyar részről csak ilyen esetben köthetik meg a kereskedelmi szerződést Csehszlovákiával. = Benes nyilatkozik. Heteken keresztül folynak a támadások Benes Eduárd dr. külügyminiszter ellen, aki végre is jónak látta, hogy végre megszólaljon és a gyanúsításokra válaszoljon. A hivatalos sajtóiroda által kiadott nyilatkozatban a külügyminiszter két affért jelöl meg, amellyel összeköttetésbe hozzák az ő személyét. Amennyiben a csehszlovák szocialista pártot illetik e kérdések, a párt maga fogja azokat elintézni. A Gajda affért pedig az ilyen ügyek elintézésére előirt utón lehet csak elintézni. Határozottan kijelenti a külügyminiszter, hogy a Gajdaafférban semmi része sincs és csak akkor értesült róla mikor hivatalosan közölték vele, hogy Gajdát szabadságolták. Bizonyos újságok támadásaira Benes az alkalmas pillanatban fog válaszolni és nyilatkozatát „okmányokkal“ fogja támogatni. Akkor a nyilvánosság — úgymond — látni fogja, hogy ki és milyen módon mérgezi meg politikai életünket, hogy ki akadályozza meg belpolitikai viszonyaink csendes fejlődéséi és hogy ki árt a külföld előtt államunk jó hírnevének. A külügyminiszter e nyilatkozata nagyon homályosnak tetszik és legkevésbé sem alkalmas arra, hogy az érdekelt politikai köröket kielégítse. Az összes lapokban megjelent nyilatkozathoz azonban alig néhány lap fűz valami kommentárt. = Interpelláció a vallásoktatásnál mutatkozó tarthatatlan állapotok miatt. Richter János szenátor és társai interpellációt intéztek az iskolaügyi j rterhez, amelyben felvetik azt a ! :„v van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a pozsonyi „Skolsky Referat“ Szlovenszkóban a vallástanitást több helyen rendeletileg úgy rendezte be, hogy négy, öt, sőt hat osztály tanulóit egyszerre egy teremben kell tanítani és igy is csak kétszer hetenként egy-egy óra alatt ? Minthogy a vallástanitás ilyetén módja eredményében közel jár ahoz az állásponthoz, amely a vallástanitást teljesen eltörli, minthogy az első osztályú tanuló szellemi fejlettsége nem azonos a negyedik, vagy magasabb osztályú tanuló szellemi fejlettségével, így tehát az első és negyedik, vagy magasabb osztályú tanulónak a vallástan egy és ugyanazon anyaggal egyszerre nem, hanem csak a szellemi fejlettséghez mérten felosztva tanítható sikerrel, mini hogy a vallástanitás szüksége kétségtelen, de azt' hetenként két órában eredményesen elvégezni nem lehet, minthogy a Skolsky Referát tendenciája nyilván vallásellenes, az eljárási módja pedig rosszhiszemű, mert ravaszul, elburkoltan cselekszik: kérdezzük a minisztert, hajlandó- e rendeletileg azonnal intézkedni, hogy Szlovenszkóban az elemi és középfokú iskolákban egyaránt a vallás a jövő iskolai évtől kezdve oly módon és méretben tanittassék, amily módon és méretben tanittatik Európa minden müveit nyugati államaiban, amely államok a valláserkölcsi nevelés államfenntartó jelentőségéről meg vannak győződve ? Hajlandó-e elrendelni, hogy már most az 1926 szeptemberében kezdődő iskolai évben és azután tovább folytatólag Szlovén szkó összes alsó és középfokú iskoláiban a vallás heti két órában és pedig minden osztálynak külön-külön tanittassék ? Avagy azonosítja magát a Miniszter Ur a Skolsky Referát erkölcstelen és vallásellenes eljárásával ? iditeni a tanévet! A párkányi esp. kerület papságának mozgalma a tanév megrövidítéséért. — Nyolc hónapos tanítás faluhelyen. Irta: Pauer Károly A párkányi esperesi kerület papsága f. évi junius hó 14-én Párkányban tartott értekezletén elhatározta, hogy mozgalmat indít a tanév megrövidítéséért. Köztudomású tény, hogy faluhelyen a földmives szülők tanköteles gyermekei május és junius havában már alig látogatják az iskolát. A jelen mostoha anyagi viszonyok, elviselhetetlen adók, megélhetési nehézségek és a nagy munkanélküliség miatt kénytelenek 10—12 éves gyermekeiket kivenni az iskolából, hogy a megkeresett nap számból biztosítsák a megélhetését. A tanköteles gyermekek nagy része már husvét Jáján kimarad az iskolából, segit szüleinek a mezei munkában, vagy napszámba jár és megkeresi azt a néhány koronácskát, amelyre különösen a mai nehéz időkben igen nagy szükség van. Miből ruházkodjék, honnan vegyen cipőt, csizmát, fehérneműt, mikor a családapa még az adóhátralékot sem bírja kifizetni?! A törvény bírsággal, vagy annak meg nem fizetése esetén fogházzal bünteti a mulasztó apát. Sokszor a legnagyobb munkaidőben keli leülnie a reá kiszabott büntetést és igy elesik attól a napszámtól, amelyre családjának égető szüksége van. Nem c„oda, hogy nagyfokú elkeseredésében a legnagyobb szitkokkal illeti tanítóját, gyalázza és átkozza tanügyi hatóságot s mindazon tényezőket, akik a törvény paragrafusai értelmében kénytelenek voltak ellene eljárni. A párkányi esperesi kerület papsága a nép között élvén s annak különösen e téren való bajait ismervén, elhatározta, hogy segíteni fog a földmives nép e nyomasztó helyzetén. Akciót indít és annak végrehajtására felkéri Szlovenszkó összes [iskolaszékeit, illetve azoknak elnökeit. Tudja a papság, hogy az ifjúság iskoláztatása rendkívül fontos é szükséges követelmény, hiszen minél műveltebb, tanultabb, képzettebb ifjúságunk, annál annál szebb és jobb jövő vár reá, akciója nem is indul a mostani törvények ellen, amelyeket respektál, hanem segítségére akar sietni az államnak a kedélyek lecsillapításával, a földmives néposztály boldogulásának előmozdításával, a szociális bajok orvoslásával. Ez a nemes cél vezeti és semmi más! Nyolc hónapos tanítási időt kér a kormánytól a földmives nép, szívesen hajlandó gyermekeit szept. hó 1-tői május 1 ig iskoláztatni, a Vil, és VIIL osztály tanköteleseit pedig nov. 1-től márc. 31-ig nélkülözni, amikor sürgős mezei munkák még nincsenek. Belátja a földmives nép is, hogy gyermekeikéinek nagy szüksége van az elemi ismeretek elsajátítására, nem ellensége az iskoláztatásnak, sőt az őszi és téli hónapokban igen szívesen küldi gyermekeit a tudomány csarnokába, csak május és junius képez óriási nehézséget faluhelyen és ezen iskolakötelezettség alól kér felmentést. Szlovenszkó minden községének földmives népe névaláírásával fogja kérni képviselőit, hogy támogassák jkérelmét a parlamentben. Rövidítse meg a kormány az évközi karácsonyi és húsvéti szüneteket, rendelje el faluhelyen a 8 hónapos tanítást, a föidmivesnép biztosítja a kormányt arról, hogy a gyermekei 8 hónapos tanítási idő alatt még többet fognak tanulni és tudni, mint most a 10 hónapos tanítás mellett, melynek két utolsó havában már kong az iskola az ürességtől. A kormány igen üdvös dolgot cselekedne, ha teljesítené a szegény falusi földmives nép kérelmét. Tanügyi és szociális szempontból rendkívül nagy jelentősége volna a 8 hónapos tanításnak. Reméljük, hogy a megindított akció eléri célját. Táborozni megyünk... (A komáromi cserkészek táborozása és vándorlása.) Irfa: Darvas Andor. Június 29 ike/ Lázas izgalom lobog a cserkészszemekben, lázas munka folyik a cserkészotthonban. Készülődés a nagytáborra. Mennyi mindent fejez ki, ez az egy sző: nagytábor, azt csak az tudja igazán megérteni, aki ismeri az egész év kitartó, lelkes munkáját és ismeri a tábori élet szépségét, izomacélositó akaratkovácsoló erejét, csak az tudja igazán megérleni, akit álombaringatott már a fenyőerdő suttogó meséje, S miközban a lámpákat üvegeztük, üstöket fényesitgettük, szinte láttuk már a Béla patak mentén emelkedni a sátrakat. De szép munka is a kormos üstöt tisztogatni! És hasznos munka; több becsületes munkás kezet nevelt már a társadalomnak, mint sok más munka, amihez nem kell a rosszabbik ruhát felvenni. Az idő azonban, úgy látszik, megsajnálta jő kedvünket, mert pont az
