Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-03 / 79. szám
1926. július 3. Komáromi Lapok 6. oldal. I Meglepő olcsó áraki ELBERT divatáru házé ban Komárom. Koronabankkal szemben, a következő cikkekben I Divatcikkek: Férfi és női fehérnemű (elsőrendű gyártmányok), f Francia Crépe de chine és selyem magánkötők. | Szövött áru: Flór férfi sokní, sport angol harisnya. Amerikai női jj flór harisnya. Ke 15-22- 25. Gyermek flórzokni és trikót, j | Fürdozöísfraodícikkek: J5SÄ « K°,05'-' 1 I Minőségáru: Varrott talpú szandál 20-tól 44 számig. Külön osztály: Sport és pedignád gyermekkocsik. — Vulkán ! fibre bőröndök. 1 Nádor-u. 19. ! Nádor-u. 19. í A fésületlen, kusza gondo'atok pedig kiszálltak a szobából és a fájó magyar szívből a törött ablakon keresztül s mi röptűkben fogjuk el őket szives olvasóink számára és leadjuk ime keresetlen egymásutánban. Ilyen a magyarnak a sorsa, végzete ! 1. Házában laknak, de nem fizetnek. 2. Becsületes szolgálatáért járó állami fizetését is elvonják. 3. Elviselhetlen adókat és ksmatokat imák elő. Erre nézve álljon itt egy példa. Egy adózótól — hiszszük, hogy tévedésből, de köszönjük szépen hétszeres dézsmát követeltek ; mint a magyar mondja : hét bőrt. Felebbezés után már elég » két, azaz kettő bőr. Jaj de mikor * egy embernek csak egy bőre van, és azt védenie kell! Mondjuk hát inkább, hogy dupla foghúzás! A harminckettőből, ha nehány hiányzik is már, jut is, marad is. Ámde kamat is kell és máris inog a harmadik fog. Pedig az adózó, akiről szólunk, évekkel ezelőtt fizetni akart lebélyegzett pénzének betétlapjával. Beutazott harminckét kilométernyi távolságról, várt az adóhivatalban egész délelőtt és boszankodott. Egy ügyetlenkedő fiatal hivatalnok intéúgette egyenkint a betétlapokat, tipegett, beszélgetett, de alig dolgozott, aztán bezárta az ajtót a sok várakozó orra előtt- A szóbanforgó adózó másnap beküldte a betétlapot postán. Visszaküldték azzal, hogy személyasen utazzék ismét be. Sokoldalú hivatalos dolga és lekötöttsége miatt nem tehette s igy szaporodott a kamat. A tollforgató ember ilyenkor legalább feljajdulhat, de a többi csak fizet, mint a köles, ka tönkremegy is. Legújabb szorgalmas és előzékeny adóhivatalnokaink pedig viselik az ódiumot az elmúlt évek bűneiért. Óh derítsenek reánk bo’dogabb hajnalt és áldani fogjuk őket érette! 4. Kultúránkat háttérbe szorítják. Az egyháznak pedig gúnyosan szemére vetik — ez megtörtént eset —, hogy védi jogait, pedig az állam fizet és az parancsol. Micsoda ferde fogalom! Demokratikus államban de kirívó ! Hiszen nem az állam fizet minket, hanem mi, a polgárok és az adózók segítjük az államot! Kikből áll és kik által áll az allam? A törvényt megtartjuk, de a törvény a mi jogainkat is védi. Azokból nem engedünk. Azt mondják, hogy nem lojális, aki igy beszél. Megszoktuk ezt az üres vádat. Egykor — bizony már jó régen — két komáromi úr ült egy vendéglőben két külön asztalnál; távolabb pedig egy vidéki űr telepedett le. A két komáromi azokról folytatott eszmecserét, kik szerintük nem eléggé lojálisak Az egyik a jelen cikk szerény íróját hozta fel példaképen, akit akkor még csak hírből ismert Eszrevévén a vidéki urat, egy asztalhoz húzódott a két komáromi, a vidéki pedig később elmondta nekem a kitűnő esetet, hogy miként cscho tak meg a korcsmában ülők. Csak az a csodálatos, hogy nem csuklottam a szívélyes emlegetéstől ! A minap meg pénzhamisítással vádoltak meg ; no de ez ártatlan kis história, leadcm tehát a törött ablakon keresztül. Úgy volt, hogy elidőztem hivatalosan egy kedves komáromi iskolában, gyönyörködve hallgatván akis ártatlanok csilingelő feleleteit. Az idő elfutott és bél kocsin kellett kisietnem az állomásra. Ott átadtam a kocsisnak egy tizkoronást a következő szavak kíséretében: — Látja, barátom, ez szépen ki van vasolva, — Nem nagyságos ur csinálja az ilyen szép papirosokat? — kérdé ő. — El ne áruljon és ne mondjon nagyságos urnák, se pénzcsinálóm k, mert köztársaságban vagyunk! Aztán még egy koronát nyomtam a markába, hogy megvesztegessem, —------Hej Erzsi, Erzsi, miért törted ki a foltos ablakot ? De sok röpke gondolat talált utat rajta kifelé, mint a kalitkából kiszökött madár! Dr Sz. K. (Erzsi, lelkem, törje ki máskor is az ablakot. Szedő.) Egy magyar bittéritő emléke. — Japábcn hatalmas emlékművet állítottak fel. — A milliós példányban megjelenő japán lepi;olosszus, Oszaka Meinicsi-Sintun május elsejei száméban két hasábos érdekes riportot közöl. Elmondja, hogy egy mggyar ember, aki Livingsíornak kollegája és Garibaldinak barátja volt, körülbelül 80 évvel ezelőtt a Rju-Kyu szigeten (Japán egyik déli szigete) tartózkodott kilenc ívig és ott magasztos mur.kával halhatatlanná tette emlékét. Neve: Bedeiheim Bernát. Bettelheim magyar felvidéki származású és Olaszországon a prduai egyetemen végezte az oivosi fakultást, azután egyiptomi és török hadihajókon volt főorvos később Londonban magánkórházat nyitott, amely rövidesen közismertté lett. BeiteIheimnek egyszer az a gondolata támad!, hogy ez orvos csak egyegy beteget gyógyi hat, ellenben a hittérítő az emberek tömegét tudja megmenteni. Ezért elhatározta, hogy abba hagyja orvosi tevékenységét és elmegy hittérilőnek. A fiatal Bettelheim ily gondolatoktól áthatva, összes vagyonát pénzzé telte, és beiratkozott a missziós iskolába, hol együtt tanult Livingstonr.al. Hcszszas tanulmányok ufán Livingston az ismeretlen sötét Afrikába, Bettelheim pedig egy kis vitorlással messze- mészsze, szélső Keleíázsiábr, a Marco Póló | féle paradicsomi országba, Japánba I utazott. A iermészet nehézségeivel foly- § látott nehéz küzdelem uián. Betteíheim | 1846 ban, 35 éves korában, cseresz * nyefavirágzáskor, április 6-án ajspánhoz tartozó Ryu-Kyu szigetre érkezett. A keresztény üldöztetések ellen kilenc évig heves harcot vívott a burgonya hazájában, azaz a Ryu-Kyu-szigcteken, Betegeket gyógyított és a bibliát fordította a ryu-kju nyelvre. Szakértők szerint ez a műfordítás igen szép és becses, a világ legérdekesebb könyveinek egyike. E könyvekből ma már csak öt példány van Japánban. Bettelheim Londonból két nagy kutyát vitt magával. E hü kutyák mindig megvédték gazdájukat a támadó és kellemetlenkedő pogányoktól. Belielheim állandóan szemüveget hordott. Azért a benszülöttek „in gan-csó“-nak, azaz „szemüveges luiyá“-nak nevezték. Amikor Perry amerikai tengernagy 1853-ben a Ryu-Kyu-szigeteknél megjelent és követelte a benszü'öttektől, hogy a határt nyissák meg az ameri kaiak előtt, Bettelheim volt az, aki Amerika és Rju Kju között a szerző dést k&zveíifeífe és elősegítette. A szerződés megkötése után, 1854-ben Bsttelheim Perry tengernagy hadihajóján Amerikába ment. Később, amikor Amerikában a po’gáiháboiuMtöit, az északi táborbsn te jesitett szolgálatot, mint katonaoivos, Betteíhéim 1870. febiuár 7-én, 69 éves koréban fejezte be epizódokban gazdag, küzdelmes életét Amerikában. Ez év májusában volt 80-ik évfordulója annak, hogy Bettelheim mint hittérítő a Rj u-Kiu-szigetre érkezett. Ez alkalomból úgyszólván világi kció indult, hogy Beítelheim emlékét a Ryu- Kyu szigeten, ahol kilerc évig lakott, in pozáns emléknüvel örökítsék meg. A hiítéritő nemcsak Japánban, hanem körülbelül tiz nagy kulturország ban tevékenykedett, s ezek az országok mird egy-egy hatalmas márványdarabot küld ek a bette heim emlékmű építéséhez. Beiíelhtimnek, — aki az egész emberiség szolgálatára ajánlotta fel életét — most úgyszólván az egész kullurviiág áíiit maradandó emléket és rójja le háláját. A Betlehemi-emlék a Ryu-Kju s.igti Crendes Óceánra néző oldalán cpül. Alatta gyönyörű sötét fenyőerdő kereben, ötökké csillog, pompázik és dalol az óceán. Az emlékmű Japánban készül, a felirati táblához szükséges rnárváriybpot Amerika ajándékozta. Az adakozók sorában azonban első helyen áll a japán császári ház és a ja pán arisztokrácia. A csátzár gyönyörű és ritkaságszámba menő élőfákat ajándékozott a most épülő Betfeiheim- park számára és ezek a szép fák ott nyílnak majd és hajtanak lemből, ahol ez az érdekes ember annyi esztendőt töltött türelmes munkában. A leleplezésnél hivatalosan képviselteti megát tíz, teljesen eiientétes érdekű ország, hogy meghajtsa lobogóját Bettelhéim emléke előtt, — aki egy távoli és ismeretlen országban született, s akit nyo'cven évvel ezelőtt egy megmagyarázha'aílan érzés hozott Japánba, hogy a testvériséget és a békét hirdesse. Amikor a Japán nemzet piros napos lobogóját meghajtja az első magyar és sz első békés szándékú európai enber előtt, akkor egyszersmind üdvözli és köszönti azt az országot is, amelynek régen porladó szülöttjét ünnepük, s akit távoli hazájában talán már rég el is feledtek. Imaoka Dsuicsiro. Humor. — Adolf, ha az ember két nőt vesz el feleségül, az polygámia? — Szó sincs róla! — Hát? — Marhaság. * * ¥ —- Holnap párbajod lesz? — Az, de nem ölöm meg az ellenfelemet. — Miért nem? — Mert akkor magamnak kell az egész vívótermet kifizetnem. * * « Kohn egy kis vidéki vasútállomáson odaáll a pénztárhoz és megkérdi, mibe kerül egy jegy Zsolnáig? — Száz korona ! ~ Az sok, adok hatvanak A pénztáros elzavarja, de két perc múlva megint ott van. — Adok hetvenet. — Menjen innen, itt nem lehet alkudni. Néhány perc mnlva újra odaáll: — Tudja mit, adok nyolcvanat.- Menjen a fenébe, hallotta, hogy itt nem lehet alkudni. Ebben a pillanatban fütyül a vonat és elrobog. Kohnnak vigyorogva szélesül az arca és kárörvendezve mondja: — No látja, most már besózhatja a jegyét. .. * ¥ ¥ — Van rádiód ? — Nincs, a feleségem kidobatta a lakásból, nem tűrhette, hogy valaki folyton beszéljen hozzá és ő ne szólhasson közbe, * * ¥ — Az ember valóban nem ismeri ki magát . .. Egyszer azt olvassa az egyik cégről, hogy gyengén áll, máskor meg, hogy erős! Melyiknek van igaza ? — Mind a kettőnek... Ma minden cég erősen gyengén áll! Csak a valódi 208 adja meg a kávénak a jó zamatját. Előállítva tiszta I katátig gyökérből. Feleségem biciklizni tanul. Zavartalan boldogságban érkeztem el a harmicchatcdik születésnapomig, amikor is családi örömeink kellős közepébe beütött a — bicikli. A villám ellen villámhárítóval védekezik az emj bér, De a bicikli ellen nincs se aszpi! rin, se óvszer, se semmi. Javíthatatlan naivista lévén, megpróbálkoztam tiltakozni.^ — Nézd galambom, a nagyanyád j sohasem ült biciklin, mégis milyen elsőrangú paradicsomlevest tud főzni 1 Feleségem őnagysága a nagymamáját röviden vén szamárnak, engem rifkabilnak nevezett s kijelentette, hogy ö egy modern nő. Tehát vagy bicikli, vagy válunk ! Röptében kiszámítottam, hogy a válóper többe kerül, mint a bicikli, tehát aláírtam egy váltót és előlegben felvettem a fizetésem karácsonyig és azután megvásároltam hitelbe egy valódi rückkuplungos kerékpárt. Az első napon nem is láttam a feleségemet. Tanult. Másnap este telefonáltak a kórházból, hogy nőm kitörte a nyakát. Rohantam a tetemnézőbe. Éppen csak annyi időm volt, hogy hitvesemet beírattam egypár temetkezési egyletbe. Útközben megrendeltem a koporsót s a koszorúkat. Ám ember tervez, kerékpár végez, a kórház kapu* A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilerc első, 4 máso dik es 3 harmadik. Akit nagyszombati versenyen pedig mindkét első I második és 2 harmadik díj lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyal ve. — Számok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövészeti berendezésekben: 439 SEIFERT JÓZSEF CÉGTŐL, BRATISLAVA, Halá&zkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon sz. 352.
