Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-27 / 89. szám
2. oldal. Komáromi Lapos 1926. július 27. IMI iáiul kim .POLIO utolérhetetlen minőség-évei nyújt. = MINDENÜTT KAPHATÓ! EEEE pár kilométer mélységben olyan forró, hogy ott már víz nem maradhatna meg, másrészt a földrengések fészkeit sokszor 50 kilométernél is mélyebben állapította meg a tudomány. A földrengések igazi oka az, bogy a Főid térfogata az állandó fokozatos elhülés következtében mindig kisebb lesz és igy a szilárd földkéreg, amely aránylag nem vastagabb a tojás héjjánál, — folytonos változásoknak van kitéve. Szigorúan pontos és hosszú tudományos megfigyelések alapján megállapították, hogy például az Amerika földrész folytonosan távolodik Európától és Afrikától. A föld kérge ezen a részen megnyúlik, ugyanakkor Kelet Ázsia parti részén az elhelyezkedni nem tudó földkéreg egymásra torlódik, természetesen hatalmas földrengések és vulkanikus kitörések kíséretében. A kelet-ázsiai partvidék hatalmas hegyláncolata a tudomány megállapítása szerint csupa ilyen egymásra tor. lódott földkéreg darabokból keletkezett és ez a folyamat még napjainkban is tart. A földrengések minden félelmetességük mellett i3 a Föld belső életének a megnyilvánulása és azok teljes megszűnése a Főid kihűlését és minden élet pusztulását jelentenék. Az utolsó földrengés évmilliók múlva a Főid utolsó vonaglása lesz, de azt már ember nem fogja észlelni, mert az emberiség utolsó maradványai akkor már régen az egyenlítő táján és vastag jégrétegben fogja örök álmát a:udni, Ö.J. fiaii »m» oh UH. megcsinálta Erdély. Az erdélyi magyar írók Helikonja. A szlovenszkói magyar irodalmi élettől elütően, egyre szebb reményekkel szökken virágba az erdélyi irodalom. Mig nálunk az irók nemrég megalakult szindikátusát is fojtogatják hatósági antipátiák és társadalmi ellentétek, addig Erdélyben komoly munkát végeznek a magyar irók a saját gazdasági helyzetük és a jövő magyar kullúrája érdekében. Hírt adtunk már röviden előző számunkban a marosvécsi Helikonról, amelynek megszületését Kemény János báró földbirtokos tette lehetővé raarosvécsi birtokán levő hatalmas, gyönyörű kastélyában. A kultúra sebei. A Maros völgyében fekszik a sok évszázados kastély, amelynek a kertjében óriási tölgyek árnyékában nyitotta meg a sorozatos tanácskozásokat Kuncz Aladár. Elnökségre a legöregebb jelenlévő irót, Gyallay Domokost kérte föl, aki meleg szavakkal jelölte meg a gyülekezés célját: kitapogatni az erdélyi kuliura fájó sebeit, megtapogatni a gyógyirt és azokat az utakat, ametyeken eredményesen el lehet indulni évszázados kultúránk további fejlesztésének Irányában. Szentimrei Jenő volt az első előadó. Erdély irodalmának és kultúrájának jelenlegi helyzetét vázolta föl. Megállapította a mutatkozó lanyhulást és iparkodott megkeresni annak okait. Molter Károly a kritikáról, Kuncz Aladár az erdélyi drámáról, kapcsolatban a színházak ügyével, Áprily Lajos azerdélyiség kapcsolódása az európaiassághoz és Tabéry Géza az irodalmi társaságok kérdéséről tartottak előadásokat. Ünnep a kastélyban. Az utolsó napon következeit el a helikoni napokat bezáró ünnepély. Most uj vendégek gyűltek össze a tölgyek alatt. A falu és a környék magyar j intelligenciája. Nagy csönd, áhítat. Elsőnek Szeniimrey Jenő lép az előadó asztal mellé. A proióg. Utána Endre Károly következik. Tamási Áron és Tabéry Géza novellákat olvasnak föl, Áprily Lajo3, Bartalis János, Bárd Oszkár, O asz Lajos és Tompa László verseket szavalnak. Végül pedig Molter Károly világitóan elmés kis csevegése fejezi be a műsort. Nagy taps. Majd a társaság oszlani készül. Ekkor föláll báró Kemény Jánosné, hogy ő is szeretne mondani valamit. Mind köréje gyűlnek. Óh, mi az, ritka madárcsicsergés. A báróné egy kicsit elpirul: — Köszönöm az uraknak, hogy eljöttek. Olyan jól esett. Da a jövő évi Helikonnak még inkább fogok örülni. Akkor még jobban fogok tudni magyarul ! . ... Mert a báróné angol hölgy. Idegen ültetés az erdélyi magyar földben. A Helikon mérlege. A háromnapos tanácskozások eredményeit a következő határozatokba foglalták össze a vécsi Helikon résztvevői: A Helikonon résztvevő irók egyeteme megállapítja, hogy a romániai magyarság irodalmi élete a hétesztendös előretörések küzdelmei után eljutott oda. amikor számba kell vennie maradandó erőit, céljait és fejlődési lehetőségeit, valamint azokat az akadályokat, amelyek a szabad és teljes kibontakozásban gátolják A romániai magyar kisebbség nemzeti jövője megköveteli, hogy vezetői a kulturális élet törekvéseire helyezzék át tevékenységük súlypontját. A nép nevelés, az irodalom és a művészet problémáit kell a kisebbségi élet eiső vonalába állítani, melyek egyenrangúak a politikai természetű célokkal. Szükséges tehat, hogy ezek a célok és ezeknek a szellemi és erkölcsi erőknek természetes képviselői és védelmezői fokozott mértékben vonassanak be a magyarság sorsának intézésébe. A nemzeti jövő megköveteli, hogy az irodalom és művészet munkásai mielőbb megalkossák azt a kollektiv organizmust, amelyben teljes súllyal és tervszerűséggel tudják betölteni emberi, nemzeti és kulturális hivatásukat. Szabad kritikát. A helikon résztvevői megállapítják, hogy az erdélyi magyarság lelki életének lendületét károsan befolyásolja a szabad kritikai szellem elhallgattatása. Pedig az egység és egészséges közszeliem kialakulásához feltétlenül szükséges a szabad kritika. Megegyezett a helikon résztvevőinek véleménye abban is, hogy nálunk az irodalmi müvek elbírálásánál nem mindig irodalmi szempontok, de gyakran felekezeti, politikai és személyi elfogultságok érvényesülnek. Ezért a megjelent irók kötelezettséget vállalnak arra, hogy egyfelől minden erejükkel felíámasztják az egészséges kritikai szellemet, másrészt pedig rendszeresen küzdeni fognak a közönséget félrevezető, érdekelt, elfogult és tudatlan álkritika ellen. Hogyan gyógyított Coué Látogatás a Coué-intézetben. Emile Coué, a couéizmus megalapítója, 69 éves korában meghalt. Alkalmunk volt egy bécsi mérnök feleségével beszélni, aki épen most érkezett vissza Nancyból, ahol Coué kezelése alatt állott. A bécsi hölgy a következőkben jellemzi Emil Couét, annak gyógymódját és iskoláját: Coué gyógyszerész volt Nancyban, gyógykezelése azonban annyira híressé g telte, hogy már évtizedekkel ezelőtt 8 abbahagyta mesterségét és kizárólag S gyógyítással foglalkozik. Megtettem a hosszú utatBécsböi Nancyba és mondhatom, nem bántam meg, hogy olt voltam. Mint reszkető, ideges ember mentem oda, mint egészséges, boldog ember tériem onnan vissza. A megérkezésem után való napon izgatott várakozással leli kerestem fel a hires Coué-t. Nem lakiam tőle messzire, egy kis penzióban, ahol kívülem még sok páciense is lakott, innen csak pár percnyi járásra lakik Coué, kis házban, egy : nem íu'ságossn nagy park közepén. | Coué azelőtt a vendéglőjében fogadott, ez a szoba azonban csakhamar kicsinyí nek bizonyult, Coué tehát a kertben | külön épületet emeltetett, amely nagyon egyszerű, egy előszobából és két teremből áll mindössze. A fogadóterem egyszerű, kopár helyiség, köröskörül padokkal a a közepén szalmafonatu székkel. Mint egy 80 ember számára van itt hely. Mikor én először voltam ott, körülbelül ötvenen gyűltek össze s ültek a padokon; több; nyire betegek, nyomorékok, akik alig tudtak járni, vagy akiket mások veiet: tek. Halkan beszélgettek a betegek; | lehetett hallani a francia és angol szót, t egy kevés németet. Pontosan ti2 óra: kor nyílt az ajtó és megjelent Coué. | Mindenki feláll, ő azonban iní, hogy | csak foglaljanak helyet. Coué egysze' rüen öltözött, középmagas, őszhajú em\ bér; már 70 éves, ezt azonban nem látni : rajta. Arcából, szemeiből végtelen szelídség, végtelen jóság árad; az ember : egyszeriben rabjává lesz. Coué sorra járja betegeket és pa. naszaik felől kérdezősködik. Ha vaiabinek szervi baja van, rögtön megkérdezi azt is, hogy mit mondott az orvos és mivel gyógyította ? Mikor végigjárta a betegeket, leül egy karosszékbe, amely az első sorban az ő számára van odatéve, rágyújt egy magasodrotia cigarettára és megmagyarázza módszerét. Utána sorra jirja azokat a betegeket, akik most vannak nála első ízben és kísérletezik velük. Ez a kísérlet a következő: a kezeket kinyújtott karral, szorosan, feszesen, görcsösen, a reszketásig szigorúan össze kell tenni és közben egészen gyorsan ezt mondani: „széjjel akarom nyitni a kezeimet, de nem tudom, nem tudom, nem tudom...*1 És tényleg: senkinek sem sikerű! a kezekét széjjelváiaszíani. „Tudom“ — mondja végül a páciens s tényleg sikerül széjjelvenni a kezeket. Ezzel a kisérleiiel Coué megakarja vizsgálni, hogy az egyes páciensekre milyen hatással van képzelőtehetségük és annak ereje. Coué ezután beszélget a betegekkel, megvigasztalja őket, reménységgel tölti leikeiket és sok esetben bebizonyítja, hogy bajukat a képzelődés teszi csak súlyossá, vagy éppenséggel a baj oka is csak képzelődés. Azoknak a betegeknek, akiknek fájdalmaik vannak, be kell csukniok szemüket és egész gyorsan maguk elé morogniok: „El fog múlni! Et fog múlniEzt keli elmondani hússzor, harmincszor, ötvenszer. Ez alatt az idő alatt Coué is ezeket a szavakat mondja, miközben a fájó testrészt simogatja. Utána Coué visszaül a karoszszékére és gyógymódját nagy vonásokban ismerteti. Elmondja azt az általános formulát, amelyet minden betegnek az ágyban, este, lefekvés előtt és reggel, felkelés előtt, hasrafekve, lassan maga elé mormolva, hússzor kell elmondani s amely körülbelül igy hangzik: „minden nsp, minden tekintetben egyre jobban és jobban érzem magamat.“ I A páciensek egy nyomtatott lapot kapnak, amelyre rá van irva Coué formulája és annak alkalmazási módja; Coué délelőtt 10 tői 12-ig rendel, négyöt csoporlnak, mindegyik csoport 60—70 emberből áil. A rendelés ingyenes, Coué nem fogad el pénzt s csak a falon van egy kis persely, amelybe mindenki tehet, ha épen akar; a per! sely jövedelmét Coué intézetének fenn- i tartására fordítják, amelyben Coué sze • gény betegeit ápolják. ... így szentelte Coué az életét a szenvedő emberiségnek. A „Hiradőu-ra előfizetést elfogad a Spítzer-féle könyvkereskedés. — A „Híradó“-t kívánatra házhoz szállítjuk. ■ í ■ ii fiats; kall a fővárosba tnsnni 11 II j mikor 1 Já <4 ** H n 8 POLLIK JULISKA 9 er «* 12 » utódánál § i % s Ksaséramban, Hádsr-ufca 17. sz, olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gumin! és g 9 « 1 3 halcsont nélküli hasfüzok és meíi« ft s tartók orvos! rendeletre is. V 'S) £ Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk r+ Uh r M n nagy raktára 1 Ksztyűk tisztítása 9* 5 te és javításai Selyem és flór harisil nyák nagy választékban! II m 52 4 lop Mi m Syi Mn. (Előléptetés a fogolytáborban — Gyónt Géza megőrült bátyja elhunyta miatt.) A nagy emberek csak haláluk után kezdenek élni, amikor a kagyeletes utókor törté réti boncolókés alá kezdi venni őket s így egy nagy költő életére, utolsó pillanataira vonatkozó minden legcsekélyebbnek látszó adat is rendkívül értékes lehet egykor, amikor 3 is irodalomtörténeti boncolókés alá kerül. Egynéhány hiteles adatot adunk itt Gyóni Gézáról, a fiatalon elhunyt, Komáromban is jól. ismert nagy magyar költőről azoknak, akik majd idővel az ő költészete, élete és halála után fognak kutatni, hogy aranybetüvel írják be az ő nevét a magyar irodalom történetébe. Emánuel Vilmos dr. temesvári kereskedő egy évvel ezelőtt szabadult az orosz fogságból, majd egy évi lengyelországi tartózkodás után judoit csak haza Temesvárra. Emánuel dr. éveket töltött Krasznojarszkban, ugyanabban a fogolytáborban, ahol Gyóni Géza szenvedte végig a rabságot, mig a halál megváltotta szenvedéseitől. Emánuel Vilmos dr.-nak olyan volt a beosztása, hogy nem volt alkalma Gyóni egész oltani életét megfigyelni, de azéri egyetmást mégis csak tud a nagy kőíiőről, részben ázért, mert gyakran volt alkalma beszélgetni veie, részben pedig azoktól, akik közvetlenül mellette éhes. Emánuei dr. kegyelettel emlékszik vissza a fiatai magyar költőre, igen szimpatikus, szerény, jóindulatú embernek ismerte őt, akit a fogolytáborban mindenki szeretett és becsült. Elmondja, hogy Gyóni Géza mint önkéntes került fogságba bátyjával együtt, aki százados volt. A legénységi állományba tartozó hadifoglyoknak akkor igen rossz sorsuk volt Oroszországban, sokat kellett dolgozniok, élelmezésük pedig kritikán aluli volt. Gyóni Géza, aki nem volt erős szervezetű ember, szintén igen sokat szenvedett és nélkülözött, bár bátyja egy pillanatig sem távozott mellőle. A két testvér nagyon szerette egymást, s bátyja, amint csak tehette, mindenét megosztotta vele s mivel a tisztek külön konyháról étkeztek, ételének felét mindig öccsének tette félre. Igen sok utánjárással végre sikerült bátyjának öccse részére kieszközölni, hogy egy hadifogoly törzstiszt Gyóni Gézát a magyar kormány utólagos jóváhagyása reményében zászlóssá nevezhesse ki. Az orosz katonai parancsnokságnak nem volt kifogása a kinevezés ellen s igy a sokat szenvedő fiatal költőnek sorsa valamivel jobbra fordult, mert mint tiszt, havi ötven rubel fizetést kapott. Gyóni Gézát a kineveztetés nagyon boldoggá tette, de öröme nem tartott sokáig, mert bátyja, akit rajongásig szeretett, tüdőgyulladásban megbetegedett s megfelelő, gondos ápolás hijján néhány napi betegeskedés után meghalt. Gyóni Gázával azóta nem lehetett löbbé beszélni, éjjel-nappal sirt és valósággal jajveszékelt, hogy legjobb barátját elvesztette s minden szabad idejét bátyja sírjánál töltötte. A fogolytábor lakói már azt suttogták, hogy a csapás megzavarta Gyóni Géza eszét s amitől mindenki tartott, néhány nappal a százados halála után be is következett: Gyóni Géza megőrült. Ezt kétségtelenül megállapíthatta a laikus is, de megállapították a fogolytábor orvosai is. A fiatal költő mindamellett a baraktáborban maradt, mert csendesen viselkedett, senkit nem bántott, rohamai nem voltak. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, mert néhány nap múlva Gyóni ' Géza tüdőgyulladásban — egyesek
