Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-27 / 89. szám
Negyvenhetedik éviol^am, 89. szám Kedd, 1926. jolios 2? POLITIKAI» LAR S38fiie'.éfi ár ccehnlovák értékben: Helyben é* vidékre postai szétküldéssel: 8géss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Kő. Eftyea nzám érát 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádorba. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ilii i! iUAsi lömías? Komárom, —jalius 96. Méltán keltett megdöbbenést a pozsonyi zsupánétusoak az a minapi rendelkezése, amely a magyarság egyik tiszteletreméltó vezéralakjának kiutasításáról intézkedett. A kiutasitott 42 évig működött megszakitás^géikül lelkészi hivatalában, itt élt állandóan 1884. óta, magatartásában és az állam iránti lojalitásában semmiféle komolyan vehető kifogás nem volt s mégis egy zsupáni rendelet földönfutóvá teszi őt. És mindez akkor történik, amikor a csehszlovák törvényhozás uj törvényt alkotott az illetőség kérdéséről s amikor már-már azt hittük, hogy a nemzeti kisebbséget eme oly közelről érdeklő kérdésben ha nem is teljesen, de hetven százalékban legalább is bizonyos nyugvóponthoz érkeztünk. A !ex Dérer—Szent-Ivány, tudjuk jól, nem teljesen elégíti ki az érdekeitek igényeit, de egyelőre mégis csak haladást jelent az eddigi állapotokkal szemben és remélni lehetett, hogy kedvezőbb helyzetben az illetőség kérdése végre is minden érdekeltet kielégítő módon nyer majd megoldást. Ezt a reményünket azonban most nagyban lelobasztja a Palkovich-íéle lesújtó eset, amely nemcsak arra nézve teszi bizonytalanná a helyzetet, hogy az illetőség kérdésében az eddigi zaklatás megszűnik, hanem arra is enged következtetni, hogy mindazon illetőségi és állampolgársági ügyek, amelyek folyamatban vannak, még a törvény megjelenése előtt hirtelen és úgy intézteinek el, ahogyan azt az eddigi rendelkezések szerint döntésre hivatott hatóságok akarják. Lám, azok a törvények, amelyeket a legutolsó ülésszakban a német és magyar kisebbség támogatásával meghoztak, mind megjelentek már, kivéve az illetőségi törvényt, amely úgy látszik, egyelőre még késik, pedig annak életbeléptetését százezrek várják akikre nézve sorsdöntő életkérdés az, hogy végre valahára a csehszlovák törvény szerint az állam egyenlőjogu polgárai lehessenek. Nem akarjuk feltételezni, hogy a törvény közreadása azért késik, mert az államkormány néhány függő ügynek elintézését be akarja várni, de tény az, hogy a késedelem számos hasonló szomorú példát szülhet. Az agrárvámokról, a kongruáról szóló törvények már a végrehajtás stádiumában vannak, csak az illetőségi törvény nem akar megjelenni! Lehetetlen, hogy az eddigi igazságtalan rendszert mesterségesen meghosszabbítsák. A köztársaság lakosainak százezrei várták reménykedve az illetőség rendezését és az e téreh uralkodó jogbizonytalanság végleges megszüntetését s mikor már azt gondolták, hogy ütött rajok nézve a megváltás órája, mint a derült égből jövő villámcsapás jelentkezett Palkovich kiutasítása, mint elrettentő jel, amely azt mutatja, hogy még a törvénynél is van nagyobb hatalom. Kíváncsian várjuk, hogy azok a lépések, amelyek ebben az ügyben a magyar pártok részéről történtek, micsoda eredménnyel járnak. Az bizonyos, hogy magának a kormánynak kell közbelépni, hogy a pozsonyi zsupán minden demokratikus elvet negligáló rendelete hatályon kívül helyeztessék, de az is szükséges, hogy hasonló sérelmes esetek további megismétlődését a legfelsőbb helyen megakadályozzák. Az ilieiőségi törvény meghozatala után éreznie kell a kormánynak, hogy mennyire fonák helyzetbe kerül, ha az ilyen és hasonló rendeletek megjelenését és végrehajtását megengedi és valóban prezslizskérdés az, hogy a kormány a meglevő törvénynek minden hatóság előtt teljes érvény tszerezzen. Az illetőségi törvénynek pedig haladéktalanul meg kel! jelennie, hogy ez a fontos kérdés valahára tisztázódjék. = Megújítják a hadaerrg felügyelői állast. A hadseregfelügyelöi áüást, prá gai hirek szerint ismét felújítják. Ed a hivatalt nem régen még Machar iró töltötte be, akinek működése azonban a katonai köröket nem elégítette ki. A megújítással egyben átszervezik a hadi ért gfePugyeiői hivatalt, s úgy ellenőrzői, mint szervező hatásköréi kiterjesztik. Az a terv, hogy ezt a nagyfonlosságu állást a jövőben kizáróan szakemberrel, tehát hivatásos katonatiszttel fogják betölteni. Egyelőre még betöltetlenül marad, de ha a hivatalnokkormány távozik, Syrovy tábornokot, a mostani nemzetvédelmi minisztert fogják kinevezni. = A kommunisták tüntetése a prágai magyar követség előtt. A csehszlovák kommunista párt pénteken tüntető gyűlést tartoti Prágában a magyar követség előtt. A tüntetés Magyarországnak szólt s a gyűlésen tiltakoztak a Rákosi Mátyás volt kommunista népbiztos és társai ügyében megindított büntető eljárás ellen. Harus képviselő követelte a Rákosi és társai ellen folyamatba tett per megszüntetését és a magyarországi kommunista mozgalom törvényesitését. A rendőrség és a kommunisták között összeütközésre került a sor, több jelen - voltat letartóztattak. A magyarországi lapok megemlékezvea tüntetésről,követelik hogy a prágai kormány a magyar követségnek teljes elégtételt adjon azért mert a rendőrség a tüntetést nem akadályozta meg. A Pester Lloyd az ügyről többek között azt írja: A prágai kommunista párt rendkívüli és meggondolatlan vakmerőségét bizonyiija, hogy tüntetésével halni akar Magyarországra és a külföldre. Sohasem fog azonban sikerülni az, hogy a magyar hatóságokat eltérítse attól az úttól, amelyen most haladnak. = Akció Palkovich Viktor kiutasítása elltn. Mint jelentettük, a pozsonyi zsupán kiutasította Palkovich Viktor gálái esperes-plébánost, aki 42 éve tartózkodik állandóan Gután, tehát a mai köztársaság1 területén. Az egész országban felháborodást keltő zsupáni rendelkezésre a nemzetgyűlés magyar pártjai azonnal akcióba léptek, hogy a iduiasitás végrehajtását megakadályozzák. Szent Ivány József a Magyar Nemzeti Párt elnöke, nemzetgy. képviselő, Szína dr.- ral, a Bund der Landwirte elnökével együtt levelet intéztek Cserny miniszterelnökhöz, amelyben a kiutasitási eljárást a humanitás elvével összeegyeztethetetlennek tartják és azt kívánják, hogy a kiuiasiiást haladéktalanul vonassa vissza. Gregorovics Lipót keresztényszocialista nemzetgy. képviselő pedig interpellációt intézett a belügyi kormányhoz és azt kérdezi, hajlandó-e a miniszter intézkedni, hogy a bratiszlavai zsupanátus ezen minden tekintetben sérelmes intézkedése hatáiytalanittassck ? Az ügy érdemleges elintézése elé érthető kíváncsisággal tekint a magyarság. = A koítjjruR végrehajtása. Most jelent meg a közoktatásügyi miniszter rendelete, amely 1926. január l ével hatályon kívül helyezi a kongiu t eddig érvényben volt pótlékait, valamint az egyházi közigazgatásnál alkalmazott lelkészek összes eddigi fizetését is. Az uj kongruaíörvény alapján kiadott rendelet szerint az eddig kifizetett összegeket az uj fizeíésrendezás számlájára való előlegnek kell tekinteni. A minisztérium egyidejűleg uiasifotta a Bzámfejiő hitó sagokaf, hogy olyan lelkészeknek, akik főképen a kongruabevé elekre vannak utalva és a törvény értelmében az eddigi Összegben kétségtelenül igényük lesz a kongruapínzre, szept. 1 tői saját belátásuk szerint engedélyezzenek további előlegeket az uj kongruaszámitás számlájára, maximálisan az eddigi fizetések összegéig. Olyan lelkészeknek, akiknek az új törvény szerint az eddiginél kisebb igény ök lesz, a kongruára csak arányos összegben engedéiyezhetők ilyen előlegek. Azok a lelkészek azonban, akik másnemű bevételeikre való tekintettel a kongruatól az uj törvény szerint elesnek, előlegek a kongruára egyáltalában nem foiyósi h dók. Ramánia—Hajjaroitzíi—Laplonzlg tHiüiliitse. A Pravda cimü lapban Síudnicki Ulászló, a legtekintélyesebb lengyel poblicisták egyike, igen érdekes énekben fejtegeti, hogy Lengyelország nak királysággá kell átalakulnia. Azt ajánlja, hogy lengyel királlyá a kicsiny Róbertét, Ottónak, a magyar trónkövetelőnek öccsét válasszák meg. Lengyelországnak ugyanis 4000 kilóméter hosszú határa van, amely, kivéve a rövid román-lengyel határt, mindenütt ellenséges. Bizonytalan a körülbelül 1400 ki lóméteres orosz határ, a mintegy 1700 kilóméternyi német határ, valamint a litván és csehszlovák határok. Magyarországot, a lengyel publicista szerint, északon azért csonkították meg, hogy Csehszlovákia határos legyen Oroszországgal. Ha nem jött volna a boisevizmus, úgy Keletgaliciát Oroszország kapta volna meg. Romániát Lengyelországnak ki kell békitenie Magzarországgal, rendezni kell az erdélyi magyarság helyzetét. Erről a lengyel publicista szószerint a következőket Írja: — Lengyelországnak védelmi szerződése van Romániával Oroszországgal szemben. Ez a viszony szükségessé teszi a magyar-román viszony rendezését Ha ugyanis Romániát Oroszország és Ma gyarország két oldalról megtámadnák, Csehszlovákia és Jugoszlávia, tekintettel a náluk uralkodó orosz befolyásra, semlegesek maradnának és Románia igen kritikus helyzetbe kerülne. Ez nagy veszélyt jelentene Lengyelországra nézve is. Lengyelországnak tehát nyomást kel lene gyako ölni Romániára, hogy autó nómiát adjon Erdélynek. Lengyelország Magyarországgal és Romániával szövetkezve, domináló szerepet játszhatna Középeurópában és a szövetséget Bulgáriára és Törökországra kiterjesztve, a Balkánon is. — Ha Ausztria csatlakozik Németországhoz, akkor a csehek kénytelenek lesznek Lengyelország felé orientálódni, sőt Lengyelország vazallusai lennének. Studnicki cikke, szerzőjének személyénél fogva, politikai és diplomáciai körökben óriási feltűnést keltett. .. .ís mi mozog a Föld... {Földrengések pusztítják a Földet. — Mi az oka a gyakori földrengéseknek ?) Komárom halhatatlan nagy szülöttének, Jókai Mór egyik népszerű regényének, az „És mégis mozog a Föld“nek a címe jut eszünkbe a gyakori földrengések hírére. Komáromban, a földrengésfészekben is éreztünk földrengést a közeli hetekben. Hála Isten, ezek R3gyon gyenge rengések voltak. Ebben az esztendőben szószeriat elmondhatjuk a szólás-mondást: „Mozog a föld“. Valóban az 1926 os esztendő bővelkedik mindenféle természetokozta katasztrófád pusztításokban. Pusztító viharok, jégeső, felhőszakrdás, árvizek és fö drengések rombolják vak, esztelen dühve!, amit a természet és az ember békésebb időkben felépített. Az elemi pusztítások között nem állnak utolsó helyen a földrengések által okozott károk sem. Az 1926-os esztendő emlékezetes fog maradni úgy a Föld, mint az emberiség emlékezetében. Árvizek és más elemi pusztítások kárt tesznek az emberek vagyonában, de a Föld arculatát nem változtatják meg, A földrengések azonban nemcsak átmeneti károkat okozhatnak, hanem heiyenkint lényegesen megváltoztatják a Föld alakját is. Évszázadok óta nem volt a Föld belső erőinek a működése oly intenzív, mint az utóbbi években, de különösen az 1926 os évben A Canadában lévő „Oiíava“ obszervatórium ez év február havának első tizenkét napjában 13 nagy földrengést jelentett. Ugyancsak az ógyallai obszervatórium jelző készüléke 16 nagyobb és rengeteg kisebb földrengést tapasztalt. Szerencsére, a legtöbb nagy földrengés emberéletben és vagyonban nem okozott kárt, mert Szibéria lakatlan vidékein, elhagyatott szigetcsoportok, vagy a hatalmas Óceánok vize alatt játszódott le. Ebben az esztendőben átlagosan tudományos statisztikai adatok szerint minden 2V* órában megmozdul valahol a Föld kérge. A földrengések zónája az egyenlítő és a két térilő közötti terület. A pólusok vagy a mérsékeltebb kiimáju vidékeken vagy egyáltalán nincs, vagy csak nagyon ritkán fordul elő földrengés. Ember lakta vidékek közül a legtöbbet Japán, — ahol 1924. évben csaknem két millió ember és rengeteg vagyon pusztult el — Mexikó, a kis és nagy Antillák szigetcsoportja szenved földrengések következtében. Az a theória, amely a földrengéseket a föld izzó belsejébe leszivárgó vizek gőzzé változása következtében előálló feszültségnek tulajdonította, tudományos körökben ezidő szerint teljesen megdőlt. A föld kérge ugyanis sokkal vastagabb, (50—100—150 km.) minthogy azon keresztül a földkéreg alatti izzó salakhoz leszivárogni képes lenne. A viz aránylag csekély hőfoknál már gőzzé változik, a földkéreg pedig mái
