Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-24 / 88. szám

I'Í^Sryvenhetedlk évíolyam,

88. ssáu.

Szombat, 1086. julius 84.

POLITIKAI LAP

SSIúeté« ár «ehsclov-ik értékben: fielyben éa vidékre postai szétküldéssel: üfész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldén ISO K&

2'fyu szám árat 89 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hidor-u. 29.. Megjelenik hetenkint háromszor t

kedden, csütörtökön és szombaton.

Szanálás ügy Más.

Komárom, — július 23.

Lázas napjai vannak ismét a francia népnek. A frank megmentéséért folyó rettenetes tusában kormányok buknak, államférfiak tűnnek le a hatalom horizontjáról s a frank csak nem akar stabilizálódni. A hónapok óta folyó hiábavaló kísérletezések végre is annyira megérlelték a helyzetet, hogy Franciaország el nem kerülheti a pénzügyi diktatúrát és az inflációt, mert ma már tisztán áll az egész világ élőit, hogy Franciaország szintén elérkezett ahhoz a kritikus időponthoz, amikor fizetőeszközének érték biztosítására minden áldozatot meg kell hoznia.

Kétségtelen az, hogy a francia valuta leromlása, mint eddig valamennyi gazdasági krízisen átment országban, szoros összefüggésben van magának az országnak gazdasági válságával és tuhíjdonképen elsősorban a pénzügyi krízis megoldásét kell elintézni, hogy ezzel a frank válságát is megszüntethessék. A kormányoknak tehát, amelyeknek e napokban Franciaország sorsát intézniök kell, arra kell minden erővel törekedniük, hogy ezt a kettős válságot olyan eszközökkel gyógyítsák meg, amelyek minden nagyobb megrázkódtatás nélkül alkalmazhatók.

Briand és Caillaux szanálási tervében feltalálhatők voltak mindama követelmények, amelyek a válságos időkben határozottságról ,és bizonyos elszántságról tanúskodnak, katasztrófák idején nem lehet sokat alkudozni, ami a legnagyobb eredményre vezet, azzal kell operálni. A pénzügyi diktatúra bevezetése és a külföldi támogatás igénybevétele ma már elengedhetetlen szüksége a francia pénzügyi helyzet szanálásának és azért nem lehet eléggé okolni Herriot-t és társait, hogy Caillaux-t megbuktatta afeletti félelmében, hogy a külföldi segítség igénybevétele Franciaország függetlenségének feladása volna.

Ami ezután a párisi politikai küzdőtéren történt, hogy Briand meg Herriot-t buktatta meg néhány napra rá az ő kormányának leszavazása után, az csak a francia nemzet temperamentumának egyik lázas tünete, amely szertelenségeiben gyakran nem ismer határt és a francia parlamentben szokott legélesebben kifejezésre jutni. Ez csak hasztalan időpocsékolás volt és ezért Herriot viselheti a felelősséget, mert a helyzet nem javult az ő rövid kormányvállalása következtében, sőt csak romlott. Most azután a legkiprőbáitabb francia államférfiak kerülnek sorra, akik mindannyiszor megjelennek az előtérben, valahányszor veszélyben van Franciaország. A jelentések szerint Poincaré kapott megbízást kormányalakításra, de az uj kormány tagjai sorában Barthou, Sarraut, Briand és mások neveit is emlegetik.

Poincarénak feladata a pénzügyi szanáláshoz megnyerni olyan pártok támogatását is, amelyek eddig más utakon keresték a krízis megoldását, mint az eddigi kormányok. A nemzeii egyesülés erős többségét kell megalakítania, vagyis több baloldali párt közreműködését is meg kell nyernie. Ha Poincaré ezt a feladatot kormánya megalakításakor megoldotta, akkor félig már betö'löüe missziószerü hivatását. Mert a szanálási terv, amely Caillaux javaslatában adva van, egy erős nemzeti többséggel végrehajtható. Természetes, hogy amit a kényszerhelyzet diktál, azt Franciaországnak is meg kell tennie, csak úgy, mint Németországnak és a többi háborút vesztett államnak el kellett szenvedői, de határozottsággal és erős kézzel megmenthető lesz a frank is é3 megoldható a pénzügyi krízis is. Ellenkező esetben bekövetkezik a katasztrófa, tehát nincs mit habozni.

= A cíehszfovák—magyar kereskedelmi tárgyalások. Magyarországi politikai és gazdasági körökb- n megnyugtatóan hatott az a prágai jelenlés, amely szerint a csehszlovák kormány komolyan törekszik arra, hogy Magyarországgal elkerü je a gazdasági háborút. A csehszlovák kormánynak ez a rendelele, amellyel az 1926 junius 22-iki vámtörvény második szakaszát éleibelépiette, szintén jó hatással voit. E* a szakasz ugyanis felhatalmazza a kormánytarra, hogy a vámtételeket olyan országokkal szemben is leszállíthassa, amelyek még nem állanak a köztársasággal szerző déses viszonyban, de eziránt tárgyalásokat folytatnak. A csehszlovák kormány súlyt heiyez arra, hogy a M gyarországgal való gazdasági viszony rendezésére kellő tárgyi alapot nyújtson. A feszültség, amely a kát kormány között a gazdasági és vámkérdések miatt még néhány nap előtt fennállott, enyhült. Befolyással lesz a helyzetre a magyar kormány válaszjegyzéke is, amelyben hangsúlyozza, hogy szükséges a kérdések végleges rendezése Ezidőszerint a két ország delegá usai találkozásának helyéről folynék a megbeszélések s minden valószinüség szerin? még julius hó végén valamelyik tátrai fürdőben lesznek a tárgyalások.

= Benes nj pártba lép be. Benes dr. külügyminiszter tudvalévőén kilépett pártjából, a cseh nemzeti szocialista pártból és máris nagy találgatások folynak a cseh pártok között, hogy melyik pártot fogja a külügyminiszter belépésével szerencséltetni. Szó sincs róla, hogy bár Benes tekintélyét és népszerűségét az utóbbi idők bel-és külpolitikái eseményei ugyancsak megnyirbálták, azonban a köztársasági elnök ragaszkodik az ő személyéhez, ami pedig szintén főiér egy kis népszerűséggel. A cseh nemzeti szocialista sajtó azt a hirt terjesztette, hogy Benes a cseh szociáldemokraták pártjába lép be,illetve, hogy ez a párt szeretné megnyerni a a mandálumáról lemondott külügyminisztert. Egyik pilseni cseh lap erre ^zt irja, hogyfa szociáldemokratáknak egyáltalán nincsen ilyen szándéka annal kevésbé; mert már egy év előtt tárgya’tak és döntöttek hasonló helyzetről. A politikai körökben beszélik, hogy Benes

tényleg gondolkozik arról, hogy elhagyja a cseh nemzeti szocialista párto*, de hogy — amint hírlik — belép-e a nemzeii munkapártba, arról még nem halározott. Ha Benes a nemzeti munkapártba lépne be és az által jelöltetné magát képviselőnek, kétségtelen, hogy a pártnak választási sikerét nagyban biztosítaná.

= A közigazgatási eljárás reformja.

A köztársaság közigazgatása igen sok kifogás alá esik, amire nem szükséges külön bizo yiíó példákat felhozni, men hiszen a közönség napról-napra érzi annak hatását. A közigazgatási eljárás rendkívüli nehézkességének kérdése a kormányokat is foglalkoztatta, amelyek a helyzet megjavításának szükségességét régóta elismerték. A hivatalnokkormány programjába vette a közigazgatási eljárás reformját és az erre vonatkozó értekezletek már megkezdődtek a minisztériumban. A kormány a törvényjavaslatot már az őszi Ülésszakra be akarja terjeszteni.

= A hadirokkantait ellátása. A legközelebbi ülésszakon fog napirendre kerülni az a törvényjavaslat, amely a hadi.okkantek ellátásának reformjáról szól. A n pjóléti minisztérium a pénzügyminisztériummal tanácskozásokat folytat a reform kérdésében, amely arra vonatkozik, hogy a 70—100 százalékos ke’-esetképtelen rokkantak illetményeit felemeljél« és pedig olyan mértékben, hogy szamukra a létminimum biztosítva legyen A kereseiképes rokkantak illetményeit pedig átrevideálják, mert az a terv, hogy azok a hadirokkantak, akik keresetükből magukat és hozzátartozóikat el képesek tartani, ezentúl kereselükh"z képest leszállított illetményt kapjanak, esetleg, ha otyan kedvező kereseti viszonyok között élnek, tőlük az eddig élvezett illetmények elvonassanak. A kéidés anyagi részét igy akarja a kormány részben biztosítani.

= Kommunistából —fasiszta. A csehszlovák lözíársaság politikai életéhez tartozik az az eset is, amely nagy szenzációként foglalkoztatja a politikai köröket. Arról van szó ugyanis, hogy Dolezal János, a morvaországi kommunista munkás-ág egyik fővezére, aki egyidőben a prágai kommunista vezérorganumnak a „Rudé Pravo“-nak főszerkesztője volt, belépett a fasiszta „Moravské Orlice" szerkesztőségébe. A nagy feli ünést keltő esemény hőse egyike volt azoknak a kommunisiavezéreknek, akik rendszerint minden meggondolás nélkül hajtották végre Moszkva utasításait. Kíváncsian várják, hogy a másik szélsőségen mint fogja betölteni a fasizmus javára hivatását.

a? otiiájcs Iparos kongresszus és a kisiparosság adlsérelmei.

A Késmárkon juiius hó 18 án megtartott országos iparos kongreszus első s legfontosabb tárgya volt a kézműves iparosokat sújtó adózási rendszer ismertetése 8 e kérdésben az iparosság álláspontjának leozőgezése. A tárgy so rozat e pontját Vitovszky József Losonci iparosmester adta elő az adozas minden ágára kiterjedő, minden sérelmet megvilágító, általános érdeklődéssel kisért beszédben. A kongresszus az adózási kérdésekben alábbi határozati javaslatát fogadta azzal, hogy törvény hozóik által azt a pénzügyminiszter elé is felviszik, sürgős intézkedés végett.

Az egyesült iparosok országos szövetsége állal, 1926. ju ius 18 án Késmárkon megtartott országos iparos kongresszus elengedheilen szükségesnek tartja államunk érdekében, hogy a Pénzügyminiszter ur a Szlovensz&ó és Ruszinszkó kisiparosság szomorú

gazdasági helyzetének szem előtt tartása mellett azok adósérelmeit tanulmány tárgyává tegye, s azokat a lehető legrövidebb időn beiül megszüntesse, annyival inkább mert különben fentnevezett szövetség, a különféle szociális sizto8itás, betegsegélyző s más súlyos terhek által agyonsujtott, elkeseredett s örülésce kergetett kisiparosság további cselekedeteiért felelőséget nem válal.

Tarthatatlannak tartja a kisiparosság

szőr: azon törvényen alapuló adóói rendszert, amely szerint a kisipaosság három adónemből adózik, u. m. forgalmi, III. oszt. kereseti (s annak összes megyei, községi járulékai) és jövedelmi adóval adózik, addig mig az összes munkások, állami, megyei, községi és magán tisztviselők, kiknek jövedelme jóval magasabb a kisiparosságáénál csak egynemű adóval az u. n. jövedelmi adóval adóznak, mely jövedelmi adó után megyei, városi pótlékok nem szedetnek, igy ezen pótlékok magas százalékai is a kisiparosságot nagyban terhelik.

Nem fogadhatja el a kisiparosság azon indokolást, mely szerint azért lett ezen kétféle adózási rendszer bevezetve, mert a szabadpályán működő egyének jövedelme ellenőrizhetetlen és kikutathatlan, illetve ezen egyének adóalapot eltiikolhatnak s ennek alapján tehát 3 adóalappal sujtatnak. Mig a tisztviselők és munkások jövedelme pontosan kimutatható, igy azok egy adónemből adózateak. Ezen beállítás a mai adóalapot felkutató jó! díjazott (spicli) rendszernél lehetetlen, különösei a kisiparosságnál, kinek munkahiány miatt nincs eltitkolni való jövedelme. Iluzorikus tehát osztályok szerint különféle adónemeket felállitatni, különösen a kisiparossággai szemben, kiket az állam semmivel se/n véd a történelmi országok nagyiparának fejlődése és lnyomása ellen.

Már pedig a kisiparosság megvédése és fejlesztése elsőrendű állami érdek, mert ez a magasabb egyéni kulturizlések kielégítésére van hivatva s az állam egyedei boldogságára és megelégedettségére szolgál.

Ezért követeljük:

1 A forgalmi adó egyszersmindenkorra való törlését 1923. évtől visszamenőleg, mivel ezen közvetett adó a kiskézmü-iparosná! közveilen adóvá válik, amennyiben ő — tekintettel a tulszámban kitermelt kis kézimüiparosok és a gyáripar között kifejtett nagy konkurenciájára — a forgalmi adót nem tudja átszármaztatni rendelőjére.

2. Követeljük a jövedelmi alapot (lét minimum) 12000 K ban megállapítani s az év folyamán kivetendő jövedelmi adóknál a valutaris diferenciák szem előtt taríása me1 lett a f. évi jövedelem abpul vételét.

3. Követeljük továbbá a rajtunk kívül álló okok miatt felszaporodott adóhátralékok revízióját és a 235/925. sz. rendelet alapján indokolt esetben az adó teljes elengedését, mely revízió és adó törlés keresztülvitelére, úgy a pénzügyi hatóság, miut a kisiparosság részéről bizottság kiküldését teljes adó leírási jogkörrel.

4. Követeljük a házbér jövedelmi adót s általában a ház után fizetendő adók leszállítását oly mértékben, hogy a ház bér jövedelme a szükséges renoválás után, a befektetett tőke minimális 5—6 % át meghozza. Ezzel a lakás pités fellendülését s a lakásínség megszün teiését, valamint az építőipar és vele a mai gazdasági helyzet feltendülcsét véljük elérhetőnek.

5. Követeljük, hogy az adó szigorú behajtása mindaddig, mig a határozati jüvaltunkba kért revízió keresztül nem vitetik, függerztessék fel s a revíziónál