Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-22 / 87. szám

Csemege üzlet, buffet, intim horoztihelyiség! — —= Komáromiak és vidékiek közkedvelt találkozóhelyei 1926. júliqg 22 Komáromi Lapok 5. oldal. tokosok számos helyen tárgyalnak a volt földtulajdonosokkal és felkínálják nekik vételre a tőlük elvett és a szo­cialista gazdálkodással tönkretett ma­radékbirtokokat. ~ Öngyilkosság. Schön Károly Ipoly­sági telekkönyvvezető három hónappal ezelőtt veszítette el feleségét. Közei lévén a nyugdíjaztatáshoz újból meg­házasodott ezelőtt három héttel, hogy biztosítsa valaki számára a nagynak ígérkező nyugdiját. Ez a terve azonban nem sikerült kedve szerint és elkesere­désében borotvával átvágta ereit és a torkát, úgyhogy súlyos sérüléseivel az Ipolyság újvárosi kórházba szállították. Felépülése kétséges. Izsap- ét. lárkánypuoztai teavaj. Óvári kövér sajt. Dessert bonbonok. Torta­­e8 ostyalapok. Olajos és konserv ha­­lak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Olíva olaj. — Horniman angol és orosz teák, Legfinomabb vérnarancs, Bel- és kül­földi rum, likőr különlegességek. Asz­tali és Palngyay fajborok, Pezsgők. Málna szörp. Herz-féle magyar szalámi. Oetker-féle pudding por különböző Ízzel. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kaphatók BERGER F. VILH03 ossaegeSzletében Ksaiársn, Városbáz-utoa. — A jövő embere fog és haj nélkül. 40000 év alatt megváltozik az embe­riség. Pedy Raj mond, a new yorki Harward-egyetem tanára szerint 40 — 50.000 év alatt az ember képe egészen meg fog változni. Az arc megnyúlik, a homlok szélesebb lesz, a fogazat el­vész és az emberiség kopasz fővel éli majd le földi életét. Professzor Rajmond azzal indokolja teóriáját, hogy a homo sapiens agya állandóan növekvőben van. Néhány ezer év múlva a koponya mostani térfogata szűk lesz a megnö­vekedett agy velő felvételére és a ter­mészet törvényei szerint igy a fej meg­nagyobbodásának kell beállania. Vala­hogy ezzel függ össze az arc megnyú­lása is. Mindenesetre még vagy 40 0C0 évig kell várni, amíg Rajmond teóriái beigazolódnak. Rosszabbul áll azonban a dolog a kopaszsággal. Az ősidőkben — mondja professzor Rajmond — a hajzat volt a fej egyedüli védelme. Az emberiség a haj helyett azonban az év­ezredek folyamán bevezette a férfi és női kalapok végtelen sorát. Már pedig a természet ebből levonja a korzek­­venciát, akár tetszik nekünk, akár nem. A íegkellenietlénebb azonban kétség­telenül Rajmondnak az a jóslása, hogy néhány tízezer éven belül az emberi­­ség a fogazatát is elveszti. Ezzel pedig a következőképpen áll a dolog: az ősidőkben a majonszabásu embernek szüksége volt a kitűnő fogazatára, mert ezzel harapta fel a legkeményebb kó­kuszdiókat is. Ma azonban a fogak funkcióját átvették a kés és a villa, Rajmond professzor jóslása nem kell, hogy túlságosan felizgassanak, hiszen, mint mondottuk, vagy negyvenezer év választ el bekövetkezésüktől, Perspek­tívának azonban mindenesetre kelle­metlen, hogy helyünkön egy fogatlan és kopasz emberi faj fog élni a földön. A „Hiradó“-ra előfizetést elfo­gad a Spitzer-féle könyvkeres­kedés. — A „Híradó“-t kívánatra házhoz szállítjuk. — 'Vakmerő tolvajok jártak a napok­ban Czérna Károly garamkövesdi gazdi házában. A szekrényeket felfeszitették, sok ruhát, ékszert, régi ezüstpénzí és néhány csehszlovák bankót zsákmányol­ták. A tolvajok állal elvitt holmik ér­téke 6 7000 korona. A nyomozás folya­matban van. — Ártatlanul keverüdzőtt bela. Június hó végén egyik számunkban a rendőr­ségtől nyert komünike alapján megírtuk hogy Lorencz Lajos két társával azzal van vádolva, hogy egy száz koronás színlelt felváltása közben egyes komáromi ven • déglősöket megkárosítottak. így bele került a hírbe Pathó Rudolf neve is aki most arra kér bennünket, hogy igazít­suk helyre a rendőrségtől kapott hírün­ket mert ő teljesen ártatlanul került a dologba és a bíróság őt egészen felmen­tette. Azt is kijelenti Pathó Rudolf, hogy ő a rokkantak javára soha sem árult szappant. 0 egészen más részére köny­veket, plakatokat, képeket árul és pedig a miniszter engedélyével, Az igazság érdekében mindezeket nyilvánosságra hozzak és Pathő Rudolfról hozott előző híradásunkat ezzel helyreigazítottuk. — A magyar hitblzominyokat demo­kratizálják. Budapestről jelentik: Most van kidolgozás alatt a bitbizo Hányok korlátozásáról szóló törvényjavaslat. Á tervezet szövegét jelenleg a rtiiniszter­­elnök tanulmányozza és a javaslat még az ősz folyamán a parlament elé kerül. A törvényjavaslat az elterjedt hírekkel szemben nem a hitbizományok teljes megszüntetését tervezi, csupán a hit­bizományi birtokok korlátozásáról szól. A javaslat megfogja határozni, hogy mekkora az a területmaximum, amely­bői hitbizomány a'akitható. A javaslat törvényerőre emelkedésétől nagy terüle­tek felszabadulása várhaó, amelyek azután parcellázási eljárással jutnának szétosztásra a főldigénylök között. Genpeszoaifi kelen- Hyék( aszi4lnemŰ8k| égy* »«miiek ée vászonáru szükségletével bizalom­mal forduljon közismert Ehrenfrsund Jenő fehér­­nevnükéttzitő oéghez Bra­tislava« Szárazván ?• ez. (Volt Frigyes főherceg utca,) — Lopás. Nemecskay József lelédi korcsmájában tetten érték Páti László ottani lakost, midőn besurrant a sön­­tésbe és ott a fali szekrényből 155 koronát kiemelt. A söntésbői két év leforgása alatt apránkint 6000 koronát kitevő összeget loptak el. Természetes, hogy a régebbi lopásokkal is Pátit gya­núsítják — ez azonban csak az utolsó lopást ismeri be. Az eljárás megindult ellene. — Betörés. Dunamocson ismeretlen tettesek betörtek Antal János borpin­céjébe, melyből két hordó bort 1800 korona értékben elloptak. A nyomozás megállapította, hogy a lopott bort kocsin szállították Madar község irá­nyában. A tettesek minden valószínű­ség szerint rövidesen kézre kerülnek. — „Tady“ a legbiztosabb és legsike­resebb szer lábizzadds ellen. Ára Ke 5’— Mindenütt kapható. Főlerakat: Kammer­­hofer István Central Drogéria Bratislava. — Hogy lehet fizetésnélkül eltá­­oozni? a múlt hó végén megjelent Fischer Divid dunaszerdahelyi gépla­katosnál egy gutái lakos, hogy az ott javítás alatt levő biciklijét magával vigye. Min hogy a műhelyt zárva ta­lálta, egy másik ku'ccsal felnyitotta az ajtót és a már kijavított biciklijét ma­gához véve újra becsukta az ajtót, felült biciklijére és eltávozott. Nevezett ellen eljárást indítottak. — Tanulók katonai szolgálata. Azok a tanulók, akik endedélyt kaptak a ka­tonai szolgálatnak október 1-ig való el­halasztására, ha tanú mányaikat ezen határidőig be nem fejezték, újabb ha­lasztást kérhetnek. Az eziránti kérvé­nyek augusztus 1-ig nyújtandók be az illetékes járási főnöknél. Mellékelni kell az iskolai bizonyítványt az utolsó isko­lai évről, a korábbi engedélyokmányt a katonai szolgálat elhalasztásáról és a katonai kötelezettséget igazoló okmányt. — Jágmeteorok okozzák az abnormis időjárást. Egész Kőzépeurópában az utóbbi időben oly heves viharok dúltak, hogy főleg Németország, Ausztria és Magyarország óriási károkat szenvedett az abnormális időjárás miatt. A pusz­tító viharokon kívül oly hidegre is for­dult az idő, hogy veszéiyeztette az idei termést. Ez a teljesen rendellenes idő­járás nagy feladat elé állította a mete­orológusokat, akiket minden oldalról ostromolta, nogy adják okát a szokat­lan hideg nyárnak. A meteorológusok eltérő véleményei között óriási feltűnést keltett a hires bácsi meteorológusnak, Herbigernek a véleménye, aki fejtegeté­seiben azt igyekszik bizonyítani, hogy a főid atmosférájában jégmeteorrajok jelentek meg és ezek okozzák ezt a katasztrófálisan szélsőséges időt. A jég­meteor teória eleinte annyira abszurd­nak látszott, hogy a szakemberek egy része nem is vette komolyabban. A leg­utóbbi jelentések szerint azonban sike­rült Herbigernek olyan meggyőző bizo­nyítékokat produkálni teóriája mellet, hogy a jéganyagu meteorok lényege és elve elfogadottnak tekinthető. — Hirtelen halál. Krakovszky Béla 23-éves fiatalember Párkányban vasár­nap lakásán hirtelen rosszul lett és még mielőtt segíthettek volna rajta — klszenvedett. Tragikus halála Osztatlan részvétet keltett. — Nyakba szarta a községi bírót. Pázsik József és Süttő János koloni legéhyek még múlt évi október 26 án Ringwáld Ármin korcsmájában idogál­­tak. Utóbb széles jókedvükben fogadást tettek, hogy melyikük tud több pálinkát meginni. A győzelmet nem lehetett el­dönteni, mert mindketten annyira berúg­tak, hogy a korcsmából az utcára kellett őket kitenni. Ez az eljárás nem ment olyan simán, miért is Bilkó Ádám köz­ségi birót kellett a helyszínére hívni, hogy a duhajkodó legények jó kedvét lecsillapítsa. Tény, hogy Balkó Ádám bíró akkor néhányszor arcul ütötte a magával tehetetlen Pázsik Józsefet. A verekedés hírére összeszaladt a falu népe és Pázsik János látva bátyja kel­lemetlen helyzetét, a pofozkodó birót bicskával nyakon szúrta. Ä szúrás szerencsére nem volt veszedelmes és a bíró két hét múltán már rendes munkát végezhetett. A nyitrai törvényszék dr. Mészáros büntető tanácsa e héten tár­gyalta Pázsik János ügyét, kit hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés vétségéért 2 hónapi fogházbüntetésre ítélt. Maculatura papír jutányos árban nagy mennyiségben kap­ható a Spitzer-féle könyvkeres­kedésben. — Csempészés — libákban. Orosz­ország! lapok tudósításai szerint a khar­­kovi orosz rendőrség legutóbb nagy ékszercsempészbandát leplezett le, mely egészen uj és eredeti módon űzte vakmerő vállalkozásait. Tudniillik élő libákat és csirkéket tömtek tele ékszer­rel s az igy kitömött állatokat külön is megjelölték a tömetlenek között. Eddig száznyolcvan embert tartóztattak le. A többi megszökött. — Villám áldozatai. A pénteki nagy zivatar alkalmával nemcsak Nyitrán, a vidéken is több áldozata volt a lecsapott villámnak. így Felsőkápon, a Fuchs-féle uradalomban dolgozó Kuchar Józsefet és annak lovait, aki kocsin haladt a mezőn keresztül, érte a villám. Úgy Kuchar mint a lovak mindjárt a helyszínen kiszenvedtek. — Pénteken a déli órákban a nyitrai szi­geten a fürdő közelében levő fa alatt, a vihar elől menedéket keresett öt alsókőröskényi munkás. A fát röviddel odameneküiésük után villám sújtotta, amely lehántotta a fa kérgének egy részét, majd valamennyi a fa alatt átló munkást többé-kevésbé megsebesített. A kórházba szállították őket. Színház. A síénél és a Itimel A szlovenszkói zsurnalisztikát sokféle gáncs éthei, de azzal, hogy nem fog­lalkoznék eleget a szinhízi élet kérdé­seivel, nem vádolható meg. Valamennyi mindennap megjelenő újság, a hetilapok szintén állandó figyelemmel kíséri* a magyar színészek működését. Újabban színházi lap is jelenik meg, amely csakis a színészet ügyeivel foglal­kozik s a színházak reklám-szükségletét és a közönségnek a színfalak felé irá­nyuló kíváncsiságát elégíti ki. Szívesen ismerjük el, hogy Íróik között kitűnő erők vannak, akisnek a színház érdekes egyéni impressziók művészi megírására ad alkalmat, de hogy komolyabb fel­adatoknak eleget tennének, abban tisz­telettel kételkedünk. Nálunk a színházi kritika több-keve­sebb Ízléssel és jóhiszeműséggel kissé túlságosan sok teret áldoz a színészek méltatásának és minden kétségen kívül főöslegesen sokat foglalkozik a szin­ti ízak adminisztrációjának a birálgatá­­sával. Ellenben vajmi ritkán olvasunk olyan kritikát, mely a kritikust a színház leghasznosabb dolgozótársává tenné. Ugyanis amelyik újság pusztán értesí­téssel kívánja szolgálni a közönséget, joggal vallhatja azt a felfogást, hogy ő a színházban csak szórakozó helyet lát s ehhez képest csupán színházi híreket, legfeljebb színházi krónikát, vagy csakis színházi hirdetéseket akar közölni. De ennek az állapotnak az okai egyrész­ről a szinészvilág, azután a sajtó, fő­képpen: maga a közönség. Az első és második mem mer arról beszélni, hogy milyen szellemi irányok­nak hódolnak s hogy egyáltalán szol­gálatában álinak egy szellemi evolúció­nak, hogy betöltik nevelő hivatásukat és hogy megfelelnek annak a köteles­ségüknek, amely a színházakat kiemeli a pusztán szórakozóhelyek sorából. A harmadik tényező, a közönség, mely itt Szlovenszkón —csak általánosságban szólok — a legmagasabb nemtörődöm­séggel viseltetik aziránt, hogy a szín­házak a tudomány, az irddalom terjesz­téséhez nagyban hozzájárul illusztrátor! munkásságával és a színészek részt vesznek az emberiségnek abban a leg­magasabb rendű munkájában, mely a lélek számára uj mezőket hódit, — hogy nem feledkeznek meg azokról az ese­ményekről, amelyeket szem előtt kell tartani minden nemesebb működésnek, hogy templomai annak a hitnek, mely az emberiség szellemi életének célt, jövőt s a természet rendjével való kö­zösséget tulajdonit. Ezeknek a kérdé­seknek a fejtegetését, feszegetését. vagy csak megpenditését is fölötte ritkán találhatjuk meg színházi kritikánkban. Ami zsurnalisztikánk a kritika maga­sabb rendű feladatait egy kissé elha­nyagolja. Annak, aki meglehetősen tájé­kozatlanul olvassa a színházi kritikáinkat, azt kell képzelnie, hogy a mi színhá­zaink nem állanak — valami ideális színvonalról nem is szólva — a köny­ven elérhető nívón se: ezért, ha nem is egyedül — nem szólva általánosság­ban — majdnem csakis a színházak vezetői a felelősök. De az igazi hibás sokkal inkább a sajtó (és itt nemcsak a színházi kritikát érfjüs), leginkább és főképpen maga a közönség. A szlovenszkói magyar színházak közönsége a legfelületesebb színházi közönség közé sorozható, mert a lé­lektelen, ízlésben alantabb járó deka­­densül erkölcstelen és a szexuális élet jelenségei iránt betegesen túlzott ér­deklődést tanúsít. De egyszersmind szív, kedély, lelki melegség való: ko­molyabb figyelmességre, egész gondolat sorok folyamatosságának követésére, lelki kitartásra képtelen, tehát akár­mennyire inteiígens vólna különben, mert a szükséges szellemi trainingnek híjján van, korlátoltabb befogadó, meg­értő képességgel rendelkezik, vagyis: az érteimessége ellenére is meglehetősen gyönge szellemi kapacitású; a művé­szen szép finomságaival szemben hij­­jával van a kellő érzéknek, mert lelki fundusa alig van, erudiciója rendkívül fogyatékos, képzettségnek alig mond­ható álmiyeítsege csekély és rendkívül felszínes; és végül, — ami a legfonto­sabb, mert hibáját nehezen gyógyitha­­tóvá teszi, — minden szellemi fölemel­kedésre képtelennek látszó, a magasabb rendűvel, a naggyal, a leltei kötelessé* gekkel szemben semmiféle fogékony­ságot nem tanusitó, mondhatni gyer­mekes, minden hit és komolyság nélkül való. Világos, hogy az itt elmondottakat az emiitett nagy közönségnek több frakciójára nem lehet alkalmazni: az egyikre nem lehet alkalmmazni részben, a másikra egyáltalában. Világos, hogy a szlovenszkói magyar színházi közön­ségben olyan elemek is vannak, ame­lyek komolyságra, tartalmasságra Íz­lésre — szellemi, lelki, erkölcsi képes­ségek dolgában — fölvehetik a versenyt a világ legműveltebb és lelki finomultsag tekintetében legelőrehaladottabb közön­ségével is, de ezek számarányuk kicsinységénél fogva elvesznek a tö­megben. S a tömeg maga, nagy egé­szében olyan, aminő a fentebb irt so­rokban vázoltam; akármilyen elszo­morító, de tagadhatatlan, hogy színházi közönségünknek ez a karakterisztikonja. Igaz, hogy a szinházi közönsé­­raindenütt a világon alsóbb rendű, mint például az irodalom közönsége, mert hiszen a színházba olyan elemek is gyűlnek össze, amelyek itt kizáróan csak szórakozást keresnek, de maga a szinházi közönség zöme is, amely már nem csupán a szórakozásért, ha­nem egyszersmind bizonyos lelki szük­séglet kielégítése végett jár a színházba, éppen azért helyezi elébe a színházat a közönségnek, mert a színpadi mű élvezete kevesebb szellemi erőfeszítést kíván és mellesleg több mulatságot az érzékelő szerveket kellemesebben fog­lalkoztató örömöket, többféle, kényel­mesebb lelki szórakozást nyújt, mint a könyvé, D; kell, hogy a szinsázi kö­zönség nagyobb számarányban foglalja magába az irodalom, a könyv közön­ségét s általában azt a közönséget, mely értékelni tudja a komolyságot is, p és nemcsak a szórakoztatót; vagyis

Next

/
Thumbnails
Contents