Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-03 / 79. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 3. t uj törvény alapján a jog megszerzésétől. Hivatalos bírálat szerint ezeknek a száma maximum 200—300 lehet. 300 volt magyar állampolgár esetéért 120 000 volt magyar állampolgár iitmaradását tette volna lehetetlenné az, aki az uj törvényt hibái miatt leszavazta volna. Á Magyar Nemzeti Párt kifejezetten fentartotta az állampolgársági jog elismerésére a jogát. Kinyilatkoztatta, hogy a teljes jogelismerés győzelméig tovább fog küzdeni. Tiltakozik a törvény hibái ellen, illetve amiatt, hogy azokat a törvényjavaslatba erőszakkal becsempészték. De mert a három ötödnyi többséget nem tudta megszerezni ahoz, hogy ezek a hibák a törvényből kitöröltessenek, megszavazta a törvényt már csak azért is, mert a képviselőhiz utasította a minisztériumot, hogy a to vábbi reparációi lehetővé tevő illetőségi és állampoigárrági törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé. Minden támadás, legyen az nyilt, alattomos, igaztalan tehát! Mert, hogy ez a kérdés most rendezés alá kerü!, a Magyar Nemzeti Párt kényszeritetie ki, és az ő politikájának eredményeként könyvelhető el az, hogy a törvénnyel jogot nyerő sok tízezer magyar továbbra is itt marad. Érdekes, hogy a szlovenszkói magyar lapok egyrésze az állampolgársági törvény ismertetésével kapcsolatosan még mindig erősen kifogásolja azt, hogy az állampolgárságot kizáró esetek között szerepel a hüségeskü megtagadása is. Ezzel a híradással kapcsolatosan rá kell mutatnunk arra, hogy a törvény szövegében a hüségeskü megtagadásáról szó sincs, mert a törvény első § ának D. pontja azokat zárja ki az állampolgárságból, akik az 1918. évi 64. sz. törvény 2-ik § szerinti engedelmességi fogadalom letételét tagadták meg, ezért nem lettek meghagyva szolgálati helyükön. Ennek a pontnak a jogi magyarázata szerint azok, akik a szolgálati hüségesküt vagy fogadalom letételét megtagadták, megkaphatják az állampolgárságot, csak azok nem, akik az úgynevezett engedelmességi fogadalmat nem tették le. Mivel ilyen eset nagyon ritkán fordult elő a törvénynek ez a rendelkezése nem rejt eminens veszedelmet magában a magyarságra nézve és nem zár ki széles kategóriát az állampolgárság jogából. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az uj állampolgársági törvény az első alkotmány törvény, melyet a választott nemzetgyűlés hozott. A csehszlovák nemzetgyűlés képviselőháza által óriási többséggel megszavazott Lex Szent- Ivány—Dérer, amely az állampolgársági kérdést részben rendezi nemcsak emberi és a humanitárius igazság szempontjából bir jelentőséggel, hanem politikailag i3 határkövet jelent a csehszlovákiai politikai éleiben. Ez ugyanis az első eset, hogy a parlament mióta választott tagokból áll, alkotmánytörvényt alkotott. Eddig minden, ami az alkotmánnyal összefüggött nóli me tangere terület volt és ha valaki az alkotmány revíziójának követelését merte hangoztatni, úgy azt irredentának bélyegezték. Az eddigi politikai mentalitás úgy őrködött az alkotmány integritásán, hogy az alkotmány szellemének megváltoztatására még csak gondolni sem lehetett. Az uj parlamenti konstelláció lehetővé tette azt, hogy uj alkotmánytörvényt alkossanak, tehát az eddiginek változtatását vigyék keresztül. Méltán Kétféle szeműek. Irta: Krüzselyi Erzsébet. Van sok behunyt, örökvak lelki-szem, Amely előtt a Szép zártan pihen. Virágos erdőn átfut, szét se nézve, Csak földi szeme lát s azt kincs igézts. S ha fáradt homlokát hiis lomb simítja, Mint útját álló gátat, eltaszitja. Nem lát hószin felhős azúr eget, Szegény szeme csak hunyó fényt szeret. De akiben a lelki szem kinyitva, A Szép borát örök-szomjazva issza. Az földi szemmel tapogat vakon S tántorgónjküzd az Étetgátakon. Tülekvő lét zaját felé ha zúgja, Magát csak mind uj álomba hazudja. A rútban is a Szépet keresi, Minden bomló rügy öröm neki. Lélekszemének száz vágyát igy őrzi, S nem ébred fel az álmot kitörölni. akik aztán újból áttanulmányozták a szent „Embre" mind a tizenhat gyógyászati könyvét s a már akkor 3500 esztendőnél is régibb „Re-ser-ka“ rendeléseit, a különféle betegségekre. S összekotyvasztották a maguk csodaszerét. Persze a fáraónak volt esze — egyébként nem is lelt volna nagy fáraó — s megiíatta velük kotyvaíékuknak a nagyobbik felét. Amikor aztán látta, hogy ott előtte valamennyien horkoló álomba merülnek s akadt olyan is, aki egy kicsit nagyon is mélyen, sőt örökre el talált szundítani, halálról lévén szó, kirúgta maga alól az arany trónusát, elkiáltotta : nem, nem, soha I E büszke mondást ugyan később vagylagosan Pató Páira módosította: Ej, ráérünk arra mégi Hanem aztán jaj is volt annak, aki orvosságos üveggel jelentkezett, mert megparancsolta a szolgáknak, hogy vigyék föl az éppen akkor épülő leghatalmasabb gúla tetejére, tanitsák meg a siklórepülésre, (Semmi sem uj a nap alatt!) de el ne felejtsék a medicinás üvegjét is utána röpíteni. így azután már csak csont és bőr lett a hatalmas nagy fáraó. Elannyira, hogy a legfőbb birodalmi doktor, egyébként a „főbalzsam-mester“ bizalmas Habár örök harc és bukás a része, U mindhalálig álmok szent vitéze. Ki mindent ad, de ki semmit se kap, Keresztért vérző templomos lovag. Szent látások boldog-boldogtalanja, Ki meghal bár, de álmait nem adja! Az álom titka. Irta: Bodnár István. körben oda nyilatkozott: No ennek már balzsamot se kell adnom, amikor a most készülő uj piramisba kerül. Máris úgy összeaszott, hogy örökre — eláll! Még csak papiruszba se csavarom, hiszen vékonyabb lesz maholnap, mint a legvékonyabb hártyapapir. Ekkor azonban egy ütött-kopott, toprongyos ember jelentkezett a fényes királyi palotában, hogy nohát ő majd meggyógyítja a nagy fáraót orvosság nélkül is. Az egyik egyiptomi nagy fáraónak megvolt mindene. Óriási birodalma, millió meg millió rabszolgája. Csak egy nem volt meg: a nyugodt álma. Hivatta a legtudósabb felcsereket, Gyógyitásról lévén szó, a parancs szerint be kellett ereszteni, tehát nyomban a király elé vezették. Amikor a felséges ur meglátta, hatalmasan hahotázni kezdett: nevezik tehát a cseh lapok történelmű jelentőségűnek a Lex-Szent Ivány—Dérer bevonulását a csehszlovákiai törvények közé, mert tényleg történelmi jelentősége van annak, hogy a soviniszta elzárkozottság megtört és eljuttatta a kisebbségi akaratot az alkotmánytörvények kinaifaláig. Ez a történelmi jelentőség politikailag megnyitja annak perspektíváját, hogy az állampolgársági törvényben mutatkozó hiányok pótolhatók lesznek az esetben, ha ez az uj mentalitás tovább érvényesül a csehszlovák politikai életben. Az alkotmány törvénynek megváltoztatása csak egy lépés előre — írja a német keresztény szocialisták hivatalos lapja — s ennek a lépésnek jelentőségét és fontosságát éreznie kell mindenkinek, aki a kisebbségi politika aktivitását mint lépésről iápésre haladó reális politikai erőt fogja fel. A Budapesten megjelenő Nemzeti Újság egyik legutóbbi számában vezércikket irt az uj csehszlovákiai állampolgársági törvényről és megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Párt nagy körültekintéssel és szives munkával dolgozott azon, hogy az égbekiáltó igazságtalanságokat az állampolgársági kérdés körű! reparálni lehessen, Nem mindenben sikerült ez neki, de arait elért, az már nagy eredmény, mari rést ütött a gyülölságnek és a bosszúnak azon a szellemén, amely eddig Csehszlovákiában uralkodott. A mai visszonyok között minden elérhetőt elértek és megmutatták ezzel, hogy az okos é3 a céltudatos politika becsületes kitartás mellett végre is eredményre vezet. II litt siills biztosítja. | Az egy évvel ezelőtt elintézett, a muní kások betegség-, aggkori és rokkantság ! esetére szóló biztosítására vonatkozó í törvény julius 1 én lépett életbe Juliu3 1-től kezdve a betegségi és az aggkori, \ valamint rokkantsági járulékok nem * különváltam hanem egybekapcsolva vetj telnek ki. Ezek a járulékok eléggé ér■ zékeoyen érintik különösen az alacso! nyabb keresetű munkásosztályt. Az 1924, október hó 9-én kelt 211. I sz. töivény szerint 150 hét múlva ér- 1 vényesül a központi biztositó intézet I ellenszolgáltatása. Tekintettel arra, hogy az eddigi munkásbiztosiió pénztári járulékokat az uj dijak messze felülha-I—I—— t* 1 * ‘wyi radwagMBgHBg — Hát téged mi szél hoz ide ? A kötelet hol hagytad ? — Miféle kötelet ? — Hát nem az ágról szakadtál le ? — Nem! Az ág szakadt le rólam 1 — Úgy? — Derék fickónak látszol. De hát mit hoztál? — Az álomnak a titkát, nagy fáraó 1 S óvatosan körülpislogott. A király megértette. Intett. S elszéledt az udvar és a szolgahad. — Na, most ljeszélj. Nagy lesz a jutalmad, súgd meg nekem,’igy magunk között, mi az álomnak a titka ? A jövevény tölcsért csinált a kezéből a nagy fáraó egyik felséges füléhez: — Megsúgom .. . — Nem hallottam semmit... — Hát akkor hangosan mondom. Nem titok : Tégy mindennap mennél több jót és vágj fel legalább egy fertály öl fát naponta ... — Micsoda ? Hogy én, a hatalmas fáraó fát vágjak ? Megbolondultál ? Hát nincsen énnekem, ha keli, ezer favágóm? Száját tátsa csak a sokmillió léhűtő rabszolga ? S én vágjam a fát, akinek a most készülő gúlája kétszer akkora lesz, mint a legnagyobb ősömé ? Én, aki ha akarom, a sok, sok millió emberemmel még a hatalmas Nílus folyását is másfelé terelhetem? — Én, a nagy fáraó vágjak fát 7 Te cudar, jött-ment, gálád felségsértő, hatalomgyalázó! — Vigyétek ! — kurjantott az ajtóknál fülelő szolgák után. — A gúlára vele! A többit tudjátok. De előbb szeges korbácsot neki... Vagy várjatok, a korbács után csukjátok be mégis csak a dutyiba. Más baja egyelőre ne essék... A szolgák elhurcolták. S a felséges fáraón — epeömlést konstatált az udvari fődoktor. Ágyba fektette, vagyis a pompás keletiszőnyeges kerevetre. Aludni még kevésbé tudott. S talán épen ezért — gondolkozni kezdett. Másnap megkezdte a kúrát; elkezdett ZOHGOEA Harmónium raktár és építő intézet. Használt zongorák, ptaninók újak 6SG0 K-tól kezdve. 3 00 Javitás és hangolás lelkiismeretesen és szakszerűen. Használt zongorák napi áron átvétetnek Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1, sz. ladják, nem lesz érdektelen a járulékcsoportokat úgy a raunkasdók, mint 1 munkások számára ismertetni. | Az eddigi munkáspénztári rendszer i 13 különböző bérosztályt ismert, az uj 10 ily oszíállyal számol. A munkás- i betegsegélyző pénztárak járulékai ál- i landó jellegűek voltak s a törvény j szerint a biztosítási járulékok a napi I kereset 5%-át tűi nem haladhatták, i Előreláthatólag a betegsegélyző járulá; kok is alacsonyabb fokok szerint lesz- I nek megállapítva, mini eddig. Az agg< kori és rokkant biztosítás járulékai ; ezzel szemben fix megállapitásuak s jj ezeken váltóztatni nem lehet. Éppúgy mint a betegsegélyző járulékoknál, a j munkaadó jogosult a járulék felét le\ vonni. Az égés? biztosítási járulékot a , munkaadó csak a tanoncok után köiel les fizetni, illetve oly munkások uián, akik készpénzben munkájuk után elien; szolgáltatást nem kapnak. \ A heti járulékra nézve az alábbi f táblázat nyújt tájékoztatást: I Átlagos Betegbiztos. Aggkori s rokkant I napi bér járulék biztos, járulék ! bérosztály Kfi-ban Kő-ban KC-ban 1. 4 —- 140 4 30 2. 8 — 2 80 430 1 * I * 3 * S-12 — 4 20 4 30 I 4 S-16’— 5-50 570 5 20 — 7 — 5 70 6. 24*— 8 40 710 7. 27 — 9 45 7T0 8. 30 — 1050 880 ! 9. 33 — 11 55 8 80 10. 36--12 60 8 80 ; Egy munkás tehát a 9. bérosztály: Dán fizetni fog 11 55 Ke betegsegély| biztosítási és 8 80 Ke aggkori és rok; kantbiztositási járulékot, amely össze- I sen 20 K 35 f.-t tesz ki. Ebből a mun; kaadó fizeti a felét s így egy munkás terhére átlagos 190 K hetibér mellett — jót cselekedni. Legelőször is felhozatta a börtönbe vetett embert. Megfürdette langyos, üdítő, szagossá, illatossá tett Nilusvízben. A legdrágább balazsammal s mi fő, saját felséges kezeivel maga kente be a korbácsszeg ütötte sebeket. Felszabadított egy millió rabszolgát. S harmadnap maga elé vitette a titokzatos embert: — Lásd, mennyi jót tettem és mégsem tudok — aludni ?! — De vájjon — fát vágtál-e hatalmas fáraó? Újabb epeömlés következett volna, ha a hatalmas fáraó rá nem eszmél, hogy — spórolni kell az — epével. Börtönbe se csukatta már a goromba embert, hanem annál több jót tett. Újból felszabadított kétmillió rabszolgát. S harmadnap ismét hivatta azt a furcsa alakot: — Még több jót tettem s látod, mégsem jön álom a szememre ? S a konok ember nem szólt egyebet. — Hát, hát, szép a jó cselekedet, hatalmas fáraó, hanem hát izé... hogy is vagyunk azzal a — favágással ? — Úgy, hogy vigyétek, csukjátok be egy sötét, ablaktalan szobába, hogy többet ne is lássa a napot, az én hatalmas birodalmam fényes, szent napját, amely eddig is érdemtelenül sütött rá 1 De voltaképpen tán nem is azért csukatta be, hogy a — napot ne lássa, csak hogy őt ne lássa meg, amit 5 müvei. Meghagyta ugyanis a szolgáknak, hogy azonnal hordjanak be a nagy trónterembe egy nagy halom fát s hozzanak fűrészt. Megkezdte — a favágást. Egynéhány hasáb volt ugyan csak, amit fölapritott, de máris érezte, hogy nehezedik, csukódik mind a két szeme héja. S még csak annyi ideje volt, hogy kiadta a rendeletet: nyissák meg az őszszes éléstárakat az éhező szegény nép- I nek,.. Azután jótékony álomba merült.
