Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-14 / 149. szám

5. oldal. 1926. december 14. Mielőtt rásárol, tekintse meg dús választékú csillár raktárunkat. Szép kivitelű, ízléses és modern Lustérek olcsó árban. Nagy raktár az össze« 'JW MS' villamossági cikkekben. „ELEKTRA“ Jókai-ucca 13. Telefon 38. — Szanatórium „Caritas“ Bratislava, Torna u 18. Telefon: 28—95. Szülészet, sebészet, nőgyógyászat, urológia és íaryugoiőgia. I. osztály napi 80 Kcs. H. osztály napi 60 Kcs. Szabad orvos választás. A munkásbiztosiió, Lieőebny Fond és a 6zegénysorsu betegek az intézet rendelkezésére álló jótékonysági alapot vehetik igénybe, amelynek alapján műtét esetén 8 napra teljes szanatóriumi költségek fejében 400 Kcs-t fizetnek, jelentkezni ezen alapra az intézet igaz­gatóságánál lehet naponta 10—12 ig. — Gyermek Újság képes hetilap fiú és leány gyermekek részére. Kapható és megrendelhető a Spitzer-féle könyves­boltban. Egyes szám ára 1 K. — Újdonság angol kötésű gyermek­harisnya, divatszinekben 5—10 korona Elbert divatáruházában. — Megtalálták a zsinagógát aieSyben Jázus prédikált. A palesztiniai kutatók szenzációs eredménye. Az épületet az eredetihez híven restaurálni fog­ják. Londonból jelentik: Az utóbbi időben valóságos kutatási táz fogta el a régiségbuvárokat. A földnek valamennyi olyan helyén, ahol érté­kesebb leletekre számítani lehet, buzgó munka folyik. Expedíció expe­díció után keresi fel Egyiptomot a régi Babylonia és Asszíria területeit, Palesztinában pedig nem kevesebb, mint tizenegy külömbözö kutató társaság hét nemzet képviseletében végzi az ókori emlékek feltárását A Szent-föld északi részén fekvő Dántól egészen a déli Beersebaig kutatók ásója felforgatja a palesztinai földet és értékes leleteket hoz fel­színre, amelynek alapján világosab­ban betekinthetünk a nagymultu ierület történetébe Különösen nagy­­jeientőségüek a cepernaumi ásatá­sok, hiszen csaknem egy évezred óta vita folyik a tudományos világban ennek a szentirásban sokat emlege­tett városnak tulajdonképpeni fekvé­séről. Most aztán több részletét a legnagyobb határozottsággal meg­találták. Angol archeológusok kuta­tásai eredményei szerint a régi város romjain épült fel a mai Pell Hum. Pere Orfali dr az angol-palesztinai társaság elnöke az itteni romok között egy római korinthusi stílben emelt épületre bukkant. Nézete sze­rint, amelyet több neves archeológus oszt, ez az épület az a hires caper­­naumi zsinagóga, amelyben Krisztus prédikált. A romok elhelyezéséből azt következtetik, hogy] az épületet földrengés rombolta össze. Főkép­pen fehér mészkőből épült, hetvenöt iáb hosszú és ötvennégy láb széles. Külső fala nagy, masszív tömbökből van. Az oszlopzalok még épek, az oszlopok azonban összelöredeztek. A törmelékek között egy köböl ké­szült edényt találtak, amely a manna­edényt jelképezi. Az angol palesztinai társaság elhatározta, hogy a zsina­gógát az eredetihez mindenben híven restaurálni fogja s így azoknak a zarándokoknak, akik a közel jövő ben a Szentföldet meglátogatják, lehetőségük lesz meglátni azt a zsi­nagógát, amelyben a Megváló pré­dikált. — A légköri por hasznáról és szük­sége őségéről. Hogy látszólag egész mellékes dolgok mily nagy fontossággal birnak a valóságban, mutatja ezt nekünk többek közt a levegőben lebegő por. Hogy a levegőben por van, sok por, ezt elárulja nekünk mindenegyes nap­sugár, mely egy keskeny hasadékon át esik egy sötét szobába. A sugár világit a portól. A por nekünk feleslegesnek látszik, az orvosok szidják, s a gondos háziasszonynak pedig valóságos réme. Komáromi Lapok Pedig por nélkül a világ rideg lenne. Nem volna semmi a levegőben a mi a napsugarakat felfogná, részben elnyelné, elterítené, megtörné, visszaverné s vissza tükrözné legalább nem abbm a mér­tékben. Vizpárák a fényhullámokat el is nyelik. A mi közvetlen a naptól megvilágítva nincsen, az koromsötét lenne. Élesen egymás mellett ailanának világos fény s sötét árnyék. Az ég színe nappal is rémséges kékes fekete szinü lenne. A nap estenkint nem mint egy enyhe vörös tűzgolyó nyugodna le, hanem teljes déli erejevel kápráztatna bennünket Azonnal a nap lenyugtával minden közvetítő alkony nélkül mély éjjeli sötéiség állana be. A nem mér­sékelt sugárzás folytán a kápráztató bőséges fény haiása oly nagy volna, hogy a szemeinket s bőrünket külö nősen védenünk kellene tőle, nehogy azok tönkre menjenek. A tengerek ki­­párolgása rettenetes volna, mérhetetlen mennyiségű láthatatlan vízgőz lebegne a levegőbe. Semmi köd, s felhő. Köd s felhő a legkisebb porszem körűi is képződik. Tehát eső sem lenne. A le­vegő magas víztartalma miatt harmat csapódnék le ott, a hol a legkisebb lehűlés volna, nemcsak éjjel, hanem még nappal is az árnyékban. Mindent elíepne a harmat, minden csepegne a víztől. Mi emberek ha nem állnánk a napon, állandóan bőrig volnánk átned­vesedve. Ec időnkint még csak meg­járná, (mint ez jelenleg a magas por­mentes alpesi régiókban időnsint meg is történik) de mint állandó állapot ez elviselhetetlen volna. Mindenesetre le­hetetlen volna ruhában járnunk. Szőrös állatok ép úgy nem volnának, mint tollasok. Nem volnának repülő bogarak, méhek, lepkék, nem volnának tehát ennélfogva növények a mai értelemben, melyek termékenyités tekintetében a ro­varokra vannak utalva. Nem volnának porzó virágú fák, füvek, gabonanemüak mivel, hogy por hiányában virágpor se lenne. A mi testűnknek, a bőrünknek égé z másnak kellene lennie, megvédve' a íu erős fényhatás, tulmagas meleg, elpárolgás, kiszáradás, s nedvesség ellen. Izzadság mirigyeink nem voíná- ■ nak, mivel a levegő anélkül is vízgőz- j zel volna telítve. Egyáltalán semmiféle \ élet nem volna lehetséges a földön, ! mert a nappali erős felmelegedés s az j éjjeli erős lehűlés köz i kűiömbőzet j halárai közi éleiről nem lehetne szó. ■ Ez okból tehát mi a porunkkal, mint | egy szükséges rosszal, nagyon is meg I lehetünk elégedve. — Aoísz köztársaság kommunista új­ságjai a Bii'd cég prágai javítóműhe­lyének munkás-s.reikjét támadó cinkek megírására használták fel „Sirájk Bn’á­­nál“ ci n alatt... Ptdig csupán a prágai javítóműhely munkásai szüntették be — felmondás, vagy teltételek szabása , nélkül — munkájukat, a többi 25(y I elárusítóhely és ezek javítóműhelyei minden kommunista agitáció ellenére tovább dolgoznak és nem engedik untukat strájkba rántani — Távoiíátéb&n kifosztották a la­kását. Harczi István koltai lakos eltá­vozott hazulról és házát őrizetlenül hagyta. Mire hazatért, az ajtót felfs­­szitve és a likast teljesen kifosztva találta. Az ismeretlen betörők mintegy ötezer korona értékű ruhát és ágy­neműt, valamint néhány ékszerdarabot vittek el. Irodalom. (*) Bibliofil Könyvtár. (Hány müvá! fordítottak Jókainak idagnn n ebekre?) | A Bibliofil Könyvtár első füzete angol nyelven jelent meg Rákosi Jenő eíősza­­[ vávai és nemzeti irodalmunk legnagyobb reprezenlánsának Jókai Aíór-nak idegen nyelvre fordított müveinek a jegyzékét 1 nyújtja a legpontosabb bibliográfiái I megállapítások alapján. A vállalat szer­­| késztője Sikabonyi Antal dr., a komá­romi származású tudós nemzeti múze­umi könyvtáros a következő klasszikus szavakkal határolja körül a bibliofillá céljait: Kutatni a magyar könyv nyo­­í mait, vizsgálni a magyar könyv életét: elsőnek ezt tűzte célul maga elé a Bib­liofil Könyvtár. Amikor oly szűk az országunk és oly szegények vagyunk, nem lehet elég törekvés arra, hogy megmutassuk magunknak is, a külföld­nek is: mennyire nincsenek határai a magyar könyv utjának, mily gazdag kincsek tárulnak elénk könyvkultúránk történetében és mily nagy múltja van könyvkultúránknak a tőlünk elszakított részeken. E cél szolgálatát semmivel jobban meg nem kezdheti a Bibliofil Könyvtár, mint azzal, hogy megrajzolja a Jókai-könyvek diadalutját a világ tér­képén. Ezért adjuk füzetünket angol nyelven. Így kapcsolódhatunk bele a szellemi élet nemzetközi mozgalmaiba s igy érezzük meg, hogy a könyvsze­retet ma nem magánügy, hanem nem­zeti ügy. — Jókai Mór munkáinak ide­gen nyelvű jegyzéke megjelent nem régen, a centennárium évében a Magyar Bibliofil szemlében, azonban Ferenczy Zoltánnak e legújabb összeállítása leg­alább 200 aj címmel gazdagabb mint a múlt évi. Rákosi pompás angol elő­szava vezeti be a füzetet, mely azután nemzetek szerint sorolja fel a lefordí­tott munkák címeit és kiadásainak he­lyét és évét. Angol nyelven 40 mun­kája jelent meg, összesen 119 kiadás­ban Anglia és Amerika területén. A tengerszemü hölgy 5, a Feketegyémán­tok 6 kiadást ért. Német nyelven 160 munkáját olvassák Jókainak, lapokban 27 regénye jelent meg folytatásokban. Itt is a Fekete gyémántok ért legtöbb (7) kiadást, utána az Aranyember következik őt kiadással. Svéd nyelvre 25, dánra 11, hollandira 4, finnre 27, (hírlapokban 23), észtre 17 (hírlapok­ban 31), lettre 20 munkáját fordí­tották. Á francia irodalom 12 müvét vette át önálló kiadásban, folyóiratok­ban 26 regénye jelent meg folytatá­sokban, míg spanyolra csak 4, olasz nyelvre 14 munkáját fordították. Román nyelven folyóiratokban és naptárakban jelent meg 25 müve. Igen érdekes a szláv nyelvű fordítások felsorolása. Mig horvát nyelven 4, szlovákul 2, szerbül 30 munkája van lefordítva, bolgárra 1 és ruténre 2: addig szlovák nyelvre 60 és cseh nyelvre 193. Lengyelül is 101 munkája jelent meg. Litván nyelven 5, oroszul 37 munkáját olvassák. Egy-egy müve örmény, héber és eszperantó nyelven jelent meg. A keleti országok­ban megjelent fordításokról (japán, arab török) nem emlékezik meg a füzet, melyről tudomást fognak venni az egész müveit világon. Színház. Maradjanak még a színészek! Ez az óhaja a színház mellett hűsé­gesen kitartó közönségnek. E kivánság teljesítése azonban ne­hezen megy, mert a színigazgató attól tart, hogy a közönség szinpártolása már eléggé igénybe volt véve és az ünnepek köieiedtével csökkenni fog és az érsekujvári szezon előkészítése eléggé előre haladott. Foglalkozik azon­ban az igazgatóság azzal a tervvel, hogy amig a társulat É sekujváron játszik, hetenkint 1— 2-szer esetleg át­­rándul a drámai személyzet Komáromba és párhuzamos előadásokat tartanak itt úgy, mint Faragó két év előtt azzal a külömbséggel, hogy Faragóék minden­nap tartottak a két helyen párhuzamos előadásokat, da most csak hetenkint 1—2 előadásról lehet szó. A dolog még megfontolás tárgyát képéri Az egész társulatnak a Snlveszter estje azonban szabad, mert mire Érsek­újváron kivették a termet, addigra már a Szilveszter est le volt foglalva és az egész társulat szabad azon az egy na­pon, akár egész darabot, vagy kisebb egy feivonásos darabokat színre hoz­­hainak, vagy kabaréi tárhatnak és igy híszoosithatnák ezt az egy szabad est­jüket, ami anyagilag is sokat jelentene, azárt szeretne a társulat Komáromban Szilveszterkor előadást tartani. A párhuzamos előadások terve ha csak hetenkint 1—2-szer taitanának is, legtöbb szinesznek tetszik, mert akkor igen sokan a színészek közül itt laknak, mert az újvári szezont csak 2 hétre tervezik és e rövid időre lakást keresni nem nagyon érdemes legtöbb színésznek. Az újvári szezont a jövő szerdán kezdi meg a társulat az Alexandra cimü hatásos operettel. Ha a párhuzamos előadások tervét sikerűt nyéibe ütni az igazgatóságnak, akkor esetleg vendégszereplésekkel fogja változatossá tenni a komáromi előadá­sokat. A karácsonyi ünnepek alatt való­színűleg tartanak előadásokat. Legközelebbi számunkban majd bő­vebben. Egyelőre csak támogassa a közönség a társulatot, mert semmi remény sincs arra, hogy a rendes szezont meg lehet hoszabbitani. Peer Oynt pénteki előadása is telt házat vonzott az ismert szereposztásban és az előadáshoz hasonló fényes si­kerrel. Paiaky Miklós a nehéz és igazi, kiforrott, vérbeli művészetet kívánó címszerepben most is tomboló sikert aratott ép úgy, mint Cserényi {Adél (Aase), Kovács Kató (Szolvejg) és a többi szereplők. A fényes előadást teg­nap, hétfőn harmadszor ismételték meg hasonló nagy sikerrel, de gyér közön­ség előtt. Szombat d. u. az Antónia vígjáték Bánhagyi Ilonkával igen nagy tetszést váltott ki ismét. Vasárnap d. u. a Muszikus Ferkét ismételték meg igen zajos sikerrel. (Alexandra) az újabb operett iroda­lom egyik leghatásosabb terméke ma, kedden kerül sorra. Martos és Szimat e népszerű operettje igazán drámai len­dületű és a közönség visszafojtott lé­­lekzettel várja az esgményeket. A le­bilincselő tartalma mellett zenéje bájos, megkapó. (Frasqulta szerdán este). Szombaton és vasárnap mutatta be a társulat ope­rett együttese Lehár, Komárom zseniális szülöttjének egyik leghatalmasabb alko­tását, a Frasquita c. operettjét. A gyö­­györü zenéjü, spanyol és egyéb tán­cokkal tarkított operett olyan nagy tet­szést aratott és olyan sokan kívánják látni, hogy holnap, szerdán megismét­lik az operettet Kovács Katóval a cím­­szerepben, aki a spanyol cigányleányt, Frasquitát elragadó bájossággal adja. Gyönyörű ének és táncszámai, behízelgő játéka, szebbnél szebb toaletjei nem tévesztették el hatásukat. A darab fő­­erősségei még Balázs István, Horváth Bö3ke, Bellák, Vágó, akik szívvel lélek­kel játszanak, énekelnek és táncolnak. A rendezés elsőrangú, a cigányok a spanyol táncesnők csoportja, a li. fel­vonásbeli Alhamra scenirozása megka­pván színes és szép. A zenekar az énekkarokkal nagy dicséretet érdemel, | miben főrésze van Fischer karnagynak is. A szebbnél szebb táncok is nagyon emelik a sikerét az operettnek, amelyet amint mondánk, holnap szerdán meg­ismételnek a szép zenéi kedvelők nagy örömére. A hirdetett Fedóra helyett. (Malhár Liliomának bemutatója). Ér­dekes, hogy Molnár Ferencnek egész világot diadallal bejárt színművét, a I Liliomot komáromi színpadon még nem ! adták. Iván Síndor színigazgató egye­nesen a komáromi közöli ség számára fanitatta be e megható darabot a tár­sulat drámai együttesével. A Liliom vagy jegy csirkefogó élete és halála ; csütörtökön kerül színre a legjobb sze­­j reposztásban. E darab révén ajánlották ; Molnár Ferencit a Nobeldijra. E da­­l rab diadallal járta be az egész világot I és szinte érthetetlennek tartjuk, hogy I eddig egy színigazgatónak se jutott | eszébe Komáromban előadni, A darab ! csütörtöki előadása iránt nagy az ér­­í dektődés. (Juit, Vágó, Farkas) búcsú fellépte ; pénteken lesz, amikor ez a három vér­­; beli művész a Csűri cimü kacagtató i francia vígjátékban lép fel Trsztyánszky | Margittal együtt, aki a címszerepet adja. • Erőssen hisszük, hogy e négy népszerű ; szereplő nem hagyja hidegen a közön­­; séget és telt ház fog tapsolni derék színészeinknek ez e3tén is. A mi bucsuslőadásunk Vágó, Farkas és Justh a pénteki sze~ replésükről. — A legkedvesebb szere­­piiket Játszók benne. j Most péntek este fog tőlünk elbú­csúzni a társulat három jellemszinésze. Vágó, Farkas és Juslh. Játékukat egyál­talán nem lehet bírálni, mert mindig csak a Iegjoböat nyújtották. A moBtani szereplőkről legnagyobb lelkesedéssel beszélnek, különösen Vágó, aki ebben a szerepében akarja bemutatni igazi tudását. Legkedvesebb szerepem a Csitrinek a festőművésze, melyet már több­ször is játszottam, és mindig meg voltak vetem elégedve, ami remélhetőleg a komáromi közönségnél is meg lesz Különben is még csak tíz éve szinész­­kedem és igy csak most kezdek bele­jönni a játékba. Legelőször Székesfehér­váron léptem fel, ahol szintén prózai

Next

/
Thumbnails
Contents