Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-30 / 143. szám
Sr csehKlorák értékben: Selfben é* vidékre pciUi «zétküldéseel: Sfén évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 30 K. — Külföldön 150 Ki. '•'gyes nén éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL (GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SserkMitSaég ég kiadóhivatal: HSdor-o. Sk, Megjelenik hetenkint hárouraort kedden, csütörtökön és szombaton. Szavazás után. Komárom, — november 29. Vasárnapra virradó éjjel a nemzetgyűlés megszavazta a költségvetést, a szavazógép egész reggelig működött, s végre is a sok millió felhasználására felhatalmazást kapott a kormány. A miniszterelnök meglehet elégedve a végehosszanélkü'i tárgyalások ilyen eredményével, mert a költségvetést nemcsak a polgári pártok koalíciója, hanem az ellenzék egy része is megszavazta, nevezetesen a cseh szocialisták is, akik »államérdekből« állottak a költségvetés mellé. Bármily okból törlént légyen is ez, annyi bizonyos, bogy a költségvetés megszavazásával nagy bizalmi nyilatkozathoz jutott a kormány. Ez a döntés ezenkívül a nemzetgyűlés éietét is meghosszabbította fél esztendővel, mert épen azon a napon történt a szavazás, amely naplói kezdve a köztársaság elnöke nem oszlathatja föl az új elnökválasztásáig a nemzetgyűlést. Tehát tető alá jutott az 1927. évi költségvetés, az államháztartás normális menetét a nemzetgyűlés a jövő évre biztosította. Most már csak az a kérdés, hogy az uj költségvetésben mennyire gondoskodtak az állam nemzetiségeinek jogos igényeiről. A költségvetés semmi haladást sem jelent nemzetiségi szempontból, az maradt a régi szabványok szerint, a centralista nacionalizmus érdekeinek megfelelően, minden tekintet nélkül a német és magyar nemzeti kisebbségek kulturális és gazdasági igényeire. A helyzet e tekintetben, dacára annak, hogy a kormányban németek is helyet foglalnak, nem változott és noha még mindig tárgyal a kormány az egyes pártokkal, egyelőre kevés kilátás mutatkozik arra, hogy a kisebbségi jogok tekintetében valami pozitívum következzék be. A magyar nemzeti kisebbség képviselői ezúttal sem szavazták meg a költség vetést, mert azzal a kormánnyal szemben, mely nem akar tudomást venni a magyarságnak a békeszerződésekben és az alkotmányalaptörvényben biztosított jogairól, a magyar pártok képviselői bizalommal nem lehetnek. Az országos keresztényszocialista párt már eleve hangoztatta, hogy nem szavazza meg a költségvetést, a magyar nemzeti párt pedig leszögezte, hogy a magyarság jogainak elismerése nélkül nem szavaz és inkább tartózkodik a szavazástól, semhogy nemzetének érdekeit még csak látszólagosan is kockára tegye. A magyar nemzeti páll reális politikát kíván folytatni, mert jól tudja azt, hogy a merev negáció álláspontján hét év szomorú tapasztalatai szerint nem lehet használni a magyarság ügyének. Reá kellett lépnie arra az útra, amely az itteni magyarság jogo3 követeléseinek kielégítéséhez vezet s amelyen meglehet még talán menteni a megmaradt értékekei, amelyeknek nagy része mári3 veszendőbe ke rült. De mert saját erejétől teljes eredményt nem várhatott, szoros kapcsolatba került azokkal a német pártokkal, amelyek elsősorban gazdasági alapon szerveződtek meg. A mostani kormány bemutatkozó nyilatkozatában nagy általánosságban igérelet is tett a polgárok egyen joguságáuak megtartására azonban konkrét kötelezettséget rnindezideig semmiféle irányban nem vállalt. A magyar nemzeti párt 14 pontban foglalta össze azokat a követeléseket, amelyeknek teljesítése ellenében hajlandó lett volna a költségvetés megszavazására, azonban dacára a legutolsó percig folytatott tárgyalásoknak, a kormány azok teljesítésére nézve nem nyújtott garanciát. Még a földreform igazságos végrehajtására és a telepítések megszüntetésére sem nyert a párt olyan biztosítékot, amelyet elfogadhatott volna é3 a nyugdíjasok helyzetének javítására nézve sem történt kötelező Ígéret s igy teljesen lehetetlenné vált az az eshetőség, hogy a magyar nemzeti párt megszavazza a költségvetést. A szavazástól való tartózkodás teljesen indokolt volt tehát és valóban a magyarság érdekében történt, hogy a párt ellenzékben maradt. Az a kormány, amely nem mutatkozik hajlandónak arra, hogy a magyar nemzeti kisebbség sérelmeit meggyógyítsa és törvényben gyökerező jogait, kívánságait teljesítse, mindenkor magával szemben kell, hogy találja a magyarság képviselőit, az ilyen kormány nem számíthat a magyarság bizalmára. Most a szocialisták és a hatalom után áhítozó szlovák néppártnak segítségével a jövő évi költségvetés átment, de elfog érkezni az idő arra, mikor a magyarság képviselőinek álláspontjával is kénytelen lesz számolni a kormány és reméljük, hogy a magyar pártok akkor is tudni fogják kötelességüket. = Országos pártvezetŐ8égi ülés. A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége december 12 én, vasárnap, délelőtt 11 órakor Érsekújvárt, a Kaszinó nagytermében országos pártvezetőségi ülést tart. Az ülés napirendje következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A törvényhozók beszámolója s ennek kapcsán a politikai helyzet megbeszélése. 3. Jelentés a párt gazdasági és adminisztratív ügyeiről. 4. Az országos pártnap előkészítése, 5. Szakosztályok ügyei. 6. A gyűlés napjáig Írásban beérkezett indítványok tárgyalása. = A neeszstgyüíést félévig nem lehat faiosztatni. A jővő évi költségvetés megszavazásának napján, szombaton félévre meghosszabbodott a nemzetgyűlés. E napón feloszt hatatlanná vált a nemzetgyűlés. Egy féi évre nincs tényező a Köztársaságban, amelynek joga volna a nemzetgyűlést, vagy annak valamelyik házát fJoszfaini. Elkövetkezett az a helyzet, amelyre nézve az alkot mányiévá! 31. §-áriak második bekezdése úgy intézkedik, hogy a köztársaság elnöke hivatali időszakának utolsó hat hónapjában nem oszlathatja föl sem a nemzetgyűlést, sem annak bármelyik házát. A köztársaság jelenlegi elnökét Masaryk dr.-t 1920. május 27-én választották meg hét évre s mivel az elnök ugyanazon napon tett fogadalmat, e naptól kell számítani a megválasztás időtartamát és igy 1926. november 27-ével kezdődik az a hat hónap, amelyen belül a köztársaság elnöke a nemze'gyülést fel nem oszlathatja s az 1927. évi áp ilis 29 tői má jus 12-ig bezárólag terjedő kétheti időben kell megtartani a nemzetgyűlés elnökválasztó közös ülését. A szombati nappal a képviselők és szenátorok boldogan lélegzetek föl, mert egyelőre nincs veszedelemben a mandátum, féléven belül uj választások nem lesznek. = Még mindig nem állapodtak meg a szlovák néppárttal. A költségvetést már megszavazta a nemzetgyűlés, azonban még mindég nem történt a szlovák néppárt és a kormány között megállapodás. A szlovák néppárt is azok között volt, akik vígan szavaztak a költségvetés mellett, de nyilvánvaló dolog, hogy még ma sem tudják, vájjon micsoda ellenszolgáltatásban lesz részük a kormány szives támogatása fejében. A „Stovák“ azt írja, hogy a tárgyalások valószínűen eredménnyel fognak végződni és hogy a szlovenszkói minisztériumot a szlovák néppárt tagjaival fogják betölteni. A „Slovensky Dencik“ c. kormánylap pedig jól értesült forrásból meríti ama híradását, hogy a nézetek már közelednek egymáshoz, de végleges megállapodásig még nem ért meg a szituáció. Ez a két hir csak újabb variációja a hetek óta folyó eredménytelen egyezkedési tárgyalásokról ismételten megjelent tudósításoknak és csak azt lehet újra megállapítani, hogy a tárgyalás még folyik, megegyezés eddig nem jött létre és ha tovább is olyan gyors tempóban folynak a tárgyalások, mint eddig, akkor talán a jövő költségvetési tárgyalásig történhet valamelyes megegyezés a néppárt és Svehla közöú, — feltéve, hojjy ez utóbbi még akkor is miniszterelnök lesz. = Újabb sérelem. Az országos iskolatanácsban egy uj osztályt létesítettek amely az uj tanítói törvénnyel összefüggő fizetési kérdéseket intézi Az ügyeket elvették a megfeleld cseh és német osztályoktól, amelyek azokat eddig intézték és ebben az új, közös osztálybau egyesítették. Az osztály élén Pluhár országos cseh tanfelügyelő ál). Ez az első eset arra, hogy az országos iskolatanácsban a Cseh és német ügyeket nem a nemzetiség szerint elválasztva intézik. Ez az iskola felügyeleti törvény 43 szakaszának megsértése, mert az uj közös osztály létesítése nyílt ellentétben áll azzal és az országos iskolatanács ősztályokba való tagoltsága eddig érintetlen elvével. Az uj osztályt november 1-én állították fel. = Milyen lesz az uj magyar képviselőkéi ? Szterényi József báró Magyarország egyik legrutinosabb politikusa a „Neue Freie Presse“ vasárnapi számában figyelemreméltó cikket ir a magyarországi választásokról. A cikkben, amelynek cime: „A választási küzdelem Magyarországon“, Szterényi kifejti, hogy ezt a nemzetgyűlést szét kellett már kergetni, mert szinte lehetetlen volt ke vesebbet dolgozni, mint amennyit ez a nemzetgyűlés dolgozott. Szterényi báró azután fölveti a kérdést, hogy milyen kilátásai lehetnek az uj választásokon a kormánynak? Nézete szerint a kormánynak az őt támogató keresztény gazdasági párttal megnövekedett többsége lesz a parlamentben. Ez a többség — írja Szterényi — ősze léteiében is egységesebb lesz, mint az egységes párt, mert az ellenzék széjjel van forgácsolva. Számolni kell azzal is, hogy a fajvédő etetnek nagyobb számban kerülnek most be a pa; lementbe, viszont Budapesten a szociáldemokraták okozhatnak meglepetést, mert azok ma erő sebbek, mint valaha, ami a gazdasági helyzet következménye. Eredetileg ngv volt, hogy a polgári demokraták a szociáldemokratákkal együtt mennek a választási küzdelembe, de a polgáriak kénytelenek voltak ezt a tervet fel adni, mivel ez nem bizonyult praktikusnak. így hát a községi választásokon együtt dolgozott két baloldali párt most egymás ellen fog küzdeni. A Dunántúl a legitimista jelölteknek kedvez hét. — Ami az uj képviselőház nívóját illeti, fejezi be Szterényi cikkét — az az aggodalmam, hogy az aligha lesz nagyobb, mint a nemzetgyűlésé volt Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló«, ebédlő«, uriszoba-, azaloaberendezésekbea, saját műhelyemben készült ítőrg^naitupák, echesbnok-, matracokba.— Az előkelő közönségnek művészies kititelő bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás I Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza:
