Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-23 / 140. szám

1926, november 28.

Komáromi Lanok

3. oldal

vásárolhatók.

Dús választékban kaphatók: n5;- és férfi fehérnemüek, kötött kabátok, mellények, puiloverek, eredeíi angol gyapjú harisnyák, bokavédők minden színben, angol lábszár védők, szövet gyermek kabátkák (2 évestől 10 évesig), valódi Wimpassbg védj. hó éa sárcipők, reíií:ü!5k, Vralkáa kofferek, Crépe d© Chine sálok, pamut és vászon zsebkendők, gumm hasfüzők, francia NYAKKENDŐ különlegességek s b. Gyermekkocsik gyári áron. Kői szőrmeboák kiárusítás miatt 50°/°-al napi áron alul, 803 Ügyeljünk a pontos címre.

deg, gépszerü. A villamosok, az autók, a recsegő szeneskocsik mind rideg egyhangúsággal végzik napi kötelességüket. És az ember ! Az még hidegebb, részvételenebb. Durva nem törődömséggel sietnek el egymás me lett. Csak a „jó napot“-ok, „pardon“-ok és az üzleti „van sze rencsém‘‘-ek tanúskodnak, hogy ők is a paradicsomi Ádámnak az ivadékai.

A zsíros börzekirály éppen olyan egyhangúsággal írja le a százezres „hausse“-kat és „baísse"-kat jelentő számokat, mint a görnyedő napidijas az oldalas összeadásokat vagy az utcai trafíkos a napi keresetét Minden ütemre megy s az ütem jelző karmester: a pénz. Az emberek leadják a napi erejüket, vesznek erőtadó kenyeret : eladják a szűzi becsületükat és kapnak helyébe rizsporos szépséget. S mindezt csak pénzért,..

De vannak közöttük érdekes alakok is, akik hiányoznak a kisvárosiak közül. A vikamosvezető és a kalauz. Az egyik évtizedes vigyázattal kapcsolja a kocsithajtó voltokat, a másik pedig zónázókat keresve, átlyukasztja vagy ellenőrzi a jegyeket. Nem unják még mesterségüket, pedig mindig ugyanazt'az utat járják. Aztán az utcasarkon álló fehérkeztyüs rendőr. Itt ő kormányozza az autókat, kocsikat, embereket. Jobbra int, balra mutat vagy fölfelé és a gépsorok mehetnek a maguk utján. Igazi őre a rendnek Érdekes típus az utszéli virslis, a gesztenyés, a reklámhirdető. A legtöbb utcaseprő, szénhordó itt asszony. Aztán jön a féllábu újságárus, a kis gyufaárusitólány, az öreg zsákbamacskás, aki a fülében és orrában nagy rézkarikákat hord, meg a többi elszámolhatatlan emberérdekességek, akik csak pénzért moso lyognak

A szülői szeretet, gondoskodás, a tanári intés és bátorítás nagyon hiányoznak. A sokat hallott frázis beteljesedett. Most igazán kint vagyunk az élet tengerén és hánykolódunk az emberhullámokban. Nagyon nehéz itt az élet annak, aki megszokta a meleg szobát, a jó házikosztot s aki még hosszabb időre nem hagyta el a yondnélküli életet nyújtó otthont. Sokszor eszünkbe jut a jó édesanya, a szerető osztályfőnök, a szétszórt barátok, meg a jó öreg gimnázium ahol most a szétfoszló ifjúkori ábrándjainkat szőttünk nyolc éven keresztül. Uj arcok, uj bará rok között járunk. A tudományoknak a legfelsőbb csarnokát gyúrjuk, de nem tudunk megfeledkezni a régiekről sem és sokszor hazasirunk a költő szavaival:

»Kis lak áll a nagy Duna mentében,

Oh, mi drága o lakocska nékem 1 Könnyben úsziic két szemem pillája, Valahányszor gondolok reája ..,«

Kocsis Lajos.

Melyikhez menjek nőül?

Gyakran írnak levelet asszonyok, leányok s kérnek egyben másban tanácsot. Ezek a kérdések rendesen naivak, mert rendesen oly banális dolgok körül forognak, amelyek minden nap belénk ütköznek, — aztán meg nem is annyira azért Íródnak, hogy a levélíró választ kapjon rájuk, hanem inkább azért, hogy megmutassák, hogy a levélíró mikép tud kérdezni

De azért mikor e kérdéseket baná

iisnak mondom, ne tessék azt gondolni hogy fitymálom ezek jelentőségét, v*gy azt hinném, hogy olyan könnyű rá válaszolni.

Azt kérdi például egy leány tőlem, hogy melyikhez menjen ama két férfi közül, akihez elmehetne, — az egyik gazdag, de a másik szép, fiatal, de szűk fizetésből é! és az sem nagyon biztos. — Ugy-e ősrégi kérdés, az embernek bőséges ideje lett volna már megtalálni rá a feleletet, [mégis nem könnyű rá válaszolni,

Hát először is az a vagyoni kérdés ina nem olyan egyszerű, Mi az a biztos fizetés? A háború előtt az államhivatalnoké volt az. Ma? a legkevésbbé biztos. Az örökös leépítés ellenében nincs biztos védelem. Ennél hát biztosabb a vagyon ? Úgy látszik, de azért ez sem egészen bizonyos. A háborúban a nagy vagyonok nem nagyon nőttek meg, keletkezett — aránylag igen kevés

— uj nagy vagyon, de ezek nagy része a háború utáni öt évben újra elolvadt, Sokkal több nagy vagyon keletkezett a háború óta, de ez is kezd most leolvadni. Ahogy az inflációban felcseperedett bankok mind elpusztulnak, úgy semmisül meg minden inflációs vagyon.

A háború előtti középvagyon ma kevesebbet ér, ha megvan is, mert egyrészt sokkal nagyobb rajta a köz teher, sokkal kevesebb tiszta jövedelmet ad és sokkal nagyobb veszedelemben van a jövőben, közmegterhelés, kisajátittás, szociálizálás stb. által.

A középvagyon azért is kevesebbet ér, mert a mai ember nem olyan munkaképes, mint ezelőtt volt s a verseny beteg, nagy a korrupció.

Egy szóval a vagyon nem olyan biztos és nyugodt, mint háború előtt volt, de azért a szegénységhez képest ma is kívánatos, tán még kívánatosabb mint valaha. Hajdan mikor a vagyon még biztos és megnyugtató volt, az emberek messze jövőre, az egész életre csináltak terveket, az öreg korra stb.

— ma ép a vagyon bizonytalansága miatt messzi jövőre nem csinálnak terveket csak a legközelebbi időre, úgyszólván pillanatra. Ez a pillanat gyönyöre utáni hajsza valóságos mámor A láncszenvedély, a játék heve, a zajos, tartalom hiján való hullámzó látványosságok eme bizonytalanság érzésé nek a kórjelenségsi.

De azért annak a leánynak mégis azt felelem, ha kérdezi, hogy menjen csak az öregebbhez, a csúnyábbikhoz ha gazdag.

Szent a ssiv joga és szerelme. De ha valaki szerelmes, nem kérdi, hogy melyikhez menjen, mert a szerelem ép az a hit, hogy csak ebben sz egy emberben találja meg a nagy igenlő választ.

A mélységes, hittel tele életre szó ló szerelem igen ritka. Az élet követelménye ez, hogy ritka legyen. Ez a méiy érzelem apasztja az alkalmazkodási képességet.

De aki igy mérlegel: az érzékiségem ezt választja, de amattól bért kapok, — voltaképpen már azt mérlegeli, hogy eladja magát.

Persze, hogy a házasság gazdasági intézmény is és a szegénység nagyobb irtója a családi boldogságnak, mint minden egyéb. De a fiatolok s munka erősek legyenek képesek megviaskodni a szegénységgel, — az öregeknek meg a betegeknek meg nem kell szaporodtok.

Da drága kisasszony, ha már azt a kérdést veti fei: a fiatalhoz, a széphez menjek-e vagy az öreghez a csúnyához,1

kitalálam, hogy azt kérdi voitakép; eladjam-e magam a gazdagnak ? Ha kérdi, már határozott is. Erre csak igent mondok, mert maga már lemondott a szerelem, szent jogáról, én sajnálom maga*, de legyen kedve szerint. Ego.

„Tungsram“

I> lám

pa

a leggazdaságosabb és legtökéletesebb.

„Asszony, asszony, az akarok lenni. .

Dániában ezúttal nem bűzlik semmi s mégis forradalmi lépésre határozták el magukat a dánok. Csak nemrégiben szüntették meg a hadseregüket s most a „kisasszony" szót akarják hivatalosan megszüntetni. A dán nők óriási propagandát fejtenek ki ennek a szónak megszüntetése érdekében, mert szerintük azzal, hogy a férjes nőket „asszonyának nevezik, a leányokat „megbélyegzik". — Meddig tűrjék még a nők, hogy két kasztba sorozzák őket. aszerint, hogy férjzettek vagy hajado nők" —• mondja egy erélyes hangú felhívás. „A kisasszony szót egy hazug, kettős morál teremtette, mellyel a leányasszonyokat áiiitják pellengére. Ma már ennek semmi értelme, mert Dániában nem csak hogy a házasság ment ki a divatból, de ott, ahol ezt az „elavult“ intézményt még igénybe veszik, legalább négyszer-ötször megrepetálják azt, amennyiben hol elválnak, hol meg ismét megházasodnak. — (A házasságokat az égben kötik, de Kopenhágában választják szét őket.)“

A felhívásnak óriási hatása volt. A középiskolai leánytanulók elhatározták, hogy a tanerőktől ezúttal csak „asszonyoménak szóllitaiják magakat és leve lezőlapokat küldtek el ismerőseiknek melyben tudíul adják, hogy ezentúl csak olyan levelet fogadnak el, melyben „asszonyoménak szóllitják őket.

Az egyik nőegylet egyenesen a szó ciáldemokrata igazságügyminiszterhez fordult, hogy rendelje el miszerint a női nemhez intézett minden egyes hivatalos átiraton csakis „Frau-nak szólítsák a nőket. Karen Petersen“ és „Frau Sigue 01sen“-nek fogják ezetúl még a ma született leánygyermeket is címezni. Boldog Dánia, ahol más gondjuk nincs az embereknek . . .

Nálunk hálaistennek cimgondok nincsenek : legfeljebb ruha és cipőgondok.,.

Szanatórium

„CARITAS“

Bratislava, Toma n. 18/b.

W 274

Sebészet — No gy íi gyászát t. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. Rapi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERQER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JiiNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr, - REÍUCHA LAJOS dr. igazgató.

;

H IRTQJK.

— Tórfi Gyula ünneplése. Megírtuk, hogy városunk kiváló szülöttét, Térfi Gyula kúriai tanácselnököt miniszteri rangra emelték. A bencés középiskolákból kikerült öreg diákok szövetsége Budapesten november 19 én este tartott november havi összejövetelén, meleg ünneplésben részesítette Térfi Gyulát. Az estén Kemenes Illés dr. budapesti bencés főgimnáziumi igazgató emlékezett meg a szövetség ez illusztris tagjának kitüntetéséről, Indítványára a szövetség elhatározta, hogy üdvözlő iratban juttatja el szerencsekivánatait a kitüntetetthez.

— Haranfltzentelé* Imelyen. Lélekemelőén szép ünnepség színhelye volt november 21 én, vasárnap, linely község, amelynek református vallásu magyar lakossága nagy áldozattal uj harangot szerzett be és vasárnap avatta azt fői ünnepélyesen. A reformátusok e szép ünnepén a község és környék magyar népe valláskülönbság nélkül nagy számban vett részt és igaz szívvel osztozott a református atyafiak nagy örömében. A 19000 koronába került és közadakozásból beszerzett harang Egry Ferenc, magyar nemzeti párti szenátor hírneves harangöntődéjében készült és vasárnap reggel gazdagon felvirágzott kocsin az ógyrí'ai állomásról szállították be fehérruhás leányok és ifjúsági bandérium díszes kíséretében Imelyre a ref. templom elé. Itt Pus kás Lajos martosi ref. lelkész mondott mély érzéssel teli imát, az egyházközség „öreg kűrátora“ pedig talpraesett szép beszédben üdvözölte az uj harangot, A harang elhelyezése után a templomban ünnepi istenitisztelet volt, amelyre zsúfolásig megtelt a templom. Az ünnepi szent beszédet Galambos Zoltán, komáromi lelkész mondotta, akinek mélyenszántő magvas beszéde megragadta a hallgatóság lelkét. Az új harang megszerzése körül az egyház lelkes hivein kívül nagy érdemei vannak Nemesik Imre preorans tanítónak, ki buzgósággal és odaadással szolgálja Isten országát úgy egyházában, mint iskolájában.

— A magyar ellenzéki pártok ülése. A magyar pártok Pozsonyban hétfőn tanácskozást folytattak jKürthy István elnöklete alatt. Az ülésről nem adtak ki hivatalos értesítést, '; de Szent-Ivdny József nemzetgyűlési képviselő a lapok közlései szerint a várakozás álláspontjára helyezkedik a kormánnyal szemben, mely páríjának külön benyújtott követeléseire nem adott még választ, Szüllő Géza nyilatkozata szerint a párt a költségvetés ellen fog szavazni, mert ellenzéki álláspontját nem adja fel. Sajnos, hogy a két magyar párt együttműködése ismét meghiúsult.

— Az első Katolikus Este. Vasárnap délután 6 órakor zsúfolt nézőtér előtt kezdődtek el a Katolikus Esték a Legényegylet szinháziermében. Az első estét a Mária Kongregáció rendezte a fényesen sikerült Szent Erzsébet ünnepség keretében. Majer Imre dr. apátplébános gondolatokban gazdag beszéd keretében foglalkozott az árpádházi szent asszonynak kegyes életével, melyet a szegényeknek szentelt. Lelkes éljenzéssel jutalmazta a hatalmas közönség. Majd Magyar Szent Erzsébet, Wiesenhofer ötfelvonásos színmüve került szinre, melyet a Mária Kongregáció hölgyei és a főgimnázium több jeles műkedvelő növendéke adott elő. A címszerepben (Sz. Erzsébet) Thomschits Mici nyújtott nemcsak megjelenésével, de szépen átgondolt játékával is műélvezetet a nézőknek. Korhű ruhái, szép deklamációja egyaránt teljessé tették a hatást. Kreska Manci (Zsófia) játszotta anyósának ellenszenves szerepét igen sok drámai lendülettel és jellemző erővel. A császárné alakját Balogh I!us személyesítette igen élethíven. Koncz Ilus, mint Erzsébet sógornője, ügyesen adta az intrikus szerepét. Pompás humoros alakot rajzolt meg Bajkay Ilus Wiborád kulcsárnő szeméiyesitésében. Bayer József öreg kamarása Kossányi á’nok várnagya. Doma Ervin öreg koldusa mind kifogástalan alakítások voltak. Fehér Manci is szépen megállta helyét szerepében. Csollány Ilus, Nagy Bözsi, Nagy Gizi, Mehrii Ilus, Küli józsa, Berecz Lnjza, Cseh Bözsi, Szórád Mariska, Köztér Erzsi,