Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-20 / 139. szám

1926. november 20. Komáromi Lapok 7. oldal* is öltözik a szürke férfi elbolonditására, akárcsak a íavaszvirágba boiu't fa, hogy a döngicsélő méhek észrevegyék, meglássák és hozzá jöjjenek inézédes csókra. Járása dallamos, rengeti karcsú derekát, beszél, sejtet minden porcikája, epedö, delejes szemsugaráva! bűvkörébe vortz, mint az estikét a lámpa fény: hát nem is olyan bűnös az a férfi, aki egy kicsii kíséretbe esik. Ugyan ez a védekezés csak amolyan farizeus mentség, a Dudás Elek őrmes­ter ur filozófiája, akit örökösen fülön­­csipve hurcol a pajkos szerelem szel­leme; innét van azután, hogy a legény amerre lép, amerre jár, mindjárt azt szimatolja: Van-e vászoncseléd a lát­határon ? Hát hogyne volna? Kieiíea eaélkül a földi Csak a rabnak nem jár, a rabőrnek már van, akinek rabja legyen. Lám, a medvejárásu Zarübinnak oly takaros kis menyecske főz ebédet, hogy el6Ő szempillantásra megállapítható, mi­szerint nem hozzá illő. A hórihorgas, otromba férfihez ez a csöpp, lenge, parázs asszonyka. Mint mikor a mura­közi ló mellé poitni lovat fognak. Elhiszem én, hogy az ellentétek vonzák egymást, a nagy a kicäit, a kicsi a nagyot; meg hogy a gusztus ellen nincsen disputa; meg aztán azt is, hogy az az öles férfi csak ölbe kaphatja azt a méteres asszonykát, ha csokra vágyik, hanem mit csinál az a szép szál feleség, akinek az macskája a hóna alatt futkos, ha szinte vágyik?... Biztosan lehajol, de ez olyan nem szép!... Különben lehet ez az Isten kiegyenlítő munkája: a gyermek már középtermetű. Hát a Dudás őrmester az első lá­tásra észrevette, hogy az ellentétek nem passzolnak össze és megkezdte a ma­nővert. Az a semmirevaló asszony is meg­érezte, hogy valaki rája gondol. Mindig több tennivalója akadt az üdvaion, mint odabent és minden ki kifordulónál más-más kendő van a fején, kötényke előtte; mindez az öltözködés nyelvén azt jelend, hogy kelleti magát. — Gyere rózsám, ha szeretsz! Ez állapotban a fárjuramhoz is nyá­­jassbb, gyöngédebb, hogy férje bizal­mát biztosítsa. Ezért édesgeti, babus­gatja, amig lehet. Mert végkép nem lehet, A közmondás tyúkja is kikaparja. így történt azután, hogy Zarubin egy átveszekedett éjszaka után megjelent a stabskapitány előtt, összecsapta bagaria csizmáit és szólt: — Stabskapitány urnák aiásan jelen­tem, szeretője van a feleségemnek. — Mi a mánkü? A muszkák közül? — Nem, a foglyok közül. — Kutyateringette! A stabskapitány az igazság embere vala. Mint ilyen, hogy világosan lásson, bizton rátaláljon a hamisítatlan, szent igazságra: ivott, nagyon szépen ivott, lévén borban az igazság. ö katonáinak nemcsak testi, de lelki atyja is. Szólt hát ekképen: — Hívd ide a bűnös assszonytl Az asszony kisvártatva ott pironko­dott a bíró előtt. Piros baboskendő volt a fején, élveteg arca majd kipirult, majd fehér lett; szemében nedves fény. Karcsú és mégis telt termetén, idomain megfeszült a fehér házi vászon, mibe itt-ott népies, ízléses, bájakat kiemeld hímzéseket öltögetett ez a bűnös, ölel­gető kéz: virág, méh, lepke csapodár teremtések, mint az asszony, aki hímezte őket. A kapitány végigmusirálta a párt. — Nem csodálom, — mormogta bajusza alatt. A nagy lomha férfi ostoba, kárvallott pofájától élénken elütött ez az édes kis gonoszság; nem is igen kell szemrevaló férfinek lenni, aki ezt a nagy mamlaszt kiüli a nyeregből. — Vezesd ide a foglyot — paran­csolta a kapitány. —Ha megtalálom uram,mert bizonnyal elbújt a gyáva, — morgolódott Zarubin. — Olyan nincs! — pattant közbe a menyecske. Itt lesz a közelben, láttam, mikor jöttünk. És nem is volt oly nehéz rátalálni, az ablak alatt hallgatódzott. Csinos, középtermetű, pörgebajszu fiú volt Dudás őrmester. Szemei vil­logtak, bátran odaállt a vallató elé. — Szeretőd ez az asszony? — Uram én férfi vagyok, rá nem vallók. — Majd a kancsuka megoldja a nyelvedet. — A véremet igen.de a nyelvemet nem. Tetszett a bátor legény a bírónak. Hát még az asszonynak! Mig az ő embere úgy állt ott, mintha ő volna a bűnös kettejük helyeit is. — Nem jói kérdeztem, mondja a stabskapiiány. Erre felelj: szereted ezt az asszonyt? — Nem tagadom, uram. — Elvennéd feleségül, ha lehelne? ■— Ebben az órában, uram. — De én nem engedem! mordul közbe a muszka. — Mit 32ó!sz hozzá asszony? kérdi a stabskapiiány. — Hát, kérem alássan . . . hiszen az nem lehet, hogy más asszonya legyek. — De szeretője igen! — vicsorgott rá az ura. — Csöndesül] Zarubin. Mióta tudod, hogy a feleséged hűtlen hozzád? — Egy hónap óla veszem észre. — Egy hónap óta és csak most pa­naszos ? — Hát meguntam kérem alássan, hogy ketten üljünk egy nyeregben. — Hm, hm!. .. Halljátok hát az íté­letet. Bűnös az asszony, bűnös a fo­goly, ezt féiig-meddig mind a ketten beismerték. "Mindenbe kap huszonöt kancsuka csapást, oszd ki nekik Za­rubin. Az asszony felsikolíotf, a fogoly pe­dig könyörgőre fogta: — Uram, te is férfi vagy. Ne bántsd a gyönge liliomszálat, az asszonyt. Amit neki szántál, úgyis engem illet, elszen­vedem én. Azonban Zarubin nem sokat teketó­riázott, felgyürie karját és bosszúálló örömmel közeledett feleségéhez. Az asszony szeretője mögé menekült s onnét sivitotta a kapitány felé: — Az uram is bűnös, tudta jól, hogy az őrmester szeret engem. — Igaz ez? — kérdi boszusan a kapitány. Zarubin lelógatta kamuíi fejét és hall­gatott. — Kérem, kapitány ur, szólt Dudás őrmester, — egy kis felvilágosítással tartozom. Én minden csókért, ölelésért megfizettem, nem volt ingyen az asszony szerelme. — Igen ? ... te beste lélek. — rivalt rá az asszonyra, — hová tetted a pénzt ? — Az uramnak adtam. — És tudta az urad, hogy honnét és miért van a pénz? — Tudta, még biztatott, hogy kérjek többet. — ügy ? — főrmedt fel a kapitány. S kikapta Zsrubin kezéből a kancsukát, galléron ragadta az asszonykereskedőt s ütötte-verte rá olvasatlanul a huszon­ötöt. — Eladod a feleségedet ? ... Nesze, nesze 1 Te bitang! Holnap pedig lókhec a pozícióba I A két szerelmes is kapott egyet-egyet, véletlenül-e, vagy készakarva, az nem tudatik, hanem mikor a stábskapitány mind a hármat kirugdosta az irodából, odaállt a tükör elé, önelégült mosoly- Iyal veregette meg saját vállait: — Bölcs ember vagy, Salamon király se csinálta volna különben! S jutalomkép derekasat húzott az igazság butykosából. Kérelem Komárom és vidéke nemesszivii társadalmához! Minden esztendőben ilyenkor már megnyílt a gyermekkonyha és a kis iskolás gyermekek közül kétszáz sze­gény fiúcska és leányka várta a jó me­leg levest és a jó darab puhakenyeret: a gyermekkonyha az idén zárva marad a mi hibánkon kiviig mert nem tudunk a bankban levő pén­zünkhöz hozzájutni, amelyet erre a célra gyűjtöttünk és tartalékoltunk. Ezen csak a jószivü és áldozatkész társadalom segíthet, ha adományait gyorsan eljuttatja hozzánk. Gyüjtőiveket küldtünk a falvaknak és gyűjteni fogunk Komáromban is a szegény gyermekek számára, hogy azokat karácsonyra cipővel ellát­hassuk. Még ezer szerencse, hogy nem kö­szöntött ránk a zord, hideg idő és a gyermekek az iskolákat látogatni tud­ták. De mi lesz, ha meglepi őket a hideg és az utcákon sárban, vízben keli gázolniok? Jószivil emberek, segítselek a sze­gény gyermekeken, akik ártatlanok és ily korán megpróbálják a szen­vedést I Minden adományt a leghálásabb kö­szönettel fogadunk és hirlapilag nyug­tázunk. Adományokat hérünk a Nép­jóléti Bizottság pénztárosa, Igó Endre nyug. állami főpénztáros, címére (Szé­­chenyi-utca 13), vagy Igó Aladár vá­rosi előadó címére (Városháza), vagy a Komáromi Lapok kiadóhivatalához eljuttatni. Mindenki gondoljon vissza gyer­mekkorára és adjon tehetségéhez képest a ezegény gyermekakciónak. A Kaifiárosai Népjóléti.Tanács. 9 = s S i 'Cö 3 ■ i 'j — S3 H eo ■ " * sa w ^ o ** 3 Q o a * mi m $ h | q * n 6 42 a ■p4 k SkS m i Rádiókoncert. — Hans Gerhard Scholz. — »Szivem öné, Madame I Légy édes hangja városok, erdők lelett repült hozzám, mig befogadta bájos üdvözletét sötét szobám. Ily nekiárt nemes kehely rejthet csak magába, melynek érzék-kábitó különös pompája..., — legyező* kezét ha meglibbenti.... káprázón tündőklik — ugy-e — ruhája? Éjhaja oly sötét, hogy csaknem kéken ' boritja be fehér nyakszirtje havát; alakja karcsú.... mint a nádszál.... Hiába! ön a legszebb virágszál, I kinek hangja átszeli a párisi utcát! Imád — ugy-e — minden graciőz dolgot? — könnyedségért hisz mindig rajongott..,. — s borzalom lelkének a hétköznap zaja, hisz — Ön a legteljeseb melódia! .... Mit hoz még önnek ma az éjjel ? .... Ki bontja szét hajának sötét árját, — mig halványan behinti tompa fénnyel a lámpa finom, diszkrét boudoirját... • De most még enyém hangjának bája,! mely eltölt oly bizarr harmóniával.... Finom kis lábait látni vélem.... — nézek-e szemébe, esak egyszer is.... [mélyen?..., — { Ah soha! ! — — — — s míg merengek édes dalán a szivem öné! — csak öné Madame....« Németből Litzkay Either. HÍREK. — A Szent Erzsébet Egylet ünnepe. Vasárnap a Sz. András templomban ünnepi istentisztelet lesz Arpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. Az egye­sület tagjai ezen az ünnepen testületileg vesznek részt. Az ünnepi misét dr. Majer Imre apátblébános celebrálja és ünnepi beszédet is tart. — Adózók figyaisnábe. Komárom vá­ros tanácsa közhírré (eszi, hogy a po­zsonyi vezérpínzügyigazgatóság ÍV.— , 9249/26. sz. rendeiete alapján 1927. I évre szóló házbárvallomási ivtket a szokástól elíérőleg egyelőre november hó folyamán nem kei! beadni. Fenti ügyre vonatkozólag a város tanácsa egy újabb hirdetményt fog közzétenni, mely az adózókat a házbérvallomási vek beadásáról tájékoztatni fogja. — Eljegyzés. Gerő József füri r. k. kántortanitó f. hó 18-án eljegyezte Kozsányi Erzsiké kurtakeszi róm. kath. tanítónőt Komáromszentpéteren. — A Komáromi Jókai Egyesület kö­réből. A Jókai Egyesület ig. tanácsa rendkívül népes ülést tartott, ame­lyen Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester elnökölt. Tartalmas elnöki megnyitójá­­j ban melegen üdvözölte az igazgató ta­­| nácsot uj megalakulása alkalmából és I a kebelében dolgozó kiváló közéleti I férfiakat, akiknek vállvetett munkája | biztosítani fogja az egyesület szebb jö­jj vendőját. Majd Alapy Gyula dr. főtít- 1 kár tett jelentést a villamos világitás­­| nak a kultúrpalotába történt bevezeté­si séről, később Iván Sándor színigazgató « kérelmét ismertette, aki a délutáni elő­li adások után a bérleti dij elengedését S kéte. Az igazgató tanács a szintársu­­| lattal szemben a méltányosság állás­­í pontjára helyezkedve, a dijakat elen­­í gedte és egyúttal felmentette a társulatot I a villamosvilágitáshoz való hozzájárulás kötelezettsége alól is, bár az egyesület most harmadszor készíttette el a színpad villamos berendezését az itt működő színtársulatok számára, ami több ezer korona kiadással járt az egyesületre. A Jókai Egyesület a városi nyilvános könyvtár részére bérbeadta három föld­szinti helyiségét és az erről szóló szer­ződést átküldi a város tanácsának. Még a tagok létszámáról tett jelentést a fő­titkár és felolvasta az alapitó tagok díszes névsorát, akiknek sorába belé­pett Majer Imre dr. komáromi apátplé­­bános, az egyesület társelnöke is, negyvenötödik alapító tagja a nagy­szabású kulturmunkát végző egyesület­nek. — Harangszentelés Imelyen. Az imelyi református egyház hívei buzgó áldozat­­készséggel uj harangokat szereztek be, amelyeket vasárnap, november 21-én délelőtt avatnak fel ünnepélyesen. ? — Eljegyzés. Tóth József (Komárom) és Szalay Irén (Léva) jegyesek. Minden külön értesítés helyett. — Választási mozgalmak Komárom- Ujvárosban. Magyar Komáromból jelen­tik : A belügyminiszter körrendeletét adott ki a központi választmányoknak, | amelyben meghagyja, hogy a parlamenti választásoknak december 8—17 közt kell lefolyniok. Ennek alapján a komá­romi központi választmány ülést taitott és a választás napját december 8-ra tűzte ki. A törvény akképpen intézkedik, - hogy a képviselő ajánlás a választás { határnapja előtt 8 nappal nyújtandó be. í így az előkészületekre 12 vagy a legjobb j esetben 22 nap marad, ez u án a vá­ll lasztás napjáig nem lehet népgyülése­­\ két és politikai összejöveteleket tartani. ? A komáromi választókerület ismét régi l képviselőjét, Klebelsberg Kunó gróf I vallás és közoktatásügyi minisztert jelöli, aki Szegeden és Sopronban is fellép. Az első helyen Rassay Károly radikális­sal, a másik helyen Hébelt Ede szociál­demokratával mérkőzik. A komáromiak bíznak abban, hogy a komáromi mandá­tumot tarlja meg, bár az ország 23 kerülete ajánlott fel Klebelsberg szamára mandátumot. Komárom-Ujvárosban im­pozáns számú ajánló listát gyűjtenek a választók a népszerű képviselő részére, aki ellen az eddigi előjelek szerint nem lép fel senki és így egyhangú meg­választására van kilátás. — Kerékpárlopás. Ismeretlen tettes ellopta Szabó Géza párkányi villany­­szerelő ezer Ke értékű kerékpárját A tolvajt keresik.

Next

/
Thumbnails
Contents