Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-11 / 135. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1986. november 11. — Gyászhir. Egy szép fiatalasszony elhunytéról vesszük a messze ivói­ból a szomorú hirt. Horváth Zoltán szombathelyi m. kir. honvédszázados neje szül. Hetzer Dóra asszony Szom­bathelyen okt. 31-én, vasárnap délben hosszas szenvedés után elhunyt. Benne Hetzer Adolf köztiszteletben álló lévai lakos leányát vesztette, kit családi bol­dogságának közepéből, szerető férje és két szép gyermeke mellől szólított el a könyörtelen halál.. — Meghívás. Boross Leonát, ki két évig a békési polgári leányiskola tanár­nője volt, a nyíregyházai Kálvineum polgári iskolához hívták meg hasonló minőségben a számtan és természet­­tudomány szakra. Uj állását okt. 31-én foglalta el. — A kamocsai vörhenyjárvány. A kamocsai vörhenyjátvány tovább terje­dését a jelek szerint sikerült megállí­tani. Ugyanis már huzamosabb idő óta nem történt uj megbetegedés, mert az elkülönítés és az őrizet pontosan végre leit hajtva. Ami a járvány lefolyását illeti, az rendkívül súlyosnak mondható, mert a 24 megbetegedés közül 8 volt halálos kimenetelű A szomszédos köz­ségekben, Gúlán és Szimön nem volt vörhenyjárvány és a község fertőzését más helyen kell keresni. Gúlán enyhe kanyaró járvány lépett fel és Szimőn is ilyen szórványos és enyhe lefolyású esetek voltak. A szimői körorvos na­ponta átlátogat Kamccsára és ellenőrzi az elkülönítési rendelkezések betartását. A közigazgatási hatóságok annak idején Kamocsa székhellyel rendezték az egész­ségügyi kört, ez a község azonban nem volt hajlandó a körorvos számára la­kást építeni s igy az Szimőre került. — Növekedik a komáromi kikötő forgalma. A komáromi kikötő forgalmá­nak emelkedésével az illetékes köröket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az átra­kodás munkálatait, melyet ma 400 munkás végez, mechanikai utón végez­hessék. Ez a jövő évben lépne életbe a komáromi munkásságnak nem valami nagy örömére. A kikötő forgalma a háború utáni években évi 30000 tonnára rúgott, mely 1924-ben a kikötő fejlesz­tése után már megháromszorozódod és 90000 tonnára emelkedett, a múlt évben már 2160CO tonnát tett ki a forgalom és ez év szeptember végével már a 250000 tonnát elérve, az év végéig meg­haladja a 300000 tonnát is. A legfőbb kereskedelmi cikk a lengyel sziléziai szén, amelynek szállítása jói meg van szervezve, ez szükségessé tette a kikötő technikai kiépítését. Ezért volt szükség a lőszergyár melletti Dunsparí szabá­lyozására, raktárok és vágányok építé­sére. — A komáromi csikóst nagy kár érte. Mikolai József, a komáromi gaz. dák csikósa eipanaszoita az ő nagy ba­ját szerkesztőségünkben. A komáiomi ménest őrzi és ebben a minőségében érte a baj, mert a ménesből még okt. 4-én eltűnt egy harrnadféléves, zsemlye deres, hóka fejű csikó, a Meszlényi csíkaja. Valószínűleg oláhcigányok csen­ték e). Azóta már tűvé tette érte az egész környéket. Aki nyomra vezeti, szívesen ad az illetőnek 300 K-t. — Helyreigazítás. Dr. Májer Imre apáiplébános ünntpléséről irt cikkünk­ben tévesen azt irtuk, hogy a Katolikus Legényegylet ifjusfga nevében Németh Lajos mondott az ifjúság nevében fel­­köszöntőt. Ezt helyre kell igazítanunk, mert a szép üdvözlő szavakat Németh Gyula, az egyesület jegyzője tartotta. — Még mindig vannak hadifoglyok. Szomorú, de úgy van. íme ez alábbi hir is ezt bi2onyiíja. Soltész János 35 éves nős tüzér, még az 1914. tvben háboiuba vonult s mindjátt hadifog­ságba esett s azóla semmiféle éíetjelt nem adott magáról s a hadifoglyok listáján az eiíünlek között lett kimutatva s ennek alapján holttá ny ilvánítva. Most' tizenkét év után jött az értesítés t óla, hogy mini hadifogoly éi egy kínai fo­golytáborban, hol vele együtt sok nus társa van internálva. — Maghalt u Franck póikávéjtyár fő­nöke Linzbő* Jelentik, hogy kedden esíe halt nug olt 78 éves korában Franck Károly, a hires póikátégyér szénióra. Az elhunyt 33 évig volt a cég főnöke. — Tegeztély. A nagymegyeri tiszt­viselők folyó évi november hó 13 án Raáb Zsiga nagyteriréb*. n esíe fél 9 órai kezdettel teaestélyt tartanák. — Katalin bál. A komáromi vas- és fémmunkások szakcsoportja 1926. évi november hó 27-én (szombaton) este 9 órai kezdettel a Dósa-féle „Vigadó“ nagytermében szigorúan zártkörű Ka­olin bált rendez. Belépődíj személyjegy 6 K a vigalmiadéval együtt. Az estély tiszta jövedelme a munkanélküli vas­munkások segélyezésére fordiltatik. — Felülfizetéseket a jótékonyáéira köszö­nettel fogadnak. Confetti, szerpentin és szépségverseny. Kitűnő cigányzene. — Tánc reggel 4 óráig. — A legnagyobb magyar namesopáí. A legnagyobb magyarországi nemes­­opál darabot Bécsben, a természettu­dományi muzeum ásványtárában őrzik. A hir szerint egy Haupt nevű tűzkő­­kereskedő találta, midőn tűzkövek után kutatott a sárosmegyei Libánka hegyen s Mária Terézia királynőnek ajándé­kozta. A kő 6C0 gramm (30C0 karáí) suiyu, ékalaku, 115 cm hosszú, 6 cm vastag s 2—7 cm széles. A kő í z idők múlásával remek szinjátékából sokat veszített. Krenner, Schmidt Sándor s a régibb osztrák szerzők, kik e nemes­­opáit lesriák, még úgy emlékeznek meg róla, mint „a teljességében legremekebb opál“-ról, melynek szinjátéka semmi kívánnivalót sem hagy maga után. Ma már másképen áll a helyzet. A kő kö­zepe tejfehér, lényegesen gyengébb szín­játékká!, mint a szélek, bár egykor e rész szinjátéka semmiben sem maradt a széleké mögött. Úgy látszik, Írja K. S. dr. a Természettudományi Közlöny­ben, e kiváló magyar drágakő lassan vizet vészit (dehidralÍ2áIódiK) s ennek következtében állt elő a középrész tej­­fehér színe s gyengébb szinjátéka. Elő­segítette a dehidraJizáidaást az a kö­rülmény, hogy a drágakő egy féldrága­kövekből készült „csokor“ közepén év­tizedeken át ki volt állítva s a világos­ság, napfény hosszú időn át érte. A múlt század nyolcvanas éveiben Hör­­nes, az ásványtár akkori igazgatója, megpróbálta, de sikertelenül, olajjal megcsöppeniette a drágakövei, hogy némileg visszaadja színjátékét, A kő most nincs kiállítva, el van zárva a fény;ő!, igy talán sikerül legalább mos­tani színjátékét megőrizni. E b£c?i ha­talmas nemesopálnál sokkal szebb szín­játékot mutat a Nemzeti Muzeum ás­ványtárában levő 60 karát súlyú, csi­szolt, elsfiosztályu nemesopál, mely a csiszolt drágakövek szekrényében van kiállítva. Izsap- és Sárkánypusztai tea­vaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és osiyaiapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönleges­ségek Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. 804 — F.-.rksa Inme cikk» a Csalóközi H3p4sfb*n. A Csallóközi Naptár nemcsak készül, hanem a napokban már el is hagyja a sajtót. A köz­kedvelt naptár immár a Vili. év­folyamába lépett. Nyolc éve már, hogy legelőször bekopogtatott ma­gyar testvéreink ajtaján, szerényen, bátortalanul. Akkor még senkise sejtette, hogy az első szerény év­folyamot nyolc megerősödött, meg­nőtt kötet fogja követni. A naptár-I nak 1927- ík évre szóló VIII. évfo­| lyamát ez idén is dr. Baranyay Jó­zsef, jenevü naptárszerkesztő állí­totta össze. Az ő szerkesztése biztosíték arra, hogy a naptár érde­kes és értékes cikkekkel van tele. A naptárszerkesztés terén több év­tizeden át lefolyt eredményes mun­kássága korán kifejlesztette benne azt az érzéket, amely megmutatja, hogy a naptár olvasó közönség mit vár a naptártól és mit szeret ol­vasni ! Természetesen az idén ’s találunk Csallóközre vonaikozq cik­ket a naptárban tBaranyay József dr.: A rejtelmes Csallóköz). Komá­rom nagynevű ícrlénettudósa dr. Takáts Sándor: A magyar virágos kert című töríészeü cikke az idén is méltó feltűnést fog kelteni. De különösen íeihivjuk Farkas Imre, a népszerű iró komáromi rajongói fi­gyelmét Farkas Imrének, a Csalló­közi Naptár ez uj évfolyamában megjelenő cikkére. Az iglói diákok, a Debrecenbe kéne menni, a Nótás kapitány és a Királyné rózsája cimü bájos daljátékok zseniális szerzőjé­nek egy megkapó elbeszélését fogja a nagy közönség- olvasni a pár nap múlva megjelenő Csallóközi Nap­tárban : a Szepl a köpönyeg alatt. A megtörtént eset főhőse ő maga, Farkas Imre és a történet színhelye Dobrovina bácsi hires iglói korcs­mája, a Kék golyó, ahol Farkas Imre egyik legbájosabb vigjátéka s az Iglói diákok egyik felvonása is játszik. A Kék golyóban mulatnak a nagy diákok és isszák Dobrovina bácsi borát és erre a nagy diák mu­latságra elviszik a kis diákot, Far­kas Imrét is, Ezt a jóizü történetet irja meg Farkas Imre az ő közvet­len, keresetlen, vonzó stílusának. Komáromban igen sok rajongója van Farkas Imrének és biztosra ve­szik, hogy mindenki szeretettel ol­vassa Farkas Imrének ezt a bájos elbeszélést A díszes kiállítású nap­tárt igen sok, szebbnél szebb kép díszíti. A naptárra még visszatérünk. Szanatórium CARITAS“ Bratislava, Torna-u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat í. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JrtSOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — BE2UCHA LAJOS dr. igazgató. >a — Gyermek Újság képes hetilap fiú és leány gyermekek részére. Kapható és megrende helő a Spitzer- féle könyves­boltban, Egyes szám ára 1 K, Magyar R!dió Újság szá> rr.cbkint 4 fcc*ért beg)ható | lapunk kiadéhivatsiáhan. — Mfecskatiszlelet Sziámtkn. Nagy btcsüíeíe volt a macskának régente Sziámbán. Ha az uralkodó családnak valamelyik íegjái temették, vele együtt tették sírba a kedvelt macskáját is. A I sirboUozat tettjtbe kisebb lyukakat vágtak. Ha a macskában volt annyi ügyesség, hogy a lyukak valamelyikén kijutott a szabadba, a papok ezt biztos | jeléül vették annak, hogy az elhunytnak lelke a macskába költözött át; a macskát azután ketitcbe tették, a templomba vitték és szent állatként tisztelték. — Jaíhat-a a íeas-y nadrágban isko­lába ? A toaletkéidést nemcsak náíunk vetették fel az iskolában. Három közép­amerikai városban a bíróság elé kei ült az iskolásleányok viselkedésének kér­dése. Az indianai Pult Fulionban az egyik iskolából kitiltottak egy kilenc­éves kisleányt, névszerini Virginia Aílent, mert térdnadrágban, úgynevezett „kni­ckers“-ben akart az előadásokra jérrii. Édesanyja feljelentést tett a bíróságon azon a címen, hogy kisleányát meg­fosztják a tanulás tehetőségétől. Kije­lentette, hogy a jelenlegi anyagi he yzeíe nem engedi meg, hogy uj luhái vegyen kisleányának, s kérte a bíróságot, hogy kötelezze az iskolai vezetőséget, hogy engedje be a tanterembe a nadrágos kisleányt. A nebraskai Grand Island egyik iskolájában éppen ellenkező eset történt. Égy ottani lelkész leánya a tornaóra alatt nem volt hajlandó fel­venni az előírásos tornanadrágot. Az iskolai hatóságok a leányt ezért ki akarták zárni az iskolából. Az apa az ügyészséghez fordult és az ügyész úgy határozóit, hogy az iskolai vezetőség nem kényszerithei egy leányt sem arra, hogy tornanadiégot viseljen és meg­* tiltotta, hogy a leányt kizárják az isko­­; iából. A harmadik eset ugyancsak a nebraskai Genoaban történt. Az ottani high shod vezetősége o'yen rende'etet hozot , amely szerint az iskola tizenhat éven felüli leánytanulóink nem szabad léiden felül érő szolnyáb-n az előadá­sokra járni. Egy Hanzei O’Brien nevű leány megszegte a rendelt te*. Nem a karlék beengedni az előadásra. Bíróság fog dönteni ebben az ügyben is. — Hogyan büntették meg a hollan­dunk b rossz ssszcnyokfct. A tizenötö­dik századtól a tizennyolcadikig saját­sai ü büntetést róttak Németalfölden az erkölcs ellen vétőkre. A büntetésnek ezt a nemét szégyenhordóval gyakorolták s a szégyenhordó, büntetésnek csak­ugyan kínos és szégyenitő volt. A fölül széles, alul jóval szükebb hordót ráhúzták a delikvens testére olyképpen, hogy csak a feje látszott ki belőle, azután a hordóban levőt kiszolgáltatták a nép minden csufondárosságának. Ha a szégyenhordó büntetését erkölcstelen asszonyra vagy leányra rótták ki, akkor az elitélteket a rájuk húzott hordóban szemeteskocsira tették s háromszor körülhordozíák a piacon. Az idegen illetőségű nőket előbb rnegvirgácsolták, aztán rájukhuzva a hordót, kiguritoíiák őket a város kapuján. Egy ilyen szé­gyenhordót még mai napig is mutogat­nak Hertongenbosch városkájában. — Hogyan élelmezik repülőgépen a Montblank csillagvizsgáló állomását? Fent a fellegek feleit 4367 méter ma­gasságban van Montbiankon a Valiot­­féle csillagvizsgáló állomás. Ott fent, ahol a levegő már nem ködös és jóval ritkább, mint lent a völgyekben, sok­kal jobban meg lehet vizsgálni és fi­gyelni az égitesteket. Vallót, mikor halálát közeledni érezte, Dina nevű mérnökére bizta az obszervatóriumot, aki folytatja a tudományos munkát és életét emberektől távol, a magasban tölti. De egy tudós sem mondhat le egészen az emberekről, neki is kell ennie, mert a csillagok legfeljebb el­méjét és képzeletét, de nem a gyom­rát táplálják. A kivételes helyzetet pe­dig a Montblank lejtőin levő falvak lakosai kihasználták s olyan drágán szállították fel az élelmet Dina mér­nöknek, hogy az egyszerűen nem tudta megfizetni. Amikor pedig rossz idő volt, nem is vállalkoztak a veszélyes hosszú útra és a csillagvizsgáló iakosai éhesen maradtak, A mérnök gondolt egy nagyot és merészet és megállapo­dott egy repülő hadnaggyal, akit a francia hadügyminisztérium rendelt az obszeivatórium mellé. Elhatározták, hogy repülőgéppel fogják éielmezni a csillagvizsgálót. A hadnagy naponta két kis ejtőernyőt vitt magával s min­degyikre negyven-negyvenöt kiló élel­met kötözött. Amikor felért a magasba, leereszkedett e hegy felé, ahol a csil­lagvizsgáló lakosai vártak reá s itt leboctátotta az álelmet, azután a ma­gasba emelkedett s ismét leszállt a völgyekbe. Harmincegyszer ismételték mog ezt a légi utat, anélkül, hogy bármilyen baj lett volna. így látták el télire élelemmel s mindennap friss ke­nyérrel a csillagvizsgálót. Sőt még egy rádióleadó és felvevő állomást is fel­­szállitottak ekként a magasba, melynek összes alkatrészeit a repülő apránként dobálta le a Montblank csúcsára. Dina mérnök most villanykályhákat szállíttat igy, részletekben a csillagvizsgálóba és egy teret planiroztat a közelben, ahol a sível felszerelt repülőgép leszállhat s újra a levegőbe emelkedhetik Han­gárt is épittet a téren a tudósok fo­gadására, akik, ha a csillagvizsgálót meg akarják látogatni, ezután nem lesz­nek kénytelenek nyaktörő turisztikára vállalkozni: egyszerűen beülnek a ké­nyelmes repülőgépbe és hamarosan fent vannak a Montblank csúcsán. izzói ampa a leg j óbb, haszná­latba» a leggazdaságosabb. Kapható nagyban kicsinyben „ELEKTRA*4 Jókai-ucca 13. — M'be kerül Amerikának a szesz­tilalom? Amerika az elmúlt pénzügyi évben pontosan 114 millió 724 ezer dollárt költött el a prohibiciós tör­vényre. A p’ohibiciós osztagnak fen­­tariása 2,902 514 dollárba került, az italcscmpészés megakadályázására léte­sített pgríőrség fentartása 52,151 560 dollárba, a prohibiciós pörök letárgya­­lása pedig millió meg millió dollárba a bíróságoknak. Ölvén prohibiciós ügynök életével fizetett a törvény be­tartásának ellenőrzéséért és 150 em­bert öltek meg a szövetségi detektívek

Next

/
Thumbnails
Contents