Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-09 / 134. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. november 9. 'skolákat egymásután zárják be, sokszor olyan mondvacsinált okok miatt, amelyek igazságos elbírálás mellett egyáltalában nem lehetnének alkalmasak arra, hogy a nemzetiségeket kultúrájuk fentartásában megakadályozzák. Ennek a sérelemnek most is kifejezést adtak a rémetek, azonban alighanem süket fülekre találnak. Annál kirívóbb az, hogy mint az egyik cseh szociáldemokrata képviselő isszóvátette, a költségvetésben 40 milliót vettek fel orosz diákok segélyezésére, amíg a köztársasághoz tartozó népek fiainak, ha felsőbb tanulmányaikra segélyt kénytelenek igénybe venni, a közadományok morzsáival kell megelégedniük. Ezt egy cseh képviselő mondja, aki természetesen a cseh diákok sanyarú sorsát ecseteli, de mit szóljanak a németek és magyarok, akikről az állam egyáltalában nem gondoskodik 1 Mert maholnap úgy áll a helyzet, hogy a német, de méginkább a magyar szegénysor«« diák számára egyáltalán nem lesznek meg azok az anyagi eszközök, amelyek magasabb művelődésének megszerzéséhez szükségesek. A kormány az emigráns orosz diákokért a köztársaság egész lakosságának terhére negyven milliót áldoz s ugyanakkor a nagy adóterhek alatt görnyedező idevaló lakosság semmiféle támogatást sem remélhet. Helytelen és mél tánytaian eljárás az, hogy amig külföldiek részere lehetővé válik a tanulás, addig a saját állambeli ifjúságnak nem jut semmi támogatás. A kormánynak elsősorban azokat kellene támogatni, akik ezt az államot fentartják, nem pedig idegen alattvalókat, a köztársaságba emigrált nációkat kellene dédelgetnie. Ha e köztársaság adófizetőinek pénzéből maradna annyi felesleg, hogy idegeneket is eltarthassanak belőle, talán nem kifogásolná senki, — bár megvolna az esetleges feleslegnek is a helye bőven a köztársaság különböző közintézményeinek tökéletesebbé tételére, — de amikor a közteher olyan súlyos, hogy sz adóalanyok ezrei pusztulnak el alatta, akkor igazán felesleges hu manisztikus áldozatokat hozni idegenekért. A csehszlovák kormányok iskolapolitikája elejétől kezdve egyoldalú és elhibázott volt. Az ilyen 40 milliós tétel indokolatlan és könnyelmű odaajándékozásával csak tetézi azokat a hibákat, amelyeket eddig is elkövetett. Mert ezzel nemcsak az itt élő nemzetiségek mostoha sorsát súlyosbítja, de magát a cseh nemzetet is megrövidíti, mert annak fiaitól is elvonja ezáltal az intenzivebb támogatást. Minket, magyar nemzetiségeket egyáltalában figyelemre sem méltatnak a kultusztárca tételeinél, pedig a nemzeti kisebbségek kulturális fejlődésének előmozdítására a békeszerződésben is kötelezték magukat. És most, amikor arról beszélnek és Írnak, hogy a cseh nacionalistáknál megértőbb kormány került az állam élére, amikor a nemzetiségi kormányról deklamálnak, kétszeresen súlyos sérelem az a nemtörődömség, amelyben részünk van és amelyből újra csak arra lehet következtetnünk, hogy semmi uj nem történt, hanem maradt minden a régiben. . Izsap- és Sárkány pusztai tea▼aj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzietében Komárom, Városház-ucca. 804 A komáromi Koronabankot a Légió bank likvidálja. A bank viharos közgyűlése az igazgatóságai szemben kimondta az anyagi felelősséget. — A bank betevői és részvényeseiből alakúit revíziós bizottság szenzációs jelentésben számolt be a veszteségek okairól. — A közgyűlés kimondta a felszámolást. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —november 7. Felajzott idegekkel várta Komárom közönsége a vasárnapot, mely dönteni volt hivatott a bank további sorsa felett. Ez a sors szomorú: egy magyar bank felszámolása, amiért felelősek akik a bankot vezették és ide juttatták. A bank közgyűlése a legfontosabb tárgyban döntött: a kénysbéregyezség ügyében. Ebben sz ügyben a benyújtott kényszeregyezségi ajánlatot, melyet a Komáromi Első Hitelintézet 65 százalékos kvóta alspján nyújtott be, oda módosította a Légió Bank ajánlatának elfogadásával, hogy az egész vagyont felajánlja a hitelezők részére, mely a revíziós bizottság szerint 70 százalékot tesz ki. A közgyűlés kimondta a bank felszámolását, a régi igazgatóságot elmozdította és a bank vezetésére 10 tagú felszámoló bizottságot ás héttagú felügyelőbizoltságot választott. A közgyűlés, mely izgatott és helyenként izzó hangulatban folyt le, a következő fontos határozatokat hozta. Ghyczy János dr. ügyvéd, az igazgatóság elnöke megnyitja a közgyűlést és megállapítja, hogy 1200 részvényesnél több van képviselve, tehát a gyűlés határozatképes. Alapy Gyula dr., a kiküldőit revíziós bizottság elnöke tesz ezután jelentést a bizottság munkájának eredményeiről, Szavait szinte halálos csend fogadja, amidőn bejelenti, hogy megvizsgáltak heteken át tartó munkával a bank vagyonát, annak tartozásait és ezeket egybevetve a kényszeregyezségi mérleget megszerkesztették, melynek eredménye 70 százalékos kvótát mutat ki a betevők részéi e. Majd átadja a szót Hacker Richárd nyug. munkásbiztositó pénztár igazgatónak, mint bizottsági előadónak, aki a bank ügymenetét tárta a közgyűlés elé öt negyedórás beszámolóban, amelyben a bank összeomlásának okait teljes őszinteséggel tárta fel a bizottság A vezérigazgató. A revíziós bizottság megállapította, hogy a bank vezetésében nagy rend szertelenség uralkodott. A vezérigazgató — az időközben öngyilkossá lett Freystadll Pál — az ellenőrzést nem gyakorolta úgy, mint arra az alapszabályok kötelezték. Tőzsde játékkal foglalkozott, amely figyelmét elvonta a bank ügyeiről. A bank pénzével, mint a sajátjával rendelkezett és a folyószámlák egész seregét nyittatta a saját részére, amikor az alapszabályok tiltják a bank tisztvi selőinek, hogy ott hiteleket vegyenek igénybe. A váltókölcsönöket kizárólagos joggal folyósította, minden bírálat nélkül. Utalványozott a maga és a családja részére százezrekig menő összegeket, de azokat az igazgatóságnak nem jelentette be. Egy 265000 K ás bankutalásról betétkönyvet állíttatott ki, bár ez csak a könyvekben volt keresztülvezetendő, mégis 50000 K és 10200 K pénzösszegeket vett fel rá készpénzben. Ez oly homályos és érthetetlen művelet volt, ami máig sincsen tisztázva. Az utalványozásokat szignálás uljáu vagy szóbeli utón végezte, ami a legnagyobb szabálytalanság. A bankkamatláb 5-17 százalék közt mozgott, teljesen a vezérigazgató tetszése szerint, mint a jelentés mondja kabát szerint. A bank ügyésze, Weisz Miksa dr., aki a közgyűlésig még hivatalában volt, 275972 K összeggel volt a banknak adósa és erre az igazgatóság a múlt év utolsó napján 50000 K-ra kiegyezett a vagyonos ügyvéddel, aki időközben vagyonát gyermekeire ruházta át. A dohánytőzsde finanszírozása 600000 korona veszteséget okozott a banknak és ezzel szemben a vezérigazgató, hogy biztosítékot szerezzen, mint a Fonciére komáromi ügynökségének vezetője, 150 ezer koronára biztosította a trafikos életét, de a dijakat — a bank pénztárából fizettette. E mellett a vezérigazgató melleit egy teljesen jóhiszemű, egyénenként feddhetlen férfiakból álló igazgatóság gyakorolta, azaz csak gyakorolni akarta az ellenőrzést és vakon bizoít a vezérigazgató szakképzettségében, akit azonnal el kellett volna äz intézet éléről távolilani, mihelyt köztudomásra jött az, hogy a tőzsdén jálszik. Ezt pedig min denki tudta Komáromban. Végre ez év junius havában dr. Majer Imre apát, felügyelő bizottsági elnök hívta fel az igazgatót, tartozásainak haladéktalan rendezésére, mire a nemrégiben még többszörös milliomos vezérigazgató értékpapírjait átadta a banknak, de ez nem fedezi az azzal szemben fennálló tartozásait. Hogy a káosz teljes legyen, az igazgató minden feljegyzését elvitték a bankból, a helyett, hogy lepecsételték volna, kiszolgáltatták családjának és rokonsága állítólag Bécsbe vitte azokat. Az összeomlás. Ez junius hó végén történt, a vezérigazgató Bartha Lajos dr. ügyvéddel Prágában, majd Pozsonyban járt a bank szanálása céljából, mivel ez nem sikerült, Öngyilkosságot követett el. A bank moratórium alá került, melyet ez év Julius 8-án tettek közhírré. A zuhanást feltartóztatni nem lehetett. A pénzintézetek prágai központja megvizsgálta a bankot, utóbb a szlovenszkói pénzintézetek egyesülete is, í Schmidt József alelnök közreműködésével, a pozsonyi Leszámitolóbank, a Komáromi Első Hitelintézet és legújabban a Légióbank prágai igazgatósága vizsgálta át a bank státusát. A két utóbbi ajánlatot is tett a kényszeregyez- Bégre vonatkozólag, illetve a felszámolást illetőleg. A bank veszteségei őt csoportba tartoznak: clearingbe tartozó követelések, amelye több ev múlva lesznek rendezhetők aránylag kis százalékban (12 \ százalék), a bank hadikölcsönei 400000 korona, hadikölcsön adósok 250000 K, lombard hitelek és a Budapesten esedékessé vált készpénzfizetések. A moratórium alatt 1593474 K készpénz folyt be a bankhoz, melyből tartozásokat törlesztett és mintegy egy millió összeget pénzintézeteknél helyezett el. A revíziós bizottság megvizsgálta az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak tartozásait és a banknál levő tőkéit és megállapította, hogy ezek közt teljesen fedezet nélküli tartozás is bővesen akad, melyet a vezérigazgató engedélyezett az igazgatóság tudtán kivül. A bank 77 pert visz ezidöszerint 285 ezer K értékben, de nem történt intézkedés olyan követelések behajtása iránt, amelyek időközben költségessé váltak. A jelentés részletesen felsorolja az igazgatók és az igazgatósági tagok valamint az intézeti alkalmazottak tartozásait a bankkal szemben és jelentést tesz szenzációs kiegyezésekről, melyeket az igazgatóság kötött, igy egy előkelő komáromi iparos 629929 K tőzsdei veszteségét 70000 K-val, a bank ügyész 275972 K tőzsdei veszteségét 50000 K ellenében leírta. Az értékpapír letétek jegyzékét a vezérigazgató kezelte, aki a papírokkal tőzsdei műveleteket és lombard üzleteket bonyolított le. A folyószámlaadósoknál 3,438510 K veszteség érte a bankot, melyből igen csekély részletek fognak megtérülni. Annak ellenére, hogy a bank mérlege már erősen passzív volt, a vezérigazgató megszerezte a betétgyűjtési jogot, „Tungsram" I> lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb« mely utánjárások harmincezer koronájába kerültek a banknak. Végül a revíziós bizottság jelentése a felelősség kérdésében foglal állást a bank lehetetlen vezetéséből kifolyólag és a kényszeregyezségi mérleget terjeszti elő. A közgyűlés elképedve hallgatta, hogyan sáfárkodtak a betevők pénzével. A vita. Lipscher Mór dr. kórházigazgató szólt hozzá a jelentéshez elsőnek, melyet gyászbeszédnek de egyúttal vádbeszédnek is minősít a bank vezetősége ellen. Megállapítja, hogy ez a bank Freystadtl hazardőr börzejáíékos bankja volt. A tisztességnek nem az a kritériuma, hogy lopni nem szabad, de az is, hogy ne engedjünk ilyesmit elkövetni Az igazgatóság ezt elmulasztotta megtenni, ezért a részvényesek a iegmeszszebbmenö bizalmatlansággal viseltetnek iránta. Nem ismeri annak az okát, hogy miért adták be a kényszeregyezségi kérelmét 24 órával a közgyűlés előtt. Az igazgatóság elnöke ez ügyben olyan nyilatkozatot tett, ami a valóságnak nem felel meg. A betevők részéről gyanú árnyéka fér az igazgatósági elnök és a vagyon felügyelő személyeihez, j hogy köztük valamelyes kapcsolat van \ (zajos felkiáltások: igazi) A vagyon- i felügyelő egyébként a részvényesek és ' a betevők 99 százalékának nem birja a I bizalmát. (Viharos felkiáltások és he: lyesléssk). ! Ghyczy dr. elnök az alaptalan gyanu| sitást elutasítja és kijelenti, hogy a fe| lelösséget vállalja a részvényesekkel és : a betevőkkel szemben is. Vagyon- I felügyelő kinevezésébe nem folyt be, I ez a törvényszék elnökének a diszkré- i cionális joga. (Viharos ellenmonások). Kitör a vihar. I Lipscher dr. szerint Ghyczy most j egészen más feleletet adott, mint a ; múltkor, mert a kompenzációkról most I egy hangot sem szólt. Most a vagyonfelügyelő, Bartha Lajos j dr. izgatottan áll fei es kijelenti, hogy ő nem törődik a részvényesek és be- i tevők bizalmával, ha őt a törvényszék | bizalma állítana erre a helyre. Majd , L'pscher dr. felé fordulva az a hallat\ lan sértést vágja felé, hogy a Komárom I Vidéki Hitelbank aknamunkája az amit | beszélt. I Leírhatatlan kavarodás támad erre a í kijelentésre; öklök emelkednek a va- I gyonfelügyelő felé és száz torok kiabája: s — Ki velel Ki kell dobni! A tárgyalás menete megakad és iz\ gátolt szóváltásokba fullad. Bariba dr. I felé a sértések egész özöne repül és I kiáltások töltik,,meg a termet: — Vonja vilsza! Visszavonni 1 Bartha Lajos dr. vagyonfelügyelő ezután visszavonja a sértését. A továbbiakban Hajdú Gyula dr. ügyvéd kemény szavakban bírálja a vagyonfelügyelő eljárását és magatartását, amihez nincs joga, rosszalását fejezi ki e felett és a támadást visszautasítja. Az igazgatóság nem teljesítette kötelességét és ezért felelősséggel tartozik.
