Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-11-04 / 131-132. szám
8. tidal. Komáromi Lapok 192Ő. november 4. P« Ml POLIO utolérhetetlen minőségével nyojt. 5 == MINDENÜTT KAPHATÓI maguknak kellett gondoskodni arról, hogy valamiképen talpra álljanak. Az állam sovány gondoskodása egy-egy uj szabályrendelet megadásában nyilvánult, melyek révén a városok bevételüket fokozhatják, de sajnos, ugyanannak a polgárságnak a rovására, amely az állami adók elviselhetetlen súlya alatt görnyedve még a horribilis városi pótlékokat is viselni tartozik. Hát bizony ez nem várospolitika, de ha az, akkor nagyon rossz politika! A városok elsősorban gazdasági tekintetben szorulnak támogatásra. Ez valamennyi városnak égető sebe és ezt kell mindenekelőtt meggyógyítani. Mert könnyű megkritizálni a városok gazdálkodását, de számolni kell azzal is, hogy a magukra maradt városok és községek olyan súlyos viszonyokkal küzdenek,amelyek elhárítása sokszor a megoldhatatlan feladatok körébe tartozik. Tessék mentesíteni a közigazgatást a politikától és a városokat igazságos elbánásban részesíteni, akkor majd erőhöz jutnak és virágozni fognak. A magyar színészet lelkes vándorai megérkeztek Komárom ősi falai közé, a Péczelyek, a Czuczorok, a Kulcsárok, a Thalyak, a Beöthyek, a Jókaiak megszentelt földjére, ahol a magyar kultúra oltárán mindig lobogott a láng, néha halvány kis mécses, néha hatalmas fáklya lánggal, de mindig lobogott. A magyar kultúra tövises utjain haladó vándorok, a magyar színészek Komárom ősi magyar városába tele reménységgel jöttek, hogy lángoló szeretetük a magyar színészet iránt, legjobb tudásuk, igazi, kiforrott művészetük itt méltó visszhangra, megértő lelkekre talál, hogy küzdelmes, nélkülözésekkel teli életpályájuk sivár Szaharájában egy kis pihenésre alkalmas oázist találjanak Komárom ódon falai között. A magyar kultúra, a magyar színészet története megismétli önmagát és a magyar színészet száz ér előtti bajai, szenvedései, öröme és bánata peregnek le újra az élet gyorsan pergő filmjén. A Déryné ifjasszonyok ideje ismétlődött meg újra, amikor a színészet nem csupán a szórakozni akarók ügye, hanem a színészet, a magyar kultúra hatalmas épületének egy erős oszlopa, támasza, pillére, amelyet ha lebontanának, ez egész épület megrendülne utána. Színházba járni ma már egyenesen magyar kötelesség, amely elől nem térhet ki senki, akinek az anyagi helyzete ezt csak kicsit is megengedi. Nekünk, az ide sodródott magyarságnak minden elhangzott magyar szó, magyar dal, magyar ének, magyar zene kétszeresen édes és drága, szent és szivünkbe markoló, könnyeket kicsaló és szivet megdobogtató. Az igaz magyar lélek most, a magyarság szomorú balsorsában, megrázó tragédiájában kétszeresen szomjazik a magyar sző, a magyar dal után, mint a szomjazó a friss hives patak után. Ma nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni a magyar színészetet, mint egyszerű szórakozást, amely a mi tetszésünktől függ, hogy éljünk-e vele, vagy sem. Nem, a magyar színészet minden magyar lélek elé kötelességeket ró, amely elől kitérni nem lehet és nem is szabad. A magyar színészet otthona, a magyar színház manapság nem szórakozóhely, hanem templom, a magyar Géniusz felszentelt temploma. Az itt élő magyarság legnagyobb színtársulata, a pozsony—kassai színtársulat jött el hozzánk, hogy hirdesse a magyar kultúra igéit. Mi meleg szeretettel üdvözöljük és köszöntjük a hozzánk érkező kultúra vándorait. A társulat jó hírneve, erőssége, nagysága megnyugtató biztosíték arra, hogy amit nyújtanak, az igazi művészet lesz. Ebben a szent meggyőződésben amig egyrészt üdvözöljük a vándorújukban ideérkezett kulturmunkásokat, Komárom és vidékének közönségét is kérjük, hogy szeretettel, megértéssel fogadja és támogassa a közönség pártfogását mindentekintetben megérdemlő magyar színészetet, hogy a komáromi magyar sziniidény erőt és kitartást adhasson további vándorújára a magyar színészetnek. Adja az Ég, hogy úgy legyen! •• mäwmBsmsmmmamBaaamBaam» Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna-u. 18/b. 274 Sebészet — Nőgyógyászat l. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orTosrálasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. IL oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orros: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JjvNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — RE2UCHA LAJOS dr. igazgató. PilM ltot línyei immhn Menü tini. — Az iskolás gyermekek megható üdvözlése. — Virággal és emléktárgyakkal halmozták el a jubilánsot. — — Saját tudósitónktól. — Guta, 1926 október 31. Palkovich Viktor, Guta község nagyérdemű plébánosa negyven esztendejét töltötte be működésének egyszerű színterén, amely negyven esztendő értékes és nagyszerű gyümölcsöket termett híveinek és a községnek egyaránt. Ezt a nevezetes és ritka évfordulót fényes ünnepségekkel ülte meg Guta község katolikus egyházközsége, az iskolák, a község elöljárósága és tanácsa és az összes egyesületek. Az ősz lelkipásztor magához öleli a gyermekeket. Vasárnap reggel 8 órakor szentmisét mondott Palkovich Viktor, amelyet működésének negyvenéves évfordulóján a jövő nemzedékért, az ártatlan gyermekekért ajánlott fel. A gutái Mária-kongregáció és aszivgárda kétszáznyi tagja Khély Stefánia vezénylete alatt, Almássy Gyula művészi orgonajátéka kíséretével gyönyörű Mária és Jézus-szivéhez szóló énekeket adott elő. Azután a gyermeksereg hosszú sora járult az oltár elé, ahol az iskolás gyermekek nagy jőltevője áldoztatta meg őket. Nem maradt szem szárazon a hívek közt, akik a templomot zsúfolásig megtöltötték, mikor hallgatták az ártatlan gyermeki seregnek áhitatos énekét... A falu is az egyesületek ünneplése. A tulajdonképpeni ünnep délelőtt fél 12 órakor kezdődött a r. kát. egyház tulajdonát tevő szövetkezet nagy dísztermében, melyet akkorra már a közönség százai töltöttek meg. A terem borostyánnal, örökzölddel volt gazdagon díszítve és a bejárattal szemben a jubilánsnak olajfestésű képére esett minden belépőnek a tekintete, mely babérral volt diszitve és fölötte szintén örökzöldből a nagy alkalom év3záma : 40. A teremben megjelent Gúta község egész intelligenciája, a község tanácsa és elöljárói, az iskolák tanítói kara, a társulatok, az összes egyesületek. Az utcán szintén százakra menő tömeg várakozott, akik már nem fértek be a terembe. Az iskolás gyermekek osztályonként küldöttségekkel voltak képviselve a hely szűke miatt. Az ünnepeltet három tagú küldöttség hivta meg a parochiáról az ünnepségre. Az uion a tűzoltó egyesület díszbe öltözött tagjai álltak sorfalat és viharos éljenzés fogadta a terembe lépő lelkipásztort. Az ünnepély első száma volt az iskolás gyermekek éneke, akik Khély Stefánia vezetése alatt pompás üdvözlő dallal léptek fel; majd Győry Vilmos segédlelkész mondotta az ünnepi beszédet a hívek és az ünneplő közönség nevében hangsúlyozva ennek az ünnepnek a kiváló jelentőségét, méltatva jubiláns ritka egyéniségét, tetteit és negyvenéves működését. Az iskolák nevében Molitórisz Géza igazgató, kántortanitó köszöntötte lélekből jövő meleg szavakkal Palkovsch Vicktor esperest, mint annak legrégibb gútai dolgozótársa, majd a Mária kongregáció és a katolikus ifjúsági egyesület járult az elé a férfiú ele, aki negyven éve igaz és jóságos atyja a gutái ifjúságnak, a szivgárdisták nevében Sinkó János káplán mondott igen szép üdvözlő beszédet és a lelki tisztaság legszebb csokrát nyújtotta át. Ezután Gúia község következett az üdvözlők sorában és Szövő Kálmán községi bíró kérte Isten áldását a község nagy lelkészére, akinek áldásos közéleti tevékenységéből községére is csak áldás fakadt, majd a katolikus iskolaszék következett az üdvözlők hosszú sorá ban. Hencz János a községi tüzoltóteslüiet jókivánatait tolmácsolta, mint annak parancsnoka. A gútai gőzmalom, hitel- és fogyasztási szövetkezeteknek, az ünnepelt ma is virágzó alkotásainak nevében Prágai Anna főkönyvelő mondott megkapöan kedves és közvetlen szavakat. Mind virággal kedveskedett, az ősz virágait hozták el, hogy ezzel is kifejezésre juttassák az ünnepelt iránt érzett ki nem fejezhető szeretetet és hálát: Engedjétek hozzám a kisdedeket... Ezután az iskolás gyermekek szinte kifogyhatlan sok üdvözlete, szavalata, éneke, virágképei következtek. A közönség százai csak a szemeiket törülgették és sírva fakadtak, mikor az ártatlanok szivének megnyilatkozásait hallották. Az asztalt, a termet virágerdő borította már ekkor... Ekkor megszólalt az ősz lelkipásztor, akit szintén megindito'.t híveinek ez a ragaszkodó, nagy szeretete és szólni kezdett hozzájuk az ő jóságos nyelvén. Akkor is ragyogó, szép, őszi vasárnap volt, mikor hívei közé érkezett Gútára, negyven év előtt. Mennyi sok minden történt ez alatt a hosszú idő alatti Tüzeket, amelyek a község felét pusztitotsák el, árvizeket, melyek az egészet fenyegették, kellett hiveivel együtt megérnie. Elkövetkezett a borzalmas világháború, majd a szomorú forradalom. Hiveivel érzett, örült és szenvedett, de a mostani Gúlának mégis boldogabb és jobb a helyzete, mint volt. Szive köszönetét tolmácsolja híveinek, a gyermekeknek, az egyesületeknek, a népnek. Viharos éljenzésbe fúltak a gyönyörű szavak és a közönség elhalmozta szereíetének mind jelével. Egy érdemes, szép pálya épületére záró követ illesztett és emelt a szeretet. „Tungsram" X> lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb« Zászlószentelés Kürtön. Szép ünnepély színhelye volt f. hó 31 én vasárnap Kürt, Nyitra megyének egy népes községe. Az ottani táviró és telefonmunkások ezen szakmában való alkalmaztatásuknak 50. éves emlékére templomi zászlót szereztek be, melynek ünnepélyes felszentelése e napon történt meg. A kürti távírda munkásság alkalmaztatása még az 1876 ik évre nyúlik vissza amikor a táviró és telefon közlekedés a régi Magyarország területén erősebben megindult. A szorgalmas és jóra való kürti népet a budapesti és pozsonyi posta, táviró és telefon műszaki felügyelőségek mind jobban megkedvelték, egyik munkás raj a másik után hagyta el a községet, hogy becsületes munkájával szolgálja az ország közlekedés ügyét. Bejárták a kürti munkások a régi Magyarország csaknem valamennyi jelentősebb helyét Csacsától Kolozsvárig, többek között ők építették ki, és állandó üzemben tartották a fordulatiiag Budapest székesfőváros táviró és telefon hálózatát, kürti munkások keze dolgozott a gaigóci villamos müvek felállításánál, és számos munkás lépett elő ezen 50 év alatt távírda vonal felvigyázóvá és vonalmesterrá, úgy hogy a jelenlegi Magyarország, valamint Slovenskó területén ma is számos kürti származású egyén van ebben a szakmában és vezető állásban alkalmazva. A világháború idején a katonai tábori táviró és telefon osztagoknál eltöltött szolgálatban bejárták az összes harctereket, s úgy békében, mint há-
