Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-30 / 130. szám

1926. október 30.

Komáromi Lapok

9. oldat.

na! kivonult, bekerítette a veszélyben lévő telepet a tűzoltóságnak emberfeletti megfeszítéssel sikerült a tüzet a tüzet lokalizálni, mert enélkül légberepült volna a szomszédos benzin rak tár, amelynek katasztrofális kimenetel? előrelát hatatlan és nagy veszélybe döntötte volna a gyártelepet, mind a szomszédos telepeket. % 10 re a tűzoltóság befejezte eredményes munkáját, a káraránylag nem nagy embaréietbn nem történt kár.

— Póruljárt betörők. Égyik éjjel a tisztipavillonban a Zelenka-féle volt bár helyiségbe törtek be. Persze semmitsem találtak a felszámolás alatt levő üzletben.

—- „Ha a császár Homburgban barandszkediK ... A közelmúltban mindenféle hirt röpített a villamos drót világgá arról, hogy a németek voit császárja a hollandiai Doornból nemsokára visszatér Németországba, hogy erre vonatkozó kérését az angolok hajlandók támogatni, de a franciák... Hát bizony a fíanciák semmiesetre sem hajlandók ezt a tervet elősegíteni, és hogy milyen okoskodással küzdenek ellene, érdekesen kitűnik ez a Echo de Paris cikkéből, emelynek ez a címe: Ha a császár Homburg ban berendezkedik... a nevezett lap utal arra, hogy a homburgi pályaudvar részben még a mainzi hídfőhöz tartozik; a homburgi kastély tehát még a katonai jellegétől meg nem fosztott zónában van, ahová német tisztnek formaruhában nem szabad a lábát betenníe. A volt császárnak tehát, aki még mindig a német hadsereg legfőbb hadurának tekinti magáig ha Homburgban óhajtana lakni, előbb ki kellene jelentenie, hogy kilép a hadseregből. Ha ellenben, miként Doornban, mégis katonai ruhát venne magára Homburgban, akkor a versaillesi szerződésérteimében haditanács elé kellene őt állítani és hat hónapra el ke! lenő őt ítélni. Az említett francia lap azután mindenféle célzást tesz arra, hogy a németfrancia gazdasági megegyezést a németek kívánsága szerint elsősorban meg keli előznie a Rajnavidék teljes kiürítésének, ez pedig azt jelentené, hogy a Hohenzoller- . nek egész pereputtyukkal csakhamar j visszatérnének. E francia okoskodás p célzata egészen világos, de mindenesetre érdekes, hogy a franciák, akiknek bizony nem a legnyugodtabb a ’leíkiismeretök, mennyire megriadnak minden kis hírtől is, amely esetleg a régi viszonyokra emlékeztethet.

— A főzött *ó árs. A pénzügyminisztérium a törvények és rendeletek tárában nyilvánosságra hozza, hogy a főzött só ára emelkedik és a zsákokban csomagolt finom főző só ára leszállitatik.

— A Nyitra áradása. A felső vidékről beérkezett hirek szerint az utóbbi napok esőzése következtében a Nyitra folyó fenyegetően árad és már eddig is több száz hold került viz alá. Az esőzések megszűnte folytán remélhető, hogy nem fog megismétlődni a tavaszi árvizveszedelem.

tó — Betörés Ebeden. Ebed községben az elmúlt éjjel betörők garázdálkodtak és Duka Mihály gazdálkodótól — kinek lakásába az ablakrács kifeszitése által jutottak 2500 Ke. készpénzt raboltak. Már nagy csomó ruhaneműt is összecsomagoltak, de ennek elvitelében megakadályozták őket a házbeliek, kik felébredve zajt csaptak, mire a betörök elmenekültek és eddig nem sikerült nyomukra akadni. — Egy órával később Rozhinger Józsefnél tettek látogatást, akitől cca 1000 Ke. értékű ágyneműt vittek el. A csendőrség erélyesen kutat a tettesek után.

Irodalom Széljegye etek.

Irta: Borsay.

(Folytatás.)

Az ország feldarabolását megelőző évtizedekben az európai műveltséghez és áramlatokhoz kapcsolódva, biztató kezdet előtt állottunk. Az uj szellemi irányok közti az újjászületés dél felől, Olaszországból, a hitújítás észak-nyugatról, a nyugat-római császárság felől kezd hódítani. Mátyás király fényes udvarában a renesszánsz teljesen európai színvonalra emelkedik. Emlékeiben ma is bámulatra kelt, hatásában pedig tovább él és termékenyiíőleg hat a magyar szellemre. Északra és északkeletre fordul és egyebeken kívül Kézs márk és Eperjes építészeti emlékeiben ma is él Az Erdély fö dén a XVI század folyamán virágzó reneszánsz-sziget, ugylátszik nem Badárói, hanem közvetlenül Itáliából nyert hatások alatt keletkezett. A hitújítást megelőző mozgalomról már megemlékezett, a lutheri protestantizmus az ország szivében Budán, a bányavárosokban és Erdélyben majdnem egyszerre jelenik meg. Ez a két szellemi mozgalom voltaképen egyet hirdet és jelent: az emberi társadalom öntudatra keltését, a lélek fölszabadulását, a szabad szellemi és öntud do3 nemzeti élet szárnyrakelését. A művészi fölszabadulásí a renesszánsznak, a politikait a reformáció *ak köszönheti Európa s mig az az egyéniségek kialakulását, ez a nemzeti államok evolúcióját tette lehetővé, illetőleg indította meg. Az olasz irodalmi ős nemzeti öntudatot Dante Bacacio és Petrarca szinte egyidőben keltették életre, Luther újításában nem csak a római Curia, hanem a római császárság is sejtette, érezte vagy tudta is talán egyetemes hatalma főitöredezését.

Ez a kát nagy mozgalom nálunk igen érdekesen és reánk jellemző módon jelenik meg: mind a kettő hamarosan ki nő eredeti mivoltából és mind a kettőt elég gyorsan átgyurja, saját lelke szerint igazítja. A latinul megszólaló udvari poétákkal szinte egyidőben megszólal a magyarul próbálgató verseid. Az addig fé ve próbálkozó íródeák és barát szinte egyszerre a'aku! át ma- I gyár tudóssá és énekszerzővé, a görög;> római mithológia készlete meghono\ sül, a nép nyelvéig behatolt. A klasszt! ktts versformák magyar szöveget képez*j nek, a bécsi, krakkói nyomdák helyett I itthon rendeztek be műhelyeket, a [ XVI. század végére már virágzó s meg- I lehetősen széleskörű irodalom zeng.

I A protestantizmusban rejlő szabadság- I eszme igen gyorsan kivirul, utóbb po litikai programmá válik s a társadalom életéi is átalakítja, irodalmi és művelő dási téren erősiti a renesszánsz hatása alatt indult szellemi mozgalmat.

1526. előtt ez a keltős irányú, de egy célra vivő fejlődés a legjobb utón voit, hogy egyetemesen és az egész Magyarországot áthassa és virágzásnak indulhasson.

Azonban a mohácsi síkon szenvedett csapás a nemzetnek nemcsak politikailag, működése tekintetében is pótolhatatlan vesztesége volt. Egy kis szabadsággal ezt lehetne mondani, meghalt ott a reneszánsz, de megszületett a reformáció. Ami körülbelül annyit jelent, hogy a nemzet gondolatvilágát az államkrizísen túl az uj hit foglalta el. Az impérium elveszett, a nemzet megmarad!; és hogy megmaradt, azt elsősorban a reneszánsznak lehet tulajdonítani, mert annak fénye ragyogott, a nemzeti király nagyságára hullott vissza és e képben vetiíődőtt a jövendő útjára. Ez a homályosan sejtelmes kép az erdélyi fejedelemségben valósult meg s a kicsiny Erdély mindig elég hatalmas volt a politikai, mivelődési, irodalmi és gazdasági jogfolytonosság főníartására, megvédésére és "képviseiásére. A hódoltság is oda húzott, a királyság lakossága azonban csak későbben ismerte föl a független nagy fejedelemség jelentőségét, a. XVII. században, a vallási háborúk idején.

A reformáció sorsa mind a három területen más, vérrel csak a Habsburg királyságban volt öntözve, mert ami vér

I másutt elfolyt: az idő és a szenvedély természetes küobbanása, de nem állandóan fütő féklem és gyűlölet követ kezménye volt. így történt, hogy a hódoltságban szabadon íerjedett s mihamar tiszta kalvinizmussá lett, Erdélyben pedig a tordai országgyűlés határozata inár 1567, után teljes vallásszabadsá got biztosit. Vele együtt halad az irodalom soisa is s misem természetesebb, minthogy az is a királyságban alakul kedvezőtlenebbül. Minden más bizonyító érv helyett állapítsuk meg, hogy a királyság területén az állandó könyvsajtó későbben jelenik meg, mint Dunántúl, az Alföldön és Erdélyben. Nagy- Szombat és Biíifa (1578) előtt csak Eperjes (1573) sajtója vehető tekintetbe,

Debrecen (1560), Nagyvárad (1565) és Gyulafehérvár (1567) is későn indul Brassó (1535) és Kolozsvár (1550) után, mig Pozsony (1594) és Kassa (1611) még Eperjesnél és Nagyszombatnál is későbbi nyomdavárosok. Vegyük figyelembe, hogy itt a könyvek nyelve túlnyomó részben nem magyar, legnagyobb kontingensül a latin, kisebb mértékben a német és elég ritkán a tót nyelv szerepel. Továbbá, hogy leszámítva a hitélet körébe tartozó müveket, az irodalmi termelés csak a gyakorlati és mindennapi szükségletek kielégítésére terjeszkedik: alkalmi iratok, lakodalmi és temetési beszédek, iskolai könyvek és értekezések, kalendáriumok és statútumok tömege mellett teológiai, filozófiai és egyéb tudományos könyvek kis száma. Ez a nyomdai termelés nem reprezentáns. Minthogy a Szabó Károly könyvészetének második (sassai nem magyar nyelvű nyomtatványok) kötetének értéke is inkább könyvészeti, mint irodalmi jelentőségű. Ezt a szakirodalom már negyven esztendővel ezelőtt pontosan megállapította.1)

Ezt a kép at m íg jobban aláfesti az a tény, hogy a Habsburg királyság déli és keleti halára nem állandó. Dunántúl és a Kárpátok tövében a hódoltság felé és keleten Erdély felé ingadozó. Hol kisebb, hol szélesebb sávokban, de áüandóeitolódások mutatkoznak a királyság kárára s igy az itt dolgozó nyomdavárosok is a királyság szellemi életének fogyatkozását igazolják. Kassa 1606, óta Erdélyhez tartozik a tőle keletre fekvő Részek is. Mivel a Szepesság nagy művelődési tevékenysége és protestáns jellege | szerint is inkább Kassa, mint Nägyszombäf, vagy Pozsony felé hajlik, a királyság jogara alatt állá úgynevezett Alsó-Magyarország irodalmi és szellemi tevékenysége csak alig szabadulhat Ausztria katolikus és német irányától.

*) Magyar Könyv Szemle, 1886. 296—209. L (Folyt, köv.)

I

(*) Tamás Lajos: Jóságom sátora

A berlini Voggenreiíer Verlag1 magyar osztályának kiadásában ezen a címen a karácsonyi könyvpiacon értékes verskötet lát napvilágot. Az uj könyv a sríovenszkói magyar irodalom egyik legfiatalabb, de kétségkívül egyik legegyénibb költőjének, Tamás Lajosnak 70 válogatott költeményét fogja tartalmazni. Tamás Lajos első verskötete aránylag elég későn jelenik meg, — első költeménye még 1919-ben látott mapvilágot s azóta még néhány száz verse jelent meg a lsgkülömbözöbb szlovenszkói, magyarországi, erdélyi, sőt amerikai újságokban is, de legalább hű tükre lesz folyton fejlődő tehetségének annál is inkább, mert a kiválasztás igazán objektiv kijegeeesedés eredménye. A beavatottak szép sikert jósolnak a fiatal poéta első könyvének, noha Tamás Lajos költeményei nem hangosan népszerűek a szó szoros értelmében, mert ideális természete nem tűr megalkuvást. Költeményeiben mindig önmagát adja s a befelé néző ember problémái viaskodnak lelkében. Mindazonáltal határozott életprogrammot hirdet: szeretetet, egyszerűséget és a kis dolgokban megnyilatkozó örömet. Költészete épen azért nem hasonlítható egy társáéhoz sem, s határozott egyénisége minden müvére rányomja sajátos bélyegét. És az egyéni szinezés adja meg Tamás verskötetének különös értékét s igy nem kételkedünk annak sikerében. Az irodalom- és könybarátoknak a legmelegebben ajánljuuk a könyvet, amelynek ára 10 korona.

Színház.

Megkezdődik a komáromi sziniszezon.

(Csütörtökön nyitnak meg a magyar színház kapui. — A megnyitó előadásra a Csókos asszonyt tűzték ki.

— Pártoljuk a magyar színészetet.)

Végre sok küzdelem után a napokban megérkeznek Komárom falai közé a magyar színészet vándorai, hogy itt is szolgálják a magyar kultúrát.

Az eddigi akadályok, a kultúrpalota színpada villanyberendezésétiek az átszerelése körül felmerült nehézségek megszűntek és a kérdés szerencsés

megoldást talált. A villanyberendezés átszerelése, a bekapcsolás már keddre készen lesz úgy, hogy a november 4- re, csütörtökre tervezett megnyitóelőadás elé semmi akadály se gördül.

A volt Faragó, most Iván Sándor polony—kassai magyar színtársulatának rokonszenves titkára, aki a társulat egyik főerőssége is, Turóczy Gyula már megérkezett és elkezdte a szezon előkészítését és a bérletgyüjtést is el* kezdte.A társulat igazgatósága 10 -20% kedvezményt ád a bérlőknek és az egyesületi tagoknak. Külön újítás a tömb bérlet, amely b írmelyik előadásra és tetszésszerinll számú jegyre használható.

A megnyitó előadás csütörtökön este 8 órakor lesz, amikor Zerkovitznak a legnépszerűbb operettje A csókos aszszony kerül szinre.

A hat hétre tervezett szezonban az összes operett újdonságok színre kerülnek. így többek között Muzsikus Ferkó, a szinten bájos Zerbovitz operett, Strausz szenzációs operettje a Balga Szűz. Szinre kerül uiég a Csak egy kis lány és a többi uj operett. Bemutatja az operett személyzet Lehár hatalmas operettjét a Cirkuszhercegnőt és az Akácfavirág cimü bájos darabot, amelyet Mikszáth Eladó birtok cimü regényéből írtak át. A régi operettek közül felelevenítik a Varázskeringőt, a Vig özvegyet és több régi kedves darabot.

A prózai előadások között szenzációszámba fog menni Ibsen Henrik hatalmas Peer Gynt-je, amelyet az eredeti Grieg zenével fog szinre hozni a társulat.

Hasonlóan nagy esemény lesz Noszthy fiú esete Foth Máriával cimü Mikszáth darab előadása is. Szinre kerülnek még Amit a nő akar, Szeretek egy színésznőt, Papa és a többi prózai újdonság.

A társulat teljes névsorát nemrég közöltük. A társulat a legjobb erőkből áll. A műsoruk is első rangú. Kétszeresen megérdemlik tehát a komáromi közönség pártolását. Aki teheti, bérieltel támogassa lehetőleg a színészeket, ezzel a nagy társulat idejutásának hatalmas költségeivel sulyíoit társulat anyagi helyzetén segít a közönség.

A társulat az alábbi színházi jelentést adta ki:

Kulíurpaioía. Magyar sziniidény I Csütörtökön, 1926. évi november hó 4 én, este 8 órakor. Megnyitó előadás. Este 8 órakor: Csókos asszony Zerfcovitz legnagyobb sikerű operettje. A színtársulat névsora: Iván Sándor igazgató, Turóczy Gyula titkár, Fischer Károly és Ruttkay Bála karnagyok. Justh Gyula és Bellák Miklós rendezők, Rajnai Jenő ügyelő,- Gabos Károly pénztáros, R. Finta Lujza és N. Kiss Gizella súgók, Tóth János diszlűimester, Krizsó József és K, Rétháti Ica szabók, Pribríszky Béla fodrász, Utigváry Vilmos könyvtáros. Színészek: Járay Sándor énekes boniván, Bellák Miklós operette táncos komikus, Farkas Pál jellemkomikus, Justh Gyula drámai színész, Pataky Miklós szerelmes színész, Vágó Arthur jellem komikus, Marossy Lajos drámai színész, Námeíhy Zoltán drámai színész. Turóczy Gyula drámai és operett színész, Bókay Feren, siiieder komikus. Színésznők: Kovács Kató énekes primadonna, Horváth Böske, Szabó Gizi Tóth Magda, Újhelyi Edith, Cserányi Adél, Révész Ilonka, KollárMária és Trsztyánszky Margit. 20 tagú énekkar! 14 tagú zenekari Helyárak: Támlásszék I—VI. sor 13-50 Ke,* VH—X. sor 15-50 Ke, Xl-XIV. sor 10 50 Ke, támlásszék az emelvényen 12 50 Ke, állóhely 5 50 Ke, diákhely 3 Ke. Bérlők 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Bérelni Turóczy Gyula titkárnál lehet. Minden ünnep és vasárnap d. u mérsékelt helyáru, minden szombaton délután fél helyáru előadás, Az esti előadások 8 órakor, a délutániak 3 órakor kezdődnek.

A komáromi közönséghez.

A küszöbön álló magyar sziniidény előkészítésére Komáromba érkeztem, ahol több irányból annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy a szinhaz helyárai magasak. Midőn azt a körülményt hozom a t. közönség tudomásara, hogy a társulat napi kiadása 4500 korona, szabadjon pár sorban felvilágosítással szolgálnom, hogy az igazgatóság igenis tekintetbe vette a súlyos gazdasági viszonyokat s ennek megfelelően