Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-28 / 129. szám
139. tszúm Csütörtök, 19S6. október 28 I> egy veiihetedik ev toiyam. iüStisetési ár csehsiiovik értékben: Kolyben é* vidékre postai szétküldései: Sjét* évre 80 K, iéléyre 40 K, negyedévre 20 JL — Külföldön ISO Ke. BZ&sn árai 86 fülé?. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. J Szerkesztőség és kiadóhivzUl. Xádor-u, **.■■ Megjelenik hetenkint háromszor i j kedden, csütörtökön és szombaton MiisliM Komárom, — okt. 27. (a) A történelem feljegyezte a szláv népekről, melyek hatalmas tömegekben hömpölyögtek iefeié az Elbe és Odera síkságaira, hogy nehezen tudtak államot alkotni, mert hiányzik belőlük az államalkotó képe ség, a homogén tömegek politikai és társadalmi kohéziója. Az első szláv államok csakugyan szabad prédái Í3 lettek a környező halalmasabb népeknek, melyekben a faji öntudat élénkebben élt az összetartozás érzésével erősítve. így lett zsákmánya az orosz a tatár törzseknek, melyekkel évszázadokon át össze is keveredett és onnan eredt az a jellemző közmondás, hogy vakard meg az oroszt, kibújik alóla a talár. Az államalkotó képesség hiánya a legelősebben ütközött ki a lengyeleken a történelem századaiban. A slachta elnyomta a parasztot, azután a támadások súlya alatt összeomlott és felkeléseiben a lengyel parasztsággal kellett megütköznie, mint ellenségével. Ha a huszita idők történelmét tanulmányozzuk, lehetetlen észre nem vennünk azt, hogy a cseh nemzet is kétfelé szakadt ezekben a küzdelmekben, amelyek pedig expanzió tekintetében valóban ritkították párjukat. Nagy seregek ütköznek meg egymással és a faj politikai árnyalatai törnek egymás ellen. Ma sincsen másképen. A cseh nemzet lerázta magáról az osztrák jármot és elnyerte nemzeti függetlenségét. De nem tanult eleget háromszáz esztendős elnyomatása alatt. Beszéltek, szavaltak a mi republikánkról és a nemzeti kisebbségeket ismét csak helótasorsra akarták kárhoztatni. A demokráciát választották az uj államalakulat jelszavának és az csakugyan jelszó maradt, nem program, melyre az állam épült. A politikai pártok sohasem juthatnak közös nevezőre azok között sem, akik magukat büszkén nevezgetik államalkotóknak. De ugyanekKor statuáltak egy másik kategóriát, az államellenesekét, amelybe fürgén beskatulyázták a nemzeti kisebbségeket. Államelle- } nes lett a n met nemzetiség, mert az állam integritása ellen tört szerintük, áilameilenes volt nyolc esztendeig a magyar is, amelytől nem tudták elválasztani talán máig sem az irredenta jelző: és államellenes lelt a szlovák néppárt is, a szlovák nemzet többsége, mert nemzeti önállóságát akarja kidomborítani Szlovenszkó autonómiájában. Közben az állam vezetésére a befolyást lefoglalta magának az államalkotók csoportja, elhelyezkedett a kormányon, el a közigazgatásban, a vasutakon, pénzügyigazgatásban, csendőrségi és j rendőri karhatalmakban és a had sereg lisztikarában. Nincs az államigazgatásnak egyetlen ágazata sem, ahol a vezető szerep más kezekben lenne, mint az uralkodó nemzetében. Ez okozta azt az elkeseredést, amelyet Szlovenszkó minden vidékén megtalálunk, ahol a panaszok oka abban rejlik, hogy a demokrácia tanításait nem szívlelik meg az ide kirendelt államalkotó pártokat reprezentáló hivatalnokok. A zárt tömegekben élő magyarság és szlovákság, valamint németség folyton és mindig ezt a vasakaratot érzi maga felett, mely az államalkotást a maga számára sajátítja ki, nem azért, mivel erre komoly politikai szükségesség kényszerítené, hanem hasznossági okokból, azért, hogy minden kenyérkereset első sorban az élelmeseknek jusson. Szlovenszkó autonómiája nem üres i jelszó és az elhatározás, hogy Szlovenszkó aszlovenszkőiaké, nem annyira politika, mint védelmi harc, gazdasági következménye a felsza- j badilás után neki juttatott gyarmati \ szerepnek. | Azonban az államalkotók kelle- I metlen helyzetbe jutottak azzal, t hogy összeférhetetlenségüket tovább nem tudta összeforrasztani a sovi- ' nizmas cemenlje sem é3 igy a kormányzat stabilitása érdekében kénytelenek voltak az eddig államellenesekként kezelt kisebbségekhez fordulni. Nem szivesen és főleg nem meggyőződésből teszik ezt, de az elkerülhetetlen szükség kényszeríti erre a politika intézőit. Amit kezdettől fogva hangoztattunk, hogy a kisebbségek nélkül nincsen kivezetés a. belpolitika ingoványaiból, az hamarabb bekövetkezett, mint hittük. De ne higyjük, hogy ez az állapot most rnár állandó változást jelentene az úgynevezett államalkotó pártok politikai elgondolásaiban, szemük az uj többségben is a künn levők felé kacsingat és szivük azok felé dobog. A politikai kénytelenség azonban hosszabb ideig is tarthat, mint azok gondolják, akik ma a nemzetiségekkel való kibékülést hirdetik, hogy ezzel és ebből hasznot húzzanak politikájuk száméra. Mikor a mi lojalitásunkról van 3zó, mindenkor azt hangoztatjá ., hogy ez mind nem elég, annal látsó gondolatoktól mentesnek keit lenni. De vájjon ezeknek a kényszeregyezséget kötő politikusoknak mentes-e a hátsó gondolattól a poétikájuk, amikor a kisebbségek rántják ki a kátyúban elakadt szekeret. Feltételezhetjük-e a lojalitást ezekről a cseh pártokról a kisebbségekkel szemben, amelyek eddig semmit sem tapasztalhattak a megértés terén ? Ha a propagacsna kancellária ideje le is tűnt, ami nem a mi sz gyenünk volt, de a magát demokratikusnak nevező kormányzaté, nem állanak-e ma is Gessler kalapok az utcákon és tereken, amelyek előtt tisztelgést követelnek a kisebbségektől ? Mikor fognak onnan eltűnni, azt nem tudhatjuk. A cseh szeparációs törekvés széttörte Ausztria nemzetiségi államát és történelmi jogokra hivatkozva uj államot alapított Európa közepén, a taiidegen nemzetiségek millióit raga án magával megkérdezésük ellenere, önrendelkezési joguk tekintetbe vétele nélkül, de a megalkotóit államban elfelejtette számszerű többségét biztosítani és azt elméleti deklarációkkal, két külömböző történelmű nép egységbe foglalásával pótolta, szintén nem kérdezve meg a felszabadított testvér véleményét. Semmiféle deklaráció nem pótolhatja a történeti fejlődés hiányát és a közös kapcsolatok százados erejét. Nem csoda, ha a felszabaditottnak állított testvér szintén önállóságra törekszik, amiért nem lehet és nem szabad államellenesnek nyilvánítani. Az államalkotás történelmi szükségszerűség következménye és az államalkotó képesség hiánya nemzetiségi államban világosan mutat a konföderáció felé. = Prevrat „előtti“ és prevrat „utér< Szlovákok. Ezt a megkülönböztetést maguk a csehszlovákok találták ki á* szokták használni azokkal szemben, akik az állam fordulat előtt még nem igen ! szerették bevallani, hogy szlovákok és | inkább magyarnak tartották magul af, 1 ami persze az igazi hétpróbás cs h; szlovák előtt nagy sérelem. Most, hegy ; Belláit emlegetik egy bizonyos oldalon miniszterjeiöltnek, azok a szlovákok, akik már 1918. okt. 28 ika előtt is büszkén vallották magukat annak, most ugyancsak íöl vannak háborodva Bellái jelölése miatt és állást foglalnak már a terv ellen is. Ezek hivatkoznak arra, hogy a kormánynak nem lehet olyan szlovák tagja, aki a becsületes Stolárik eredeti családi nevét a magyarosan hangzó Belláira változtatta át, aki mint ilyen Temesvár magyar lul turtanácsosa volt és a Délmagyaror: szági Közművelődési Egyesületnek céi: kitűzéseit szolgálta. Ilyen csehszlovák tehát nem méltó arra, hogy Csehszlovákia kormányában helyet foglaljon, amit a Lidové Noviny nyíltan meg is | ir. De Belláin kivül van még egy hasonló szlovák közéleti férfia Szlovenszkór sít, aki nem más, mint Okánik Lajos <ir , Pozsony város polgármestere, aki a prágai po’gármester konferencián, a lapok híradása szerint, a napokban élesen megtámadta a magyarokat és németeket. Ez a jeles férfiú, ki egyébként kanonok is, a háború előtti időkben Esztergomban egy hazafias magyar lapot, az „Esztergoui“-ot s:erkesztette, sőt egy, a magyar nemzeti színekkel ékeskedő könyvben hazafias ifjúsági színművét is kiadta és magát Okányinak nevezte. Hogy az államfordulat után sietett a leghübb és legkitűnőbb szlováknak mutatkozni, azt már csehszlovák hazefiságbói tette. Nem mi disztingválunk igy szlovák és szlovák között, hanem maguk a szlovákok, akik között, úgy látszik, még mindig van némi különbség aszerint, hogy már a prevrát előtt is Ötudatos szlovák voH-e vagy csak a prevrat után lett a szlovák nemzeti önérzetnek zászlóhordozója. = A provizórikus magyar keretkedelmi 8Zenődé8. A csehszlovák álUm és Magyarország között a nyáron megkötött ideiglenes kereskedelmi szerződéssel a napokban foglalkozott a szenátus gazdasági bizottsága, A gazdasági bizottság a magyarokkal kötött provizórikus szerződést elfogadta és ugyanakkor letárgyalta és elfogadta a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok átmeneti szabályozásáról szóló kormányjavaslatot is. = A militarizmus ellen. A régi jó békevilágban, a háború előtti verőfényes időkben volt egyik sokat ostromolt tárgya a szocialistáknak a militarizmus Nem volt ülés, ahol ellene ki ne rohanfak volna. Azonban jött a háború és az agitácíós szólam véres valóságként tárult a frontokon a világ elé. A világháború gyilkos tüzében milliók és milliók fogadkoztak, hogy a béke Idejében megszüntetik a hadseregeket, amelyek külső Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: Hefbw AÉi Komárom 939 Jókai-utca 16. óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonherendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák, sehsslonok , matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás !
