Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-28 / 129. szám

139. tszúm Csütörtök, 19S6. október 28 I> egy veiihetedik ev toiyam. iüStisetési ár csehsiiovik értékben: Kolyben é* vidékre postai szétküldései: Sjét* évre 80 K, iéléyre 40 K, negyedévre 20 JL — Külföldön ISO Ke. BZ&sn árai 86 fülé?. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. J Szerkesztőség és kiadóhivzUl. Xádor-u, **.■■ Megjelenik hetenkint háromszor i j kedden, csütörtökön és szombaton MiisliM Komárom, — okt. 27. (a) A történelem feljegyezte a szláv népekről, melyek hatalmas tömegekben hömpölyögtek iefeié az Elbe és Odera síkságaira, hogy nehezen tudtak államot alkotni, mert hiányzik belőlük az állam­alkotó képe ség, a homogén tö­megek politikai és társadalmi ko­héziója. Az első szláv államok csakugyan szabad prédái Í3 lettek a környező halalmasabb népek­nek, melyekben a faji öntudat élénkebben élt az összetartozás ér­zésével erősítve. így lett zsákmánya az orosz a tatár törzseknek, me­lyekkel évszázadokon át össze is keveredett és onnan eredt az a jellemző közmondás, hogy vakard meg az oroszt, kibújik alóla a talár. Az államalkotó képesség hiánya a legelősebben ütközött ki a len­gyeleken a történelem századaiban. A slachta elnyomta a parasztot, azután a támadások súlya alatt összeomlott és felkeléseiben a len­gyel parasztsággal kellett megüt­köznie, mint ellenségével. Ha a huszita idők történelmét tanulmá­nyozzuk, lehetetlen észre nem vennünk azt, hogy a cseh nem­zet is kétfelé szakadt ezekben a küzdelmekben, amelyek pedig ex­panzió tekintetében valóban rit­kították párjukat. Nagy seregek ütköznek meg egymással és a faj politikai árnyalatai törnek egymás ellen. Ma sincsen másképen. A cseh nemzet lerázta magáról az osztrák jármot és elnyerte nemzeti függet­lenségét. De nem tanult eleget háromszáz esztendős elnyomatása alatt. Beszéltek, szavaltak a mi republikánkról és a nemzeti ki­sebbségeket ismét csak helóta­­sorsra akarták kárhoztatni. A de­mokráciát választották az uj ál­lamalakulat jelszavának és az csakugyan jelszó maradt, nem program, melyre az állam épült. A politikai pártok sohasem jut­hatnak közös nevezőre azok kö­zött sem, akik magukat büszkén nevezgetik államalkotóknak. De ugyanekKor statuáltak egy másik kategóriát, az államellenesekét, amelybe fürgén beskatulyázták a nemzeti kisebbségeket. Államelle- } nes lett a n met nemzetiség, mert az állam integritása ellen tört sze­rintük, áilameilenes volt nyolc esztendeig a magyar is, amelytől nem tudták elválasztani talán máig sem az irredenta jelző: és államellenes lelt a szlovák nép­párt is, a szlovák nemzet több­sége, mert nemzeti önállóságát akarja kidomborítani Szlovenszkó autonómiájában. Közben az állam vezetésére a befolyást lefoglalta magának az államalkotók csoportja, elhelyez­kedett a kormányon, el a köz­­igazgatásban, a vasutakon, pénz­ügyigazgatásban, csendőrségi és j rendőri karhatalmakban és a had sereg lisztikarában. Nincs az ál­lamigazgatásnak egyetlen ágazata sem, ahol a vezető szerep más kezekben lenne, mint az uralkodó nemzetében. Ez okozta azt az el­keseredést, amelyet Szlovenszkó minden vidékén megtalálunk, ahol a panaszok oka abban rejlik, hogy a demokrácia tanításait nem szív­lelik meg az ide kirendelt állam­alkotó pártokat reprezentáló hiva­talnokok. A zárt tömegekben élő magyarság és szlovákság, valamint németség folyton és mindig ezt a vasakaratot érzi maga felett, mely az állam­­alkotást a maga számára sajátítja ki, nem azért, mivel erre komoly politikai szükségesség kényszerítené, hanem hasznossági okokból, azért, hogy minden kenyérkereset első sorban az élelmeseknek jusson. Szlovenszkó autonómiája nem üres i jelszó és az elhatározás, hogy Szlovenszkó aszlovenszkőiaké, nem annyira politika, mint védelmi harc, gazdasági következménye a felsza- j badilás után neki juttatott gyarmati \ szerepnek. | Azonban az államalkotók kelle- I metlen helyzetbe jutottak azzal, t hogy összeférhetetlenségüket tovább nem tudta összeforrasztani a sovi- ' nizmas cemenlje sem é3 igy a kor­mányzat stabilitása érdekében kény­telenek voltak az eddig államelle­nesekként kezelt kisebbségekhez fordulni. Nem szivesen és főleg nem meggyőződésből teszik ezt, de az elkerülhetetlen szükség kényszeríti erre a politika intézőit. Amit kez­dettől fogva hangoztattunk, hogy a kisebbségek nélkül nincsen kiveze­tés a. belpolitika ingoványaiból, az hamarabb bekövetkezett, mint hit­tük. De ne higyjük, hogy ez az állapot most rnár állandó változást jelentene az úgynevezett államalkotó pártok politikai elgondolásaiban, szemük az uj többségben is a künn levők felé kacsingat és szivük azok felé dobog. A politikai kénytelenség azonban hosszabb ideig is tarthat, mint azok gondolják, akik ma a nemzetisé­gekkel való kibékülést hirdetik, hogy ezzel és ebből hasznot húz­zanak politikájuk száméra. Mikor a mi lojalitásunkról van 3zó, min­denkor azt hangoztatjá ., hogy ez mind nem elég, annal látsó gon­dolatoktól mentesnek keit lenni. De vájjon ezeknek a kényszeregyezséget kötő politikusoknak mentes-e a hátsó gondolattól a poétikájuk, amikor a kisebbségek rántják ki a kátyúban elakadt szekeret. Felté­telezhetjük-e a lojalitást ezekről a cseh pártokról a kisebbségekkel szemben, amelyek eddig semmit sem tapasztalhattak a megértés terén ? Ha a propagacsna kancellária ideje le is tűnt, ami nem a mi sz gyenünk volt, de a magát demo­kratikusnak nevező kormányzaté, nem állanak-e ma is Gessler kala­pok az utcákon és tereken, amelyek előtt tisztelgést követelnek a kisebb­ségektől ? Mikor fognak onnan el­tűnni, azt nem tudhatjuk. A cseh szeparációs törekvés szét­törte Ausztria nemzetiségi államát és történelmi jogokra hivatkozva uj államot alapított Európa közepén, a taiidegen nemzetiségek millióit raga án magával megkérdezésük ellenere, önrendelkezési joguk tekin­tetbe vétele nélkül, de a megalkotóit államban elfelejtette számszerű többségét biztosítani és azt elméleti deklarációkkal, két külömböző tör­ténelmű nép egységbe foglalásával pótolta, szintén nem kérdezve meg a felszabadított testvér véleményét. Semmiféle deklaráció nem pótol­hatja a történeti fejlődés hiányát és a közös kapcsolatok százados erejét. Nem csoda, ha a felszaba­­ditottnak állított testvér szintén önállóságra törekszik, amiért nem lehet és nem szabad államellenesnek nyilvánítani. Az államalkotás tör­ténelmi szükségszerűség következ­ménye és az államalkotó képesség hiánya nemzetiségi államban vilá­gosan mutat a konföderáció felé. = Prevrat „előtti“ és prevrat „utér< Szlovákok. Ezt a megkülönböztetést maguk a csehszlovákok találták ki á* szokták használni azokkal szemben, akik az állam fordulat előtt még nem igen ! szerették bevallani, hogy szlovákok és | inkább magyarnak tartották magul af, 1 ami persze az igazi hétpróbás cs h­­; szlovák előtt nagy sérelem. Most, hegy ; Belláit emlegetik egy bizonyos oldalon miniszterjeiöltnek, azok a szlovákok, akik már 1918. okt. 28 ika előtt is büszkén vallották magukat annak, most ugyancsak íöl vannak háborodva Bel­lái jelölése miatt és állást foglalnak már a terv ellen is. Ezek hivatkoznak arra, hogy a kormánynak nem lehet olyan szlovák tagja, aki a becsületes Stolárik eredeti családi nevét a magya­rosan hangzó Belláira változtatta át, aki mint ilyen Temesvár magyar lul turtanácsosa volt és a Délmagyaror­­: szági Közművelődési Egyesületnek céi­­: kitűzéseit szolgálta. Ilyen csehszlovák tehát nem méltó arra, hogy Cseh­szlovákia kormányában helyet foglaljon, amit a Lidové Noviny nyíltan meg is | ir. De Belláin kivül van még egy hasonló szlovák közéleti férfia Szlovenszkór sít, aki nem más, mint Okánik Lajos <ir , Pozsony város polgármestere, aki a prágai po’gármester konferencián, a lapok híradása szerint, a napokban élesen megtámadta a magyarokat és németeket. Ez a jeles férfiú, ki egyébként kanonok is, a háború előtti időkben Esztergomban egy hazafias magyar lapot, az „Esztergoui“-ot s:er­­kesztette, sőt egy, a magyar nemzeti színekkel ékeskedő könyvben hazafias ifjúsági színművét is kiadta és magát Okányinak nevezte. Hogy az államfor­dulat után sietett a leghübb és legki­tűnőbb szlováknak mutatkozni, azt már csehszlovák hazefiságbói tette. Nem mi disztingválunk igy szlovák és szlovák között, hanem maguk a szlovákok, akik között, úgy látszik, még mindig van némi különbség aszerint, hogy már a prevrát előtt is Ötudatos szlovák voH-e vagy csak a prevrat után lett a szlo­vák nemzeti önérzetnek zászlóhordozója. = A provizórikus magyar keretke­­delmi 8Zenődé8. A csehszlovák álUm és Magyarország között a nyáron meg­kötött ideiglenes kereskedelmi szerző­déssel a napokban foglalkozott a szenátus gazdasági bizottsága, A gaz­dasági bizottság a magyarokkal kötött provizórikus szerződést elfogadta és ugyanakkor letárgyalta és elfogadta a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok átmeneti szabályozásáról szóló kormányjavaslatot is. = A militarizmus ellen. A régi jó békevilágban, a háború előtti verő­­fényes időkben volt egyik sokat ostro­molt tárgya a szocialistáknak a mili­­tarizmus Nem volt ülés, ahol ellene ki ne rohanfak volna. Azonban jött a háború és az agitácíós szólam véres valóságként tárult a frontokon a világ elé. A világháború gyilkos tüzében milliók és milliók fogadkoz­­tak, hogy a béke Idejében megszün­tetik a hadseregeket, amelyek külső Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: Hefbw AÉi Komárom 939 Jókai-utca 16. óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonherendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák, sehsslonok , matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás !

Next

/
Thumbnails
Contents