Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-23 / 127. szám
í, oldal. Komáromi Lapok 1926. október 26. tak fölszólítják őt és a hivatalnokait, hogy ne avatkozzanak bele a rokkantsegélyek kérdésébe, mert ehhez semmi közük sincs. Ha a levélírók megtudják, hogy felszólalásukat nem vették figyelembe és a rokkant törvény kedvezőtlenebbé alakulna, akkor Englis lesz az első, akinek fizetnie kell, mint ahogy Rasln is életével fizetett. A levét Englisen kívül még 14 nevet említ, de ezeket a pénzügyminiszter nem közölte, nehogy nyugtalanságot szerezzen az illetőknek. = A Gajda flgy. A nemzetgyűlés uj ciklusának kezdetén a kormánynyilatkozat feletti vita során szóba került a uajda ügy is. Stribrny volt miniszter, akit pártjából kizártak, emlékezett meg Gajdéról és arról, hogy miért vette vé delmébe annak idején Gajdát. Mint volt nemzetvédelmi miniszternél jelentkezett Gajda, akinek szolgálati idejét kellett meghosszabbítania, ő mint szocialista, azért vette pártfogásába, mert Gajdéval igazságtalanság történt. Egyik pilzeni cseh lap szerint a Gajda ellen megindított büntető eljárás teljes folyamatban van, sőt a nemzetvédelmi miniszter gyors elintézését sürgeti. Minthogy a bizonyitóanyag olyan, hogy nem lehet Nyilvánosság elé hozni, valószínűleg egy Bzükebb bizottságot fognak alakítani, amely átvizsgálja az iratokat. Ennek a bizottságnak ítélete lesz döntő Gajda lefokozásának kérdésében. A büntető eljárást a jövő héten befejezik. Eszerint tehát azok a hírek, hogy a kormány a Gajda ügyet csendben akarja likvidálni nem felelnek meg a valóságnak. Magyar R ‘ dió Újság számonkint 4 Kc-ért kapható lapunk kiadóhivatalában. A szlovenszkói bírósági kerületek beosztása. — A Magyar Nemzeti Párt törvényhozói törvényjavaslatot terjesztettek be a szlovenszkói bírósági kerületek uj beosztására vonatkozóan. — A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége jelenti: Szent-Ivány József és társai, a Magyar Nemzeti Párt képviselői törvényjavaslatot terjesztettek a képviselőház elé, amelyben az alkotmánytörvény 94 §-a alapján Szlovenszkő bírósági és ügyészségi szervezetére vonatkozóan kívánják a törvényhozás újonnan ren dező intézkedését. A törvényjavaslat 18 paragrafusból áll és a paragrafusok a következő törványesintézkedésekre nézve tesznek javaslatot. Szlovenszkő területére két ítélőtábla szerveztetek, úgymint a pozsonyi és a kassai. A pozsonyi tábla területéhez tartoznak a pozsonyi, a besztercebányai, komáromi, nyitrai, rózsahegyi és trencséni törvényszékek, a kassai ítélőtábla területi hatáskörébe tartoznak a kassai, lőcsei, eperjesi és rimaszombati törvényszékek. A törvényszékek száma Szlovenszkóban 10 ben állapittatik meg. A járásbíróságok száma Szlovenszkóban 80. A biróságok személyzetének megállapitását, beosztását, valamint a szolgálati viszonyokat az igazságügyminisztérium által legkésőbb 1927, december 30-ig a nemzetgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat kezdeményezése folytán törvény fogja szabályozni. A szlovenszkói bíróságoknak megállapított számát, területi hatáskörét és székhelyét csak törvény változtathatta meg, a jelen törvénnyel megszervezett járásbíróságok területi hatásköre tör- 1 vénnyel is csak az 1931 -ik évben, illetve ! csak ezen év után változtatható meg. j Minden Ítélőtábla székhelyén főügyészség, minden törvényszék székhelyén ügyészség szerveztetik. Az ügyészség szervezetét, hatáskörét, szolgálati viszonyait, függetlenségét és felelősségét külön törvény fogja szabályozni, amelynek javaslatát az igazságügy miniszter tarlozík az 1927. év végéig beterjeszteni. A kőzigszgatási járások területe a jelen törvényben megállapított járásbíróságok területével azonosítható, s ebből kifolyóan megállapittatik, hogy a közigazgatási járások, illetve azoknak területi hatásköre a járásbíróságok területi beosztása érdekében kiigazittatik és hogy az így kiigazított közigazgatási járások, illetve' azoknak területi hatásköre csak törvénnyel váltóztatható meg s hogy ily megváftóztató törvény 1931 január 31 ig nem hozható, E rendelkezések a közigazgatási járások székhelyére vonatkozólag is kiterjednek. Rusrzinszkő bírósági szervezetéről külön törvény fog intézkedni. E törvénnyel ellenkező törvények ás rendeletek, különösen az 1926 április 23 án kelt 55. számú rendelet hatályukat vesztik. A javaslat indokolása kimutatja az alkotmánylörvény intézkedéseire hivatkozva, hogy Szlovenszkóban a bírósági szervezet kérdését jeltétlenül törvénynek kell szabályozni a a rendeleti iron való intézkedés csak átmeneti jellegű lehet. Az indokolás kimutatja, hogy az 1926 évi április 23-án kelt 55/1926. számú kormányrendélet a bírósági szervezet kérdésében a döntést el akarja venni a törvényhozás elől, a nemzetgyűlésit ik azonban"kötelessége az alkotmány értelmében ezen szabadság és alkotmány biztosításaként szereplő kérdésben a népakaratot a végrehajtó hatalom esetleges ellenzése dacára is kifejezésre juttatni. Rámutat arra, hogy a bírósági járásokhoz van fűzve a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga, amelynek törvényes szabályozása az állami konszolidáció föitétian érdeke. Kimutatja, hogy a békeszerződés értelmében is kötelessége a Csehszlovák köztársaságnak e törvény meghozatala, mert Csehszlovákia kötelezte magát arra, hogy a nem cseh nyelvű állampolgárok nyelvüknek a biróságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében megfeíelő könnyítésben fognak részesülni. A részletes indokolás kifejti azt, hogy ZONGORA Harmóniám raktár é* építő intését. Használt zongorák, p i a n I n ó k újak 6500 K-tóI keidre, g Képviselet. Elsőrangú Hepia zongorák és pianinók Részletfizetésre is. Schönhof er Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. sz. a törvényjavaslathoz mellékelt kerületi beosztás a pozsonyi, a nyitrai, a stubnyai (turócszentmártoni), a rimaszombati, a kassai, a gálszécsi, a kékkői és az ólublói bírósági járások területére vonatkozóan eltérő az 555/1926. számú rendelettől, mivel a törvényjavaslat azokat a községeket, amelyeknek távolsági viszonyai, geográfiai helyzete, és gazdasági körülményei indokolják a jó, olcsó és gyors igazságszolgáltatás érdekeinek kielégítését elősegítik, ellentétben a hivatkozott rendelettel, odacsatolja ahoz a bírósági járáshoz, amelyhez való. Pozsony r. t. város részére külön járásbíróság szerveztetik, mivel igy 20.731 magyar lakos hozzájut anyanyeivének a biróságok előtt való használatához. Ezenkívül külön van egy pozsonyvidéki járásbíróság. A részletes indokolás kifejti, hogy a bírósági járások területén 1931-ig még a törvényhozás sem változtathat, nehogy a változtatások révén az 1931-ben bekövetkező uj népszámlálásig az egyes bírósági járásokban a nemzeti kisebbség számarányában oly változások álljanak be, amelyek vitái provokálhatnak, a nemzeti kisebbségeket megillető nyelvhasználati jog tekintetében. A részletes indokolás szerint a törvényjavaslat el akarja érni, hogy a bírósági járás területe azonos legyen a közigazgatási járás területével, világosan sejteti azonban, hogy nem a bírósági járásoknak kell aikalmazkodniok a közigazgaiásí járáshoz, de a közigazgatásiaknak a biróságiakhoz. Ugyanis a bírósági járáshoz fűződik a nyelvhasználati jog és a közigazgatási járásban is az a döntő a nyelvhasználati jog tekintetében, hogy a bírósági járásban meg van-e a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak előfeltétele. Ruszinszkó auto~ nómiájára való tekintettel külön tör-Párbaj. Irta: Havas István. Hűs őszi hajnal, ébredő hegyek, Nyújtózkodó féláímos rengeteg . . . Bársonysima csönd... A lomb zizzenése, Mint óriási óra ketyegése: Úgy folyt által a lila levegőn, A szálas erdőn, bágyadt ébredőn. Tán még tovább is nyugodnék a völgy Dér-ágyán, mint párnán az úri hölgy, Ha tisztására most nem lopakodna, öt-hat fess tagból álló suta csorda, A fővel élén: a királyi vaddal, A ki körülnéz ittas diadallal, S belé bődül a csendbe harsonája, Vedd tudomásul: az erdő királya! Oly szende máskor, olyan óvatos, De most kihívó, bősz, indulatos A ma nászát ülő szarvas király S mint a legény a csárdában: kiáll. S bele kiáltja az ősz reggelébe: Szarvas-bika: bőrét gyáván ne féltse, S világgá, ha nem megy, lépjen elő, Élet-halálra, ha előkelő ! Vár, vár. És újra harsonáz, Vadul hajszolja őt a nászi láz, Nagy az erdő meglepetése ma : Nem tart a hives érre szarvasa, A jámbor, vérre szomjazik, ma vérre. . A szerelem mi balgán kicserélte! Az egyik delnőt, ki tetszik neki, Pajzán szökéssel közmént kergeti, Bokréta gyanánt fest agancsa most, Tizenhat ága annyi bókot oszt. De gyökeret vert tán egyszerre lába, Megáll, nem volt a kihívás hiába, Távolról jőve érchangon felel Egy megvetésre nem méltó kebel, Dühös riadó az a felelet! Megyek, barátom, elbánok veled 1 Hősünkből ujfent kitör basszusa : Óál... Óá!.. Kezdődjék a tusa! S vastag szép nyakát megrázza kémé ny en Vérszomjas láznak fénye gyúi szemében, Sutáit is otthagyja, mit se lát, Csak ellenét, ki jön, jön odaát 1 A szálas erdő gallya zúg, recseg. Az a másik is helyre egy gyerek, Hódolva tekint föl rá a pagony: Micsoda termet; milyen szeladon 1 Koromfekete him, tagbaszakadt, Gurul nyomán a kő, nyög a haraszt, Tizennyolc ága hirdeti fején, A viadalhoz konyit a legény: Minden szál izma feszül mint a húr, Az erdőn harsadása lesz az úr, Agancsa túrja a gyöpöt, harasztot, Jaj, a kibe egyszer beleakasztottI Most, most, lesz a császár-találkozás . .. Egy percre elhal a galíyropogás. Farkasszemet néz egymással a kettő, Lélegzetfolytva körülök az erdő, Aztán... egymásra törnek szilajon... Itt győzelem lesz, de nem irgalom, Üt, csattan ága ennek, annak is, Hajrá, hurrá, ha bele halnak is, Veszett a játék, de egész merész. Határa csak a végkimerülés 1 A lángra lobbant szenvedély oly ádáz, Tombol keblökben, mint örült halál-láz». De a fekete villámként forog, Kár volt belé akadni: vész-horog, Szemága kétszer szúrt a másikába, Bejutni próbál a kis ládikába, Mely az életnek féltett székhelye.. A tizenhatos elvérzik bele 1 Párájukból: felhő száll körülök, A nedves földbe vájkál a csülök, Hol egyik, hol a másik térdre rogy, De a kihívó lankad, kedve fogy... Még felkerekszik, egy szúrást is ad, Ám a vér, mely most ott is kihasadt, Növeszti csak mérges dühét amannak... Hányadik már, hogy újra összecsapnak! Élet-halálra menő ez a játék, ólálkodik is már ottan az árnyék; A fekete végleg kerül felül: Harmadszor szúrt, a másik elterül, Az a hegyes ág hős szivébe ér, A lapockája alól zúg a vér, ö földre hull, végsőt vonaglik ajka... Tengervészben igy fordul fel a sajka, A tetthelyen a győztes vígan áll, Diadaiittas hangja orgonái, Hullámzik messze a nagy rengetegbe... S a fákról őszi harmat hull csepegve, S a réten karcsú szarvas-tehenek, A hang felé vágyón tekintenek, Szombat este. Irta: SerédI Jenő. Domonkos Péter dühösen taszította be az ajtót. — Asszony! Hol vagy asszony?! —• kiáltotta mérgesen, mialatt majd elvágódott a sötét kis konyhában. — Nem tudsz világot gyújtani? Vagy már alszol? Az asszony, mikor az ura berontott a kis, alacsony szobába, hol a petróleumlámpa kanóca is le volt huzva, hogy félhomály legyen, csendre intette. — Ne kiabálj, Péteri A gyermek éppen most aludt el 1 És odahajolt a mozgó kis bölcső felé, hogy megnézze a kis, egyéves fiúcskát, a ki nehéz, nyöszörgő légzéssel, arcán a láz vörös foltjával feküdt ott lehunyt szemekkel. — Bánom is én, — morgott a férfi—• Elő a vacsorával... Éhes vagyok I És ledobta magát a székre, kalapját, kabátját a földre és felcsavarta a lámpa kanócát. — Hányszor mondjam még, hogy ide a vacsorával. Süket vagy ? És lecsapott öklével az asztalra, mire a gyermek nyöszörgő sírással riadt föl — Szívtelen vagy, Péter 1 — mon-Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: 9M Jókai-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű buto-> rokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák , scheslonok-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre díjtalan csomagolás!
