Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-16 / 124. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1926. október 16. még be a létszám. A létszámot pedig a mindenféle kultúrával annyira ellentétben álló bukaresti korminy osztályon kint negyven tanulóban szabta meg, bogy mar az általános beiratkozásakkor az intézetek nagyrésze nem tudott minden jelentkezőt befogadni. Most következbetik tehát a házi tanítás annak, akinek módja van rá, akinek meg nincs, küldheti gyermekét libapásztornak TöiÉjimt a Mmita ny eleu. A tisztességtelen verseny ellen a törvényhozás elé terjesztett kormány javaslat a kereskedelmi élet, az üzletvilág forgalmában azt a jogvédelmet kívánja biztosítani, amely az üzletembert a maga külön területén üzleti tevékenysége egész vonalán minden jogállamban megilleti. Amint minden polgár megkövetelheti az állami jogrendtől, hogy élete, vagyona, egyéni becsülete oltalomban részesüljön, akkép gondoskodni köteles az állami jogvédelem arról is, hogy a gazdasági élet területén minden gazdasági alany megtalálja a jogrendben biztosított azon feltételeket, melyek mellett árukat, értékeket termelhet, azokat forgalomba hozhatja, s a termelés, előállítás, gyártás titka, termelvényeinek forgaíombahozási módja s vállalatának jóhire minden harmadik személy, a versenytárs jogtalan cselekménye ellen biztosittatik. Habár lehetetlennek kell tartani, hogy a törvényhozó minden jogtalan cselekményt számbavehessen, s az esetek kimerítésével törvénybe foglalhasson, amely az üzleti alany jogát meg nem engedetten, hátrányosan érintheti, mégis azon véleményünknek kell kifejezést adni, hogy a javaslat igyekszik a legszélesebb alapon megadni a jogvédelmet a tisztességtelen verseny jelentkezése ellen. Így a javaslat már a verseny jóerkölcseibe üíköző cselekményt a sértett fél által panaszolhatónak állapítja meg. Úgy ez esetben, mint a tisztességtelen reklám, az áru eredete valótlan megjelölésének, a lebecsmérlés sok különféle eseteiben, a vállalat jegyeinek jogtalan használata, a vesztegetés, üzleti és gyártási titkoknak megsértésének és kihasználásának eseteiben a javaslat által az érdekeiben, jogaiban sértettnek magánjogi jogvédelem utján nemcsak e jogtalan cselekmény abbanhagyatása 8 a kifogásolt állapot eltávolítása iránt ad felperességi jogot, de kártérítési jogot is biztosit az érdekeiben, üzletkörében sértettnek. S hogy e kártérítési jog nem üres, tartalom nélküli jogosítvány, mutatja a tervezet 16. §-a, mely kellő biztosítékokról gondoskodik avégre, hogy a sértett megkapja anyagiakban az általa elszenvedett veszteség és személyes hátrány egyenértékét. E biztosítékok közt nem utolsó jelentőségű azon rendelkezés, hogy a kár fennforgásának és magasságának megállapítása a bíróság szabad mérlegelésének tárgya. Helyes intézkedése a javaslatnak, hogy a 15. §-ban körülirt panaszjogot közérdekű esetekben a sértett félen kívül a sérelmes cselekmény által érintett gazdasági érdekek védelmére hivatott testületek is gyakorolhatják olyképpen, hogy döntőbírósági eljárást folytatnak le. A magánjogi védelmen kívül büntető jogi védelemben is részesíti a javaslat a tisztességtelen verseny által érdekeiben sértett versenytársat, amikor a tisztességtelen verseny eseteit a 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31. és 32. §§ban vétségekké, kihágásokká minősíti s a vétségek büntetését 1—6 hónapig terjedhető elzárásban vagy 200 kor.-tói 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetésben, vagy egyszerre mindkét büntetésnemben állapítja meg. Kihágás esetében az elzárás 1 héttől 2 hónapig, a pénzbüntetés 50—20.000 koronáig terjedhet. Magánvádló kárpótlék iránti és kártérítési igényeit büntető eljárásban is érvényesíti, sőt a bíróság magánvádló indítványára az ítéletnek egy vagy több lapban elitéit költségére leendő közzétételét is elrendelheti s így a jogaiban sértettnek a kártérítésen s terhelt elitélésén kivül erkölcsi elégtételt is szolgáltat. De megadja ugyanezt a jogot, elégtételt fölmentés esetén a vádlottnak is, mely esetben a közzététel költségeit a magánvádló tartozik viselni. A javaslat mint a tisztességtelen verseny egy külön esetét, eltiltja még a csődtömegből, árverésből vagy végeladásból származó áruknak e származásukra való hivatkozással történt} eladását s érvénytelennek nyilvánítja a lavina-üzleteket s tilalmasoknak a juta lomüzleteket s elkövetésüket kihágásnak minősítve, az I fokú polittkai hatóság által kiszabandó 50—10000 korona pénzbüntetéssel vagy 2 hónapig terjedhető elzárással rendeli büntetni. Megállapíthatónak véljük tehát, hogy a javaslat törvénnyé válta esetén meg fog felelni rendeltetésének és szolgálni fogja az ipari termelés és kereskedelem árusítás terén azokat a célokat, melyek a versenytárs jogainak tiszteletben tartását vannak hivatva biztosítani. Hl aii lm Étéi Egy angol tudós világraszóló felfedezése Jézus földi pályájának eddig homályos éveire vonatkozólag. Néhány nappal ezelőtt meglepő hír jária be a világsajtót arról a rendkívüli felfedezésről, amelyet egy angol tudós, Mr. Nicolas Roerich tett Jézu3 sokat vitatott indiai tartózkodásáról. Ezt a hirt most a fölfedezés részleteinek nyilvánosságra hozatalával megerősítették. Köztudomású, hogy Jézus éleiének azt a korszakát, amely gyermekkorától megkereszteláséig eltelt, bizonyos kifürkészhetetlen homály fedi, melyről sem a biblia, sem Jézus élettörténetirói nem adnak semmiféle felvilágosítást. Ez volt azután az oka annak, hogy néhány történetíró, aki világosságot igyekezett deríteni Jézu3 életének homáiyborította éveire, Jézus tanításai és a buddhizmus egyes tételeinek feltűnő hasonlatosságából arra következtetett, hogy Jézus ifjúságának egy részét India valamelyik buddhista kolostorában töltötte el. Ez eddig feltevés volt, amelyet semmiféle komoly alap nem támogatott. Ma azonban úgy látszik, végre mégis sikerült döntő bizonyítékokat találni erre a sejtésre. A leghitelesebb forrásból jelentik Indiából, hogy Nicolas Roerich régiségtudós, aki három év óta lankadatlan szorgalommal kutat a hindosztáni buddhista kolostorokban az emberi műveltség legrégibb nyomai után, Jézus indiai utazását leiró kéziratra bukkant. Az angol régiságbuvárnak kedvező körülmények folytán sikerült a buddhista papság néhány vezető tagjának bizalmát megnyerni. Engedelmet kapott a vallásos iratokat rejtő könyvtárak látogatására. Roerich több rendkívül értékes fölfedezés közt egy tibeti zárdában bukkant rá az említett kéziratra. A páli nyelven, a buddhisták szent nyelvén irt szöveg egy izsa nevű emberről tesz említést, aki a „legjobb és legokosabb az emberek között“, s aki egy napon Betlehemből érkezett a kolostorok tanulmányozására. A „megismerés vágya hajtotta őt.“ Izsa elhagyva apját, anyját, a fáradalmak és veszélyek megvetésével egy karavánnal tette meg az utat Palesztinából Tibetig, ahol több hónapot töltött el s beszédeket tartott az elnyomottaknak, a nyomorultaknak, a páriáknak. Az angol tudós még nem fejtette meg az egész szöveget, amely valószínűen még érdekesebb adatokat is tartalmaz. Már az eddigiekből is kétségen kivül megállapította, hogy Izsa személye azonos Jézus Krisztuséval. Annál is inkább, mert a kézirat utolsó sora a következőket mondja: „Izsának Palesztinába való visszatérése után meg kellett jelennie Pontius Pilátus ítélőszéke előtt és igazságtalanul kereszthalálra vetették.“ Ennek a fölfedezésnek az egész világon óriási viszhangja támadt és komolyan számolni lehet vele, hogy Jézus életének a története rövidesen teljesen nyitott könyv lesz az emberiség előtt. ZJj szlovák-magyar szótár jelent meg a pozsonyi „Académia“ könyvkiadó cég kiadásában. Kapható és megrendelhető ezen hézagpótló munka a Spitzer-féle könyvesboltban, Komáromban. A magyar—szlovák és szlovák-magyar rész ára fűzve 26.— Ki.. kötve 32.— Ki kötetenként. „Tungsram“-Western a legjobb fejhallgató flMwBWDima. Hosszú, elmúlt századok óta újra meg újra felmerül ez a különös probléma. O'yan makacs, kemény, szívós kitartással jelenik meg, hogy már nem lehet egy fensőbbséges mosollyal és vállvonogatással .napirendre térni felette. Lényegében voltaképpen nagyon mindegy volna, hogy a világirodalom legnagyobb drámaíróját és legelső teremtő erejét Shakespearenak vagy Baconnak hivták-e, hogy a stratfordi mészárosmesternek vagy a főpecsétőrnek fia irta-e meg Hamlet vívódásait, Otelló gyi kos szenvedélyét, Romeo és Julia szerelmét, Antonius bukását, Kressida csaífaságát, (lényegében nagyon is mindegy lehet, hogy hogyan is hívták azt a férfiembert, ki Titánia tündériigetébe vezetett bennünket, vagy a királydrámák emberfeletti borzalmaival állította meg szivünkben a vért. A Shakespeare-problémával minden időkben és minden országban foglalkoztak. Shakespeare vagy Bacon ? 1... Csak név, csak „szó, szó, szó“, ahogy Hamlet királyfi mondaná. Ám ez a folyton visszatérő legenda, monda vagy föltevés mégis megállásra és gondolkozásra kényszerit. Hogyan lehet, hogy egy egyszerű, alapnéíküli föltevés századokon keresztül tartja magát?... Mert nem szabad elfelednünk, hogy a Shakespeare Bacon-probléma közvetlenül a két óriás halála után felvetődik. Egykorú versek dicsőítik Bacon lordot, mint korának nemcsak legnagyobb tu dósát, de legnagyobb költőjét és drámaíróját is. Egykorú rajzok vannak, melyek Shakespeare! ábrázolják, amint félig elhúzott álarca alól, előtűnik Bacon lord feje. A tortársak már gyanakodtak? Miárt nem szereztek teljes bizonyosságot, mikor ez még könnyű munka lehetett volna? Itt van a nagy kérdőjel. A Bacon-imádók erre is megtudnak felelni; hivatkoznak Verulámi Bacon rejtelmes és különös életere, melyben a fény és az árnyék, a dicsőség és a szégyen, a lélek és a szellem emberfeletti, gigantikus nagysága és a test s az ösztönök gyarlósága olyan ! furcsa, szomorú egyesülésben forrt össze, aki végigolvassa Macaulay hervadhatatlan essayjét, melyet Verulámi Bacon lordról irt, mélységes meghatottsággal fogja nézni az emberi nagyság, emelkedettség és dicsőség s az emberi gyöngeség, sülyedás és szégyen megdöbbentő keverékét Az újabb időkben egyre erősebben foglalkoztatja az embereket a Shakespeare Bacon-probléma. A legenda, mint mondottuk, mindjárt Bicon—Shakespeare korában született, azután hol elhallgatott, hol újra megszólalt. Néha erősebben, máskor gyengébben. Az utóbbi időben az irodalom igen sokat és behatóan foglalkozik a Shakespeare—Bacon-kérdéssel. Angliában az utóbbi időkben nagyon megszaporodott a Bacon hívők száma és Greenwood parlamenti tag The Shakespeare-problem restated cimmel hosszabb tanulmányt irt, sőt a Baconra esküvők tábora egyesületet is alapított. Németországban is számos könyv jelent meg erről a kérdésről. Egyik furcsa és különös tanulmány a Kari Bleibtreu-é, ki Shakespeare vigjátékait Rutland lordnak, tragédiáit pedig Southamptomnak ajándékozza. Ennél sokkal érdekesebb Alfred Weber könyve, ki az egykori rajzokat és neveket is közli tanulmányában. Weber túlontúl Önkényes és merész föltevések alapján irja, hogy a férfiú, ki Aristoteles után uj ösvényt vágott az emberi értelem előtt és uj óceánokra vezette az emberi intellektust, voltaképpen Tudor Erzsébet és Leicester fia lett volna. Ausztriában különben már régen van egy Bacon- Társaság, melynek Weber, a Baconteória leglelkesebb és legtüzesebb harcosa az elnöke. A Bacon-hívők fegyvere. Bacon hívőinek főérve, hogy a Shakespeare munkáiban rejlő életbölcsességet, ember- és világismeretet, filozófiát, történelmi és szociális áttekintést nem írhatta egy tudatlan kőbor komédiás, ki 8 éves korában elkezd hányódni-vetődni és még ideje sincs az az önképzésre és a tanulásra. Bacon hívei azonban nem számoltak azzal, hogy Shakespeare életének második felében már igen jó társaságban is élhetett és főként nem számoltak a zseni rejtelmes képességével, hogy minden dologból egy pillanat alatt ki tudja venni azt, amire szüksége van. Ez az ösztönös megérzés, a villámgyors átlátás csakis a lángelme tulajdona. Shakespeare egyórai beszélgetés alatt többet tanulhatott min ha más ember könyvtárakat néz át. A zseni villámgyorsan a tigris mohóságával csap le és elveszi, a magáévá teszi, a vérkeringésébe olvasztja azt, amire szüksége van» Aztán meg ha Shakespeare irta volna Bacon munkáit, mit csinálunk a sok történelmi anachronizmussal és földrajzi tévedéssel, amelyek elég sűrűn előfordulnak. Verulámi, kinél az emberi tudás határai szinte beláthatatlanok, ilyen tévedéseket nem követhetett el. A Bacon-imádók azonban számollak ezzel a kifogással és azt mondják, hogy a Shakespeare-szövegek rendezői példányok után íródtak össze a tévedések é3 elírások tehát ennek a számlájára könyvelendők el. Annyi bizonyos, hogy a Shakespeare Bacon probléma egyre elevenebben, egyre erősebben él és foglalkoztatja az irodalmat és a nagyközönség lelkét. Feltalálták a testre erősíthető repülőgépet Az aj gép mindössze negyven kilogram s kétezer Kc-ba kerül. Szakértők szerint a találmány óriási jelentőségű. Lutsch Antal bécsi mérnöknek, aki gyermekkorától regülőgépek építésével foglalkozik, hosszú évek fáradságos munkája nyomán végül sikerült egy uj rendszerű propellert készítenie, amely haladást jelent az eddigi típusokkal szemben. Amig ugyanis a most használtak az energiának csak 30 százalékát hasznosítják, addig Lutsch légcsavarja 70 százalék felhasználására képes. Első gondolata az volt a fiatal mérnöknek, hogy ezt a fokozott képességű légcsavart a mozgató motorral együtt az emberi testre erősítse s igy lehetővé tegye azt, hogy megfelelő szárnyakkal fölszerelt emberek a levegőbe emelkedhessenek. Még is konstruált kezdetleges eszköznivel egy kis motoros, szárnyas készüléket, amellyel, mint azt szakértők által áláirt jegyzőkönyvek bizonyítják, több sikeres repülést végzett.; < A szakértők véleménye szerint a találmány óriási jelentőségű. Jelentésük alapján egy svájci konzorcium nagy összeg pénzt bocsátott Leutsch rendelkezésére, hogy repülőgépét a modern technika eszközeivel állíthassa elő. Építés közben a feltalálló újabb lényeges javításokat végzett az aparátuson s a használt anyagok szerencsés összeállításával sikerült az egész készüléket olyan módon megkonstruálni, hogy mindössze 40 kilogramot nyom. Reméli azonban, hogy a későbbi gépeknél, főleg alaminium alkalmazásával ezt a súlyt is sikerül még 10 kiloggrammal lejjebb szállítani, óriási előnye a hátra felkapcsolható
