Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-16 / 124. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926. október 16. még be a létszám. A létszámot pedig a mindenféle kultúrával annyira ellen­tétben álló bukaresti korminy osztályon kint negyven tanulóban szabta meg, bogy mar az általános beiratkozásakkor az intézetek nagyrésze nem tudott min­den jelentkezőt befogadni. Most követ­­kezbetik tehát a házi tanítás annak, akinek módja van rá, akinek meg nincs, küldheti gyermekét libapásztornak TöiÉjimt a Mmita ny eleu. A tisztességtelen verseny ellen a törvényhozás elé terjesztett kormány javaslat a kereskedelmi élet, az üzlet­­világ forgalmában azt a jogvédelmet kívánja biztosítani, amely az üzlet­embert a maga külön területén üzleti tevékenysége egész vonalán minden jogállamban megilleti. Amint minden polgár megkövetelheti az állami jog­rendtől, hogy élete, vagyona, egyéni becsülete oltalomban részesüljön, ak­­kép gondoskodni köteles az állami jogvédelem arról is, hogy a gazdasági élet területén minden gazdasági alany megtalálja a jogrendben biztosított azon feltételeket, melyek mellett áru­kat, értékeket termelhet, azokat forga­lomba hozhatja, s a termelés, előállítás, gyártás titka, termelvényeinek forga­­íombahozási módja s vállalatának jó­­hire minden harmadik személy, a ver­senytárs jogtalan cselekménye ellen biztosittatik. Habár lehetetlennek kell tartani, hogy a törvényhozó minden jogtalan cse­lekményt számbavehessen, s az ese­tek kimerítésével törvénybe foglalhas­son, amely az üzleti alany jogát meg nem engedetten, hátrányosan érintheti, mégis azon véleményünknek kell ki­fejezést adni, hogy a javaslat igyekszik a legszélesebb alapon megadni a jog­védelmet a tisztességtelen verseny je­lentkezése ellen. Így a javaslat már a verseny jóer­kölcseibe üíköző cselekményt a sértett fél által panaszolhatónak állapítja meg. Úgy ez esetben, mint a tisztességtelen reklám, az áru eredete valótlan meg­jelölésének, a lebecsmérlés sok külön­féle eseteiben, a vállalat jegyeinek jog­talan használata, a vesztegetés, üzleti és gyártási titkoknak megsértésének és kihasználásának eseteiben a javaslat által az érdekeiben, jogaiban sértettnek magánjogi jogvédelem utján nemcsak e jogtalan cselekmény abbanhagyatása 8 a kifogásolt állapot eltávolítása iránt ad felperességi jogot, de kártérítési jo­got is biztosit az érdekeiben, üzlet­körében sértettnek. S hogy e kártérí­tési jog nem üres, tartalom nélküli jo­gosítvány, mutatja a tervezet 16. §-a, mely kellő biztosítékokról gondoskodik avégre, hogy a sértett megkapja anya­giakban az általa elszenvedett veszte­ség és személyes hátrány egyenértékét. E biztosítékok közt nem utolsó jelen­tőségű azon rendelkezés, hogy a kár fennforgásának és magasságának meg­állapítása a bíróság szabad mérlegelé­sének tárgya. Helyes intézkedése a javaslatnak, hogy a 15. §-ban körülirt panaszjogot közérdekű esetekben a sértett félen kí­vül a sérelmes cselekmény által érin­tett gazdasági érdekek védelmére hi­vatott testületek is gyakorolhatják oly­képpen, hogy döntőbírósági eljárást folytatnak le. A magánjogi védelmen kívül büntető jogi védelemben is részesíti a javaslat a tisztességtelen verseny által érdekei­ben sértett versenytársat, amikor a tisztességtelen verseny eseteit a 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31. és 32. §§­­ban vétségekké, kihágásokká minősíti s a vétségek büntetését 1—6 hónapig terjedhető elzárásban vagy 200 kor.-tói 50.000 koronáig terjedhető pénzbünte­tésben, vagy egyszerre mindkét bünte­tésnemben állapítja meg. Kihágás ese­tében az elzárás 1 héttől 2 hónapig, a pénzbüntetés 50—20.000 koronáig ter­jedhet. Magánvádló kárpótlék iránti és kártérítési igényeit büntető eljárásban is érvényesíti, sőt a bíróság magán­vádló indítványára az ítéletnek egy vagy több lapban elitéit költségére leendő közzétételét is elrendelheti s így a jogaiban sértettnek a kártérítésen s terhelt elitélésén kivül erkölcsi elég­tételt is szolgáltat. De megadja ugyan­ezt a jogot, elégtételt fölmentés esetén a vádlottnak is, mely esetben a közzé­tétel költségeit a magánvádló tartozik viselni. A javaslat mint a tisztességtelen ver­seny egy külön esetét, eltiltja még a csődtömegből, árverésből vagy vég­eladásból származó áruknak e szárma­zásukra való hivatkozással történt} el­adását s érvénytelennek nyilvánítja a lavina-üzleteket s tilalmasoknak a juta lomüzleteket s elkövetésüket kihágásnak minősítve, az I fokú polittkai hatóság által kiszabandó 50—10000 korona pénzbüntetéssel vagy 2 hónapig ter­jedhető elzárással rendeli büntetni. Megállapíthatónak véljük tehát, hogy a javaslat törvénnyé válta esetén meg fog felelni rendeltetésének és szolgálni fogja az ipari termelés és kereskedelem árusítás terén azokat a célokat, melyek a versenytárs jogainak tiszteletben tar­tását vannak hivatva biztosítani. Hl aii lm Étéi Egy angol tudós világraszóló felfedezése Jézus földi pályájának eddig homályos éveire vonatkozólag. Néhány nappal ezelőtt meglepő hír jária be a világsajtót arról a rendkívüli felfedezésről, amelyet egy angol tudós, Mr. Nicolas Roerich tett Jézu3 sokat vitatott indiai tartózkodásáról. Ezt a hirt most a fölfedezés részleteinek nyil­vánosságra hozatalával megerősítették. Köztudomású, hogy Jézus éleiének azt a korszakát, amely gyermekkorától megkereszteláséig eltelt, bizonyos ki­fürkészhetetlen homály fedi, melyről sem a biblia, sem Jézus élettörténetirói nem adnak semmiféle felvilágosítást. Ez volt azután az oka annak, hogy néhány történetíró, aki világosságot igyekezett deríteni Jézu3 életének ho­­máiyborította éveire, Jézus tanításai és a buddhizmus egyes tételeinek feltűnő hasonlatosságából arra következtetett, hogy Jézus ifjúságának egy részét India valamelyik buddhista kolostorában töl­tötte el. Ez eddig feltevés volt, amelyet sem­miféle komoly alap nem támogatott. Ma azonban úgy látszik, végre mégis sikerült döntő bizonyítékokat találni erre a sejtésre. A leghitelesebb forrásból jelentik In­diából, hogy Nicolas Roerich régiség­tudós, aki három év óta lankadatlan szorgalommal kutat a hindosztáni budd­hista kolostorokban az emberi művelt­ség legrégibb nyomai után, Jézus indiai utazását leiró kéziratra bukkant. Az angol régiságbuvárnak kedvező körülmények folytán sikerült a budd­hista papság néhány vezető tagjának bizalmát megnyerni. Engedelmet kapott a vallásos iratokat rejtő könyvtárak lá­togatására. Roerich több rendkívül érté­kes fölfedezés közt egy tibeti zárdában bukkant rá az említett kéziratra. A páli nyelven, a buddhisták szent nyelvén irt szöveg egy izsa nevű em­berről tesz említést, aki a „legjobb és legokosabb az emberek között“, s aki egy napon Betlehemből érkezett a ko­lostorok tanulmányozására. A „megis­merés vágya hajtotta őt.“ Izsa elhagyva apját, anyját, a fáradalmak és veszélyek megvetésével egy karavánnal tette meg az utat Palesztinából Tibetig, ahol több hónapot töltött el s beszédeket tartott az elnyomottaknak, a nyomorultaknak, a páriáknak. Az angol tudós még nem fejtette meg az egész szöveget, amely való­színűen még érdekesebb adatokat is tartalmaz. Már az eddigiekből is kétsé­gen kivül megállapította, hogy Izsa személye azonos Jézus Krisztuséval. Annál is inkább, mert a kézirat utolsó sora a következőket mondja: „Izsának Palesztinába való visszatérése után meg kellett jelennie Pontius Pilátus ítélő­­széke előtt és igazságtalanul kereszt­halálra vetették.“ Ennek a fölfedezésnek az egész vilá­gon óriási viszhangja támadt és komo­lyan számolni lehet vele, hogy Jézus életének a története rövidesen teljesen nyitott könyv lesz az emberiség előtt. ZJj szlovák-magyar szótár jelent meg a pozsonyi „Académia“ könyv­kiadó cég kiadásában. Kapható és meg­rendelhető ezen hézagpótló munka a Spitzer-féle könyvesboltban, Ko­máromban. A magyar—szlovák és szlovák-magyar rész ára fűzve 26.— Ki.. kötve 32.— Ki kötetenként. „Tungsram“-Western a legjobb fejhallgató flMwBWDima. Hosszú, elmúlt századok óta újra meg újra felmerül ez a különös pro­bléma. O'yan makacs, kemény, szívós kitartással jelenik meg, hogy már nem lehet egy fensőbbséges mosollyal és vállvonogatással .napirendre térni felette. Lényegében voltaképpen nagyon mindegy volna, hogy a világirodalom legnagyobb drámaíróját és legelső te­remtő erejét Shakespearenak vagy Ba­connak hivták-e, hogy a stratfordi mészárosmesternek vagy a főpecsétőr­­nek fia irta-e meg Hamlet vívódásait, Otelló gyi kos szenvedélyét, Romeo és Julia szerelmét, Antonius bukását, Kressida csaífaságát, (lényegében na­gyon is mindegy lehet, hogy hogyan is hívták azt a férfiembert, ki Titánia tündériigetébe vezetett bennünket, vagy a királydrámák emberfeletti borzalmai­val állította meg szivünkben a vért. A Shakespeare-problémával min­den időkben és minden ország­ban foglalkoztak. Shakespeare vagy Bacon ? 1... Csak név, csak „szó, szó, szó“, ahogy Ham­let királyfi mondaná. Ám ez a folyton visszatérő legenda, monda vagy fölte­vés mégis megállásra és gondolkozásra kényszerit. Hogyan lehet, hogy egy egyszerű, alapnéíküli föltevés százado­kon keresztül tartja magát?... Mert nem szabad elfelednünk, hogy a Sha­kespeare Bacon-probléma közvetlenül a két óriás halála után felvetődik. Egy­korú versek dicsőítik Bacon lordot, mint korának nemcsak legnagyobb tu dósát, de legnagyobb költőjét és dráma­íróját is. Egykorú rajzok vannak, me­lyek Shakespeare! ábrázolják, amint félig elhúzott álarca alól, előtűnik Bacon lord feje. A tortársak már gyana­kodtak? Miárt nem szereztek teljes bizonyosságot, mikor ez még könnyű munka lehetett volna? Itt van a nagy kérdőjel. A Bacon-imádók erre is meg­tudnak felelni; hivatkoznak Verulámi Bacon rejtelmes és különös életere, melyben a fény és az árnyék, a dicső­ség és a szégyen, a lélek és a szellem emberfeletti, gigantikus nagysága és a test s az ösztönök gyarlósága olyan ! furcsa, szomorú egyesülésben forrt össze, aki végigolvassa Macaulay her­vadhatatlan essayjét, melyet Verulámi Bacon lordról irt, mélységes megha­tottsággal fogja nézni az emberi nagy­ság, emelkedettség és dicsőség s az emberi gyöngeség, sülyedás és szé­gyen megdöbbentő keverékét Az újabb időkben egyre erősebben foglalkoztatja az embereket a Shakespeare Bacon-probléma. A legenda, mint mondottuk, mind­járt Bicon—Shakespeare korában szü­letett, azután hol elhallgatott, hol újra megszólalt. Néha erősebben, máskor gyengébben. Az utóbbi időben az iro­dalom igen sokat és behatóan foglal­kozik a Shakespeare—Bacon-kérdéssel. Angliában az utóbbi időkben nagyon megszaporodott a Bacon hívők száma és Greenwood parlamenti tag The Shakespeare-problem restated cimmel hosszabb tanulmányt irt, sőt a Baconra esküvők tábora egyesületet is alapított. Németországban is számos könyv je­lent meg erről a kérdésről. Egyik furcsa és különös tanulmány a Kari Bleib­­treu-é, ki Shakespeare vigjátékait Rut­land lordnak, tragédiáit pedig Sout­­hamptomnak ajándékozza. Ennél sokkal érdekesebb Alfred Weber könyve, ki az egykori rajzokat és neveket is közli tanulmányában. Weber túlontúl Önké­nyes és merész föltevések alapján irja, hogy a férfiú, ki Aristoteles után uj ösvényt vágott az emberi értelem előtt és uj óceánokra vezette az emberi in­tellektust, voltaképpen Tudor Erzsébet és Leicester fia lett volna. Ausztriában különben már régen van egy Bacon- Társaság, melynek Weber, a Bacon­teória leglelkesebb és legtüzesebb har­cosa az elnöke. A Bacon-hívők fegyvere. Bacon hívőinek főérve, hogy a Sha­kespeare munkáiban rejlő életbölcses­­séget, ember- és világismeretet, filozó­fiát, történelmi és szociális áttekintést nem írhatta egy tudatlan kőbor komé­diás, ki 8 éves korában elkezd há­nyódni-vetődni és még ideje sincs az az önképzésre és a tanulásra. Bacon hívei azonban nem számoltak azzal, hogy Shakespeare életének második felében már igen jó társaságban is él­hetett és főként nem számoltak a zseni rejtelmes képességével, hogy minden dologból egy pillanat alatt ki tudja venni azt, amire szüksége van. Ez az ösztönös megérzés, a villámgyors át­látás csakis a lángelme tulajdona. Sha­kespeare egyórai beszélgetés alatt töb­bet tanulhatott min ha más ember könyvtárakat néz át. A zseni villám­gyorsan a tigris mohóságával csap le és elveszi, a magáévá teszi, a vér­keringésébe olvasztja azt, amire szük­sége van» Aztán meg ha Shakespeare irta volna Bacon munkáit, mit csiná­lunk a sok történelmi anachronizmus­­sal és földrajzi tévedéssel, amelyek elég sűrűn előfordulnak. Verulámi, ki­nél az emberi tudás határai szinte be­­láthatatlanok, ilyen tévedéseket nem követhetett el. A Bacon-imádók azon­ban számollak ezzel a kifogással és azt mondják, hogy a Shakespeare-szövegek rendezői példányok után íródtak össze a tévedések é3 elírások tehát ennek a számlájára könyvelendők el. Annyi bizonyos, hogy a Shakespeare Bacon probléma egyre elevenebben, egyre erősebben él és foglalkoztatja az irodalmat és a nagyközönség lelkét. Feltalálták a testre erősíthető repülőgépet Az aj gép mindössze negyven kilogram s kétezer Kc-ba kerül. Szakértők szerint a találmány óriási jelentőségű. Lutsch Antal bécsi mérnöknek, aki gyermekkorától regülőgépek építésével foglalkozik, hosszú évek fáradságos munkája nyomán végül sikerült egy uj rendszerű propellert készítenie, amely haladást jelent az eddigi típusokkal szemben. Amig ugyanis a most hasz­náltak az energiának csak 30 százalékát hasznosítják, addig Lutsch légcsavarja 70 százalék felhasználására képes. Első gondolata az volt a fiatal mér­nöknek, hogy ezt a fokozott képességű légcsavart a mozgató motorral együtt az emberi testre erősítse s igy lehetővé tegye azt, hogy megfelelő szárnyakkal fölszerelt emberek a levegőbe emelked­hessenek. Még is konstruált kezdetleges eszköznivel egy kis motoros, szárnyas készüléket, amellyel, mint azt szakértők által áláirt jegyzőkönyvek bizonyítják, több sikeres repülést végzett.; < A szakértők véleménye szerint a ta­lálmány óriási jelentőségű. Jelentésük alapján egy svájci konzorcium nagy összeg pénzt bocsátott Leutsch rendel­kezésére, hogy repülőgépét a modern technika eszközeivel állíthassa elő. Építés közben a feltalálló újabb lényeges ja­vításokat végzett az aparátuson s a használt anyagok szerencsés összeállítá­sával sikerült az egész készüléket olyan módon megkonstruálni, hogy mindössze 40 kilogramot nyom. Reméli azonban, hogy a későbbi gépeknél, főleg alami­­nium alkalmazásával ezt a súlyt is sikerül még 10 kiloggrammal lejjebb szállítani, óriási előnye a hátra felkapcsolható

Next

/
Thumbnails
Contents