Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-12 / 122. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1926. október 12. azlovenszkói teljhatalmú miniszternél interveniált a juszlicmord ügyében s sikerült meggyőznie a felsőbb hatóságokat, hogy mindenképpen méltánytalan a zsupán rendelete, mert egyrészt a lex Dérer—Szent-Ivány kihirdetése után jelent meg ez, ennek a törvénynek a szellemével mindenképpen ellenkező kiutasító végzés, másrészt pedig, még ha magyar állampolgárokról is volna szó, az, hogy valaki magyar állampolgár, nem jelenti azt, hogy a köztársaságban alkalmatlan idegen. Az intervenció a legteljesebb sikerrel járt, mert az elmúlt hétfőn kézbesítették ki az érdekelteknek a teljhatalmú miniszter végzését, mely a kiutasítást hatályon kívül helyezi azzal az indokolással, hogy a zsupáoi végzésben nincsen kellően igazolva az, hogy a kiutasítottak alkalmatlan idegenek a republika s?á mára. — Az indokolás igen mgy megnyugvást kelteti, mert a politikai bákülékenységnek egyik jelét tanúsítja. Ugyanennek egy szimtornája az a nem érdektelen tünet, hogy a kiutasítottak érdekében, akik közismerten keresztényszcciálista vezetőemberek, a magyar nemzeti párti Hoiota dr. interveniált igen örvendetes sikerrel. Ha ebben a Magyar Nemzeti Párt aktivista politikájának egyik sikerét láthatjuk, úgy nagy örömmel üdvözöljük azt. — Csak egységes rozslisztből szabad kenyeret sütni ? Már hetek óta hire jár, hogy a csehszlovák kormány a háborús takarékossági rendszabályokra emlékeztető módon akarja fölvenni a küzdelmet a kenyér drágulása ellen. Ezirányban a kormány néhány hónappal ezelőtt törvényjavaslatot is terjesztett a parlament elé, de a politikai viszonyok akkor úgy alakultak, hogy a javaslat nem került tárgyalásra. A kormány most rendeleti utón akarja tervét megvalósítani, de a terv különösen az iparosok körében most is nagy ellenállást vált ki. A kormányrendelet, amely hirszerint már a legközelebbi napokban megjelenik a hivatalos lapban, többek között a következőket mondja: A rendelet kihirdetésének napjától rozsból csak egységes lisztet szabad őrölni. Az egységes rozsliszt-típuson és a kot pán kivül a rózsból mást nem szabad termelni. Másfajta rozsliszt termelése tilos. A rendelet vonatkozik azokra is, akik sajáttermésü rozsukat őröitetik ki. A kereskedők, iparosok és más közvetítők csak olyan rozslisztet hozhatnak forgalomba, amely a rendelet előírásainak megfelel. A rozslisztet leplombált zsákokban kell forgalomba hozni és eladás előtt nem szabad más liszttel keverni. Kenyeret csak rozslisztből szabad sütni, azonban a rozslisztbe szabad búzalisztet is keverni. A rendelkezések nem vonatkoznak a kukoricakenyérrc, zabkenyérre és más különlegességi kenyerekre. A rendelet vonatkozik a külföldi lisztre is, amennyiben legalább nyolc nappal a rendelet életbelépése után le j nem szállították. A rendelet előírásainak meg nem felelő liszikészletekct legalább öt nappal a rende'et életbeléptetése után az elsőfokú politikai hatóságnál be kell jelenteni. A rendelet végrehajtását egy bizottság végzi, amelyet járásonként a gazdák, malomtulajdonosek, pékek és fogyasztók képviselőiből választanak meg. A rendelet ellen vétőket a politikai hatóság 20000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, hat hónapig terjedhető fogházbüntetéssel és az iparigazolvány megvonásával büntetheti. — Római ut. Lukácsovics József komáromi r. kath. káplán fogadalmához híven Rómába utazott hétfőn, ahol több napig fog tartózkoni. — A Királynő rózsája második előadása a Legényegyletben most vasárnap szintén zsúfolásig megtöltötte a néző teret. A nagyszámú közönség kel lemes meglepetéssel látta a nézőtér felé igazán művészi Ízléssel megnagyobbított színpadot az uj előfüggönnyel. A megnagyobbodott színpad kát oldaloszlopa nagyon emeli a hatást, amelyet mintegy megkoszorúz Berccz Gyula szobrászművész, e kiváló tehetségű, rokonszenves földink művészi alkotása, j a színpad fölé helyezett hatalmas domborművé, amelynek kedvesen mosolygó angyalai a művészetet szimbolizálják, j A fiatal művésznek őszinte szívből gratulálunk a pompásan sikerült legújabb alkotásához. Ami magát az előadást, a darab kiállítását, a díszleteket és szebb„5 UHR TEE” VII. füzete ára 34 Ke, megjelent és kapható Spitzer Sándor könjvesboljában, Telefon 80. Komárom, Nádor utca 29, sz. Telefon 30. nél-szebb ruhákat illeti, egészen méltóak voltak a Legényegyesület eddigi előadásaihoz, sót ezeket felül is múlták. R. Moly Margit művésznő királynője igazi fenséges jelenség volt, magával ragadó, megható és könnyeket kicsaló és maradandó emlékeket hagyó. A „Lehullott a rezgő nyárfa levele“ jelenete olyan csodás és mély benyomást keltő, hogy arra még nagyon sokáig fogunk vi3szaemlékezni. Csodás toalettjei méltó feltűnést keltettek. Lenhardt Lina Szüzijét szívből játszotta meg most is és meleg, megkapó játéka osztatlan tetszést kelteit. Czirja Rózsi (Koháry grófné) a kitűnő gárda bájos, eleven ördöge ének játéka csupa kacagás, derűs jókedv és melegítő napsugár volt. Windeisen Manci lenge, tüneményes ballett tánca ma is tomboló sikert aratott. Hegyi Lajos (István báró) igazi bensőséggel játszott és amit a szája mondott és énekelt, a szive is átérezte. Pataky József kurtanemesével hatalmas sikerrel gazdagította eddigi babérait, olyan és tőle megszokott ős humorral adta szerepét. Balogh Kálmán, ez a kitűnő komikus ma is sok derűs percet szerzett a pompásan megjátszott császári biztossal. Egyik a legjobb alakítás volt a másik Balogh Miklós tőről metszett erdésze. A többi szereplőkről is csak jót mondhatunk. Kis szerepeiket is dicséretes tudással játszották meg. A zenét a 12. gy. e, zenekara látta el nagy sikerrel, őszintén gralu- Iálhalunk Király József főrendezőnek e minden tekintetben sikerűit és igazán pazar fénnyel kiállított, gyönyörű ruhákkal tarkított, megkapó díszletekkel színezett pompás előadáshoz. A művészi díszleteket Balogh Miklós tervezte és készítette és Török János festette. A szebbnél-szebb táncokat Pataky József rendező tanította be, akinek Király József mellett szintén nagy érdeme van az osztatlan sikerben. Természetesen a a siker lelkét, a kiváló gárda adja és itt az oroszlánrész R. Moly Margit csodás művészetét illeti, aki meleget, fényt sugárzó tündöklő napja az egész előadásnak. A kiváló előadással bemutatott darab megérdemli, hogy sokéig műsoron maradjon, — A valíástsnifásért. A pozsonyi szakiskolák tanulóinak szülői vasárnap e hó 10 én délelőtt 11 órakor szülői értekezletet tartottak Pozsonyban a Primáspalota fükörtermében, hogy kifejezésre juttassák gyermekeiknek hitoktatása érdekében emelt természetes kívánságukat. Értesülésünk szerint ez a mozgalom az érdekeit szülőknek minden felekezeti és nemzetiségi rétegét cselekvésre készteti úgy a magyar, mint a szlovák és német polgári pártok megértő támogatására talált. Ezt bizonyltja az a körülmény, hogy a szlovák lapok legnagyobb része a meleg szimpátia hangján nyilatkozott meg erről az akcióról és igy bátran remélhető, hogy a vasárnap megtartott értekezletnek hatékony és a jövő generáció érdekében áleásos eredménye lesz. — Orvosi tanács melynek nem lesz foganatja. Hát persze, hogy a divatba szól bele az orvosi tanács é3 ezért nem fognak rá halgatni a nők, akiket pedig a tanács illet. Az ajkpirositóról van szó, amelyről egy egészségügyi folyóirat azt írja, hogy káros akkor is, ha a festék mentes minden mérges anyagtól Az előbbi esetben feltétlenül bejut a gyomorba, ahol idővel egészségi zavarokat teremt, az utóbbi esetben pedig kiszári ja és kicierepesiíi a gyönge ajkbőrt. Tehát — mondja a jő tanács — nem kell hozzászokni az sjkpirositóhoz, aki pedig már használja, az jól teszi, ha minél hamarább lelesz róla, móri a vége súlyos mérgezés lesz. Ahogyan mi ismerjük, az ajk festés nagyon elterjedt divatjának hódoló nőket, félvállról fogják venni ezt az okos és jőakaratu tanácsot és inkább megkockáztatják a mérgezést, de a díváiból nem engednek. Pedig nagyon rosszul teszik, már csak azért is, mert a festett ajak egyáltalán nem szép. — A Leányvásár negyedszer került színre a Kultur házban f. hó 10 én délutáni előadásban, A komáromi Iparoskör lelkes műkedvelő gárdája vasárnapi előadása is nagy publikumot vonzott s aiig volt észrevehető, hogy ugyanaznap este a Kath. Legényegyesület Í3 folytatta a .Királyné rózsája“ cimü bájos Farkas daljáték bizonyosan sorozatos nak remélhető előadását. Az Iparoskör gárdájáról ezúttal sem lehet mást, csak elismerést mondani azért a fáradságos munkáért, amely a Leányvásár szinrehozatalát lehetővé tette. Domndnovics Bözsi ismét bravúrral tett eleget Lucy nehéz énekes szerepének, valóban olyan hanganyaggal rendelkezik, amely egy kis iskolázás után még sok műkedvelő sikert hozhat az ambiciózus /gárda számára. Bessy szerepében Prutzer Magda bájos biztonsággal, kedves jókedvvel válik Fritz—Barátit kitűnő és sok tapsot méltán megérdemeli partnerévé. Tom Migles—Langsádl János, Blahó Lajos nemcsak elmondják, de megjátszák szerepeiket. Az egész színpad különösen mozgalmas a II. felvonásban, amelyben a bájos leány sereg, a fess hajóskapitány— Bsrza Józseffel az élén hozza lendületbe a darabot. A szorgalmas zenekarral az Iparoskör megoldotta a mindig nehéznek bizonyult zene-kér dést. Ezzel nagy szolgálatot tett az Iparoskör érdemes vezetősége az iparosifjúság nevelésének és nagy költséget kiméit meg, amelyet további kulíurmunkájára tud majd fordítani. A műkedvelő előadásoknak nem lehet célja a mindenáron való pompa kifejtés, ezt hagyják derék műkedvelőink a hivatásos színészeknek. A pompa, a túlságosan erőszakolt uj és uj díszletek, a mindig súlyos százasokba kerülő zenekari dijak rengeteg pénzt emésztenek fel, amelyek a valódi kullur-munkától vonódnak eb A kulturális egyleteknél nem lehet öncélúvá fejleszteni a színjátszást, ez csak egyik eszköze lehet a nevelő munkának. Még egyet! A szerepbeísnulásnál a rendezőknek gondosabban kellene ügyelni arra, hogy a színpadon ne „komáromiasan“ társalogjanak. A színpadon ügyelni kell a magyar nyelv, a magyar beszéd tisztaságára és irodalmi formájára. A nyelv a színpadon diszöltönyben s nem hétköznapi szakkóban kell, hogy megjelenjék. A minden ízében kiformált magyar irodalmi nyelv megérdemli, hogy erre is vigyázzanak azok, akik oly szeretettel, oly igaz kullur- szeretettel fáradoznak a fiatal generáció nevelésén. Akomáromias beszéd mindegyik műkedvelő gárdánál észlelhető. (i. g) — Levelezzünk a messze idegenben szolgá’ó magyar katonákkal! A szerkesztőhöz nagyon sok és sokféle kérdéssel és kéréssel fordulnak. Persze a leggyakoribb kérés, hogy a beküldött verseket bíráljuk meg. E tekintetben a legtöbb csalódás a szerkesztőket éri. Hányszor hoz a posta a szerkesztőnek vaskos, hatalmas levelet. Azzal az édes reménységgel bontja fel, vaiami komoly tárgyú, tudományos témájú kéziratot küldött valamelyik derék munkatárs és kevesebbet kell írni szegény szerkesztőnek. És óh borzalom! Hányszor éri a csalódás a szerkesztőt az ilyen levelek felbontásakor. A szerkesztői olló egyet csattan é3 a borítékot felvágja a szerkesztő és a használható kézirat helyett döcögős versek kerülnek elő. Ez aztán az igazi borzasztó csalódás! Manapság már félve bonlja fel az ember az érkező leveleket é3 egy régi kedves melódia csendül önkénytelenül a fülünkbe a Rippböi: Reszketek mint a falevél, Felnyitni nem merem, E fog a félelem. E pillanatban is egy vaskos levelet hozott a posta és mi volt b?nne?Egy döcögős, csapni való vers, hoss u mint az ország útja. Ismét egy csalódással több. A tervezett uj adók ki fűzőinek melegen ajánlom a rossz versiróknak a súlyos megadóztatását. Tungsram M. R. rádiócsövek Tökéletes vétel. Eltitkolásról sző sem lehet. Mi szerkesztők könyörtelenül kiszolgáltatjuk az adókivető bizottságnak a szerkesztők legnagyobb ellenségéi: a rossz versírókar. Szóval sok minden kéréssel fordulnak hozzánk, de az előttünk fekvő kérés egészen uj dolog. Messze idegenben szolgáló magyar újoncok fordultak hozzánk e szokatlan kéréssel Eddig az idegenben szolgáló magyar fűk rendesen azt kérik tőlünk, hrgy tegyük közzé ezt a kérésüket, miszerint olvasni való könyveket, újságokat i küldjenek a magyar fiuknak. A hozzánk most beérkezett levelező lap egészen uj dogot kér. A messze idegenben szolgaió magyar fiuk azt kérik, hogy a magyar tesívérek levelezzenek velük, hogy a magyar szót, a magyar írást el ne felejtsék az unatkozó magyar fiuk, akiknek nagyon hiányzik a magyar társaság és ezt a társaságot akarják pótolni a levelezéssel. A kérelmük különben igy hangzik: Kedves szerkesztő ur! Felkérjük mi magyar fiuk innét a cseh városból, hogy tegye körzé, hogy magyar tesivéreink levelezzenek velünk. Ezáltal mi megkönnyebbülnénk, mert a mi magyarságunk itt visszafejlődik, mert itt mindenhol csak a cseh szót halljuk. Meg van mindenünk, de az a minden nem pótolja azt, ami nekünk legjobban hiányzik, a magyar társaságunk. E>!őre is hálás köszönetéi mondunk a Boiesiavban élő unalomra Ítélt magyar fiuk. Leveleket: Vojin Anda Jan kul. roi 8/48. Mladá Boleslav címre kérjük. Azután majd válaszolunk azokra. E kérésre természetesen a gyengéd nem szive fog első sorban meglágyulni. Nekik még van idejük és kedvük levelezésre. Nosza rajta tehát falu és város szépei, Írjatok a fenti fiuknak, hátha a levelezésnek aztán házasság lesz a vége, Azon azonban mód felett csodálkozunk, hogy e messze főidre szakadt magyar fiuk nem hagytak otthon egy egy uláruk titokban szomorkodó kis lányt, akivel nemcsak lehet, de illik is levelezni. Hát akinek ilyen babája van otthon, az igazán nern szorul az idegenekkel való levelezésre. Akinek kedve van ez unatkozó magyar fiukkal levelezni, az szórakoztassa leveleivel őket. — A szociális biztosítás Járulékai miatt általános a panasz. A legutóbb életbeléptetett u. n. szociális biztosítás újabb terheket rakott úgy a munkaadókra, mint a munkásodra. Az a hatalmas apparatus, amely ezt az újabb — azt mondhatjuk — adónemet kezeli, jórészt fel fogja emészieni azt a soksok milliót, amit a munkások és kenyéradó gazdáik befizetnek. Senki sincs ellene a szociális biztosítás intézményének, de ahogyan ez megszerveztetett, amilyen elviselhetetlen járulékokkal dolgozik, az méltán adhatott tápot az egyre hangosabbá váló elégedetlenségnek. A parlamenti gyorslalpaiás ennél a törvénynél is csak azt nézte, hogy ismét miiiiá dók fizettessenek be a szociális intézmények pénztáraiba, de hogy ez az intézmény a rergeteg anyagi áldozatokkal szemben valóban szociális gondoskodást is nyújtsanak, arra igen kevés kilátása nyílik a munkásságnak. Reméljük, hogy a parlament még fog foglalkozni ezzel a kérdéssel s a szociális biztosítási az eddiginél szerencsésebb formában fogja megoldani. — Követendő péfda. Ipolyságról jelentik: Az 1927. évi községi költségvetések most kerülnek tárgyalás alá és maguk a költségvetések és ezeknek
