Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-12 / 122. szám
* c':l 1 Komi romi L*r>ak 6, október 12. sfMssoHMi Sfe 11 li! hí w hilEElitlitóiiSl melyei tank a utol ér lie teilen minőségével nyújt. == MINDENÜTT KAPHATÓ! <1 OS többségi kormánynak kell felváltania. Az pedig egyszerűen képtelenség, hogy egy olyan tekintélyes párt, mint a szlovák néppárt, anélkül támogassa a kormányt, hogy abban helyet ne foglaljon. Viszont fel kell ismernie ennek a pártnak a való helyzetet, amelyet nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ha valaha alkalom kínálkozott arra, hogy Szlovenazkó autonómiájának kérdése a döntés stádiumába kerüljön, akkor a mostani szituáció százszor alkalmasabb az eddigieknél és azt elszalasztani egyenlő lenne a politikai könnyelműséggel. Igenis a szlovák néppártnak mindent el kell követnie, hogy az autonómia kérdését a megvalósuláshoz juttassa. Hogy a prágai politikai körök még megkísérlik a nagyhordersjü kérdés visszautasítását, arra készen lehet a néppárt, de mielőtt a koimányba lépne, számot kell vetnie saját programjával is és csak akkor vállalhat közösséget a kormány többi tagjaival, hogyha azok valamennyien magukévá teszik Szlovenszkó autonómiáját. Ha a szlovák néppárt megfeledkeznék erről, akkor a mögötte sorakozó szlovák nép jogosan tételezhetné fel róla, hogy visszaélt a bizalmával és bizonyos, hogy Szlovenszkó őslakosságának milliói hamarosan levonnák Hiinka pártjával szemben a konzekvenciát. Az uj kormányalakításnál elkerülhetetlen Szlovenszkó autonómiája kérdésének felvetése, ezt tudnia kell Svehlának, de tudnia keli azoknak a cseh soviniszta politikai köröknek is, amelyek a kormányalakítás kérdésénél számbajöhetnek. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a szlovák néppárt részéről csak úgy nyerhetnek támogatást, ha az autonómia megvalósítását programszerűen ők is vállalják________________ ____ Az uj szövetség. Hogy ne beszéljek talányokban, sietek Kijelenteni, miszerint ezt a bibliai elnevezést harmadik szomszédomra, az obecny dom-t*, azaz a községházára alkalmazom. Éltek a ke észleléshez és a megfelelő nevet is eltalálom azon elv szerint, hogy „nőmén est ómen*, a név néha sokat je ent. Az ilyen elkeresztelni semmiféle törvény sem tiltja. Az elnevezés pedig onnan veszi eredetét, hogy vo t nálunk egy kátyúba jutott fogyasztási szövetkezet. Ez a szerencsétlenül vezetett intézmény végső vonaglásmak napjaiban arra határozta el magát, hogy kölcsönpénzből uj házat épiuet. így jött létre az uj szövetkezei, melyet elkereszteltem uj szövetségnek, elleniéiben kO/.seg(lnk régebbi vegyeskereskedftseivíl, melyek a nemzett ho vatartozás alapján az ó szövetség elnevezést kaptak. A jobb sorsra érdemes szövetkezet kimúlt uj hajlékában és a siránkozó részvényesek drága pénzén fényesen eltemeitete»!. Az uj házba pedig a községi hivatal költözött be, amely mint afféle közh vatal, ki nem mulhitik, minétfogva az uj szövetség fennmaradása most már idő.en időkig biztosítva van. Készségesen elismerjük, hogy az uj szőve ségben jelenleg kitartó munka, szorgalom, rend- és törvénytiszielei uralkodik A rendes emberek minden időben megtarijak a törvényt és pedig elsősorban Is énét, másodsorban az államét. De mindig akadnak olyanok — és pedig sokszor épen a szóvivők között, — «kik túlteszik magukat a törvényen, ha a hatóságok erélytelenek. Éz most nem létezik. A mi uj szövetségünkben a zsupáni, járási és egyéb rendeleteket a szentirásnak is elhelyezik. Ez ugyan felforgatott rend, de úgy van. Áronban mindennapos a panasz hogy az uj szövetségben nehéz zöld ágra vergődni. Mini ha készakarva nehezítenék olt a polgároknak és a feleknek ügyeit és gátakat emelnének a megoldás elé, nemhogy jóakaró segítséget nyújtanának a népnek ügyesbajos dolgaiban. Lehet ugyan, hogy a jóakarat is megvan, de elfojtja azt a felsőbb hatóságok paragrafusaitól való szent félelem és áhiíaios tisztelet. íme egy példa: Minden olvasónk tud a nyári kiutasításokról, amelyek — mellesleg mondva — tudvalevőleg a konszolidáció érdekében történteit. A pénzügyigazgatásig akkor végrehajtót futtatott a kiutasitottakhoz, hogy el ne menjenek az adópénzekkel, melyekre — mint a jelek mutálják — még jobban rászorultak, mint szegény magunk. Egy ilyen esetben tizenháromezer korona előirt adótartozásra lefoglaltak egy febgazdasági állatállományi tizenhéíezer korona becsértékben. Kiderült azu án, hogy a tizenháromezer koronánknak harmadrésze téves előíráson alapúit; azt tehát törölni kellett, A másik harmadrészt az adózó azóta befizette. Fennmaradt egy harmadrész, melyre nézve a pénzügyminiszter fennálló rendelkezése alapján az árvizes év elemi csapásainak címén részleges elengedés es egyéb kedvezmények várhatók. A minap a lefoglalt menazsáriának egyik beltagja, egy ökör, győgyithaíian szembaja miatt megérett a kényszervágásra. A kárvallott gazda megegyezett a potom vételárban egy utazó kereskedővel, azu án az uj szövetségbe sietett passzusért. Ott azonban kereken kijelentették hogy nincs passzus, míg az adóhivatal írásban fel nem oldj i a foglalást. Hasztalan volt a sürgős esetre vató hivatkozás és minden érvelés, mely a köve! is meglágyitoíía volna, passzus nem lett s a gazda és a kereskedő saját józan eszük szerint voltak kénytelenek eíjirni a saját felelősségükre. Sajnos, a mi uj szövetségünkön kívül más hivatalokban is tapasztalunk hasonló dolgokat minden téren és min den ügyünkben, Valahonnan felülről jöhet a nagy nyomás, melyből a fizikai törvények szerint legtöbb esik a legalsóbb közegekre, miné fogva azoktól nem is vehetjük rossz néven, hogy csup i tételemből körülményessé teszik legegyszerűbb ügyeinket is és gyötrődéssé életünket. Vannak olyan felek, akik mindent elviselnek birkatürelem - mel, hallgatnak és nagyokat nyelnek, mert mást nem tehetnek. De akadnak olyanok is, akik minden békés hajlandóságuk mellett is oroszlánokká válnak és odakiáliják, hogy elég a kaptafából, mert a lélek, a szerelet és a humánus eljárás éltet, de a belü és a rideg paragrafus öl, kegyetlenül gyilkol. Szabadítsanak meg minket a lidércnyomástól és akkor napfény derül majd az uj szövetségre is. Dr Sz. politikára, többek között a szarajevói merényletre is. Évek óta zajos sajtókampány folyik a szerajevói merényletről, többször megírták már azt ir, hogy Pasics Nikola tudott a merénylet előkészületeiről, Pasics azonban eddig nem szólalt meg ez ügyben. Az újságírók lálogatása volt az 1 első alkalom, amikor erről beszélt, nyilatkozatának tehát annál nagyobb a jelentősége. A londoni Morningposi tudósítója, a belgrádi Rossia orosz szerkesztője felemlítette, hogy Pasiét a bécsi nyilatkozatok szerint részes a szerajevói gyilkos merényiéiben. — Ez nem úgy van, ezt nem lehet mondani — felelte Pasics. — Ez ellen védekezni keli — mondta az újságíró — én könyvet készülök Írni a szerajevói merénylettől, azért is érdekelne a miniszterelnök ur véleménye, mert a németek azt hangoztatják, hogy ez a gyilkosság volt a világháború íulgjdonképeni oka. — Nem, ezt nem kell úgy venni, — mondotta Pasics — mondjanak a németek, amit akarnak. A szerajevói merénylet nem szabad magában álló dolognak tekinteni. Meg kell nézni Ausztria nemzetiségi történetét a iáboi u előiü utolsó ötven esztendőben, ebből sokat lehet tanulni. Ezt kell figyelembe venni és ha mindent átvizsgáltunk, csak akkor lehet megvizsgálni a szerajevói merényletet és annak indító okait. Amikor ön könyvet ir, akkor ed kell mondania ; Ha Ferenc Ferdinándot nem ölték volna meg Szerajevóbzn, megölték volna Csehországban, vagy Magyarországon. — Igen Magyarországon 1 Azokban a fiatalemberekben, akik a gyilkos merényletet elkövették, annyi patriotizmus volt, hogy senki sem lett volna képes megakadályozni őkettettükben Áuszlriában tudják ezt. Csak ez az igazság, minden más híresztelés valótlanság, rágalom, esztelenség. — Vannak olyan állítások — vetette közbe az újságíró, — hogy Jovanovics Jován, az akkori bécsi kövei a merényiét élőit Belgrádban j Irt, bizonyos vaauíügyi instrukciót kapott s akkor a miniszterelnök ur figyelmeztette a követet Ferenc Ferdmánü boszniai utjának veszélyes voltára, sőt a szerb nép elégedetlenségére is nemcsak a hadgyakorlatok, hanem Ferenc Ferdinánd boszniai u ja miatt is. Pasics tagadőlag csóválta a fejét és ismételte: A szerajevói merénylet a Boszniában lappangó elégedetlenség müve volt. A mi rendőrségünk megtette a magáét, feladatának magaslatán állott, azt pedig hogy hogyan "viselkedett az osztrák rendőrség, nekik maguknak kell eldönteniük. Pasics ezzel ba is fejezte ezt a témát és mái dolgokról kezdett az újságírókkal beszélge ni. „Magyarországon is megölték Yoiua Ferenc Ferdiuándot“ A szerb vezérpolitikus feltűnő kijelentései a szer aj evői merénylet okairól. A jugoszláv újságírók Cetinjében vasárnap kongresszust tartottak, amelynek befejezése után az újságírók egy része ellátogatott Cavtatba, ahol Pasics Nikola vejének házában teán látta az újságírókat, vendégül. Az újságírók szigorú kötelezettséget vállaltak, hogy ott tartózkodásuk ideje alatt nem fog politikáról szó esni, azonban a társalgás egyre melegebb lett, úgy, hogy szinte önkéntelenül terelődött át a beszélgetés I» i' á I mr X CMeMÄOs, Izz ólámpa a legjobb, használatban a leggazdaságosabb. Kapható nagyban kicsinyben „ELEKTRA“ Jókai-ucca 13. Ghyka tornán herceg a magyarokról. A páneurópai kongresszus érdekes eseményei közé tartozott Ghyka Darabra véni Leon herceg román delegátus „Páneurópa felé“ című röpirata, amelyben Ghyka herceg Lengyelország, Magyarország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária és Ausztria föderációját javasolja az egyesült európai államok alapjául Megjelöli, hogy az említett országok számára miért jelentene mérhetetlen előnyöket az egyesülés, ennek során kifejti, hogy Romániának és Magyarországnak politikai és gazdasági érdekei ép annyira közösek, mint amennyire a két faj egymástól különbözik. Románok és magyarok, 160 millió szláv és 100 millió germán között évszázadokon keresztül fenn tudták tart tani faji sajátságukat, individualitásuka- és már ez a körülmény is együttdolgozásra utalja őket. A föderációban minden román jó román és minden magyar jó msgyar maradhat, megtarthatja nemzeti és nyelvi különáiíását és ennek ellenére hü állampolgára lehet a megteremtendő egyesült államnak. Románia és Magyarország között a múltban fennálló politikai súrlódásokat csak az államférfiak egyéni érdekei szülték meg. Ghyka herceg tervei szerint egy Habsburg házból származó uralkodó vezetése alatt egy államtanács és az egyes országok kormányfőinek tanácsa vezetné, amelyben a köztársasági elnökök mint uralkodók, igy a magyar nemzeti király is helyet foglalhatnának. Minden országnak megmaradna a fővárosa, de a föderaiisztikus birodalom székhelyének Bécset tartja legalkalmasabbnak. Könyvében Ghyka nagy elismeréssel ir a magyarokról, többek között a következőképpen: A magyar az egyetlen ávsiai faj, mely teljesen beilleszkedett az európai civilizációba és a voit osztrák-magyar monarchia nemzetei közül kulturálisan a legelőre haladottabb. A románok kötelessége, hogy kifejezzék elismerésüket Magyarországgal szemben és ha a románok, szerbek és csehszlovákok ellen hibákatf?) is követett el Magyarország a múltban, a gyűlöletnek immár semmi helye sincs s igy mi sem áll útjában az érdekközösségen alapuló föderáció megteremtésének, Az uj adótörvények. Kedvezmények és leszállítások. A p.niügyminiszterium által az adóreformra vonal kozó tö: vénytervezet szerint az egyenes dók két résire oszlanak: a jövedelmi adóra és a kereseti adóra. E két fő részen beiül az általános a különös keresed adóra, földadóra, házbéradóra, járadé^adőra, tantiéme? s egyéb magasabb szolgálati jutalékokra kivételt adóra. 1927. január 1-től az eddig érvényben váll törvények hatályukat vesztik.amclyek a föld,- a ház,- az áítaiános keresed,a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok,- járadék és tantiém adókra, valamint a jóvedelem adóra vonatkoztak, Hatályú at vesztik továbbá azok a törvényes rendelkezések, amelyek az adókivetésre, beszedésére, behajtására, büníeiésekre vonatkoztak. Érvényben maradnak azok a rendelkezések, ameiyek bizonyos kedvezményekre vonatkoznak. Me.:;.?/.ünik érvényük azoknak a rendelkezéseknek, amelyi k a föld és házadó minimális értékének megáliapuásával függnek össze Az uj törvénytervezet alapján az adóbizot ságolc és büntető szenátusok 1928. március hó 1 ével kezdenék meg működéseiket. Érzel a mppal szűnik meg a jelenleg működő adóbizotíságok hatásköre. Azok felöl az adókivetések és büntetőesetek felöl amelyek az 1926. és az előííi évekre vonatkoznak, s amelyek 1928. márc. 1. előtt jógerősen meg nem állapiitatíak, az uj kivelőbizottság, de a régi törvényes rendelkezés szerint fog intézkedni. A jövedelenudó 20 fokra oszlik a 6000. K ás jövedelemtől az 5 millió koronásig. Az általános keresed adó 3%i azzal a kivételit;!, hogy az első 20 000 korona csak 2 5 %-al adóztatik meg, mig a 120 000 K t meghaladó kereset 4 5 #/°-ra emelkedik. Az egész évre kivetendő adó összege nem lehet kevesebb, mint a vállalatba fektetett tökének legalább 1°/« a. A különleges kereseti adó rendszerint 8 °/o a az adóköteles iisztakeresetnek, a termelő és egyébb szövetkezeteknél a kereseti adó az üíieti tőke egy ezreléke. A tervezet 8. fejezete a büntetőrendelkezéseket tartalmazza, amelyek a eddigiektől lényegessen eltérnek. A tervezet messzemenő amnesda re»delkezéseket tartalmaz az elmúlt adóévekig________________________ — Ur. JPerényi: Csehszl. lörvények és rendeletek tára 1923. (VII.) év/, kötve kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ára 280 K. Dmarati államok föderációja legyen Fánenrósa Mária!
