Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-02 / 118. szám

1926. október 2. Komáromi Lapok FERRONIA ELEKTROTECHNIKAI VÁLLA­LAT ÉS MÉRNÖKI IRODA. líré Ziimky (Érsekojvár) K«mán>mk. 10. Tervek mérsékelt díjazás mel­lett, költségvetések és szak­szerű felvilágosítások díjtala­nul „eszközöltetnek. Ugyanott RÁDIÓ felvevő állomások beszerelése és javitása. Legjobb anyagok! Szolid árak! Cégtársak: m Dipl. ing. Mandler I, Schmidt Gy. és Szénássy i. mert a szanálni akaró bankok válo­gathatnak, hogy melyik bank jelent nekik jobb üzletet A Koronabank betéfesei helyzetét az is súlyosbítja, hogy a pénzügyi kormányzat nem ad fióknyitási enge­délyt Komáromban azoknak a ban­koknak, amelyek szanálnák a Koro­nabankot és segítenék a Vidéki Takarékot is. Prágában ugyanis be­felé nagy az öröm, hogy olyan ma­gyarlakta vidéken, minő Komárom, egyszerre két magyar bank került bajba, az egyiket szanálni kell, a másikat pedig támogatni. Nem egy pozsonyi bank tenne előnyösebb ajánlatot, ha a minisztérium meg­engedné, hogy a bank Komáromban fiókot nyisson, de mivel ezzel két magyar bankon segítenének, fent erről hallani se akarnak. Pedig ez a legrövidlálóbb politika, mert minél rosszabb százalék mel­lett számítják a komáromi bank­­krizlsf, annál több adóalany fog elpusztulni Komáromban és vidékén és az adótárgyalásokon állandóan szerepelni fognak a bajba jutóit bankok betétkönyvei, amelyek Iga­zolják, hogy az illető adóalany meny­nyit veszített és ennek következtében nagyon sok adót le kell Írni, vagy csökkenteni Szóval a kamáromi bankkrizis szanálása elé akadályokat gördíteni a legnagyobb esztelenség, de ezzel bizonyos körök mltsem törődnek, náluk az a fő, hogy a magyar érdekeken ülhetnek ma egyet, a holnappal már nem törődnek. Az is lehetséges, hogy a Korona­bank igazgatósága az Első Takarék ajánlatán kívül még más megoldást Is tartogat a tarsolyában, aminő az a terv is, hogy a bank önmaga szá­moljon fel, vagy az önsegélyezés valamelyik alkalmas módjával gázol janak ki a hínárból. A holnapi közgyűlés, mely nagyon viharosnak Ígérkezik, lesz hivalva dönleni, hogy az Első Takarék 65 százalékos ajánlatát fogadja e el, vagy az önfelszámolás és az önsza­­nálás melleit foglal-e állást Mind a három irányzatnak megvannak a maguk hívet Az erőviszonyokat előre nem lehet ludni. Az igazgatóság javaslatát nem ismerjük. A holnapi közgyűlés tárgysorozata különben a következő : 1. Két részvényes választása a közgyűlés jegyzőkönyv hitelesítésére 2, Az 1925. évi mérleg, veszteség­nyereség számlák előterjesztése, azok felelt való határozathozatal; az igazgatóság és felügyelőbizoltság felelősségre vonása. 3 Jelenlés a bank helyzetéről, szanálási ajánlatok ismertetése, az igazgatóság javaslata a szanálást illetőleg. 4 Az igazgatóság jelentése a kény­szeregyezségi eljárás megindításáról 5. Az igazgatóság és felügyelő­bizottság lemondása. 6. 12 igazgatósági tag és 7 fel­ügyelőbizottsági tag választása. — jDr. Perényi: Csehszl. lörvé­nyek és rendeletek tára 1925. (VII.) év/, kötve kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ára 280 K. A királyné rózsája. (A Kath. Legényegylet bemutató elő­adása 1926. okt. 3-án.) A színjátszás fontossága nyilvánvaló, a magyar színjátszás magyar szempont­ból is magyar kötelesség, s mai speci­ális viszonyok között pedig a magyar léleknek, a magyar nyelvnek életszük­séglete. — Ezzel él, fejlődik, erősödik, vagy gyengül, satnyul, hal a nyelv is. —■ Azért minden társulatnak, minden egyesületnek, mely színjátszással fog lalkozik, nem csak a szórakozás múlandó perceire, hanem még inkább a nemes ideákra kell gondolnia, azokat szolgál­nia. A Komáromi Kath. Legényegylet már régen számolt eme életbevágó nagy kötelezettséggel és a mult a beszédes tanúja annak, hogy a gondüző mosoly büfeledtető kacaj, tiszta szórakozás, könnyek felszáriíása mellett munkássá­gával tagjai lelkesedésének produktu­maival mindig arra törekedett, hogy a lélekhez is szóljon és komoly munkát, eredményes építő munkát végezzen. Tanuk gyanánt felgorakoznak a mull nagy sikerű darabjainak Debrecenbe kéne menni 12, Mézeskalács 6, Nőlás kapitány 21, Marica grófnő 14 zsúfolt házának látogatói. — Ez a legjobb rek­lám a komoly és becsületes munka mel­lett. — Az egylet csak tovább akar ha­ladni a megkezdett utón, amihez a ma­gyar színjátszásnak egy speciális magyar termékét Farkas Imre nagyhírű daljaté kát „A királyné rózsáját“ hozza színre vasárnap okt. 3-án este 8 órakor. A darab meséje már hírből ismeretes s ismeretessé válik az előadásokon. — Gyönyörű magyar mese az osztrák — magyar küzdés idejéből. A gárda, mely a nagyméretű darab előadására vállalkozott, vállalkozása komolyságának tudatóban van, minden erejét megfeszítve csak tovább akarja építeni ja kuliura védelmében felvont falat 8 növelni akarja eddigi utolérhe­tetlen előadásainak sorozatát. Örömmel látja az egész egyesület vezetősége s a rendező Király J. ügyv. elnök az ifjúság lelkesedését és sokat Ígérő tudását. Hisz mind régi műked­velők ők, egynéhány kivételével, de mindnyájan sok-sok sikerre tekintenek vissza vagy előre. — A darab lelke /?. Moly Margit művésznő, ki a Királyné gyönyörűen megépített szerepében, könnyet csaló, szivhez szóló, lelket meg­indító játékával, brilliáns lehetségével fog sok sok örömet szerezni. Meilette a közkedvelt Czirja Rózsi (Kőíhe) s az újonnan fellépő Lenhardt Lina (Sousi) töltik be a főszerepeket. A többi bájos szerepekben: Cserekley Csongár V., Huszlicska M„ Kadlicsek T„ Markovics A., Nagy B, Pataky 1. Windeisen M., Tóth I., fogják gyönyörködtetni a kö­zönséget játékukkal, énekükkel, s fürge táncaikkal. — A Marie i grófnőhöz ha­sonlóan, itt is bajos sőt megnövelt gyermeksereg aranyos tánca, s szerepe fogja az előadást még vonzóbbá tenni. — Mit mondjunk a férfi szerepekről? Elég csak megemlíteni, hogy ott lesz­nek ismét a babárkoszorus régi szerep lök. Hegyi, Pataky, Ballogok mindket­ten, az újabb szereplők közül Novák, Horváth, Krizsán, s a többiek kik töb­­szöri kisebb-nagyobb fellépésükkel jelét adták annak, hogy most is a legjobbat nyújtják. Az előadás mellett a zenekedvelők részére külön fejezetet aikot a darab végtelenül bájos, magyaros, művészi zenéje s az előnyösen ismert 12. gy. e. zenekara, melynek a vezetője, Thierjung karmester teljes tűzzel törekszik arra, hogy a zenekar nevére dicsőséget hoz­zon a művészi játékkal. A jegyek elő­vétele szerint zsúfolt ház fog gyönyör­ködni vasárnap a Legényegylet bemu­tató előadásán. Egy est, amely nem fájdalommal, nem szomorúsággal, ha­nem boldog, nagy örömmel, tiszta mű­élvezettel lesz telve. Jegyek kaphatók özv Apagyi A.-né dohánytőzsdéjében, Jókai u. 3. 8z. és az előadás napján este hét órától az egyleti pénztárnál, hol műsor is kaphaíó. A Legényegylet erűi on kéri fel az előadásra készülő kedves vendégeit, hogy szombaton d. u. 4 óráig az elő­jegyzett jegyeiket átvenni szíveskedjenek, mert a nagy kereslet miatt azok az idő leteltével másnak adatnak át. 5. oldal. a nusztitó felhő megöl. « legyet, svábbogarai, telist, ntöíyt, bolhát, poloskát, szúnyogot, hangyát stb. V4 literes íiveg szájfújta tóval 24 Ke, 1 árb. kézmérmetezó * , .36 Ke. Mindenütt kapható. Vezérképviselet CsehslcYáklában: r, P r á g a I-, Kfiáovitícká 3, JV Telefon 312-1-1. isMtöiyaüpM!&. Az uj európai térképnek kihatá­sait mindenféle változatban már ré­gen érezzük. Az a szabadság és igazság, melyet arany tányéron kel­lene számunkra az uj államban szer­vírozni, olyan keserű, hogy minden­kinek elmegy tőle az étvágya Bár­hová is néz az ember, mindenütt csak elégedetlenséget lát. Az egész állam gazdasági élete meg van ren­dülve. Fizetési nehézségek, kényszer­egyezségek és csődök az egyik ol­dalon, rövidített munkaidő és teljes munkanélküliség a maga ijesztő ki­hatásaival a másik oldalon adják meg a mai£időnek képét. A szlovenszkói iparnak hangadója, a nyomdászat most végre nekibuz­dul, hogy legalább részleges könnyí­téseket teremtsen. Vállalkozók és munkások fölismerték, hogy a ked­vezőtlen gazdasági viszonyok mind­kettőjüknek közös ügye. Mindkét fél egyesült abból a célból, hogy módot és eszközt találjanak, amelyek a mai kellemetlen helyzetet legalább némi­képpen elviselhetővé tegyék. Az 1924. év végén lezajlott és nagy energiával végig harcolt nyomdász­sztrájk még mindenkinek élénk em­lékezetében van. A vállalkozóknak akkoriban az volt a feladatuk, hogy a köztársaság egész területére egy­séges munkaidő és munkabér felté­teleket teremtsenek Ezt a célt az uj kollektivszerződés elfogadása által és átmeneti intézkedések foganato­sításával el is érték. Ezzel tehát a szlovenszkói nyomdák számára meg­nyílott a lehetőség arra, hogy azokat a munkákat is megszerezhessék, amelyekért addig nem bírtak ver­senyezni. Ezek közé tartoznak első­sorban az állami munkák, tehát azok ä munkák, amelyeket a szlovák ható­ságok Szlovenszkón használnak föl. A szlovenszkói nyomdatulajdono­sok ama reménysége, hogy ezeket a munkákat megkapják a mélyen le­szorított nyomtatvány árak dacára sem teljesült- Azt kellene gondolni, hogy tulajdonképen magától értetődő dolog egy annyira fejlett ipart, mint a szlovenszkói nyomdaipart — csupán Bratislaván már 41a nyomdák száma — az állami szállításnál figyelembe venni. Miért vándorol évente a szloven­szkói szükségletet képező mintegy 20 millió korona értékű nyomdai munka a történelmi országokba? Az illetékes hatóságoknak elvégre is azzal tisztában kell lenni, hogy iiy­­módon a szlovenszkói ipar számára egy nagyon jelentős mennyiségű munka és foglalkoztatási lehetőség elvész. De a jobb kéznek nem sza­bad tudnia, hogy mit csinál a bal kéz! Tehát nemcsak, hogy az álta­lános gazdasági krízis sújt bennün­ket, de még szándékos és tudatos módon meg is vonják a szlovenszkói nyomdáktól az életlehetőséget s így készítik elő azoknak teljes pusztu lását. Az igy szorongatott nyomda­ipar mindent megkisére t már, hogy békés utón jobb belátásra birja Szlovenszkó számtalan hatóságát De a legszebb ígéreteknél tovább sohasem jutott s ezért a kétségbe­ejtő helyzetbe került nyomdaipar a rajta esett «érelmek orvoslására harcba indul. A munkásság, amely immár képtelen arra, hogy raunka­nélkiil lézengő társain segítsen, vái­­vetve fog a nyomdatulajdonosokkal ebben a harcban küzdeni. A szlo­venszkói nyomdaipar nagy válsága, a nyomdatulajdonosok és nyomdai munkások elszántsága, minden bi­zonnyal igényt tarthat a nagy nyil­vánosság érdeklődésére. Nemcsak a nyomdaipar, hanem a lakosság szé­les rétegei is részt fognak venni abban, hogy egy nagy iparágat meg­védjenek a mesterséges módon elő­idézett megsemmisüléstől. lehordták a kukoricát Behordlák a kukoricát, Fosztása se soká tart, Odakint meg már a gazda Szántogafja az ugart. Uj vetésre, uj munkára Készülődik a gazda, Ma aratott, s újra magot Vet a feltört ugarba. .. Hasonló az ember élte: Aratunk is és vetünk, Ma keresztelő van a háznál .És holnap talán... temetünk! Kamocsay József. Matal oldották meg a nagyiuatyj lipn-ltfl rtjfyéi. Szellem, melynek betörik a koponyáját. Mégis csak igaza volt Könyves Kálmánnak. Hiába mondta ki jó Könyves Kálmán király a szentenciát, hogy nincsenek boszorkányok, sem pádig szellemek, a jámbor falusi nép és az öregasszonyok agyában mégis csak tovább élnek. A nagymuzsalyi Hunyadi-kastély rej­telmeitől már majdnem az összes utód­­állambeli magyar lapok megemlékeztek. Arról volt szó, hogy valamelyik munka­nélküli eltévedt szelein a lakáshiány problémáját sikeresen megoldota és á Hunyadi-kastélyt választotta ki reziden • ciájául. A derék férfiú, ha a szellem ugyan himnemü volt, éccakánként, — ahogy az a (űlvilági hatalmak ősi tradícióihoz iilik — körsétát rendezett a kastély termeiben. Ezek a séták azonban egy csöppet sem voltak csendesek, sőt, sőt... A jámbor földi lények, mikor már majdnem az álom hívogató vizére eveztek, égnek meredő hajjal látták, hogy az egyébként csendes szekrények shymmibe vagy charlestonba kezdtek. Persze ez nem ment minden zaj nél­kül. A látogatásokat olyan lárma kí­sérte, hogy egy kisebb fajta égiháboru órákat vehetett volna a titokzatos ven­dégtől. A tulajdonos kutatta, kereste a titok nyitját, de hiába. Az esetnek hire ment s nemrégen kát prágai profeszor kereste fel a kastélyt, hogy személyesen győ­ződjenek meg a mai modern világban sehogysem illő csodáról. Hiába való keresés után a vendégek nevetve készü­lődlek lefeküdni, mikor a szellem újra láttatta magát. Minek részletezzük a dolgot, a két tisztességben és nyugalomban meg­­ősszülí professzort kiverte a hideg s fehér alsóruhában menekültek ki a ház­ból. „Ennek már fele sem tréfa“ — gon­dolta a tulajdonos és 10 000 korona jutalmat fűzött ki annak, aki világos­ságot dérit e sötét ügyre. Hosszú ideig nem akadt vállalkozó, mig az elmúlt napok egyikén jelentkezett Ábrahám Vilmos, volt csendőrőrmesfer, kécsói korcamáros, mondván, hogy csak bízzák rá a dolgot, elintézi ő azt a szellemei, amúgy magyarosan. Elérkezett a kritikus éjfél. Ábrahám két fegyveres báreslegény kíséretében porlyázó körútra indult, a kastély ter­meibe1/ Alig haladtak egy pár szobán keresztül, furcsa zörej ütötte meg a fülüket. A zaj mind erősebb lett, mig egyszerre nvilt az ajíő s hókusz pó­­kuszclva egy fehér lepelbe takart alak tarlóit az expedíció felé. A legények keresztet vetettek s sorsára hagyva ve­zérüket, kimenekültek a szobából. Ábrahám azonban nem volt ijedős legény, hanem hirtelen előlépett és puskája agyával alaposan odasózod, ahol a szellem fejéi sej este. És csodák­­csodáj i, mi történt: a szellem megtán­­íorodoíi és kegyelemért kőnyörgötí. — H <hó fiam, szellemeknek nincs tes­tük, gyere csak ide, hagy simogassalak

Next

/
Thumbnails
Contents