Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-02 / 118. szám

1926. október 2.

Komáromi Lapok

FERRONIA

ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA.

líré Ziimky (Érsekojvár) K«mán>mk. 10.

Tervek mérsékelt díjazás mellett, költségvetések és szakszerű felvilágosítások díjtalanul „eszközöltetnek. Ugyanott RÁDIÓ felvevő állomások beszerelése és javitása. Legjobb anyagok! Szolid árak!

Cégtársak: m

Dipl. ing. Mandler I, Schmidt Gy. és Szénássy i.

mert a szanálni akaró bankok válogathatnak, hogy melyik bank jelent nekik jobb üzletet

A Koronabank betéfesei helyzetét az is súlyosbítja, hogy a pénzügyi kormányzat nem ad fióknyitási engedélyt Komáromban azoknak a bankoknak, amelyek szanálnák a Koronabankot és segítenék a Vidéki Takarékot is. Prágában ugyanis befelé nagy az öröm, hogy olyan magyarlakta vidéken, minő Komárom, egyszerre két magyar bank került bajba, az egyiket szanálni kell, a másikat pedig támogatni. Nem egy pozsonyi bank tenne előnyösebb ajánlatot, ha a minisztérium megengedné, hogy a bank Komáromban fiókot nyisson, de mivel ezzel két magyar bankon segítenének, fent erről hallani se akarnak.

Pedig ez a legrövidlálóbb politika, mert minél rosszabb százalék mellett számítják a komáromi bankkrizlsf, annál több adóalany fog elpusztulni Komáromban és vidékén és az adótárgyalásokon állandóan szerepelni fognak a bajba jutóit bankok betétkönyvei, amelyek Igazolják, hogy az illető adóalany menynyit veszített és ennek következtében nagyon sok adót le kell Írni, vagy csökkenteni Szóval a kamáromi bankkrizis szanálása elé akadályokat gördíteni a legnagyobb esztelenség, de ezzel bizonyos körök mltsem törődnek, náluk az a fő, hogy a magyar érdekeken ülhetnek ma egyet, a holnappal már nem törődnek.

Az is lehetséges, hogy a Koronabank igazgatósága az Első Takarék ajánlatán kívül még más megoldást Is tartogat a tarsolyában, aminő az a terv is, hogy a bank önmaga számoljon fel, vagy az önsegélyezés valamelyik alkalmas módjával gázol janak ki a hínárból.

A holnapi közgyűlés, mely nagyon viharosnak Ígérkezik, lesz hivalva dönleni, hogy az Első Takarék 65 százalékos ajánlatát fogadja e el, vagy az önfelszámolás és az önszanálás melleit foglal-e állást Mind a három irányzatnak megvannak a maguk hívet Az erőviszonyokat előre nem lehet ludni. Az igazgatóság javaslatát nem ismerjük.

A holnapi közgyűlés tárgysorozata különben a következő :

1. Két részvényes választása a közgyűlés jegyzőkönyv hitelesítésére

2, Az 1925. évi mérleg, veszteségnyereség számlák előterjesztése, azok felelt való határozathozatal; az igazgatóság és felügyelőbizoltság felelősségre vonása.

3 Jelenlés a bank helyzetéről, szanálási ajánlatok ismertetése, az igazgatóság javaslata a szanálást illetőleg.

4 Az igazgatóság jelentése a kényszeregyezségi eljárás megindításáról

5. Az igazgatóság és felügyelőbizottság lemondása.

6. 12 igazgatósági tag és 7 felügyelőbizottsági tag választása.

— jDr. Perényi: Csehszl. lörvények és rendeletek tára 1925. (VII.) év/, kötve kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ára 280 K.

A királyné rózsája.

(A Kath. Legényegylet bemutató előadása 1926. okt. 3-án.)

A színjátszás fontossága nyilvánvaló, a magyar színjátszás magyar szempontból is magyar kötelesség, s mai speciális viszonyok között pedig a magyar léleknek, a magyar nyelvnek életszükséglete. — Ezzel él, fejlődik, erősödik, vagy gyengül, satnyul, hal a nyelv is. —■ Azért minden társulatnak, minden egyesületnek, mely színjátszással fog lalkozik, nem csak a szórakozás múlandó perceire, hanem még inkább a nemes ideákra kell gondolnia, azokat szolgálnia.

A Komáromi Kath. Legényegylet már régen számolt eme életbevágó nagy kötelezettséggel és a mult a beszédes tanúja annak, hogy a gondüző mosoly büfeledtető kacaj, tiszta szórakozás, könnyek felszáriíása mellett munkásságával tagjai lelkesedésének produktumaival mindig arra törekedett, hogy a lélekhez is szóljon és komoly munkát, eredményes építő munkát végezzen.

Tanuk gyanánt felgorakoznak a mull nagy sikerű darabjainak Debrecenbe kéne menni 12, Mézeskalács 6, Nőlás kapitány 21, Marica grófnő 14 zsúfolt házának látogatói. — Ez a legjobb reklám a komoly és becsületes munka mellett. — Az egylet csak tovább akar haladni a megkezdett utón, amihez a magyar színjátszásnak egy speciális magyar termékét Farkas Imre nagyhírű daljaté kát „A királyné rózsáját“ hozza színre vasárnap okt. 3-án este 8 órakor. A darab meséje már hírből ismeretes s ismeretessé válik az előadásokon. — Gyönyörű magyar mese az osztrák — magyar küzdés idejéből.

A gárda, mely a nagyméretű darab előadására vállalkozott, vállalkozása komolyságának tudatóban van, minden erejét megfeszítve csak tovább akarja építeni ja kuliura védelmében felvont falat 8 növelni akarja eddigi utolérhetetlen előadásainak sorozatát.

Örömmel látja az egész egyesület vezetősége s a rendező Király J. ügyv. elnök az ifjúság lelkesedését és sokat Ígérő tudását. Hisz mind régi műkedvelők ők, egynéhány kivételével, de mindnyájan sok-sok sikerre tekintenek vissza vagy előre. — A darab lelke /?. Moly Margit művésznő, ki a Királyné gyönyörűen megépített szerepében, könnyet csaló, szivhez szóló, lelket megindító játékával, brilliáns lehetségével fog sok sok örömet szerezni. Meilette a közkedvelt Czirja Rózsi (Kőíhe) s az újonnan fellépő Lenhardt Lina (Sousi) töltik be a főszerepeket. A többi bájos szerepekben: Cserekley Csongár V., Huszlicska M„ Kadlicsek T„ Markovics

A., Nagy B, Pataky 1. Windeisen M., Tóth I., fogják gyönyörködtetni a közönséget játékukkal, énekükkel, s fürge táncaikkal. — A Marie i grófnőhöz hasonlóan, itt is bajos sőt megnövelt gyermeksereg aranyos tánca, s szerepe fogja az előadást még vonzóbbá tenni. — Mit mondjunk a férfi szerepekről? Elég csak megemlíteni, hogy ott lesznek ismét a babárkoszorus régi szerep lök. Hegyi, Pataky, Ballogok mindketten, az újabb szereplők közül Novák, Horváth, Krizsán, s a többiek kik töbszöri kisebb-nagyobb fellépésükkel jelét adták annak, hogy most is a legjobbat nyújtják.

Az előadás mellett a zenekedvelők részére külön fejezetet aikot a darab végtelenül bájos, magyaros, művészi zenéje s az előnyösen ismert 12. gy. e. zenekara, melynek a vezetője, Thierjung karmester teljes tűzzel törekszik arra, hogy a zenekar nevére dicsőséget hozzon a művészi játékkal. A jegyek elővétele szerint zsúfolt ház fog gyönyörködni vasárnap a Legényegylet bemutató előadásán. Egy est, amely nem fájdalommal, nem szomorúsággal, hanem boldog, nagy örömmel, tiszta műélvezettel lesz telve. Jegyek kaphatók özv Apagyi A.-né dohánytőzsdéjében, Jókai u. 3. 8z. és az előadás napján este hét órától az egyleti pénztárnál, hol műsor is kaphaíó.

A Legényegylet erűi on kéri fel az előadásra készülő kedves vendégeit, hogy szombaton d. u. 4 óráig az előjegyzett jegyeiket átvenni szíveskedjenek, mert a nagy kereslet miatt azok az idő leteltével másnak adatnak át.

5. oldal.

a nusztitó felhő megöl. «

legyet, svábbogarai, telist, ntöíyt, bolhát, poloskát, szúnyogot, hangyát stb.

V4 literes íiveg szájfújta tóval 24 Ke, 1 árb. kézmérmetezó * , .36 Ke. Mindenütt kapható. Vezérképviselet CsehslcYáklában: r, P r á g a I-, Kfiáovitícká 3, JV Telefon 312-1-1.

isMtöiyaüpM!&.

Az uj európai térképnek kihatásait mindenféle változatban már régen érezzük. Az a szabadság és igazság, melyet arany tányéron kellene számunkra az uj államban szervírozni, olyan keserű, hogy mindenkinek elmegy tőle az étvágya Bárhová is néz az ember, mindenütt csak elégedetlenséget lát. Az egész állam gazdasági élete meg van rendülve. Fizetési nehézségek, kényszeregyezségek és csődök az egyik oldalon, rövidített munkaidő és teljes munkanélküliség a maga ijesztő kihatásaival a másik oldalon adják meg a mai£időnek képét.

A szlovenszkói iparnak hangadója, a nyomdászat most végre nekibuzdul, hogy legalább részleges könnyítéseket teremtsen. Vállalkozók és munkások fölismerték, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok mindkettőjüknek közös ügye. Mindkét fél egyesült abból a célból, hogy módot és eszközt találjanak, amelyek a mai kellemetlen helyzetet legalább némiképpen elviselhetővé tegyék.

Az 1924. év végén lezajlott és nagy energiával végig harcolt nyomdászsztrájk még mindenkinek élénk emlékezetében van. A vállalkozóknak akkoriban az volt a feladatuk, hogy a köztársaság egész területére egységes munkaidő és munkabér feltételeket teremtsenek Ezt a célt az uj kollektivszerződés elfogadása által és átmeneti intézkedések foganatosításával el is érték. Ezzel tehát a szlovenszkói nyomdák számára megnyílott a lehetőség arra, hogy azokat a munkákat is megszerezhessék, amelyekért addig nem bírtak versenyezni. Ezek közé tartoznak elsősorban az állami munkák, tehát azok ä munkák, amelyeket a szlovák hatóságok Szlovenszkón használnak föl.

A szlovenszkói nyomdatulajdonosok ama reménysége, hogy ezeket a munkákat megkapják a mélyen leszorított nyomtatvány árak dacára sem teljesült- Azt kellene gondolni, hogy tulajdonképen magától értetődő dolog egy annyira fejlett ipart, mint a szlovenszkói nyomdaipart — csupán Bratislaván már 41a nyomdák száma — az állami szállításnál figyelembe venni.

Miért vándorol évente a szlovenszkói szükségletet képező mintegy 20 millió korona értékű nyomdai munka a történelmi országokba? Az illetékes hatóságoknak elvégre is azzal tisztában kell lenni, hogy iiymódon a szlovenszkói ipar számára egy nagyon jelentős mennyiségű munka és foglalkoztatási lehetőség elvész. De a jobb kéznek nem szabad tudnia, hogy mit csinál a bal kéz! Tehát nemcsak, hogy az általános gazdasági krízis sújt bennünket, de még szándékos és tudatos módon meg is vonják a szlovenszkói nyomdáktól az életlehetőséget s így készítik elő azoknak teljes pusztu lását. Az igy szorongatott nyomdaipar mindent megkisére t már, hogy békés utón jobb belátásra birja Szlovenszkó számtalan hatóságát De a legszebb ígéreteknél tovább sohasem jutott s ezért a kétségbeejtő helyzetbe került nyomdaipar a rajta esett «érelmek orvoslására harcba indul. A munkásság, amely immár képtelen arra, hogy raunkanélkiil lézengő társain segítsen, váivetve fog a nyomdatulajdonosokkal ebben a harcban küzdeni. A szlovenszkói nyomdaipar nagy válsága, a nyomdatulajdonosok és nyomdai munkások elszántsága, minden bizonnyal igényt tarthat a nagy nyilvánosság érdeklődésére. Nemcsak a nyomdaipar, hanem a lakosság széles rétegei is részt fognak venni abban, hogy egy nagy iparágat megvédjenek a mesterséges módon előidézett megsemmisüléstől.

lehordták a kukoricát

Behordlák a kukoricát,

Fosztása se soká tart,

Odakint meg már a gazda Szántogafja az ugart.

Uj vetésre, uj munkára Készülődik a gazda,

Ma aratott, s újra magot Vet a feltört ugarba.

.. Hasonló az ember élte:

Aratunk is és vetünk,

Ma keresztelő van a háznál .És holnap talán... temetünk!

Kamocsay József.

Matal oldották meg a nagyiuatyj

lipn-ltfl rtjfyéi.

Szellem, melynek betörik a koponyáját.

Mégis csak igaza volt Könyves Kálmánnak.

Hiába mondta ki jó Könyves Kálmán király a szentenciát, hogy nincsenek boszorkányok, sem pádig szellemek, a jámbor falusi nép és az öregasszonyok agyában mégis csak tovább élnek.

A nagymuzsalyi Hunyadi-kastély rejtelmeitől már majdnem az összes utódállambeli magyar lapok megemlékeztek. Arról volt szó, hogy valamelyik munkanélküli eltévedt szelein a lakáshiány problémáját sikeresen megoldota és á Hunyadi-kastélyt választotta ki reziden • ciájául.

A derék férfiú, ha a szellem ugyan himnemü volt, éccakánként, — ahogy az a (űlvilági hatalmak ősi tradícióihoz iilik — körsétát rendezett a kastély termeiben. Ezek a séták azonban egy csöppet sem voltak csendesek, sőt, sőt... A jámbor földi lények, mikor már majdnem az álom hívogató vizére eveztek, égnek meredő hajjal látták, hogy az egyébként csendes szekrények shymmibe vagy charlestonba kezdtek. Persze ez nem ment minden zaj nélkül. A látogatásokat olyan lárma kísérte, hogy egy kisebb fajta égiháboru órákat vehetett volna a titokzatos vendégtől.

A tulajdonos kutatta, kereste a titok nyitját, de hiába. Az esetnek hire ment s nemrégen kát prágai profeszor kereste fel a kastélyt, hogy személyesen győződjenek meg a mai modern világban sehogysem illő csodáról. Hiába való keresés után a vendégek nevetve készülődlek lefeküdni, mikor a szellem újra láttatta magát.

Minek részletezzük a dolgot, a két tisztességben és nyugalomban megősszülí professzort kiverte a hideg s fehér alsóruhában menekültek ki a házból.

„Ennek már fele sem tréfa“ — gondolta a tulajdonos és 10 000 korona jutalmat fűzött ki annak, aki világosságot dérit e sötét ügyre. Hosszú ideig nem akadt vállalkozó, mig az elmúlt napok egyikén jelentkezett Ábrahám Vilmos, volt csendőrőrmesfer, kécsói korcamáros, mondván, hogy csak bízzák rá a dolgot, elintézi ő azt a szellemei, amúgy magyarosan.

Elérkezett a kritikus éjfél. Ábrahám két fegyveres báreslegény kíséretében porlyázó körútra indult, a kastély termeibe1/ Alig haladtak egy pár szobán keresztül, furcsa zörej ütötte meg a fülüket. A zaj mind erősebb lett, mig egyszerre nvilt az ajíő s hókusz pókuszclva egy fehér lepelbe takart alak tarlóit az expedíció felé. A legények keresztet vetettek s sorsára hagyva vezérüket, kimenekültek a szobából.

Ábrahám azonban nem volt ijedős legény, hanem hirtelen előlépett és puskája agyával alaposan odasózod, ahol a szellem fejéi sej este. És csodákcsodáj i, mi történt: a szellem megtáníorodoíi és kegyelemért kőnyörgötí.

— H <hó fiam, szellemeknek nincs testük, gyere csak ide, hagy simogassalak