Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-23 / 114. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1826. szeptember 23. képes-e lenni azokat az igazságtalan­ságokat, amelyekben egyes nemze­teket a békediktátumok részesítették ? Elérhető-e a Locarnók által az az álta­lános megnyugvás, amely uíán a né­pek milliói áhítoznak és feledtetni lesz-e képes azokat a megaláztatá­sokat, amelyeket egyes szerencsétlen államok szenvedtek ?... Nehéz kérdések, amelyeket föl keli vetni mindazoknak maguk előtt, akik uj Locarnók megteremtésén fáradoznak, mert ha fölmunkát végeznek, aligha találkoznak megelégedéssel népeiknél. A teljes egyenjogúság elismerése mind két fél részéről, ez a legelső kitétele azoknak a tárgyalásoknak, amelyek az államok közötti jóviszony meg teremtését szolgálják, amelyeknek olyan őszintén keil feltárni a felek akaratát és törekvését, hogy semmi kétség ne merülhessen föl a komoly megérteni akarás tekintetében. Az uj Locarnók csak akkor fognak áldással járni a né­pekre, hogyha a kölcsönös bizalomra teljes garanciái nyújtanak a tárgyaló felek. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. o»zt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKKN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH LiNOá dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÉUCHA LAJOS dr. igazgató. Szeptember 22. Többszöri felszólításnak eleget téve, meginterpelláltuk a Villamos­müvek igazgatóságai a villamosve­zetékek árai miatt. Kérdésünkre, hogy milyen alapon számítják a csatlakozóvezetékek árait és miért olyan magasak az árak, — a Villamos­­müvek igazgatósága az alábbiakat vá­laszolta. — A csatlakozó vezetékek árainak megállapításánál a ténylegesen szük­séges anyag és munka a mérvadó. Minden egyes csatlakozó vezetéket pontosan felmérünk és a vezeték ára gondosan ki lesz számitva. Ahol több megoldás lehetséges, ott min­den egyes megoldást mérlegelni fo-Í iunk és a legolcsóbb vezetéket vá­­aszljuk. A villamosmüvek a csatla­kozó vezetékeket regie árban számít­ják a közönségnek, tehát sem most, sem később nem változtathatják meg azok árait. A csatlakozó vezetékek legna­­gyobbrésze — véleményünk szerint — nem drága; Ha a vezetékeket földalatti kábelekkel építettük volna ki — amint azt sokan kívánták —■ nem lett volna csatlakozó vezeték 2500—3000 Kc-n alul. így az árak, mint kimutathatjuk, 250 és 350 Ke. között mozognak. Csak egyes kivételes esetekben, ahol igen sok lámpa van, avagy a ház távol esik a fővonalunktól, avagy — ami gyakran előfordul — az áram­mérőt rossz helyre, távol a főveze­téktől tervezték, ilyen esetekben bi­zony az árak valamivel magasabbak. Nagyobb házaknál, ahol több lakás van, szükséges a csatlakozó veze­téket egyszerre az egész ház részére kiépíteni. Itt is mindjárt az egész csatlakozó vezeték költségeit szám­láznunk kell, miután a regie árak a kamatokat egyáltalán nem viselik el. Ilyen esetekben azon fogyasztók, akik a csatlakozó vezetékek kiépí­tését kívánják, a vezeték költségéi letétbe helyezik, mely összeget asze­rint téritjük nekik vissza, amint a házban lakó fogyasztókat bekapcsol­juk. Ha a felek ilyformán közösen viselik a költségeket, a bekapcsolá­sok a legolcsóbbak lesznek A csatlakozóvezetékek ilyen mó dón való számlázását a legigazsá­gosabbnak taríjuk. Azok, akik meg­engedték, hogy vezetékeiket házaikra erősítsük fel, joggal el is várhatják, hogy abból valami hasznuk is legyen. Ott, ahol a vezetékek a házon van­nak megerősítve, nem is kerül a csatlakozóvezeték 350 Kc-nál többe, hacsak nincsen nagyobb megterhe­lés (sok lámpa vagy motorok) a házban. Még egy néhány szót a csatlakozó­vezetékek kiépítésére vonatkozólag. A villamos üzemeknek régi tapasz­talatuk, hogy az áramszolgáltatás csakis akkor megbízható, ha a háló­zat legkisebb része is precízen és szo­lidan van kiépitve. Igyekeztünk a hálózatot a lehető legjobban kiépí­teni s a belső berendezések közül is csak azokat kapcsoljuk be, amelyek teljesen kifogástalanul vannak sze­relve, nem térhetünk el ezen elvünk­től a csatlakozó vezetékek kiépítésé­nél sem. Jó és megbízható munkát végezünk, hogy jól és megbízhatóan szolgáltathassunk áramot a közön­ségnek és ezáltal megkíméljük sok­­sok kellemetlenségtől és utólagos kiadásoktól. Jó munkát nem lehet olcsón végezni, — olcsó húsnak hig a leve. A beiratások eredménye Komáromban. A tanulók örvendetes szaporulata. — Saját tudósítónktól. — Komárom, szept. 22. A város minden tanintézetében megkezdődtek az előadások szep­tember első napjaiban. Ekkor zárták le a behatásokat, amelyek örven­detes képét mutatják a közoktatás­nak és a művelődésnek. Ez a gya­rapodás részint onnan is származik, hogy a szlovák elemi iskolába már lényegesen kevesebb magyarajku gyermek jár. Ugyanis ez az iskola a szinmagyar gyermekekkel, akiknek a nyelvi nehézségekkel nem sikerült megküzdeniök, nem sokra ment, sőt ezek a tanítás eredményeit is illu­­zóriussá tették és ezért az idén nem erőltették a gyermekeket ebbe az iskolába, A szaporodás tehát ennek a tanu’óanyagnak a magyar isko­lákba való visszaköltözésből szár­mazik, A főgimnáziumban szeptember 1-én 444 tanulót Írtak be, mig a műit évben a tanulók létszáma 424 volt és így a szaporulat 20, Az első osztály tanulói már a múlt iskolai év végén megtartott felvételi vizs­gák alkalmával elérték a törvényes maximális létszámot. Sok jelentkezőt e címen el is kellett utasítani, A községi polgári fiúiskola tanulói­nak a létszáma az idén 185, mig múlt iskolai évben 204 volt, ami 19 apadást jelent. Ez az apadás azon­ban természetes, mivel az 1915, év­ben született évjárat most került fel a polgári iskolába, ez pedig az első háborús esztendő volt, amikor a szü­letések száma egyszerre lecsökkent. Az iskola jelenleg három osztályra tagozódik és a 185 tanuló megfelel a normális létszámnak. Az állami polgári leányiskola beha­tási eredménye 215 rendes és 7 ma­­gántanu'ó s igy összesen 222, A múlt iskolai évben 255 tanulót Írtak be. A tanulók apadása 33. Ennek az oka a fentebb előadottakban van, ami itt is érezteti hatását. Egyébként az iskola mindhárom osztálya pár­huzamos a tanulók létszámára és sűrűségére való tekintettel. A róm kath. elemi iskolákban a be­hatások eredménye kedvező. A Maj­­láth fiúiskolában beiratkozott 246 tanuló. A múlt évben 212, tehát a szaporulat 34, Az elemi zárdái leány­iskolában beírtak 262 tanulót a ta­valyi 231 helyett és igy a szaporu­lat 31. A két iskolában tehát beirat­kozott 506 tanuló a tavalyi 443 he­lyett és igy a szaporulat 63, tehát ; két osztálynak a létszáma. Mig a múlt évben a fiúiskola I. osztályá­ban 39 tanuló járt iskolába, addig most 53, a leányiskolában pedig tavaly 37, az idén 59 növendék játogatja az első osztályt, ami ör­vendetes gyarapodás. Iskoláink tehát lassan ki fogják i heverni a háborús évek születési mérlegének veszteségeit és normális népességüket visszanyerik. Tehát a magyar iskolákba kétezret meghaladó tanuló jár, amelybe a szlovák iskola tanulói beleszámítva nincsenek. Egy város kultúráját iskolái és tanulói száma után lehet és kell megmérni. Komárom a múltban is vezető helyen állott a magyar vá­rosok között iskoláival, amelyeknek elhelyezése is mintaszerű, mert a főgimnázium és a polgári fiúiskola épületei a legmodernebb iskolatípu­sok közé tartoznak. A közel negy­venéves elemi iskolai és polgári leányiskola épület modernnek nem mondható, de a célnak megfelel, bár a polgári leányiskola már uj épü­letbe kívánna elhelyezkedni, ameny­­nyiben a legszükösebben van tan­termek és szertárak dolgában. Az itt élő magyarság fiai, kik ma­gukat az egyetemi tanulmányokban akarták tökéletesíteni, dilemma elé kerültek. Vagy elsajátítani a nyelvet és itt tanulni, vagy oda menni, hol az anyanyelvén tanulhat. Könnyebb volt ! az anyanyelven tanulni, könnyebb volt ismerősök, barátok, rokonok között lenni, mint idegenben. Csak nagyon kevesen vállalkoztak eleinte arra, hogy - az itteni egyetemekre menjenek, az itt rájuk váró sokszorosan nehéz munká­val szembe nézzenek. De később az j itteni ifjúság is tudatára jött annak, hogy nagy munka vár rá, nagy munka elé néz, de hogy övéinek igy szol­gálhat a legjobban, ha bátran, min­denre készen, kényelmet levetkőzve, uj irányban indul. Az utóbbi években mind nagyobb és nagyobb számmal mentek a magyar egyetemi hallgatók a belföldi egyetemekre. A belföldön tanulók megoszlanak a három egyetemváros között. De itt is van valami, ami uj, ami meg nem szo­kott helyzetet teremt. Úgy szokott az lenni, hogy az a maturázolt, aki egye* 1 2- temre óhajt menni, a fővárosba, vagy nagyobb városába az országnak köl­tözködik, ahol egyetem van. Saját rokonai között él. Tapasztalatokat sze­rezni, ismeretet szélesíteni megy ide­genbe. Ez az egyetemi ifjúság itt nem a saját fajrokonai között él, nem isme­rős neki a szokás, idegen az éiet, a nyelv. A város csak tanulmányainak a helye De nem munkatere tanulmányain kívüli kulturális tevékenységének. Tenni­­vágyását kielégítő kulturális munkát csak ott végezhet, hol magyarság él. Mindezen körülmények voltak az okai annak, hogy a magyar egye­temi hallgatóság hosszú éveken szinte rá sem eszmélt, hogy szervezkednie kellene. Szerteszéjjel voltak, a viszo­nyokat nem ismerték, nem volt a dol­gokról kialakult véleményük. Valami volt a levegőben, mely ilyen gondo­latokat nem engedett megszületni, hiányzott a telkekből valami nyugodt­ság, mely a testvérisülés eszméjének termő talajat adott volna. Most, mikor a csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatóság elérkezett oda, hogy egységbe tömörüljön, nagy szük­sége van arra, hogy a körülményekhez Tungsram“ D lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb. képest nagy vigyázatossággal, óvatos­sággal járjon el Vegye figyelembe a körülményeket, melyek újak, rendkí­vüliek, Más körülményekhez szabott formákat ne akarjon az újakra ráhúzni. Süppedő talajra ne építsen házat és idejemúlt mintákhoz ne ragaszkodjon. Mikor tehát ez az ifjúság szervez­kedik, figyelembe kell venni a követ­kezőket : 1. Nem lehetséges, hogy mikor a csehszlovákiai egyetemi hallgatóság szervezkedik, figyelmen kívül hagyja azokat, akik külföldön tanulnak. Ez természetes, mert azok is csehszlová­kiaiak. De ha nem volna is természe­tes, akkor is szükséges volna. a) A két ifjúság a külföldiek, akik alatt a Magyarországon tanulóit érten­dők és a belföldiek mentalitásban, fel­fogásban, eszmékben mind jobban távolodnak egymástól. (Belföldi és kül­földi alatt az egyetem, amelyen tanul­nak, értendő.) Más a környezete, az egész gondolkodás módja más, Ami probléma az egyiknek, nem az a má­siknak és viszont. Ennek a két ifjú­ságnak nagy szüksége van rá, hogy kiegyenlítődjék. Az a természet törvé­nye, hogy csak a jó, az életerős ma­rad meg, a beteg, férges elenyészik. Ami hibás volna az egyik és a másik felfogásában, az a kölcsönös érintkezés folytán eltűnne, lecsiszolódna és maradna a tiszta lényeg. Ez mind a kettőnek hasznára válna. Tiszta meggyőző­dést vinne magával, hirdetne ott is, ahol ez még idegen. b) De szükséges a külföldieknek munkára való megnyerése. Csehszlo­vákiában. Itt élnek szüleik, rokonaik állampolgárok, ennek problémái az ő problémájuk is. Tudják, hogy itt munkára van szükség és nem kevésbé az egyetemi hallgatóságéra, amely kell, hogy még a vakációjában is mun­kát végezzen és ez a munka legyen számára az üdülés. A szlovenszkói magyarság életében az akadémikusság tevékeny tényező kell, hogy legyen és lesz. Erre a munkára nagy erő, sok energia keli, melyből egy csepp­nek sem szabad elvesznie. Nagy a száma a külföldön tanulóknak, sok munkát képviselnek, szükség van rá­juk. Szükséges, hogy a hivatott mun­kában részivegyenek. 2. Figyelembe veendő a belföldi egyetemi hallgatók különös helyzete. Amint említettük, idegenben él és kulturális munkatere messze esik ta­nulmányi helyétől. a) Amig tehát az az ifjúság, mely külföldön tanul, könnyen, legalább is viszonylagosan könnyebben jut segély­hez, addig az itteni egyetemi hallga­tóságra nézve a segélyhez jutást le­hetetlennek lehet mondani. Vagy talán gondolja valaki, hogy olyan egyesüle­tek, alapok, melyeket az osztrák ura­lom alatt a cseh nép áldozatkészsége adott össze nélkülözés árán is, hogy fiaik tanulhassanak, magyar diákokat fognak segélyezni? (Radhost) Igenis, ha ez a magyar ifjúság segélyt akar, t vÉijinÉtt lapui­fisHfflis a MíMM ip la­­iiiiH SiöHijásfflsS nalanitásáHoz.

Next

/
Thumbnails
Contents