Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-21 / 113. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. szeptember 21. .POLIO utolérhetetlen minőség-évei nyújt == MINDENÜTT KAPHATÓI == o m ciaország továbbra is kegyeiben taríja Csehszlovákiát, márpedig a nagy Protektor védőszárnyai alatt nem szorult semmiféle más támogatásra. Igaz, hogy Benes külügyminiszter idejét leköti a szövetség elnöki tisztjének betöltése, de a nagy kiséret valamelyik tagja talán tudná helyettesíteni abban a munkában, ameiy a szomszédokkal kötendő jó baráti viszony megerősítésére irányulna. De hát most Csehszlovákiának nem ' külpolitikát Kell csinálni. Sokkal kritikusabb a helyzet bent az országban, sokkal nehezebb kilátások mutatkoznak idebent, semhogy minden erővel na arra vessék magukat a hivatottak és nem hivatottak, hogy azt a válságot, amely a belpolitikában a széthullott koalíció következtében előállott, valamiképen megoldják. A belső helyzet ra dikális meggyógyitása válik most sürgőssé, mert közeledik az őszi ülésszak, amelyen a költségvetést, törik vagy szakad, tető alá keli hozni és egyelőre sokkal fontosabb, hogy egy kormányképes többséget hozzanak öszsze, amelytől várni iehei majd a parlamenti munka akadálytalan meneté nek biztosítását. A belpolitika köti le teljesen a köztársaságot, amely sokkai súlyosabb, mint bármi más, és ezért Csehszlovákia nem tárgyalh 4 senkivel sem, pedig ugyan csak ráférne, hogy szomszédai jobb véleményét kölcsönös megbeszélések alapján megszerezze magának, mert az nem közömbös, hogy Csehszlovákia jó viszonyban éi- e szomszédaival, vagy pedig ellenséges érzületet táplál irántuk. S mivel a belső válság köt le minden tényezőt, a köztársaság külpolitikája pangásra van kárhoztatva. Az Országos Iparos Szövetség kiépítése. Ifj. Koczor Gyula nemzetgy. képviselő, az Országos Szövetség elnöke és Ivánfy Géza titkár a vágsellyei járás iparosai között. — Saját tudósítónktól — Vágselye, — szept. 19. A Késmárkon megtartott Iparoskongresszus s illetve ifj. Koczor Gyula nemzetgy. képviselőnek az Országos Iparos Szövetség elnökévé való megválasztása óta a reorganizált Szövetség kiépitése. az ország öszszes iparosainak a Szövetségbe va'ó beszervezése képezi úgy az agilitásával az iparos társadalom javáért is folytatott fáradhatatlan tevékenysége folytán közszeretetnek örvendő elnök, valamint a Szövetség vezetőségének legfontosabb feladatát. Vasárnap Vágselye község és Vágselye járás iparosságát látogatta meg ilj. Koczor Gyula orsz. elnök Ivánfy Géza, komáromi járási ipartársulati titkár kíséretében, hogy ismertesse az iparossággal az országos szövetség erőteljes kiépítésének fon tosságát, rámutasson azokra az okokra, amelyek parancsolóan késztetik az iparosságot arra, hogy egzisztenciális érdekei megvédése vé gett egy nagy táborban, szervezet ten tömörüljön. Az országos elnököt és titkárt megérkezésükkor dr. Piegler István ügyvéd, a Vágselyei Iparos Kör elnöke, Czuczor Gábor iparostársulati alelnök, Morvay Jenő titkár, Renczés József, Papp József, Németh Lajos iparosok fogadták. Az 1 órára hirdetett értekezletre az Iparoskor helyiségében gyűltek őszsze a járás iparosai nagy számban, Vágselyén kívül ott voltak Zsigárd, Farkasd, Vágvecse, Deáki, Köpösd, Magyarsók, Toinóc, Szelőce, Pered, Vágkirályfa, Mocsonok, Negyed, Királyi kézségek iparoskiküldöttei Jung N. ipartársulati titkár- Az értekezletet megnyitó dr. Piegler István Iparosköri e nők üdvözlő szavai után ifj Koczor Gyű a országos elnök tartotta meg az egész jelenlegi gazdasági helyzetet ismertető, az iparpolitika hibáira s a kézműves ipar jövő fejlődésére hatást gyakorló segítő eszközökre rámutató széles vonalú előadását. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszéd során a tudományos és alkalmazott szocialista tanok röviden is teljesen jellemzett következményei ismertetésével rámutatott arra, hogy az egész áilamrendelkezésnek a szocialista tanokra való támaszkodása maga u‘dn vonhatja a kézmű vés iparosság teljes elproletarizálódásátt s ezzel az egyéni munkát, az egyéni szorgalmat s a kultúra fejlődő áldását megfojtó oly államberendezkedés megalapozását, ameiy a maga egyéni egzisztenciájáért végzett becsületes munkát kifejtő kézművesiparost is a többi társadalmi osztályokkal egyetemben géppé alacsony it ja. A kézműves iparosság az államot fenntartó pillérek szerepét tö tötte be a múltban s fogja betölteni a jövőben is, ha az iparosság ráeszmél nemcsak munkája jogán, hanem nagy számbeli tömege jogán is erejére, s nem forgácsolja szét azt szeríehuzásával, egymás elleni gyűlölködésével, idegenkedésével minden ellen, ami a szervezés érdekében történik. A kézműves iparosság mai életnívója alacsony, mert nincsen megfelelő keresete, mert elviselhetetlen tér hekkel van megróva, annyira, hogy ma az iparosság aránytalanul magasabb adókat fizet, mint bármelyik más kereseti foglalkozás. Az állam pénzügyi politikája is a hires Erfurti Programm műhelyében készült, s mig az iparosság ma már ott áll a teljes leszegényedés határánál, addig a boldog „kedvezményezettek“ gazdasági s kulturális ereje napról-napra nő. Nem kíván politikát keverni e tisztán gazdasági jellegű kérdés fejtegetésébe, mégis meg ke l állapítania: a kisiparosságot is minden téren sújtó intézkedések, törvények a szocialista tanok diktálására láttak napvilágot. Legjobban bizonyítja ez a tény azt, hogy a munkásság a szervezettsége révén majdnem teljhatalmon fogta az államkormányzás gyeplőjét kezébe, bizonyítja azt, hogy csakis a teljesen öntudatos szervezkedés ad egzisztenciális bíztosiükot ad minden irányban politikai súlyt és tekintélyt, ad erőt á középosztály politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósítására. Ezt a tekintélyt, ezt az erőt akarja megszerezni s szervezni az Országos Iparos Szövetség, amely nem kivin s nem ismer válaszfalat a hatalmas iparos osztály tagjai között, amely a szervezettség garantálta tekintély tévén akar az iparosság összesége sorsán az összes iparosok egyöntetű együttműködése által javítani. A Szövetség kiépítésének egyik hatalmas eszköze a sajtó. Nincs oly mozgalom, oly eszme, amely ma igénybe ne akarná venni a sajtó mindenható erejét. A sajtó a szövetségi szervezet egyéb intézményei mellett az összekötő kapocs, a tájékoztató eszköz valamennyi iparos számára, nyilvántartója és harcosa a jogos kívánságoknak s az egységes iparos közvélemény irányítója. Külföldi példákkal illusztrálja, hogy a sajtó mily hatékony eszköz a szervezés munkájában s ismerteti a Szövetség „Tungsram X> lámpa a leggazdaságosabb és segtökéSelesebbj vezetőségének a már hét év óta az iparosság ügyeivel lelkesen foglalkozó Kassán megjelenő „Közérdek“ c, szaklappal történt megállapodását, mely szerint minden iparos szövetségi tag csekély dij ellenében a tájékoztató s az ipari szervezeteket összekapcsoló lapot járathatják. Nem kiván hiú ábrándok festésével hangulatot teremteni, de amint szilárd meggyőződéssel és törhetetlen hittel vállalta az Országos Szövetség elnökségét, bizík abban, hogy az összes iparosság testvéri kézfogása megteremti az egész iparososztály uj jövőjét. Az a csekély áldozat, amelyet kér a Szövetség számára, elenyésző az eredménnyel szemben, amelyet elérhetnek az iparosok valóban erős szervezetük révén. Előadása során kitért az országos elnök az iparosságot sújtó tőke a hitelhiány okozta bajok ismertetésére, az egységes anyag beszerzés, kihiíelezések egyöntetű behatásának eszközeire nyújtott értékes tájékoztatást. A magas színvonalú, lelkes hangú előadást a hallgatóság a legnagyobb figyelemmel hallgatta s beieje tekor melegen ünnepelte a népszerű országos elnököt. Ezután Ivánfy Géza köszöntötte az egybegyűlteket a Komáromi iparosok nevében Az a hatalmas programra, amelyről az országos elnök adott tájékoztatást, csak úgy tud megvalósulni, ha az egész országban szerteszét lakó iparosság megérti és megérzi a szervezkedés szükségességét s egymással állandó kapcsolatott tart fenn. Eíőadása során rámutatott arra, hogy az iparosság országos szabad szervezete mellett az uj iparíörvény alapján megalakult ipartársulatok minél erősebb kiépítését sem szabad ^elhanyagolni. Sok hibája van bár az ipartörvénynek, de a hibák kiküszöbölése mellett sok segítséget nyújthat a törvény alapján megalakult ipartársulati intézmény. Az iparosság jövőjével a fiatal iparosgenerációval melegebb szívvel törődni ugyancsak egzisztenciális kötelessége s a mai iparos nemzedéknek, mert a fiatalság szakmabeli és müvelődésbeli képzettsége teszi a kézművesipari ! a nagy kereskedelmi a gyáripari versenyben versenyképessé. Kéri az iparosságot, hogy a mai szervező értekezlet ne menjen feledésbe, a t hallottak ne szálljanak szét nyom» talanul, hanem lelkesítő első komoly lépés legyen a szövetségi szervezet gondos kiépítésére, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr, Piegler József elnök mondott melegszavu köszönetét az or szágos elnöknek s kíséretében megjelent titkárnak tájékoztató előadásaikért, s kérte az egybegyült iparosságot, hogy az ország iparosságának köztiszteletben álló vezére vezetése alatt álló Szövetség kiépi téséhez lelkesült sziwel fogjanak s ami csekély áldozatot a szövetség szervezete kér, azt a maguk érdekében adják meg. Schmida József cipész iparos az iparosság nevében teszi panasz tárgyává, hogy az uj szociális biztosi* tásí törvény szériát ismét újabb adóval rójják meg az iparosokat, Az iparosok már a tanoncok után Í3 kénytelenek újabb járulékot fizetni. Oly nagy kiadást jelent ma az iparosnak ez újabb adónem, hogy a legtöbb el fogja bocsátani alkalmazottait. Kéri az országos elnököt, hogy illetékes helyen adjon kifejezést az iparosság e panaszának is. Ifj- Koczor Gyu’a képviselő, orsz. elnök megnyugtató válasza után, több panasz ügyben adott az értekezlet vezetősége tájékoztatást, mely után a szervező értekezlet berekesztetett. fiz elemi iiieiai tané? miiül Szlovenszkónak azon községeiben, amelynek lakosai túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkoznak, a legutóbbi időben erőteljes mozgalom indult meg abból a célból, hogy a aépiakolák tanévét megváltoztassák. A mozgalom a falu népe körében nagyon rokonszenves és egyre szélesebb mederben halad, — amiből azonban semmi esetre sem szabad azt következtetni, mintha népünk a kultúrával szemben foglalna állást. A nyári hónapokban ugyanis, midőn a mezőgazdaságban minden épkéz láb emberre szükség van, az egyszerű földmives ember nem nélkülözheti gyermekeinek a segítségét. A nagyobbak már segédkezni tudnak a napi munkában, a kisebbek állatokat őriznek, avagy kicsi testvéreikre ügyelnek fel, amíg a szülők a határban dolgoznak. A háború előtti időkben a kormányok valóban megértéssel is viseltettek a falu népe iránt, s a tanítás, az iskola, a mindennapi élethez alkalmazkodott, s faluhelyen május közepétől szeptember 6—8 ig szüneteli a tanítás. A nehéz helyzetben küzkődő és közterhek alatt már-már leroskadó mezőgazdaságnak nagy megsegítést jelentene, ha az iskolaév tartamát a teljes 10 hónapról 8—9 hónapra szállítanák le, legalább a földmivelést űző községekben. Az előirt tananyagot ennek ellenére el lehetne végezni, ha a mostani két hetes karácsonyi és húsvéti szünidőt leszállítanák. Az iskolaszékek a fenti indokolással ■ már számos helyen az iskolaügyi miniszterhez intézendő memorandumot i fogadtak el, melyben az úgynevezett kisiskolatörvénynek megváltoztatását kérik főként a tanév tekintetében. A közóhaj érvényesítését több iskolaszék föikérésére Gregoroviss Lipót nemzetgyűlési képviselő vállalta. Erre való tekintettel az Országos Keresztényj szocialista Párt felhívja az iskolaszékeket, hogy a tanév megrövidítése tárgyában hozott határozataikat küldjék be a párt központi irodájába (Pozsony, Hosszu u. 23.), ahoi azokat összegyűjtik és parlamentális képviseletük utján az iskoiaügyi minisztériumba beterjesztik. a viz alatt BiMiesíD elzárt kopoiüan. Amerika leghíresebb bűvészének háp„ rázatos mutatványa. Harry Houdini, Amerika leghíresebb bűvésze, aki a természetfeletti tünemények terén megmagyarázhatatlan bravúrral tudja utánozni a világ legszenzációsabb mutatványait, hogy ezzel is bebizonyítsa a „természetfeletti“ jelenségek természetességét, a newyorki Shelton Hotel uszodájában meghívott újságírók előtt, akik között ott volt e sorok Írója is, bezáratta magát egy vasbádogból készült, légmentesen elzárt koporsóba és az uszoda fenekére leeresztve egy és fél órát töltött szűk börtönében teljes eszmélet mellett, amiről telefon és villamos csengő utján szolgáltatott állandó bizonyságot. A demonstráció volt szánva Rahman bej egyiptomi fakir hasonló, de rövidebb ideig tartó produkcióira, ame-
