Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-18 / 112. szám
1926. szeptember 18. Komáromi Lapok 3. oidíti. Meglepő olcsó árak ELBERT divatáruházában Komárom, Nádor-uíca 18., Koronabankkal szemben-Dús választékba» i Női divatmellények, pull-cwerek 48 Kc-iól, leányka- és fiú mellények 36 Kő-tó», fiú siaretter 20 Kő-tó!, bőr «Nappa“ keztjii 35 Ke, frerche ing 2 gallérral 36 Ke, flanell ing, galléros 25 Ke, férfi sapka 8 Kő tói, selyem nyaksál 15 Kő-töl, Hercules-flor harisnya 20 Ke, férfi hosszuszáru fiór harisnya 25 Ke. Mogádor nyakkendő a saison slágere. — Szőrmeám (Boa) kiárusítás leszállilott áron. — Gyermekkocsi. — Vulkánkoffer origind! gyári áron. IHiséfje figyelemmel olcsóságáról hires Ízléses kirakataimat. MER Ismerjük ezt a napi patikából eléggé, mert megfenőzte ez m?gát a törvényhozást is. A munkáspártok politikai uszításai a kormányok csendes támofatásával folytak és folynak ma is. izek a szakszerveze ek a gyüiö’etet hirdetik a vállalkozó és a (őke ellen, holott az uszítások és a gyűlölködések egyetlen munkásnak sem adnak mgyobb kenyeret a kezébe. A szövetségnek ez a megállapítása súlyos vád a kormányok ipari politikája ellen, melynek semmi védelmet sem nyújtott a végzetes támadások ellenében. Az állam egyre nagyobb terheket rak az ipar vállaira és ezzel annak versenyképességét csökkenti. Az orosz piacon plédáui nagy a küzdelem a cseh és a I német kereskedelem közt és a g őzfes a német marad, amely 8 százaiéi hiteire tud árut száíiiíani, mig a cseh kereskedő kénytelen 9 és fél százalékot kérni a mag is baakráta következtében. Az ipar hitele is szervezetlen és emellett meg kell küzdenie az egyre szaporodó közterhekkel és az osztály harccal. Mikor azután a munkásság nagyrésze munkanélkülivé válik, akkor a tőke és vállalkozás elleni uszítás teljes erővel indui meg. így azután gazdasági konszolidációnk útjába nagy akadályok gördülnek. A gazdasági felgyógyulás hátráltatása nagy gazdasági értéseket semmisít meg és hatalmas erőket bénít meg, amelyeifsz állam közgazdaságának fejlődését szolgálnák. Az ipari szövetség felelőssé teszi azokat a köztírsaság fejlődésének és hatalmi állásának dts ruatásáért, akik akadályokat halmoz rak a nagyipar útjába. Az államnak egyik hatalmas tartó pillére ez és aki ezt meglazítja, az magát az államot ássa alá. — Anyus megmutatta nagymamána*? — Bár megmuiaihatíam volna, kicsim, De nagymama nagyon szigorú volt, nem éltette meg az ilyen gyermekszív első és legszentebb feiiángolásáí. Keményen nézte az életet és sokszor mondta, hogyan lehet a meséket és virágokat olyan túlzottan szeretni, ahogyan én szerettem. — Szegény anyus. — Minden gyermek szegény, kicsikém, akinek a környezete elfelejtette a saját fiatalságát és azt, hogy milyen halálosan nehéz az első titkokat inkább a barátokkal, mint az édesanyával megosztani. De várj, tovább... Lassan eljött a nyár. Egy szombati napon kapott bélyegalatti üzenetből végre arról értesültem, hogy Lászlóék másnap délután, keresztülkocsiznak a falun. Egész éjjel nem hunytam le a szemem. Ra gyogó színekkel festettem meg a viszontlátás pillanatát s gondolatban százszor is felpróbáltam a kicsi, csipkés kötényt, amit erre az alkalomra készi íetlem . . . Másnap már hajnalban felkeltem, az egész ház minden vázájába friss virágot raktam s a jó ég tudja, hányszor indultam remegő lélekkel az anyám szobája felé, hogy a nagy eseményt tudíul adjam neki ... De nem volt hozzá erőm. Mikor pedig ő jött ki a szobájából, arca olyan szigorú volt, hogy még jobban elment a bátorságom. — De azért megmondta, anyus? — Nem mondtam meg, fiam. - Pedig a szivem majd megszakadt belé ... Szédültem az izgalomtól, a szemem előtt vörös karikák táncoltak ás a kezem úgy remegett, mint a hideglázasoké. — Nem kérdezte nagymama, hogy miért ? Komoly szavak ezek, amelyek meg- ; érdemlik, hogy minden tényezője az államnak gondolkodjék felettük. A csillagok száma. Lehe et a csillagokat megszámlálni ? Ami elsősorban is feltűnik, az, \ hogy az évnek és a napnak egy ugyanama szakaiban ugyanazokat a csillagokat látjuk fejünk felett ragyogni. Az egyik ember, akinek a szeme gyengébb, csak a fényesebbeket, a másik a kissé élesebb, már a halványabbakat is észreveszi s mennél jobb valakinek a látóképessége, annál több csillagot számlálhat össze. Általában szabadszemmel körülbelül öt-hatezer csillagot láthatunk, , amikor tehát a nó!a milliókról szól, bizony túloz. A második szembeöllő jelenség az, hogy ezek a csillagok nincsenek egyenletesen elszórva az ég minden részén, hanem hol sürü csoportokba verődnek, hol meg igen ritkák, sőt itt olt hézagok mutatkoznak, mintha azokon a helyeken egyáltalában nem lennének ; égitestek. Végül harmadszor azt is észrevehetjük, hogy amig az egyik csillag pompás színben csillog-villog, addig í a másik szinte alig pislog. Mindezt természetesen már a legrégibb időben megfigyelték s hogy könnyebben tájékozódhassanak, az egyes csillagcsoportokat külön el nevezésekkel illették, aszerint, hogy j a csoportokhoz tartozó csillagok összekötő vonalai minő földi tárgyhoz hasonló alakot ábrázoltak. Sok : csillagcsoport elnevezése mithologiai vonatkozású. Az aszir feliratok, — Nem, fiam. Ő sohasem kő; de/ett semmit és felesleges érzelgősségnek minősített minden melegebbfellobbsnás*. — S azután? Mi lett azután, anyus? — Az let*, kis fiam, hogy dé után egy órakor már a nagy ebédlő ablakénál ál tam és néztem a messzeségbe vesiő országutat, pedig nagyon jól tudtam, hogy csak öt óra felé jöhet a kocsi . . . Végre megjött . . . László ült a bakon és a széles, fehér kalapját mélyen leemelte az ablakok előtt. Akkorára már mindenki a nagyebédlőben volt és a fogatot nézte. Megmondtam, hogy kik ütnek rajta s az anyám pedig ez ellenkezett a mi évtizedes és közismert szokásunkkal, nem küld e ki a hajdút és nem hívta be őket. Pedig László még a rudat is szándékosan eltörette, hogy a meghívást könnyebbé és elfogadhaíóbbá tegye... Hiába ... A rudat összedrótozták az utca közepén és egy órai késés után tovább mentek... — Amikor a koefit elnyelte a por és a fehér kalap uiolszor villant meg a napsütésben, olyan gyö rő, halálos fájdalmat éreztem, amelyhez a későbbi fájdalmaim még messziről sem hasonlíthatók. Dj egyetlen könnyem sem volt azért . . . Ö>szeszoritoltam a számat és szent fogadással megfogadtam, hogy ha nekem gyermekem lesz egyszer . . . az nem fogja megismerni ezeket a fájdalmakat — soha . .. — S mi lett ? Mi lett azután ? — Azután, kicsim? Nemsokára férjhez mernem... — És László? — Soha nem láttam többé ... Azt a fájdalmat, az első szerelem fájdalmát azonban ma sem felejtettem el és ezzel a fajdalommal akarlak én megváltani a hasonló fájdalmaktól . .. Liaz egyiptomi papiruszok, a kínaiak j szinte sok ezer évre visszanyúló I feljegyzései, de maga a biblia, * majd Homérosz is megemlítenek j ilyen feltűnőbb csoportokat. Mint ] például a Nagy-Medvét, vagy más- \ kép a Göncöl szekerét, a Plejádo- \ kai azaz a Fiastyukot s még több más olyan csoporíol, amelynek né- I pies elnevezése tanúskodik a legjobban arról, hogy igen-igen régi hagyományokkal van' dolgunk, Az egész földet körülvevő égbolt csillagait igy összesen nyolcvanhat csillagképen foglalták össze. De ' nemei ak ezek kaptak külön-külön | elnevezést, hanem a fényesebb csillagok is, mint aminök például az Aldebíram, Mizar, Algol, Sirius, Adieus, Capella, Kis- és Nagy Szekeres, amely nevekből is kitűnik, hogy különösen az arabok, a görö- | gök a rómaiak vetélkedtek egymás- g sál csillagnevek kitalálásában. Megtörtént tehát a tájékozódás ? első lépése. A második, amely \ ugyancsak soká váratott magára, a \ csillagtérképek és csillagkatalógu- í sok készitése volt Ezek közül a | legrégibb, amely reánk maradt Hip- | parchos-től ered, aki Krisztus urunk | születése előtt 190-125-ben élt és j az első csillagász, aki ezt a fensé- ! ges szép tudományt nemcsak az ! okoskodásra, hanem a gyakorlati megfigyelésekre alapította Azt állítják róla, hogy csillagkatalógusát a jövő nemzedékek számára készítette, mert igy akart módot nyújtani, hogy az ő csillaghelymeghatározásait, a századok múlva készítendő meghatározásokkal összehasonlítsák s igy megállapíthassák, vájjon ■ nem mozdultak-e el az addig mindig állóknak tartott s ma is állóknak nevezett csillagok. Sejtésével rendkívül viiágos főnek bizonyult s több, mint másfélezer esztendőnek kellett a homokórán leperegni, amig ! ennek a lángelmének hipolhézise [ valónak bizonyult. Viugh-Beigh tatárfejedelem Sa- \ markandban a tizenötödik század- jj ban létesít csillagdát s ezt óriási i műszerekkel szereli fel s az ezek- j kel végzett mérések révén 1019 : csillagnak határozza meg a pontos ; helyét s mulatja ki, hogy a tizedik ; században Ab Sufi által készített : csillagjegyzék hibás. A távcső felta- ! látása előtti időkből származó leg- ; pontosabb katalógust az 1546-ban született dán csillagász, Ticho Brahe j készítene. Nevét most időszerű \ megemlítenünk, mert az augusztus- [ ban Kopenhágában tartott csillagé- I íod kicsim, — és újra magához emelte a fia fejét, — én azt asarom, hogy mindig szeress engem s hogy azok a nagy keserűségek, amelyeket a tlíok, bizalmatlanságok és meg nem értések olyan széles szakadékká ástak közöttem és az anyám között, sohase találjanak helyet mi közöttünk. Ha én, akkor régen, őszinte lehettem volna anyámhoz, akkor a gyermekkorom legdrágább és legszentebb eseményét tehettem volna feiedheiedenné, amelynek az emléke talán sok-sok szürke napot bearanyozott volna az életemben ... A nagy, tágas szobára a leeresztett redőnyök mögött ráborult a csend. Az : ablak élőit álló páfrány hosszú, karcsú levelei belesimultak a függöny mély, meleg vörösségebe s a szélesen faragott arany keretes tükör cstndeíen álmodott a háromfiókos szekrény fölött. Az asszony a fia aicát nézte s barnára sült, férfiasodni kezdő vonásai ! mögött a saját régi, sápadt gyerekarcát látta. — Ha én egyszer, csak egyetlen \ egyszer ilyen teljes bizalommal simulhattam volna az anyám szive fölé, milyen más lett volna sorsom, — gondolta elmélázva, fölemelte a fia fejét és magas, tiszta homlokára rászorította az ajkait. A fiú szeméből kibuggyant a könny.. Nagy, szinte rajongó szeretettel szó- j ritoita magához az anyja arcát s mikor j a szemköz-i falon s muzsikáló óra bevégezte a menüettet, a zsebébe nyúlt, kiveti belőle egy kicsi, fehér selyemdarabot és halk, szakadozott hangon belekezdett az élete legelső titka, — a seiyemzsebkendő meséjébe ... FERRONIA ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA. Sóvá Zámky (Érsekújvár) K«miremi-n. M. Tervek mérsékelt díjazás mellett, költségvetések és szakszerű felvilágosítások díjtalanul eszközöltetnek. Ugyanott RÁDBÓ felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok! Szolid árak! Cégtársak: 578 Dipl. Ing. Mandler I , Schmidt Gy. és Szénássy I. szati kongresszus részivevői nemrég rótták le a megemlékezés adóját Uranienburgban, az általa alapított csillagdában. Amikor azután a távcsövet először szegezték az égnek, látták meg, hogy minő kicsinynek és néptelennek képzelték a világegyetemet. A folyton tökéletesedő és minderősebb nagyítású teleszkópokkal több és több égitestet pillantottak meg, úgy, hogy az 1862-ben befejezett katalógus már 324.198 állócsillagnak tartalmazza ponlos égi helyét. Amikor pedig Argentinjában a coroobai csillagdán a déli égbolt csillagait is felmérték, összesen 489.662 égiíestet ismertünk. Az ámuló emberiségnek csodálkozásra azonban csak azután volt valójában oka, amikor a fényképészet felíalásával megkezdődött az égbolt minden részének fotografálása. Ekkor tűnt ki, hogy minő gyenge az emberi szem s hogy mi mindent lát meg a fényér zékeny lemez. Ismereteink adelig nem is sejtett módon gyarapodtak s ma már nem a csillagok százairól, ezreiről van szó, hanem milliókról és százmilliókról, amelyek közölt talán ugyanannyi sötét csillag kering, amelyeket sohasem láthatunk meg, amelyeknek jelenlélére csak hiányos jelenségekből követ keztelhelünk. Azt. hogy az égitestek mily vég leien sokaságával van telehinlve az égbolt, egyetlen egy adattal is fel foghatóvá tesszük. Bailey 1896 ban négy, egyenként hatvanegy centiméter átmérőjű lencsesorozatból álló távcsővel és négyórai exponá lássál készített 35 5 cm. széles, 43 cm. hosszú lemezén kereken négyszázezer csillagot számlálhatunk össze. M. E. dr. II süoia-, «isi- és fiáséMii érák Misa. (Az országos gázdasági hivatal akciója.) Komárom, — szept. 17. Pozsonyban nagy mozgalom indult meg a szállodai-, vendé lói- és kávéházi árak leszáilitása érdekében. — Igaz, hogy a pozsonyi jobb szállodákban 50—60 korona ma is egy szoba, tehát az árakkal lejebb szállni egészen megokolt dolog, de azt is el kell ismerni, hogy Pozsonyban 8—9 koronáért igen jó ebéd menüt kapni. Viszont a kávéházi árak rettenetes magasak és jobb kávéházban a reggeli és ozsonna kávé abnormálisán drága. Ez az ötlet eszünkbe juttatja a mi kávéházi árainkat is, amelyek szintén elég magasak. Amig Prágában, Brünnben me - lehet reggelizni és ozsonnázni két koronából, addig Komáromban ma is 2 K 20 fillér a kávé ára, amely kiflivel és borravalóval együtt felmegy három koronára is. Ez határozottan drága. A pozsonyi árvizsgáló bizottság: kiszámította, ho^y »kávéházifeketekávé adagja 41 fillérbe kerül. Ennek a mennyiségnek csak a fele kell a reggeli kávéhoz, amely így tejjel együtt sem kerül 1 koronába. Ha az üzleti költségeket, adókat is számi-
