Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-11 / 109. szám

2 oldal. Komáromi Lapok 192*. szeptember ÍJ. lése szerint az állampolgársági és || illetőségi zaklatásoknak uj fejezete kezdődik Ipolyságon és környékén. Legutóbb az iparosokra és földmű vesekre vetették magukat azok a hatóságok, amelyek a demokráciát szólamként használják és amelyek könnyű szerrel teszik túl magukat azon, hogy a törvényhozás csaknem egyhangú akaratlal stabil állapotokat kíván teremteni az állampolgársági kérdésben. Eddig a korponai járási hivatal ipolysági kirendeltsége 50 olyan egyénnek küldött kiutasitási végzést, akik már évek óta élnek ott Ezek mind kisiparosok, vagy régi nyugdíjasok, akik családi érdekből költöztek Ipolyságra vagy környékére s olt megszerezve az iparengedélyt, letelepedtek. Egészen nyilvánvaló, hogy ezek elveszítették régi illető­ségüket, tehát az embertelenséggel határos ilyen egyéneket a kiutasítás zaklatásával terrorizálni és magyar útlevél beszerzésére kényszeríteni. A csehszlovák köztársaság területé­ről kiutasítani valakit, csak alapos indok alapján van joga a zsupánnak. Az akarnokoskodó kisded nácsel­­nikok tehát tudatlanságban is szen­vednek, amikor oly jogokat vindi kálnak maguknak, amely őket meg nem illeti. Teljesen lehetetlen az, hogy a belügyminiszternek tudomása lenne ezekről az esetekről, mert a hivatalnokkormányrendszer is kell hogy ismerje a miniszteri felelős­ségnek ama legprimilivebb feltételét, hogy a miniszter nemhelyezkedhetik felül a törvényeken és nem enged­het a joggal és igazsággal ellentétes hatósági intézkedéseket. A Magyar Nemzeti Párt törvényhozói inter­venció utján figyelmeztetni fogják a Kocsim az országot porában... Irta Medgyaszay Vince. Kocsim az országút porában Gyorsan szalad. Kétfelől gazdag zöld vetések Hullámzanak. S köröskörül hogy mind a másé A róna táj: Se bánt, se fáj. Amott a réten víg leány-, meg Legény-csoport. Az egyike szénát gereblyél, A mása hord, — — Hogy nékem már csak ősz az élet, S övék a nyár: De fáj, de kár! Felhő az égen. Irta LSrinczy György. Senki se látta a park hűséges hársai elrejtették, betakarták, őrizték őket a világ szemétől, őket és boldogságukat. Semmi se hiányzott belőle, minden együtt volt. Az ősi nagy vagyon, ami a boldogság előfeltétele; az Assicurations Fond. Az ifjúság és a szépség, vagyis az orgonabokor és a futórózsa, ami csókot és ölelést virágzik. Sőt gyü­mölcsöt is, aki ott rugdalózik a henge­­masséban, a két hárs ágára függesztve. belügyminisztert az ipolysági álla­potokra és mindent el fognak kö­vetni annak érdekében, hogy a jog­talan hajszának és üldözésnek ható­sági intézkedés vessen véget. — A Gajda ügy elintézése. Ismeretes, hogy Masaryk elnök, az egyik német prágai lapnak adott interjuvjában meg­emlékezett a G^jda afférról is. A meg­emlékezése során az elnök kijelentette, hogy az ügy közeledik az elintézéshez. A Bohemia c. német lap prágai politikai körökből vett értesülése szerint a köz­társaság elnökének e kijelentése arra vonatkozik, hogy Gajda tábornok ellen megindul a lefokozási eljárás. Gajda különben nyilatkozatot küldött a lapok­nak, amelyben cáfolja a személyére tett összes ráfogásokat úgy előéletére, mint katonai pályafutására nézve. Nyilatko zata szerint elvégezte a középiskolát és földmárnöki oklevele van, ezenkívül elvégezte a párisi hadiiskolát is. A há­borúban a montenegróiakhoz ment át, innen került Oroszországba, ahol beállott a cseh légióba, A hamis útlevelet nem lehet szemére vetni, mert abban az időben maga Masaryk elnök is hamis útlevelet használt. = fáiba kerül a Népszövetség? Aligha érdektelen azt tudni, hogy a nemzetek ez internacionáiis legfelsőbb fóruma mennyi pénzébe kerüi azoknak az államoknak, amelyek tagjai a Nép­szövetségnek. A Népszövetség pénz­ügyi helyzetéről szóíó jelentés most jelent meg s eszerint a < népszövetségi államokra az 1926, évben 23 millió aranyfrank hárult, amelyből augusztus végéig mindössze csak 12. 7. milliót fizettek meg. Ezenkívül még az 1925. évről is fennmaradt 2 millió aranyfrank hátralék. Az 1927. évi költségvetés szerint a Népszövetség 24.6 millió A tizhónapos pufók kis angyal, a sze­relem legelső bimbója, a kis Dobády Henriette. Még a menyország nyelvén beszélget: az első artikulátlan szótago kát gügyögi. A legszebb szavak a vilá­gon. Értelmük, földi értelmük nincs. Azért olyan bűvösek. Azt magyarázza beléjük az ember, amit éppen akar. Csak az apa meg az anya érti: gi-gá­­gá . . . Amonnan, a park alól, a patak partján legelésző kis sárga libák meg­hallják és felelnek is rá: gi-gá-gá . . . Dobády Albin a feleségére mosolyog és Zsófika büszkén visszamosolyog rá. — Milyen nagy lányunk van! Tiz­hónapos korában már beszélget l Nin­csen is ilyen baba több a világon 1 Persze, hogy nincs. — Drága, pici szájam !. .. — lelke sedik Zsófika, mialatt ragyogó szeme odatapad a rugdalózó kis selyemher­nyóhoz. — Nézze 1 Albin 1 Nézze, mi­lyen édesl Az ujjacskáját a szájába dugja, mintha úgy akarná onnan ki­húzni az első szót Mi ? Hát nem édes? Albin vidáman, csöndesen nevet. — Természetes, hogy édes. Hogyne volna édes! A miénk. A szülői logika minden bölcsessége ebben az egy szóban van. A miénk! Tehát édés. Tehát a legszebb. A leg­tökéletesebb. Mámorosán szürcsölték az élet pör­aranyfrank kiadást mutat fel. Ebből 13 4 milliót a főtitkárság és a külön­leges szervek (nemzetközi bizottságok konferenciák stb.) emésztenek föl 7.6 milliót a nemzetközi munkaszervezésre 2.1 milliót a hágai állandó nemzetközi bíróságra költenek el. Az érsekpolitikus. Komárom, szept. 10. A „Cech“ cimü katolikus napilap szeptember 4-iki számában „Az ér­sekpolitikus“ címmel vezércikk je­lent meg, amely Csernoch János dr. magyar biboros hercegprímásnak az esztergomi megyeszékházban leg­utóbb elmondott feltűnést keltő be­szédét veszi szigorú kritika alá a kalolikus sajtóhoz egyáltalában nem méltó módon A Cech politikai ki­rohanásaira felesleges munka volna részletesen reflektálni, azonban van­nak a cikknek részei, amelyek hom­lokegyenest ellenkeznek az igaz­sággal és amelyek szlovenszkói vo­natkozással is birnak. A Cech ugyanis azt irja a magyarországi hercegprí­másról, hogy mint szakolcai szlovák szülők gyermeke, amíg meg nem kezdte a tanulmányait, kizárólag szlovákul beszélt, később azonban megfeledkezett eredetéről s tán szé­gyene is ezt, de mindenesetre sem­mit sem tett az agyonüldözöít szlo­vák honfitársai érdekében. Mikor Hlinka, Juriga, Tomanek és a töb­biek a magyarok által börtönbe vet­tettek, mert a „tót nyelvért“ küzdöt­tek, a mostani és akkori hercegprí­más és biboros érzéketlen volt honfi­társainak eme szenzedéseivel szem­ben. A Cechnek erre a támadó cikkére Richter János magyar nemzeti párti szenátor, a szlovák viszonyok alapos ismerője, a következő nyilatkozatot tette előttünk: — Csernoch János dr. biboros hercegprímást igazán érdemetlenül érte a Cechnek támadása. Csernoch János, aki még akkor kalocsai ér­sek volt, mindent megtett Hlinka András érdekében, amikor a bíró­ság börtönbüntetéssel sújtotta Az első koalíció alatt nem tudott célt érni, de amint a Khuen Héderváry kormány következett, azonnal közbe­vetette magát Hlinka kiszabadilása érdekében Erről személyesen meg­győződtem, mert amikor ugyanez ügyben az akkori igazságügyminisz-—hmpwiii t mii linn mi msmmmmm&mBsuMEamnzÉmmam getett mézét, mellyel minden megtelt körülöttük, a dobádi park árnyas hársai között. Minden a boldogságról sutto­gott. Amit láttak és amit nem láttak. Amit éreztek és amit gondoltak. Amit akaratlanul kimondottak vagy ösztön­­szerüen elhallgattak, mind e körül a bűvös ideál körül enyelgett. A kép, a reggel üde csöndjében nem is volt egyéb, mint nagy, szép szelíd mosoly­gás, amit az élet és a szerencse lehelt ide, nekik. Virágból font koszorú, a valóság rózsaszínű csipkeköntösében. A nap ragyogott. A virágok beszél­gettek s a szellő kíváncsian, lopva bekukácskált a gallyak között. — Mit csináltok? Reggeliztek, szokás szerint, a park hársfái alatt. A terített asztalon friss kalács, vaj, méz, tea és tej és kávé, kinek mi kell. Egy kosár piros szamóca, amit csak az imént szedtek. Még rajta csillog az éjszaka csókja: a harmat. A csészékből kávéaroma párolog. Zsó­fika vállig mezítelen karjával, kezével babrál az edény között. Tölt és moso­lyog. Finom, hamvas arcocskáján derű, ártatlanság és gondtalanság. Mintha minden igy volna a maga természetes rendjén. Mintha másképpen nem is le­hetne. Mintha a Zsófikák az élet és a boldogság édes kiválasztottjai volnának s a boldogság szükségképp való tartó-ZONGORA Harmónlutn raktár él építő intézet. # Használt zongorák, pi an inók újak „ 6500 K-tóI kezdve. ~ Javítás és hangolok lelkiismeretesen és szakszerűen. Haszaált zongorát napi áron átvétetnek Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. az. térnél, Székely Ferenc dr.-nál köz­benjártam, a miniszter közölte ve­lem, hogy ugyanezt kérte a kormány­tól és tőle a kalocsai érsek is és azután közbenjárásunkra azonnal intézkedett Hlinka szabadonbocsáj­­tása iránt. Hogy Csernoch János szégyeiné azt hogy szlovák szülők­től származik, ez szintén valótlan állítás. Bárki meggyőződhetik arról, hogy Csernoch hercegprímás most és mindig szlovák eredetűnek vallja magát, minden szlovák hívőjével anyanyelvén beszél és a szlovák községekben bérmálások alkalmá­val szlovákul is prédikál. Ami To­­maneket illeti, úgy őt éppen én sza­badítottam meg a háború alatt a lövészároktól, ahová mint közkato­nát akarták elküldeni s ez a tény­kedésem Csernoch János segítsé­gével törlént. Megjelent ugyanis a háború alatt egy kormányrendelet, amely szerint minden lelkész, ha nem működik tényleg, mint pap, el­veszti privilégiumát és a rendes sor alá kerül, tomanek akkor sehol sem volt applikálva s ezért, mint egészséges embert, beakarták so­rozni és kiképzés után a harctérre akarták küldeni. Csernoch János biboros ur segítsége mellett tudtam őt kimenteni. Végtelenül fájdalmas dolog az, hogy egy kimondottan ka­tolikus napilap ilyen cikkre ragad­tatja magát, hogy felül a sovinizmus vesszőparipájára és igazlalanul bán­talmazza egy másik államnak ama főpapját, aki kötelességét teljesiti. Uj szlovák-magyar szótár jelent meg a pozsonyi „ Académia“ könyv­kiadó cég kiadásában Kapható és meg­rendelhető ezen hézagpótló munka a Spitxer-féle könyvesboltban, Ko­máromban. A magyar—szlovák és szlovák-magyar rész ára fűzve 26.— Ki, kötve 32.— Ke kötetenként. zékn ai ifjúságnak és a szépségnek. Az életnek. És ebben a naiv tudatlan­ságban a legnagyobb szuggeszció van, Dobády Albint is magával ragadja. O is magától értetődőnek véli az élet legnagyobb csodáját, a boldogságot. Hogy az ilyen nyári reggel tele van a teremtés változatos ajándékaival. Hogy láthatatlan bőségszarukból ömlik, zuhog rá az élet sokféle kincse. Zsófika a cukortartóhoz nyúl, — Egy kockn ? két kocka ? — habo­zik és az urára néz. Fontos kérdés: egy darab cukrot tegyen-e a kávéba, vagy kettőt. — Három , . . szólt Dobády Albin csöndesen. — Ejnye! Be megszerette az édes­séget 1 — Hogyne! Mi volna elég édes a maga csókja után I Zsófika pajkosan rákacsint. Biztatja is, feddi is. — Ne rendetlenkedjék I Albin I Albin azonban rendetlenkedik. Oda­megy az asszonyhoz. Megcsókolgatja arcát, szemét, haját. Megsimogatja göm­bölyű, fehér vállát, sőt a keze maga­­feledten ott is marad. És Zsófika elpirul. Csak babrál a cukortartón, a kávés kannán. — Miárt ne rendetlenkedném!...— henceg Dobády Albin. Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: 939 Jókai-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák-, scheslonok-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. 'Vidékire díjtalan csomagolás !

Next

/
Thumbnails
Contents