Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-09 / 108. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 9. beszéljenek a reáliskolák volt tanulói. A magyar középiskolákban a német nyelvet kötelező tantárgyként tanították és a legtöbb diák annyira elsajátította azt, hogy egy kevés beszélgetési gyakorlattal azt tökéletessé fejleszthette. A csehszlovák középiskolákban Csehországban tanítják a német nyelvet, hiszen igen kevés olyan cseh van, aki ne tudna németül beszélni, ellenben Szlovákiában ez csak mellék tantárgy, amely nem kötelező és igy a tanulók akkor tanulják, ha azt szüleik jónak látják. Komáromban a főgimnáziumban kevés kivétellel minden tanuló tanulta ezt a nyelvet, mint melléktárgyat is. Tanulta mindaddig, mig erre volt megfelelő tanerő, miután azonban ettől megvonták a tanítási engedélyt, azóta a német nyelvet nem tanitják. Nem akarjuk a német nyelvet párhuzamba áliitani a cseh vagy a szlovák nyelvvel, de azt állítjuk, hogy minden intellektuelnek egy vi ágnyelv ismeretére van szüksége, ez pedig más, mint német nyelv, nem lehet. Hiába megyünk a szlovák vagy a cseh nyelvvel Olaszországba, Németországba, Franciaországba, vagy Angliába, nem megyünk vele semmire. Ellenben a németnyelvet — nem szívesen bár — de Franciaországban is megértik. Nagy hátránynak találjuk ezt a középiskoláknál, mely latint, görögöt, csehet tanít az ifjúságnak, csak németet nem. Hogy ez az általános műveltségnek is milyen csorbája, arra egy példát hozunk fel. Egy társaságban német lapot olvastak és a felnőttek közt egy felső gimnazista is volt, aki a lapnak a cimét sem tudta elolvasni! Nos, ennek és ilyesminek nem volna szabad elő fordulnia. A német nyelv hiánya a műveltségnek is egy igen nagy hézaga, amelyet kitöltetlenül hagyni nem volna szabad. Most már arra a régi és bevált köz mondásra sem hivatkozunk, hogy minden több nyelvet beszélő ember annyi embert ér, ahány nyelvet beszél, de igy felnőni engedni mégsem volna szabad gyermekeinket. A gimnáziumoknak és polgári iskoláknak is módot kellene találniok arra, hogy a német nyelvet tanítsák az azt megtanulni vágyóknak. A magyar ifjúsággal pedig meg kell értetni, hogy németül meg kell tanulnia, mert enélicül még ebben a köztársaságban sem boldogulnak, főleg annak német vidékein. Az országon kívül pedig még kevésbbé. A német nyelv tudása ma a miveltség kérdése adott helyzetünkben. * II Mi Ipartársulat Mrnm Iparjogi elvi jelentőségű szakvélemények. Kalaposiparos jogosult női kalapokat is árusítani. Kereskedelmi joga nem terjed ki azonban a csipke, tüll és szelyemkalapokra. Kovácsok, lakatosok jogosultak kisebb mezőgazdasági szerszámokat kijavítani. Cipésziparosok jogosultak avult cipészipari árukat venni és akár javítás nélkül, akár javítás után azokkal kereskedni. E ténykedése a cipész iparosnak nem esik az összes ipar körébe. Esztergályos Jogosult gyöngyház koszorúk készítésére. Kakaó és tea kereskedést csakis képesítéssel rendelkező kereskedő űzhet. Mazsolaszőlőt, rizst, cikóriát nem képesített kereskedő is árulhat. Élelmiszerkereskedő jogosult cukrászsüteményeket áru utáni, ha ezeket iparjogositvánnyal biró cukrász iparostól szerzi be. Jparosok, kereskedők útlevél ügyeikben, amenyiben akár az adóhivatal, akár a politikai hatóság nehézségeket gördít, forduljanak az ipartársulat utján a Kereskedelmi és Iparkamarához. Fertőtlenítőszerek forgalmi adója. A pénzügyminiszter 1926. máj. 31. kelt 47365/26—111 /23 sz. rendeletével adja tudomásul, hogy az Odoform mini desinfekciós szer, épúgy mint más toilett cikkek, 4% os forgalmi pausál adó alá esik a belföldi előállítónál vagy a behozatalnál. Oly fertőtlenítő szer azonban, amely nem tartozik a toilett szerek közé, mint pl. Sydol és Adorit a normális 2%-os forgalmi adóval rovatnak meg. Kártérítés a tanocszerződés időelőtti felbontásáért. Az ip ártörvény 123 §. szerint, az iparos, ha segédjét törvényes ok nélkül elbocsátja, köteles a segédnek a munkabért s egyéb kialkudott illetményt az egész felmondási időre, illetve annak még hátralevő részére megtériteni. A törvényes rendelkezés igy szabályozza a munkaadó és segéd közötti viszonyt, nem ad azonban tájékoztatást arra vonatkozólag, mily kötelezettség terheli a tanonctartó ipartulajdonosok, tekintettel arra, hogy a tanoncszerződésné! az eddigi gyakorlat szerint is ily felmondási kikötések nem fordultak elő. Egy iparigazgatási bírósági döntés e tisztázatlan kérdésben alább közölt konkrét esetből ad erre vonatkozólag tájékoztató feleletet. Egy kereskedelmi ágban felfogadott kiskorú tanonc 3 évre szerződtetett azzal a feltétellel, hogy az első évben 25 K, a másodikban 35 K, a harmadik évben 45 K havi fizetést kap s a tanoncidő lejárta után még 3 három hónapig mint segéd marad alkalmazásban. A tanoncidő második évében a tanonc egy raktárajtó bezárásakor a kulcsot eltörte, de erről nem szólt főnökének. Midőn a főnök ezt megtudta, a tanoncot kiutasította üzletéből. A tanonc uj helyet keresett magának és egyben perelte előbbeni főnökét a tanoncszerződés oknélküli felbontása miatt követelvén az egész hátralevő tanoncidőre, sőt a kikötött 3 hónapi segédidőre járó, a tanoncszerződésben kikötött fizetéseket. Az iparigazgatási bíróság megállapította, hogy a tanocszerződéseknél az ipartörvénynek vonatkozó rendelkezését alkalmazni nem lehet. A törvényes ok nélkül elbocsátott tanoncnak tehát felmondási időre járó kártérítési joga nincsen. Fennáll azonban igénye a kártérítésre a polgári per utján. A kárt abban állapította meg az iparigazgatási bíróság, hogy a tanonc rögtön helyet nem kapott s igy részére arra az időre járó, a tanoncszerződésben kikötött fizetés jár kártérítésül, amely a régi helye elhagyása és uj helyen alkalmaztatása közé esik. Az adóreform 1927, január 1-én lépne életbe a tervezet szerint. A törvénytervezet teljesen készen még e hónapban kerül kinyomatásra s úgy a pénzügyminisztérium, valamint az érdekképviseletek elé. Ama kétséggel szemben, vájjon a törvénytervezet teljesen elkészülhet-e január 1-re, illetékes helyen oly nyilatkozatot nyertünk, hogy ami a tervezet technikai részét illeti, akadály nem áll fenn a további tárgyalásokat illetőleg, úgy, hogy a kormánykörök, az érdekeltség időben befejezhetik a még szükséges munkálatokat, hogy a tervedet igy parlamenti tárgyalás anyagát képezhezze. Alig volt még eddig törvényelőkészités, mely oly nagy anyagot s oly fontos általános érdekeket ölelt fel, mint az adóreformra vonatkozó törvénytervezet. És nincs oly rétege a lakosságnak, melyet annak kedvező vagy kedvezőtlen kimenetelű tárgyalása ne érintene. A tervezet szerint közel félmilliárd koronával csökkennék az adó összege, amelyből mindenegyes lakósra 30 korona átlagos adóieszáliitás esik. Az adóreformon öt év óta dolgoztak és számos változáson ment át, aszerint, amint a politikai helyzet jobbra vagy balra változott. Redukáljak igényeinket E Mindenki panaszkodik. Kevés a pénz, sok a ki nem elégített igény. Ezt a tényt szögezik le nemcsak az egyesek őszinte véleményei, hanem a nagyobb testületek és az államok háztartási mérlegei is. A mai társadalom legnagyobb feladata: e nagy bajon segíteni. Zseniális vállalkozók megpróbálták az esz közök ezer nemét, hogy több pénzt teremtsenek s így az igények kielégülést nyerjenek. Hasztalanok, meddők ezek a törekvések, hisz mindnyájan látjuk, hogy napról napra nagyobb az anyagi erőtlenség s ezzel kapcsolatban az elégedetlenség. Mi ennek az oka? Az, hogy „minél több a pénzünk — annál több igényt támasztunk“ s igy az óhajtott egyensúly nem tud helyreállni 1 Nagyzási mániában szenved ma az egész világ — nemcsak az egyesek, hanem maguk az államok isi Szemünk előtt játszódnak le a jól ismert állatmesék, melyekben a béka olyan nagy akart lenni, mint az ökör; a tyúk szép vágyott lenni, mint a páva; a farkas repülni szeretett volna, mint a sas. Sajnos, hogy nem tanulunk a béka elpukkanásából, a tyűk felsüléséből —• a farkas összezuzódásából! Nem akarjuk belátni, hogy a társadalom egy nagy épülethez hasonló, mely csak úgy áll biztos szilárdsággal, ha a tégla helyén tégla van — a vas helyén vas — a márvány helyén márvány, stb. Hasonlítják gyárhoz is, melynek gépezete hatalmas hengerekből, nagy kerekekből . . . pici kis csavarokból áll. Az a parányi csavar éppen oly fontos, mint az a hatalmas henger a maga helyén, a gyár helyes működésénél. Miért kellene nekünk embereknek szégyelni magunkat, ha az ^ Alkotó más, más tehetségekkel ruházott föl s hogy más, más pályát kell befutnunk ?1 A fejlődés — a magasratörés nem azt jelenti, hogy a téglából márvány legyünk, a vasból arany, hanem hogy a téglából jobb tégla — a vasból acél — a gyémántból brilliáns. Az egymásközti különbség nem a külső formákban, hanem a bensőnkben és tetteinkben van. Az a különb, az értékesebb ember, aki hivatását jobban betöltil Ne pazaroljuk el tehát anyagi erőnket bennünket meg nem illető, idegen tollak megszerzésére. A józanság forrásvizével mossuk ki szemeinkből a hiúság káprázatát 1 Az oktalan fényűzés mindig megboszulja magát — átok, nyomor jár nyomában. Számoljunk anyagi erőnkkel, soká már azt nem fokozhatjuk: „redukáljuk igényeinket". Ez a legsikeresebb orvosság! Igényeink — amint tudjuk — lehetnek szükségesek, hasznosak, kellemesek és szépek. Szerényebb viszonyok között a tisztán kellemes és szép igényekről csaknem teljesen le kell mondanunk ; de leghelyesebben tesszük, ha a szükséges és hasznos igényeinket a kellemessel és széppel összeegyeztetjük. Ez rendszerint nem jelent külön költséget, inkább beosztani-tudást, Ízlést és szorgalmat követel. Általában inkább valamivel szerényebben költekezzünk, mint a valóságban tehetnénk ! Ne mások után induljunk, hisz mindenki a maga körülményeit ismert és csak a „maga takarójával takaródzhatik, de csak addig, ameddig elér“. Igényeink kielégítésében legyen összhang, vagyis ne ruházkodjunk például a táplálkozás rovására, vagy megfordítva. Legyünk józanok a mások rossz példáját látva és el ne keseredjünk azon, hogy más teheti! Ne feledjük, hogy „ami késik, nem múlik.“ „Ki mint vet — úgy arat.“ „Ki szelet vet, vihart aratl“ Hideghétyné Bariul Juliska. Az ioifos és A 259/924 számú uj ípartörvény alapján kiadott 96000 számú miniszteri rendelet szerint a jelen tanévtől kezdve az iparos és kereskedő tanonciskolák feletti elsőfokú felügyeletet a f. hó 6-án megalakult uj, közös felügyelőbizottság vette át. A nevezett rendelet értelmében a bizottságban egy rendes és egy póttaggal képviseltetik magukat mindazon hatóságok és egyesületek, melyek hatáskörébe tartozik: részben a tanonciskolák feletti felügye' let, részben pedig azok anyagi ellátásáról való gondoskodás. így a község elöljárósága Csizmazia György városbiróval és Gaborek Károly h. városbiróval, a járási általános ipartársulat Boldoghy Gyula és Zechmeister Sándor, a komáromi kereskedők egyesülete Fried Jenő és Politzer Mór, a kereskedelmi iskola egyesület Stern Bernát és Kolthay Rezső és, a járási általános ipartársulat kebelében alakult segédek társulata Dácz József és Taresi Sámuel, a pozsonyi kereskedelmi- és iparkamara Dosztál Jakab, az iparos és kereskedő tanonciskolák tantestülete Pethő Sándor, Kádár Győző és Vánkay László tagokkal képviseltetik magukat a bizottságban. Hivatalból tagjai még a bizottságnak Horváth Lajos iparos- és Telkes Mihály kereskedő tanonciskolái igazgatók. Képviseletükről még eddig nem gondoskodtak a fiatalkorúak védelmét ellátó hivatal és a járási hivatal, mint elsőfokú iparhatóság. A bizottságnak elnöke a mindenkori városbiró. A f. hó 6-án tartott alakuló ülésén Csizmazia György városbiró ismertette a rendelet VIII. fejezetét, mely a bizottság teendőit írja körül. Ezen rendelkezés értelmében helyettes einökül Stern Bernát, titkárul (jegyző) Telkes Mihály, pénztarnokul a tanonciskolák igazgatói. Horváth Lajos és Telkes Mináiy választattak meg. A tanonciskolák feletti felügyelet gyakorlására, a bizottság a saját kebeléből Boldoghy Gyula, Dosztál Jakab, Fried Jenő, Politzer I Mór és Gaborek Károly tagokat küldte ki. A bizottság a tanítási időt mindkét iskolában 10 hónapban állapította meg és elhatározta, hogy az esti 6 órán túli tanításra engedélyt kér a zsupáni hivataltól. Felhívja a bizottság a járási általános ipartársulatot, hogy a tanköteles tanoncok kimutatását, az iskolák igazgatóinak küldje meg, hogy a még be nem iratkozott tanoncok beiskolázhatok legyenek, A fokozottabb mérvű tanítási követelményekkel járó nagymennyiségű iró-, rajzeszköz és tanszer beszerezhetésének fedezésére a behatási dijakat az iparos tanonciskolában 10 és a kereskedő tanonciskolában 20 K- ban állapította meg a bizottság. Tárgyalás alá került még a tanonciskolák tanszemélyzetének óradijaik felemelése tárgyában benyujtvtt kérelme, melyet a bizottság — tekin-A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik díj lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek I Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövészeti berendezésekben: 439 Seif©Vt József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Télei on: 252.
