Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-04 / 106. szám

1926. szeptember 4.

Komáromi Lapok

5. oldal.

zsidó vallásközösség, a csehszlovák és ókaih. vallás, a testvéregyesség és a gör. keleti vallás, b) Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a hath, egyház, az ágostai evangélikus, a református és görögkeleti, a zsidó és baptista vallás lelkészei.

2. a nyilvános nép- és polgári iskolák aktiv működésű és nyugdíjazott tanítósága.

2. §.

Lelkipásztorkodási lelkészek alatt oly lelkészek értendők, akik a nyilvános lelkipásztorkodásban oly állásban működnek, amelyek az állami kultuszköz. igazgatás hozzájárulásával vannak rendszeresítve.

3. §

A kath. lelkészek a preraui segédbetegsegélyző pénztárnál rendszeresített papi betegsegélyző pénztárnál vannak biztosítva, amennyiben ez mint a biztosítás hordozója a TROY. 221/1925 sz. törvény értelmében a kötelességeket a biztosítottal szemben átveszi. Ezen kötelesség átvételével a betegsegélyző pénztár elnyeri az összes jogokat, amelyek az említett törvényből a biztosító és a biztosított számára folynak.

Az összes többi személyek számára a biztosítás hordozója a jóléti alap.

4. §.

Ez a rendelet 1926. augusztus 1-én lépett érvénybe. Végrehajtásáról a népjóléti miniszter az érdekelt minisztériumokat egyetértésben gondoskodnak.

i tanér kezdetén.

Édes bú fog el gyönyörök múlásán, Elhangzott dalnak árnya van ... így szeptemberben iskolanyitásnál Hozzád tér lelkem untalan.

Mily szép is volt az uj iskolaévben A viszontlátás egykoron,

Arcod pirult az örömök hevében S köszöntél zengő hangodon.

Beh szép is volt a lelkes, hű leányka,

Az iskolás okos gyerek!

Napom voltál és álmaim világa Besugározva volt Veled.

Te elszakadtál le a messze délre,

Én itt maradtam éjszakon.

S míg rád gondolva, könny tolul sze- Egy sóhaj kel tán ajkadon, [membe.

Ko Ko.

Az emancipált nő.

Gondolatok Zsemlye Lajosnak a ref. leánykonferenciántartott egyik előadásából.

A keresztyénség megtanít az emberi életet a legmagasabb szempontból tekinteni. Az életünk célja nem az, hogy jól éljünk, hogy sok őrömben legyen részünk, hanem, hogy az Isten dicsőségét szolgáljuk. Életünk tehát örökös Isten-tisztelet, „Isten állandó szolgálata ott, ahová 0 állított, Nem mi tűzzük ki az életünk célját, a mi kötelességünk csak az, hogy Isten szent akarata előtt meghajolva alázatos lélekket keressük, mi az Istennek velünk való akarata, mit akar általunk, az életünkön keresztül adni a világnak. Mi nem önmagunkért vagyunk, hanem az Istenért Lehet- e ennél magasztosabb szempontból tekinteni az életet ? Az élet célja: harc a bűn ellen Istenért!

A hitetlen, modern emoer életcélja: a világ s a bűn szolgálatában harc az Isten ellen- Napjainkban két életfelfogás harcol egymás ellen. A hitetlen ember életcélja: uralkodni a látható világ felett Isten nélkül. Mennyire más a keresztyén életfelfogás: meghódítani a világot Isten számára.

*

* *

A hitetlen vrágnézet térfoglalása nem hagyta érintetlenül a női lelkeket sem. Hozzájárult az is, hogy a megváltozott, modern gazdasági élet kivette a nőt családi körből s kenyérkereseti pályákra kényszeritette. Ezzel nagyban megváltozott a nő lelkiélete is. Az élet minden területén érvényesülni akar, magának a férfival egyenlő jogokat követel. Az egész nőemancipációs mozgalomnak végzetes hibája s tévedése, hogy figyelmét a nő gazdasági helyzetére forditja, de a nő belsővilágát figyelmen kívül hagyja, egy egész sereg

társadalmi igazságtalanságot meg-1 szüntet, de a nő lelkét elhanyagolja. Azzal pedig, hogy ez irányzat szélső radikális, teljesen atheista alapon álló ága az erkölcsi törvények feltétlen kötelező volta, ahol is feloldja a nőt, a társadalmi életet alapjában támadja, mérhetetlen károkat okoz,

kikezdi a családi élet szentségét.

* *

Alexandriai Kelemen, a Kr. u II. században élt egyházatya leírja, hogy milyen hatást gyakoroltak rá az egyiptomi templomok Szépek s művésziesen kidolgozottak voltak, a falak ragyogtak a márványtól, az egész templom csillogott az aranytól, de aki kereste azt, akit megillet mindez a szépség, ha megmutatták valakinek az istenséget, az megdöbbenve látta az istentiszteletük tár" gyát, nem azt találta, amit keresett Valami fenségeset várt, s egész közönséges dolgot talált. Az egyiptomiak tudvalevőleg valami állatot tettek be a szentélybe s azt istenként imádták.

így csinálnak azok, a modem emancipált nők is, kik csak a külsejüket ápolják. Ha valaki a külsőség megett keresi náluk a belső lelki szépségeket, riadtan borzad vissza.

*

# *

A mai modern emancipált nő megtagadja a maga méltóságát s magát önkénytelenül alsóbb rendűvé teszi, mikor a lélek kultusza helyett a test kultuszát űzi. Nem belső szépségekre törekszik, hanem a látszatra, külsőleg akar csak szép lenni. ^Elfelejti, hogy egy komoly nőre semmi se lehet annyira megalázó s megszégyenítő, mintha valaki csak a testét látja meg benne.

A modern emancipált nő annyira el van foglalva a külsejével, hogy közben elfelejti, hogy lelke is van. Külső cifraságokkal aggatja tele magát, hogyha lelke ürességét valamiképen eltakarja.

*

cs *

Sokratesről feljegyezték, hogy naponként hálát adott az Istennek, amiért őt nem nővé teremtette. A mai modern nő is, mintha szégyenlené, hogy az Isten nővé teremtette, minden áron más akar lenni. Minden áron le akarja vetkőzni a nőiességét s meg akarja magát változtatni. A modern nő majmolja a férfit, mindenképen férfivá akar lenni, tehát bubifrizurát hord, cigarettázik, utánozza a férfiak társalgási módját, viselkedését, szórakozásait. Azt hiszi, hogy alsóbbrendű, ha nő marad s mivel férfiúvá nem tud lenni, legalább külsőségekben utánozza azt,

így lesz a férfi karikatúrájává.

*

* ¥

A modern emancipált nő behódolt a hedonista világnézetnek. Élete céljának ezt látja: jól élni, mindig vidámnak lenni, szépen, fényűzően öltözködni, sokat szórakozni. Szerinte az élet egy vidám játék. Ezért hódit olyan szokatlan mértékben a táncszenvedély, ezért tartják „dicsőségnek" az úgynevezett bálokon minél ruhátlanabbul „öltözve" megjelenni. A mai modern táncokban fő az erotikum.

*

, ¥ ¥

Epen e lap hasábjain olvastuk pár nappal ezelőtt, hogy az az amerikai táncosnő, aki a bubifrizurát Amerikában meghonosította, újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy borzad azoktól a nőktől, akik férfias modort öltenek magukra és megtagadják a nőiességüket. Az amerikai leányok rakoncátlan sihederek lettek, akiktől menekülnek a valamire való férfiak. íme ez a határa a nő elférfiasodásának,

# *

Elérkezett az ideje annak, hogy a nő végre tanulja meg értékelni önmagát, vegye észre lényének legértékesebb részét: a lelkiséget. A mai modern nőt fel kell szabadítani, de nem az Isten törvényeinek kötelező volta alól, hanem a világ s a külsőségek, a saját hiúságának szolgálata alól. Elérkezett a női élet számára a reformáció ideje! A lélek reformációjáé! Lelkileg kell felszabadítani a nőt, hogy a társadalmi helyzete is megváltozzon. Nem az Isten törvényei alól való emancipá’

lódásra van szükség, hanem épen ellenkezőleg: a női lélek christianizálódására, evangéliumi tartalommal való telítésére.

*

• *

Semmi se boszulja meg magát, annyira, mintha egy nő a lelkét elhanyagolja és üresen hagyja, A lélek is szomjuhozik, a lelket cifra külsőségekkel táplálni nem lehet. A lélek a maga értelme után vágyik: Isten a lélek életeleme A léleknek nemcsak szórakozás kell, a lélek szómjuhozza az Istennel való közösséget, az örökkévalóság szépségeivel s értékeivel akar telítődni.

Minden komoly nő önmagában tehát a lelkét értékeli a legtöbbre. Keresi a lélek belső szépségeit is, tudja, hogy minden földi érték felett való érték: az emberi lélek. Hiszen az Isten a maga nevét irta bele az emberi lélekbe, a lelkűnknél fogva tartozunk egy magasabb szellemi világhoz! A lélek egy tükör, amely ben vissza kell ragyogni az Isten arca fenséges vonásainak. Lehet-e azért a léleknél drágább valami ezen a viláeon? A lélek Isten lakóhelye a földön Krisztus az emberi lélekért halt meg, hogy a bűn szolgaságából felszabadítsa azt,

*

* *

A mai modern nőnek lelki kultúrára van szüksége. A modern korunk csak a civilizációt keresi, az élet külső formáinak etfínomitását. A nőnek ennél több kell: lelkikultura. A hit, a szeretet, az áldozat" készség, az Isten által elénk írt kötelességek hűséges szivvel való vállalása : lelki kultúra.

*

¥ ¥

Szabadság kell s nem szabadossági A radikális fenimizmus épen ezáltal teszi tönkre a nőt, hogy elférfiasitja, a keresztyénség azzal teszi igazán nővé, hogy vallásossá teszi. Azzal szabadítja meg a külsőségek szolgálatából, hogy Istentől teszi függővé. Istentől szabadnak lenni, annyi mint a világnak szolgálni, Istennek szolgálni annyi, mint szabadnak lenni. Nekünk mindig van egy parancsolónk: vagy Isten, vagy a világ. Csak az Istentől való függésben tudja az ember betölteni a maga rendeltetését A keresztyénség azzal szabadítja fel a nőt a világ szolgasága alól, hogy életének minden viszonylatát az Istennel hozza kapcsolatba sohse vezetheti a saját hiúsága, hanem az illetőnek vezérlő gondolata: mit követel az Isten abban a munka körben, amelybe épen beleállitott ? 1 Megtanít az életet az örökkévalóság szempontjából tekinteni. E szerint életünk annyiban fontos, amennyiben Isten céljait szolgálja, benne csak az maradandó, amivel hozzájárult Isten dicsőségének növekedéséhez,

így lesz a keresztyénség a nő számára életformáló erő, igy teszi mérhetetlen komollyá a nő életét, felszabadítja a hiúságok s a külsőségek szolgálatából s öntudatos jellemé formálja, aki tud szembeszállni a divattal, ha az immorális és a korszellemmel, ha az Isten törvényeivel ellenkeznék.

FERRONIA

ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA.

Nővé Zámky (Érsekújvár) R“máromi-u. 10.

Tervek mérsékelt díjazás mellett, költségvetések és szakszerű felvilágosítások díjtalanul eszközöltetnek. Ugyanott RÁDIÓ felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok! Szolid árak 1

678

Cágtársak:

Dip!. Ing. Mandler I.,

Schmidt Gy. és Szénássy I. * i

Géptisztitáshoz ruharongyokat veszek

i Cím a kiadóban.

A fiatalodás munkája.

Egy kedves írónk humorosan irta meg egyik novellájában a jövő parlament képét, ha a fiatalítás, vagy még inkább az életmeghosszabbitás problémáját meg fogják oldani. Leírta,'hogy akkor a parlament öregei 150—200 évesek lesznek s ennek kapcsán hetvenéves tacskókról, ugriffiles nyolcvanévesekről és tiszteletlen kilencvenévesekről irt nagyon mulatságosan.

Ez a régebben olvasott eredeti kép jutott eszembe, mikor most egy külföldi lapban komoly cikkben a nők mai fiatalságáról elmélkedve, egy orvos fejtegeti az okokat, melyek azt eredményezik, hogy ma a nők sokkal tovább maradnak fiatalok, mint régen.

Utóbbi időben különben is nagyon sok ilyenfajta dologról olvashat az ember; nem is szólva a Voronov-féle majommirigyek átplántálásáról; német, angol, francia folyóiratokban jelennek meg cikkek, amelyek az asszonyokat tanítják, buzdítják, hogyan kell élni, mit kell csinálni, hogy egy hatvanéves nő húszévesnek lássák s komoly szemrehányásokkal illetik azokat, akik nyugodtan engedik át magukat az idő vasfogának. Még külön folyóiratok is jelennek meg, amelyek kizáróan csakis ezzel s a velejáró műveletekkel foglalkoznak, sőt legújabban egy könyv is, amely tudományos komolysággal inti a nagyanyákat arra, hogy mi a kötelességük önmagukkal s környezetükkel szemben.

Komoly férfiak is befolyásolhatók, hát még a gyenge asszonyok. Bevallom hát, hogy egy szép napon szakítottam régi meggyőződésemmel, mely szerint az ilyen műveletek nem sokat segítenek. A fizikum az egészség kérdése, tehát egészen egyéni, hogy ki öregszik hamarább s ki marad tovább fiatalosabb. Szakítva hát ezzel a felfogással, azt gondoltam, miért is ne próbáljam meg ha azt mondják, írják, prédikálják az emberek, hogy csak egy kis kitartás és akaraterő kell hozzá, hogy vagy harminc évvel fiatalabbnak lássak. Az aktuális anekdota is eszembe jutott, hogy egy fiatal lányt megkérdez valaki: „Mondd csak, ki volt az a fess fiatalember, akivel tegnap színházban voltál ? — Az ? Az a nagyanyám volt 1“

Elővettem "hát a kérdéses francia könyvet (Páris a hazája az örökifjú nagyanyáknak s a Sarah Bernhardtoknak, aki fudvalevő, hogy hetvenéves korában fiuszerepet, a l’Aiglonl adta) s elhatároztam, hogy pontosan, lelkiismeretesen fogok véghezvinni mindent, hogy a siker teljes legyen.

A könyv komoly cikkel kezdi, felhívást intéz a nőkhöz, hogy először is ne sajnálják az időt arra, amit igy testi épségbentartásukra fordítanak, s legfőképpen legyen kitartás bennük, mert természetesen csak úgy lehet eredménye a dolognak, ha állandóan csinálják azt, amit én itt ezennel elmondani szándékozom.

Már hat órakor elkezdtem’

Hozzáfogtam tehát egy napon a testi épségbentartás műveletéhez. Miután pedig a háztartásban is akad valami kis dolga egy háziasszonynak s miután a könyvet nagyjában átnézve láttam, hogy | elég sok időt veheinek igénybe a fant* említett műveletek, aznap 6 órakor kel\ tem fel és bevonultam a fürdőszobába. \ Elővettem a könyvet A legelső lapon I azt olvastam, hogy legfontosabb a test ruganyosságának megtartása, vagy ha “ már nincs meg, annak visszaszerzése. E végből először is télen-nyáron fürdőtrikóban a nyitott ablakhoz keli állni és légzőgyakorlatokat végezni. Összetett lábakkal és csípőre tett kezekkel, csukott szájjal beszivni a levegőt, úgy hogy a tüdő megleljék vele, lassan kibocsátani, szívni, kibocsátani, mig megpukkad az ember. Ezt én teszem hozzá, ő nem igy mondja, de én már tudom, hogy milyen nehéz ez annak, aki nem éri hozzá. Ha ezzel elkészült az em bér, a következő előirt módszert kell alkalmaznia, ruganyosság szempontjából és elhízás ellen. A földre feküdni, a lábakat magasra emelni összeszokott sarkakkal. Ebben a poziíurában kell maradni, amig csak bírja az 1/er, azután a lábakat le, — de a világért sem szabad íz összetett sarkakat széjjel engedni, mert akkor vége mindennek 1 Ezt le és fel, le és fel, megint csak megpukkadásig. Azután fekve ma-