Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-04 / 106. szám

Negyvenhetedik évíolyam, 106. szám Szombat, 1926. szeptember 4 SlSfisetéii ár csehszlovák értékben: fieiyben és vidékre postai szétküldéssel: Síéi* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. Fgyes szára árat 89 fillér. ABOMILAPOK POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. IS., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Dl Itt) í Ilii. Romáron:, — szept. 3. Szemünbfényei, legdrágább kin­cseink, a magyar gyermekek elin­dultak most az uj iskolai év meg­kezdésére és ehhez a munkához hívják segítségül ünnepélyesen a Szentlélek kegyelmét. A magyar gyermek és ifjú különösen reá van szorulva erre a kegyelemre, mert az az ut, amelyre lép, tele van akadállyal. Valamikor rózsákkal volt az behintve, hogy a nyiladozó gyermeki lélek csak gyönyörűséget találjon a tudás megszerzésénél, ma eltűntek a rózsák és csak a tövisei maradtak meg a gyermek útjában. A zsenge gyermeki lélek elvégzi alsó iskoláit anélkül, hogy hallana valamit nemzetéről, nem ismeri meg annak múltját, hogy abból lelkesedést meríthetne bizonytalan jövőjéhez. Az iskolák nyelve magyar ugyan, de a nyelv magában véve szellem nélkül csonka vértezetet nyújt az élet utaira. A tendenciát ismerjük, hogy mivé akarják át­­gyurni a kisebbségeket. Még emlé­kezünk a prágai kirándulásra, me­lyet lelkiismeretlen politikusok ren­deztek az eltántorított magyar nép­pel, ahol jelző táblákat vittek az egyes csoportok ilyen felirattal: Nyelvben magyarok — lélekben csehszlovákok! A nyelvet, mint külsőséget meg akarják hagyni, csak a lelket akar­ják átgyurni, a magyar lelket. Sú­lyos feladat vár azokra, akik a lélekkel foglalkoznak, hogy azokat megtartsák magyarnak. Sajnos, ta­nítóink nagy része nem talál biz­tonságot abban az iskolai autonó­miában, melyet az egyházak és községek nyújtanak és merev esz­közévé válnak annak a politikai akaratnak, mely a lelkekre vetette ki hálóját. Azonban nem kell kétségbeesni. Van hála Istennek elég magyar iskolánk, ahol a tanítók és tanító­nők elvégzik azt a kötelességet is, amelyet lelkiismeretük diktál nekik és a kezeikre bízott gyermeket megtanítják arra, hogy magyar ma­radjon minden körülményei közt az életnek. A magyar társadalomra vár a feladat, hogy a nevelésben megkárosított magyar gyermekek­kel ifjú korukban tudassa azokat a szent kötelességeket, amelyek a nemzethez való ragaszkodás erköl­csi parancsaiban vannak körülírva. A falu magyarságának nem sza­bad elvesztenie és levetkőznie nem­zetének jellemvonásait, melyeket őseitől örökölt s amelyek együtt alkotják a magyar nép lelkét. Isko­lán túl kell megtanítani a felnövő nemzedéket történetére annak a nemzetnek, amelyhez tartoznak s amelyet iskolákban nem tanítanak. Szent István, Szent László, Kálmán, IV. Béta, Nagy Lajos, Mátyás az igazságos, Hunyadi János Rákóczy Ferenc, Kossuth, Széchenyi, Deák éppen olyan fontosak a nemzet tör­ténete szempontjából, mint hires költői, tudósai, feltalálói és zenészei, akik a magyar nevet megbecsültté tették az egész müveit világon. A középiskola magyar tanulóinak pedig, akik elindulnak egy-egy élet­pályára készülve, tanáraik már ko­rán meg kell hogy magyarázzák, itt mi nemzeti kisebbség vagyunk és ennek a [kisebbségnek a jogai, hogy egyenlő módon érvényesül­hessenek az állam életében, egye­lőre még végrehajtva nincsenek. De ez ne csüggessze őket, mert művelt magyar emberekre szükség vaD, sőt éppen ez a műveltség lesz a fegyverük az élet utain, amely­­lyel ki fogják verekedni boldogu­lásukat. Az egyetemi és főiskolai ifjúság pedig, mely érett fővel indul neki az érvényesülés utjának, sokat tanul­jon és főleg nyelveket sajátítson e). Ha mostoha sorsunk arra kény­szerítené is őket, hogy itt ne kap­janak alkalmazást, ahol azok osz­togatásánál ma még nemzetiségi szempontok érvényesülnek, keres­sék azt másutt és mutassák meg a magyar fajnak minden viszo­nyok között helytálló erejét. A magyar mérnök messze Ázsiában, Amerikában is épit vasutakat és villamos energia telepeket. A ma­gyar orvos is megél tudásával és szorgalmával, a magyar iparos és képzett kereskedő is elfoglalhatja helyét bátran az élet nagy verse­nyében. De bárhová dobja is őket az élet kegyetlen akarata, sohase feledjék el, hogy egy szerencsétlen sorsra jutott népnek a gyermekei és igye­kezzenek ennek a nemzetnek meg­becsülést szerezni és jó hírnevét emelni. Ezek a gondolatok támadnak bennünk ma, amikor boldog öröm­mel szemléljük a magyar ifjúságot, az ártatlan magyar gyermeket, aki nem is sejti, hogy milyen súlyos végzetet hordoz. = Ki legyen az elnök ? Nem is olyan hosszú idő választja el a köztársa­ságot az elnökválasztástól, amely kérdés élénken foglalkoztatja a cseh politikai köröket, de a cseh közvé­leményt is. A jövő tavasszal végbe­menő elnökválasztás alkalmával Masaryknak több versenytársának nevét hozzák forgalomba a lapok, mint olyanokét, akik szintén aspirál­nak az elnöki székre. Elnökjelöltnek emlegetik Svehlát, Benest, Kramárf, akik mellett azonban még nem alakult ki többség és több mint bizonyos, hogy nem is fog kialakulni, ha csak Masaryk visszavonhatatlanul ki nem jelenti, hogy tovább nem reflektál az államfői méltóságra Masaryk mais népszerű, nagy pártja van és a kle­rikálisok lapja a „Cech“ egyik va­sárnapi számában nyíltan állást foglal Masaryk további elnöksége mellett. Azt Írja többek között; Ma­saryk az elnökünk és remélhetően az is fog maradni. Masarykot min­dig meg fogják választani, amig él és egészséges marad. == Szlovenszkó fokozatos autonó­miája. Az autonómia kérdésben új fogalomhoz érkeztünk el, a fokoza­tos autonómiához, Híinka és a szlo­vák néppárt eddig Szlovenszkó au­tonómiáját követelték és pedig azon­nal is teljes egészében, úgylátszík azonban, hogy a szlovák néppárt­vezére revideálta a párt programját és némileg engedett abból a hatá­rozottságból, amellyel eddig az autonómiáért síkra szállt, A clev­­landi „Hlas" c. szlovák lap megin­terjúvolta Hlinkát és a pártvezér kijelentette, hogy a szlovák néppárt Szlovenszkó autonómiájának meg­valósítását csak fokonként, nem pedig egyszerre kívánja. Az utóbbi Szlovenszkó kárára volna, mert az ilyen autonómia számára nincsen semmi előkészület. Az autonómia esetén Hlinka csakis a szlovákoknak juttatná Szlovenszkóban a hivatalos helyeket, a cseheket elbocsátaná és csak annyit tartana meg közülök, amennyire épen szükség volna. Hlinka végül az egyház és az állam elválasztásáról is beszélt és kijelen­tette, hogy a szlovák néppárt és a szlovák katholikusok nem félnek az epyház és az állam elválasztásától, sőt örülnének annak Ezt a szétvá­lasztást azonban ma még nem lehet megvalósítani, mert a mai gazdasági válságban a nép nem bírná el az adók mellett az egyházi terheket is, = A vezető politikusok nagy vagyo­nának eredate. Közismert dolog, hogy a csehszlovák köztársaságban egyes vezető pozíciót betöltő politikusok rövid néhány év alatt igen szép vagyonra tettek szert, úgy hogy számukra a poli­tika igen jövedelmezőnek bizonyult. Karlik dr. ugv látszik, nagyon jól tudja ezt, mert a „Cech“ c, lapban egy cikket irt, amelyben behatóan foglalkozik a politikai közélet meggazdagodott sze­rencsés szereplőiről és felszólítja a la­kosságot, hogy követelje olyan törvény meghozatalát, amelynek alapján a vezető­politikusok nagy vagyonának szárma­zásáról felvilágosítást lehetne követein A cikkíró szerint joga van a nemzetnek megtudni, hogy bizonyos politikusok vagyonukhoz becsületes utón jutottak-e vagy sem? Hogy pedig ennek a köve­telésnek valami alapja is legyen, Karlik dr. mint konkrét példára hivatkozik, a külügyminiszterre, akinek bubeneci kas­télya berendezésének eredetét firtatja. Szóval a kezdeményező a közéleti tisz­taságot külön törvénnyel akarja bizto­sítani. A kisiparosság helyzete. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő az Országos Iparosszövetség elnökének nyilatkozata. A kassai iparosszövetség szombat este nyolc órai kezdettel tartotta meg az iparosolthon nagytermében értekez­letét, melyen ifj. Koczor Gyula magyar­­nemzetipárti képviselő, a sztovenszkói iparosszövetség elnöke tájékoztató be­szédet mondott az iparosszövetség szervezkedésére vonatkozólag. A gyű­lésen úgy a helybeli, mint a vidéki iparosság politikai pártállásra való te­kintet nélkül nagy számban jelent meg. Uhrinyik Lajos dr., az Országos Iparos Szövetség titkára rámutatott ifj. Koczor Gyulának, mint a sztovenszkói magyarság egyetlen iparos képviselő­jének nagy hivatására, s kérte őt, hogy informálja a kassai iparosságot az or­szágos szövetségi szervezkedés előre­haladását. Ifj. Koczor Gyula általános ováció közepette emelkedett szólásra s tartotta meg előadását. Rámutatott arra, hogy a köztársaság 7 éves politikája az ipa­rossággal szemben nem volt más, mint az erfurti programon felépült szociá.iz­mus. Ennek a rendszernek véget kell vetni. A szlovenszkó: magyar és német kis­iparosság követeli az egyenlő részese­dést a terhekben, ellentétben az eddig folytatott politikával, amely főképen a kisiparosságnak aránytalanul és igaz­talan módon való megterhelésében nyilvánul. Szeptember 4-én nyújtja át Englis pénzügyminiszternek az iparosok memorandumát, ahol ennek a kívánság­nak a legerőteljesebben óhajt érvényt szerezni. Az iparosságnak elsősorban önma­gára keli támaszkodni. Át kell éreznie a szervezkedés fontosságát. A kisiparosság nehéz helyzetének első oka a hitelhiány. Követetni kell, hogy az állam siessen a kisiparosság segitségére. Az iparos erején túl kény­telen hitelezni, fennálló követelései nem folynak be, ez okozza a válságot. A kisipari hitelkérdés megoldásával szo­rosan összefügg a kisipari hitelszövet­kezetek megteremtése, a nyersanyag beszerző központok felállítása, melyekre feltétlenül szükség van. Nem szabad a kisiparosságnak elfeledkezni az iparos ifjúságnak továbbképzéséről sem. Az uj ipariörvény megengedi, hogy a kisiparos a szakmájába vágó cikke­ket árusítsa. Ezt a kisiparosságnak ki kell használnia, nyisson a kisiparos mindenütt üzietet, ha gteheíi, mert a Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: Jőkai-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák , scheslonok-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. Vidékre dijtalau csomagolás!

Next

/
Thumbnails
Contents