Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-09-02 / 105. szám

2. oldal. Komáromi Lapok tí)^. szeptember 2. Ne halja lasilallannl az m előli ilyet önnel a .POLIO utolérhetetlen i ------------ MINDENÜT ’ m im m i ninőségéve! nynjt. § T KAPHATÓI------------­közben. Csak most állapítható meg, az árvízkároknak gazdasági jelentő­sébe. Kvczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő az elmúlt napokban másodszor kereste fel a károsult vi­déket, hogy személyes tapasztalatai alapján tegyen lépéseket a gyors se éhség érdekében. Körútja alkalmával megállap tóttá, hogy Dercsika, Ná­­dasd, Baka, Bőős, Nyárasd, Szap és Medve községek termése teljesen elpusztult úgy, hogy a gazdáknak még kenyérrevalójuk sem termett. A viz még sok helyen most is áll s Balony, Radvány és Kulcsod közsé­gek még mindig viz alatt vannak. Csicsó, Néma, Keszi és Nagybél köz­ségek termését is elpusztította az érviz. Mivei a szántóföldek minden­hol teljesen átvannak ázva, a szán­tásra gondolni sem lehet, úgy, hogy ezen a vidéken őszi szántás egyál­talában nem lesz, A katasztrófát nö­veli az a körülmény, hogy az ár a szénatakaritás előtt jött s így az ál­latokat nem tudják mivel takarmá­­nyozni. Megállapította, hogy gyors és komoly segítségre van szükség s hogy az olyan fajta segélyek, hogy 9 mázsa korpát adnak e y község­nek, mint D ercsiké val tették, azt a hitet keltik a lakosságban, hogy a hatóságok nem veszik komolyan a katasztrófát. Egyes községek 2—3 ezer korona segélyt kaptak. Koczor Gyula képviselő tapaszta­latai alapján első sorban azt követeli, hogy a hatóság elsősorban a takar­mányról gondoskodjék, másodszor nyújtson kiadós kamatmentes köl­csönt, ezenkívül nyújtson az ál am segé yt az ármentesitö társulatoknak, hogy az újabb katasztrófák elhárítása érdekében dolgozhassanak. Végül követeli azt, hogy az árvízkárosult lakosssábot ne zaklassák adókiveté­sekkel és adóbehajtásokkal, mert az a nép, amely mindenét elveszítette, megkövetelheti azt, hogy a hatóság méltányosan bánjon ve e. Bethlen és Gömbös megegyeztek a kiralykénlesbeo. A bécsi „Abend“ értésüké szerint Gömbös G/uia, az ismert fajvédővezér, a fcirálykérdést illetően megegyezett Biih en miniszterelnŐKkel. A megegye­zés — áhitótag — a következő pontok­ban foglalható össze: 1. G>mbös és a fajvédők beleegyeznek a főrendiház reformjába és a nádori méltóság- beiöliésébe. 2. A fajvédők beleegyeztek, hogy alcsuthi József főherceg legyen az ország nádora. 3. Ottót az öröklési jog alapján nem illeti meg a magyar trón. 4. Büh'en gróf beleegyezik abba, hogy törvény hozassák, mely kimondja, hogy a trón csak választás utján tölt­hető be. 5 Gömbös a fajvédők nevében le­­mond arról, hogy népszavazás döntsön a királykérdésben es elismeri Ottót királynak, ha a parlament két háza őt választja meg. 6. B :th en miniszterelnök továbbra is erkölcsi eg és anyagilag támogatni fogja a fajvédőket. Természetes, hogy az BAbend"-nek ezt a hírét, — amint más alkalommal is, — erős fentartássai kell fogadni, annál is inkább, mert az állítólagos megegyezés fgyes pontjai igen való­­szinütlenül hangzanak. Komárom és környéke villamosítása. Rohamosan haladnak előre a munkálatok. Komáromban szeptember 15-én próhawilágitás. Szeptember végén a bel­város m r áramot kap, november végén az egész város. Érsekújvár—Csallóközi járás—Párkány. — Kiküldőit tudósitónktől. — Komárom, — szeptember 1 A Délszlovenszkói Villamossági I Részvénytársaság igazgatósága felé igyekszem a nyárutói verőn. A voit tölténygyár főkapuján megyek be, amelyen a „Státna elek(rárna“felirása melleit ott van a kifogástalan ma­gyar szövegű felirat is. Innen, úgy látszik, száműzve van a politika, itt dolgoznak. A hatalmas igazgatósági épület, ahol a háború alatt a telep parancsnoksága székelt, most a vil­lamossági legfőbb intézőségnek a lakóhelye. Beránek Frigyes főmérnö­köt keresem, aki már régebbi isme­rősöm és többször megmutatta az épülőfélben álló gépkolosszusokat, amelyek már régen készen állanak azóta. Bevezet a villamossági rész­­.-vényiársaság igazgatójához Kunov­­anek Ferenc elektro-mérnökhöz, aki szive sen fogad és csakhamar megindul a németnyelvű társalgás. Komárom világításáról- Mint meggyőződhetett, kezdi meg elvilágositásait az igazgató, a ve­zetékek szerelési munkálatai sze­rényen folynak. Harminc mun­kás dolgozik a belváros vezeté­kein, amely már a napokban elké­szül annyira, hogy ha akadály nem jön közbe, szeptember 15-én már megtartjuk a próbavilágitást a belvárosban. De a munkálatok annyira halad­nak előre, hogy nemsokára az egész városban ki lesznek épitve a veze­tékek. Az áramszolgáltatás szeptember ve­zeti indul meg a belváros részére, no­vember végén már a külváros is villa­mos világítást kap. Miért nem kábel, miért Jelsövezeték? — Lekötelezne az igazgató ur, ha megmagyarázná és okát adná, miért nem kábel vezetéket építettek a város belterületén? — Kérem, ennek egyszerű oka van és pedig pénzügyi ok, amelyet leküzdeni nem lehet. Óriási külömb­­ség van a kábel vezeték és a felső vezelék közt. A kábel 10—15 szőrö­sébe kerül a feltfő vezeték kiépíté­sének és legkevesebb 8-10 millió­ba került volna, de a közönségre is nagy és indokolatlan terhet há­rítod volna, mivel a házakba való bekapcsolás is sokkal nagyobb költ­ségbe került volna. — És veszélytől nem kell tartani ? — Mivel a város területén ala­csony feszültségű áram megy, a veszély ki van zárva Még vihar esetén sincsen semmi veszély. — Miért vezetnek kétféle huzalt a város egyes utcáin? — Azol; n az utcákon, ahol tele­fon és távirda drótok is vannak ki­­feszitve, izolált, szigetelő anyaggal burkolt drótokat vezetünk a posta ^ és táviró igazgatóság kívánságára, I hogy az esetleges érintkezés esetén, ami rendszerint j télen a d 6 ok elszakadása esetén jöhetne létre, minden veszélyt elhárítsunk. Ilye­neket lehet a Jókai és a Szé­chenyi és más utcákon is látni. Ezt az állam követeli a teljes biztonság végeit — Miért építették ezeket a vas­karokat ? — Itt kérem, igazán meg volt kötve a kezünk, mert az állami előírások, amelyek a villamosiiási törvény végrehajtási utasításában foglaltatnak, az egész köztársaság területén ilyen vezetékeket rendel­nek. Az előforduló panaszokat, me­lyek alacsonyabb háztetőknél adód­­nak, pl. a Tolnai- és a Megyercsi­­utcákon, természetesen készséggel orvosoljuk és a vállalkozót ebben az irányben ulasiljuk, aki a/okaí kicseréli és megfelelőbbel pótolja. — Hogyan van az, hogy a veze­tékek négy drótja közül három izo­lált és egy nem? — Ennek az az oka, hogy a ne­gyedik huzal a transzformátorokon keresztül közvetlen a földdel érint­kezik és igy annak izolálása telje­sen felesleges. Ebben oly csekély áram megy, hogy a postaigazgató­ság sem ragaszkodik annak izolá­lásához, mivel a szigetelés teljesen felesleges. Kik vesznek áramot ? Arra a kérdésemre, hogy Komá­romban mennyi a bevezetők száma, azt felelte az igazgató, hogy az hétről-hétre emelkedik. | Ez idő szerint 300 ház jelentke­zett bekapcsolási igényével és mint­­| egy 2000 lámpa igény van bejelentve. Ezen kívül az ipari üzemek kö­zül a városban a Schindler és Jed­­lin köleshántoló gyára lesz áram­fogyasztó a kisebb ipari üzemeken kívül és természetesen a Skoda- i Müvek hajóműhelye. j Nagy jövője lesz a villamos áram­szolgáltatásnak az állami kikötő­ben, ahol két villamos daru épül és a berendezés még az ősszel el­­készüi. A két villamos daru építé­sére már az árlejtés is ki van Írva, — Azután, tette hozzá szerényen az igazgató, a villamosságnak nem i kell felesleges reklám, mihelyt az áramszolgáltatás megindul, a be­kapcsolások nagyobb számával fo­­qunk találkozni. A villamosságé a jövő. Érsekújvár. Azulán áüerelíem a beszélgetés fonalát Komárom nagy riválisára, Érsekújvárra, ahol bizonyos bonyo­dalmak vannak a villamos világítás körül. Itt ugyanis a gázgyárnak van a várostól koncessziója a villamos világítás berendezésére is. — Érsekújvárt augusztus 27-én volt bejárás. A magas feszült­ségű áram vezetékének épiiése megkezdődött és az körülbelül há­rom hónap alatt kiépül. A munka Komáromban és Érsekújvárt egy időben indult meg. Az áramot a vasúti állomás részére még az idén el kezdjük szolgáltatni és egyide­jűleg bevezeljük az állami dohány­beváltóba is, mely a vasúti állomás mellett van Ugyanakkor kiépítjük az elosztó állomást is az állami hivalalok számára A város és a gázgyár ez ellen felebbezést jelen­tetlek be, mely a miniszlerium elé kerül dönlés végett. Azonban azt hiszem, a kérdést békés utón si­kerül rendezni és a gázgyárral meg­áll ipodást létesíteni (Mint javíthatatlan lokálpatrióta, örültem, hogy ebben mégis me­gelőzzük Érsekújvárt.) Villamos világítás a járásokban. — Mikor kerül a sor a járásokra? — A villamossági részvénytársa­ság fokozatosan fogja ezeket a vo­nalakat is kiépíteni. A tervek készen vannak úgy a csallóközi, mint a párkányi járásra nézve. Most a tár­gyalások fonalát vesszük fel legkö­zelebb Nagymegyerrel és Párkánnyal lépünk összeköttetésbe, valamint a járás többi érdekelt községével is. — És a gutái vezelék? — A gúlái vezetek az érsekujvári­­ból áyazik el Ógyallánál és Imely, Naszvad, Szimő, Kamocsa érintésé­vel megy Gúláig. A Nyugatszloven­­szkói villamos társasággal megegye­zésre léptünk a területi hatáskört illetőleg, ez Negyed Vagfarkasd állo­másokig építi ki vezetékét. A társaság igazgatósága, melynek gőzturbinákkal hajtott áramfejleszlő­­gépe 1800 lóerőt szolgáltathatnak, növelheti még a telep teljesítményét szükség esetén a tölténygyár régi gépeinek igénybevétele által. Ezen Dieselmotorok ieljesitménye 800 ló­erő és ezt most két generátorral sze­reli fel az igazgatóság, valamint a hoz­zátartozó kapcsoló berendezésekkel. Ez tarlalékul fog szolgálni arra az időre, amikor pl. télen 5—8 órák közt az áramszolgáltatás eléri a leg­nagyobb teljesítményt Ekkor átme­netileg ezeket is igénybe veheti az üzemvezetőség. — Mi mindent elkövetünk a tech­nika mai fejlettségéhez képest, hogy tökéletes munkát végezzünk és a közönségnek minden igényét kielé­gítsük. A konzervatív hajlamú közönség nem is tudja méltányolni, mit is je­lent a kultúrára és a haladásra nézve a villamosság. Annak idején, mikor a komáromi gázmű kiépült, egy szó­többséggel határozták el a gázvilá­­gitás létesítését. Már akkor is voltak sokan a közéleti férfiak közt olyanok, akik felismerték a villamosság nagy jövőjét. A következmények ezeknek adtak igazat. A villamosságé a jövő, mert a technika ezer és ezer vív­mánya kapcsolódik hozzá. A város polgárságának örvendenie kell, hogy régi vágya teljesedésbe megy és a villamossággal belekapcsolhatja ma­gát a fejlődésbe. Az interjú véget ért és megkö­szöntem Kunovjanek igazgató és Bemnek főmérnök érdekes felvilágo­sításait. A főmérnök kitűnő magyar­sággal veti tőlem búcsút és az igaz­gató is mosolygó arccal és alászol­­gájával búcsúzott, jelezve, hogy meg akarja tanulni nyelvünket, mint Ko­máromnak ezután állandó lakosa. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. W 274 Sebésset — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály tBoth dr.) I. oszt. paus&l szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. paasal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. - RE2UCHA LAJOS dr. igazgató. A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifert­­fóle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok bestéinek 1 Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben: 43» Seises?t József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 252.

Next

/
Thumbnails
Contents