Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-21 / 100. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1S36 augusztus 2 1. Előadások kezdete hétköznap este 7 ti 9 Érakor TISZTI PAVILLON fcloadaaok kezdete vasár- 6s ünnepnap 3,5,7 ÉS 9 9. Szombat és vasárnap, augusztus 21. és 22-én eft-Izgalma detektisdréma 6 felvonásban. A játékbar­lang. — • A gyanúsított diplomata...— A pénzhamisítók műhelye: a maláyi csárda. — Üldözés a tenderen. Főszerepben : Stuart Webbs, a mesterdetektiv, bee laktak volna is, azok úgy tekin tendők, mintha az anya községében laktak volna. Az apa, az anya tartóz­kodási helye kihat a gyermekekre is), 5. a kérvényezőnek a sajátkezű alá­írásával ellátott nyilatkozatát arról, hogy 1906 január 1-je után nem szer­zett a csehszlovák köztársaság terüle­tén kivül sem állampolgárságot, sem községi illetőséget, 6. a kérvényezőnek sajátkezű alá­írásával ellátott nyilatkozatát arról, hogy az állampolgárságot n most ha­tályba lépő 1926 évi julius hó 1-én hirdetett 152. sz. törvény alapján kéri, 7. ha ezek az adatok nincsenek iga­zolva köziratokkal, úgy a kérvényben fel kell tüntetni azokat a bizonyítéko­kat, pl. tanukat, amelyeket és a kiket a fél állításainak igazolására igénybe kiván venni. 8. nem mondja a törvény, de min­denesetre jó csatolni, ha ilyesmit meg lehet szerezni, a volt illetőségi köz­ségből egy községi bizonyítványt arról, hogy illetőségi községéből 1906 előtt eltávozván, ott birt illetőségét elvesz­tette, esetleg magyar királyi konzulá­tustól egy hivatalos nyilatkozatot arra nézve, hogy Magyarországon birt ál­lampolgárságát elvesztette. A kérvény mintája a következő: Tekintetes Zsupáni Hivatal! Alulírott X. Y. géplakatos, ..... községbeli lakos az 1926. évi 152. sz. törvény alapján tisztelettel kérem ál­lampolgárságom megadását (valamint nőm és gyermekeim állampolgárságá­nak megadását). Kérelmem indokolására a következő adatokat van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. 1. a) nevem: b) foglalkozásom : c) lakóhelyem: . . . község, . • . járás, . . . megye. 2. A mellékelt keresztlevél igazolása szerint . . . községben születtem . . . év ... hó . . napján. 3. A mellékelt házassági anyakönyvi kivonat szerint X. Y.-n&l házasságot üdültek. Türelemjáték . . . Türelem ró­zsát terem. Az ötödik napon azonban csoda tör­tént. Az ENE igazgatója jött felém ragyogó arccal és forró, áhitatos csókot nyomott a kezemre, miközben csaknem fölfalt a szemével. Csakhamar ott ter­mett a másik négy is, mint a darazsak a mézre és kipirult arccal, csillogó szemmel iparkodtak túllicitálni egymást lovagiasságban és kedvességben, ki-ki a saját vesszőparipáján lovagolva. Ele­inte gyanakodtam, hogy be vannak csípve. De nem. Gyilkos, féltékeny pil­lantásokkal mérték egymást végig . . . Ha ott nem vagyok, biztosan hajba­­kapnak ... és ha rá került volna a sor, mind az öt megkéri a kezemet . . . A talányt Zizinek aznapi levele ol­dotta meg: „Drága Majám . . . Hogy hamarább zöldágra vergődj, egy anonim levélben megírtam a fürdőigazgatóság­nak, hogy te vagy az a magyar szár­mazású hírhedt külföldi mozi-star (Mi­csoda ötlet! Ilyesmi csak Zizitől telik ki I) és ezzel közös nevezőre hoztam udvarlóidat. Ez az, ami kivétel nélkül érdekli és lelkesíti mindnyájukat 1 Nota­bene : A rádióval egy kis tévedés van. Az t. i. az én vőlegényem vesszőpari-R aja volt . . . Hiába, szórakozott vagyok la, pá-pá . . . Zizinek igaza volt. A helyzet ura lettem. Sajnos azonban időközben beleszerettem egy progra­­monkivülibe és — befuccsoltam . . . kötöttem. 4. A mellékelt keresztlevél szerint gyermekeim : Géza 21 éves, jelenleg katona, Jolán férjezett X, Y.-né 18 éves, Sándor iparos tanonc, 14 éves. 5. A mellékelt községi bi-onyítvány igazolása szerint 1906—1907 november 20 ig Lőcsén, 1907 november 20-tól 1912 január 1-ig Losoncon s 1912 ja­nuár 1-től a mai napig Kassán tartóz­kodtam. 6. A mellékelt nyilatkozat szerint 1906 január 1. után a Csehszlovák köz­társaság területén kivül sem állampol­gárságot, sem községi illetőségi jogot nem szereztem. 7. Csatolom a nyilatkozatot arról, hogy a csehszlovák állampolgárságot az 1926. évi 152. sz. törvény alapján kérem. 8. Csatolom a községi bizonyítványt arról, hogy X. Y. község, amelyben megelőzőleg illetőséggel bírtam, a köz­ség kötelékéből elbocsátott s ott ille­tőségemet elvesztettem. (Ennek igazo­lására jó a magyar királyi követség által kiállított bizonylat is arról, hogy a kérvényező magyar állampolgárságát elveszítette) Miután igy minden törvényes kellék meg van ahhoz, hogy az 1926. évi 152, sz. törvény alapján állampolgár­ságom megadassák, teljes tisztelettel kérem: miszerint azt részemre és fent neve­zett feleségem s gyermekeim részére megadni és erről engem határozatiiag értesíteni méltóztassék. Kitűnő tisztelettel X. Y. 8 drb melléklet. géplakatos .............-i lakos. A zsupáni hivatal felülvizsgálja a kér­vényt s azt a hiányok pótlására záros határidőre visszaadja. Ha ezen záros határidő alatt a hiányok nem volnának pótolhatók, úgy kérvényt kell beadni a határidő meghosszabitására, mert a határidő eltelte után a kérvény vissza­­vontnak tekintetik, újabb kérvényt azonban ismételten lehet beadni. A magunk részéről hangsúlyozzuk, hogy az állampolgársági folyamodvá­nyok pontosan szerelendők fel. A leg­nagyobb súlyt az itt tartózkodás iga­zolására kell fordítani. Minden egyes átköltözést az egyik községből a má­sikba külön községi bizonyítvánnyal kell igazolni. Kivétel azonban, ha az itttartózkodás megszakítása katonai szolgálat, hadifogság, internáltság stb. következtében történt és a kérelmező ezen megszakitás után előbbeni lak­helyére tért vissza, az ilyfajta megsza­kítást a községben való tartózkodásról kiállított bizonyítványba kell befoglalni; ugyancsak nem kell külön bizonyítvány a folyamodanak ugyanazon községben való ideiglenesen megszakított tartóz­kodásáról és ez esetben csak a közbe­eső időben a más községben való la­kást kell külön-külön bizonyítvánnyal igazolni. A semmiképan be nem szerezhető okmányok helyett tanukat kell meg­nevezni, minden esetre legalább kettőt, akik azonban ugyanazok lehetnek a különböző hivatkozott tények igazolá­sára. A tanuk neve és jelenlegi pon­tos lakcíme a kőrvényöen megadandó, hogy a hatóság által a felhozott té­nyekre vonatkozólag kihallgathatok le­gyenek. Minthogy a hiányosan, vagy hibá­san felszerelt ily beadványokat a ható­ságok a félnek visszaküldik, tanácsos azokat a magyar pártok szervei, tit­kárságai, vagy — különösen kompli­káltabb esetekben — a párt ügyészei által beterjesztésük előtt felülvizsgál­tatni, hogy a költség és időveszteség elkerülhető legyen. A hatóságoknak esetleges, a tör­vénnyel ellenkező eljárását és általában minden tapasztalt visszaélést kérjük a magyar pártok fent megjelölt szervei­nek tudomására hozni, hogy azok re­parálása érdekében a szükséges lépé­sek megtehetők legyenek. Félreértések elkerülése végett az ér­dekelteknek tudomására kell adnunk azt is, hogy a hatóságok minden eset­ben a kérelmező féllel, vagy (ügyvédi meghatalmazással) igazolt jogi képvi­selőjével lépnek csak érintkezésbe. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18 b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat f. oszt. napi 80—100 koronáig, Ií. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Yezelö orvos: FfíANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÍUCHA LAJOS dr. igazgató. Cserkészek útja. Két hét „Lapis Refugii-n asómertábor­­ban. — Az út Komáromtól a táborig. Komáromból jul. 11-én délelőtt in­dultunk el szakadó esőben. A szo­morú idő nem hangolt le bennün­ket. Víg nótákat énekeltünk és iz­gatott ölömmel néztük a tovarohanó tájat. Érsekújváron gyorsvonatra szálltunk Az utasok csakhamar meg­kedveltek és szüntelenül biztattak, hogy énekeljünk. Talán a jó Isten is jókedvű lett, mert kisütött a nap és rávetítette fényét a romantikus Vág völgyére. A táj szépsége beszűrő­dött lelkűnkbe és hallgatagon bá­multuk a természet csodáit. Régi emlékek, várromok néznek le ránk fáradt szemekkel. Alattuk büszkén nyargal a Vág cinikusan nevetve pajkos hullámaival Csák Máté fészke az idő vasfogától megtépázva még most is gőgösen hirdeti a régi idők nagyságát. Ódon szellő csap az ar­cunkba Beckó vára mellett. Minde­nütt történelmi emlékek . .. Újra felhangzik a vig ének: . . . »Itt hagyom a házunkat két hétre Táborozni megyünk Igló vidékére.« Nótás kedvünkben azonban meg is éheztünk. Előkerülnek a hazai csomagok, amelyeket bőven meg­tömtek a mamák. Eközben vonatunk mindig közelebb érkezik a Tátrá­hoz. Alagutakon haladunk át ahol természetesen a tetőpontra hág a jókedv »Sötét van, nem látok Gyere babám gyujtaál világot.« Újra esik az eső. A köd is elta­karja a szép vidéket. Fölfelé me­gyünk. Hideg lesz. Rózsahegy, Csorba, majd Poprád következnek. A kupénk kiürül, a fürdővendégek kiszállnak. Most már egyedül egypár utassal megyünk Igló felé A nyomott, fá­radt hangulatot a kalauz kiáltása zavarta meg, aki „Spisská Nová Ves‘‘ nevét recsegte be kocsinkba. Egy­szerre más lett a hangulat Lázas gyorsasággal pakoltunk ki. Elhelyez kedtünk a váróteremben és rögtön tudakolództunk, hogy mikor megy a legközelebbi vonat végállomásunkra Hrabusicére. Az éjjelt a váróterem­ben töltöttük. Alvásról persze szó sem lehetett. Mindegyikünk vicces kedvében volt. Korán reggel a sza­bad időnket arra használtuk fel, hogy megtekintsük a várost. Csinos ódon házai, aszfaltozott utcái nagy ha­tást gyakoroltak ránk. Különösen a gimnázium érdekelt, amelyről annyi hires diákhistoria kering . . . Verőfényesen sütött a reggeli nap, széthintette arany sugárkévéjét a hegyeken és mi ismét tovább indul­tunk Ez az út már rövid volt. Megér­keztünk Találkoztunk más testvé­rekkel és igy társasán csomagokkal megrakodva indultunk fel a hegyre. Sajnálattal néztünk a silány termésre* Itt, amit a Természet szépségre pa­zarolt, azt megvonta a földtől. Tiszta szlovák falun visz át az utunk. Kér­dezősködünk, hogy milyen messze van a Lapis Refugii ? — Három óra gyaloglás. — Hangzik a válasz. Meg­kettőzzük erőnket s meredek utakon vágunk neki a hegynek, A hegyol­dalt fenyvesek borítják Tele tüdő­vel szívjuk a kiváló fenyőillatot és elfe ejtjük a fáradságos utat. Nem is pihenünk csakhogy hamarább el­érhessük a táborhelyet. Egyszerre lárma csapja meg fü­lünket. Kiérünk egy tisztásra, ahol elénk tárul a már készü ő tábor. Kalapácsütések, fürészelés, gyermek­hang vegyül a zajba. 1010 méter magasan vagyunk. Előt­tünk fekszik a Magas Tátra havas csúcsaival s úgy fest, mint az ősz aggastyán, aki őrködik a vidék felett. Épül a tábor. Lapis Refngii. Menedékkő. INevét onnnan kapta, hogy a pusztító tatár­járás idején a Szepesség lakói ide menekültek a vad mongol csordák elő!. Köröskörül hatalmas erdőkkel körülvett tisztás. Északnyugati olda­lon kolostorromok Megkapó kép! Elképzelni a csendes ház lakóit messze a zajos világtól Itt csak a madarak csicsergése hallatszhatott. De nem úgy most- Mint a méhraj úgy zümmög és szorgalmatoskodík az egész tábor Igazán csodálkozná­nak a szülők, ha látnák, hogy meny­nyire megváltoztak a fiúk. Az egyik gödröt ás, a másik farag, szegei, ponyvát feszit, mintha mindegyik szakképzett mesterember volna .. . Mi három sátrat húztunk fel. Kö­zépen állt a tizszemélyes sátor, rajta a zöld őrsí zászló. Két szélén pedig a két kisebb sátor. Következett a körölárkoiás, majd a szalmazsák­tömés. Háromszáz gyerek állt sorban kezében a szalmazsákkal és várta, raig rá kerül a sor. Melegen égetett a nap s mi izzadtunk kegyetlenül, bújva a szalmát. Megérkezett a deszka. Egy wagonnal küldött egy jóakaró ruszinszkói fakereskedő. Asztalt, padot, polcokat készítenünk úgy, hogy egész kis szalont vará­zsoltunk elő magunknak Már kezdett kibontakozni a tábor képe. Félkörben húzódtak a sátrak. Jobbszárnyon a leánycsapatok he­lyezkedtek el, a kör közepén állt a „Merkas“ sátor, amelyben a parancs­nokság foglalt helyet; mellette a nagy hangár színes csíkos ponyvá­val, mely templomnak volt beren­dezve. Dél van. Első ebéd a táborban. Mindenki kiváncsi a kosztra Három­száz éhes gyomor ásított veszedel­mesen, mindegyik előbb akarta meg­ragadni áldozatát Azonban csopor­tokra osztanak bennünket. A ko máromiakat, Besztercebánya, Nyitra, Surány, Léva, Rózsahegy, Ruttka és Dunaszerdahely közé osztották be. Öt raj van. Vig énekszóval, csajka ütögetéssel vonultunk az ebédért. Úgy festett, mint valami indián hadi­­lárma. A szolgálatban levők az elsők az étel kiosztásnál és ezután követ­keznek a többiek aszerint, hogy mikor kerül rájuk a szolgálat. (Ezért az előnyért mindig teljesítettünk volna szolgálatot). Mi tagadás bizony, nem ízlett elő­ször a legjobban az ebéd. Hiába párolgóit gusztusosán a csajkákban, de mindenki haza gondolt. No, de se baj! Még két hét, majd megszok­juk, Ólyan jó kedvvel dolgoztunk, I mintha legalább nyolc fogást ettünk volna. Délután még mindenki csinosította a sátrát. Estére már 70 sátorponyva feszült és olyan mozgalmas volt az élet mint egy kis faluban. Trombitálnak Parancskiosztás. Ka­tonai rendben állnak a rajok. Ünne­pélyes fegyelem ül az arcokon.. . Vacsora után tábortűz szól a napi­­parancs. Tábortűz! Micsoda fogalom! Aki nem látott ilyet, az nem is tudja felfogni a cserkész szivek nagy izgatottságát, amellyel azt a pilla­natot várják, mikor a láng belekap a nagy rőzsecsomóba, felcsap a sötét estbe és messze hordja az esti szellő a sziporkákat; tűz pedig mint mind-

Next

/
Thumbnails
Contents