Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-21 / 100. szám
2 . oldal. Komáromi Lapok 1926. angusztus 21. vaszt valamit. A volt koalíció, amely a télen elemeire bomlott szét, reménykedve tekint most Karlsbad feié, mert a kompromisszumok nagymestere pilient agyában bizonyára lesznek olyan éleire való gondolatok, amelyek a széthullott érdektársaságot újra összeíömöriiik s — ne adj’ Isten 1 — de talán még föl is támasztják. Svehla hazaérkezésével kétségtelenül nagyobb mozgolódás észlelhető azokban a pártokban, amelyek a volt koa liciőban boldogan melegedhettek a hu sosfazekak mellett, sőt a cseh nemzeti munkapárt sajtója elég bátor hangoztatni azt is, hogy a mai belpolitikai helyzetben szükséges a régi Koalíció feltámasztása, mert csak az biztosíthatja továbbra is az államkormányzat nemzeti jellegét. Nyilvánvaló, hogy ez a párt nem szívesen látja a cseh polgári pártoknak a németekkel való együttműködését és visszaóhajtja azokat az aranyjuezui szép napokat, amikor a koalícióban ülve, apró magán- és pártérdekekért viaskodtak a kormánypártban. Ha Svehla azzal a reménységgel fog hozzá a tárgyalásokhoz, hagy visszaállítsa a régi nacionalista rezsimet, akkor előre is meg lehet jósolni, hogy igyekezetét nem fogja siker koronázni. A volt koalíció polgári pártjai nagyon jól érzik magukat a vámtöbbségben, amely általános gazdasági és kulturális feladatok megoldását akarja keresztülvinni s amelynek a szocialista kommunista hangos jelszavak mit sem árthatnak. Az uj kormánytöbbség ma már nem alakulhat meg a németek nélkül, sőt az uj parlamentnek kormányában is helyet kell biztosítani a németeknek. Mert a helyzet nagyon is megváltozott azóta, mióta Svehla külföldön tartózkodott és ha erről eddig nem vett tudomást a volt kormányéinak, akkor hamarosan meg kel! győződnie arról, hogy az ő kormánytöbbségre vonatkozó tárgyalásai csakis akkor járhatnak eredménnyel, ha a németeket is bele veszi számításába. Úgy áll a dolog, hogy a csehszlovák köztársaságban ma már a legra 'aszabb kigondolások sem képesek számbajövő többséget teremteni a németek nélkül és a mesterkedésekben oly jártas Svehlának sem fog sikerülni nacionalista kormányt összehozni. A nemzeti kisebbségekkel számolni kell, különben lehetetlen eredményes mukáf végezni a páriámén ben. A fcarsbádi politikai tanácskozásokból tehát ki kell küszöbölni a nacionalista és soviniszta szempontokat és nagyon Í3 meg kell fontolni azt, hogy Csehszlovákia elsősorban nemzetiségi állam, melynek nemzetiségeit végre-valahára jogokhoz kell juttatni ! (__) mi lesz a „G jda“ iskola uj neue? Kérdés, mely önmagát veti fel. A helybeli csehszlovák kisebbségi iskolának gondnoksága nagy dilemmába jutott Geidí-Gajda vezérkari för ö; és I fasiszta vezér nyugdíjazásával, amely j elől — mint azt a francia követség j nyilatkozata is megerősíti — nem térhetett ki a kormány. Geidí- Gajda tehát befejezve szédületesnek indult katonai karriérjét, melynek delelőjén a komáromi csehszlovák iskola gondnoksága szükségesnek látott róla iskolát elnevezni, most a magánéletbe vonul vissza és | mivel negyven évi szolgálatából harmlcat nem számítottak be neki, hanem cäak tizet, igy egész bizonyosan egy nagy cseh bank nyújtja ki utána kezét, hogy a kitűnő stratéga, bankíáren szerezzen magának babérokat. Ebből az alkalomból ismét napirendre kerüit, amit ann k idején megírtak felőle, hogy a h'tboiu kezdetén a polgári életben droguista segéd szaniíéci szolgálatokat végzett S zerbiában és utána feles jpott orvosnak diploma nélkül. Oroszországba is igy került és ott leleplezték honfitársai. Bármennyire sikerült is ez a stikü, a szerb hadsereg vezetősége ezt mégsem bocsátotta meg neki és nem kívánt vele találkozni. Ezu án jött Szibéria és ottani viselt dolgait és hadiparancsait közölték a szocialista lapok. Ezek után Gajd* mégis nagy karáért csinált a csehszlo vák hadseregben, amelyre rossz reklámnak bizonyult az ő neve. Komáromban, ahol a csehszlovák iskola élén nem szlovák, hanem cseh ember áll, nem követték azt a gyakorlatot, hogy iskolát csak kulturális értékül elfogadható iró vagy tudós nevéről nevezzenek el. Van Hviazdoszlav, Szládkovics, Kmeí András stb. iskola, akik költők vagy tudósok voltak és ezen minőségükben eiőbbrevitték a kultúrát. Hogy Komáromban mégis G aidáról neveztek el iskolái, sz mutatja azt a tendenciát, melyet ez az iskola szolgál s amelynek hódító iendenciái vannak, üt a szinmagyar területen. Emlékezzünk csak ennek az iskolának a harcias felavatására, katonabandávai, felvonulásokkal, katonai parádéval. Mi köze is volt ezekhez a kuiíurának? Meg akarták félemliieni a magyarságot. Ezért kellett az iskola homlokára a Gajda név, amely harcos sovinizmust jelentett mindaddig, mig ki nem derült, hogy a német Geidl nevű droguisía segéd mekkora karriért csinált. A komáromi cseh iskolaszék nagy zavarban van: mert felvetődik számára a kérdés, meghagyja-e Gajdinak az iskolát. vagy átfesse szép csendben nevét szelidebb hangzású névre, aki nem Szibériában, de az irodalom és a kultúra terén szerezte habárait. Úgy halljuk, hogy ez az óhaj meg is nyilvánult csehszlovák körökben. Mivel azonban a kezdeményezés csak az elnökségtől indulhat ki, várják annak az intézkedését. Gajda neve ma csak a csehek egy kis szűk körében cseng még jóhangzásuan. A szocialisták mindkét árnyalata pereátoí kiált reá. Az agráriusok is elejtették és a polgári pártok tudomásul vették bukását. Ezért itt is úgy gondolkoznak egyes csehszlovákok, hogy az iskolának nem jó reklám a Gajda név. De hát hogyan szabadulnának meg tőle úgy, hogy Gajda se legyen megsértve, ez a nagy kérdés. Megoldása nem reánk tartozik, hanem az iskola gondnokságára, amely kereshet rá formulát, ha akar. így boszulja meg megát, ha iskolát belevonnak a napi politikába és azt fisiszia színekre festik be. Az iskola maradjon meg kulturális hivatása mellett és ne politizáljon. Lesz-e utcakövezés vagy nem? Az egy milliós kölcsön késik: az utcakövezés keresztülvitelére a kölcsön nélkül is módot kell találni a város vezetőségének. Komárom, —aug. 21. Nincsen lakosa a városnak, aki ne kívánná az utcák megfelelő kikövezését. Még azokban a vaskalapos kis kottériákban is, ahol a „hej rá érünk arra még" jelszava mellett tárgyalják a város ügyeit nem mindig jó kedvre hangoló harcosok öblögetése közben, kegyetlen kritika hangjai dörögnek el a város utcáinak mai szomorú 'állapotáról. Iparos, kereskedő, lateiner, meg minden más foglaikozásbeli egyformán szívja a televény port úgy az „előkelő" belsővárosban, mint a tehénjárások bulevardján És igaz is, ha volt, ami a háborús években lerongyolódott ebben a városban, hát az utcák valóban ruhátlanokká lettek, s jobban öszszeszámíthatnók, meglehetne állapítani, hogy a város utcáiból pár ezer köbméter földet hetedhétországba hordott a komáromi lenge zefir. Komoly nekifogás az utcák rendbeszedésére meg sem indult hoszszu éveken át. Erre a célra soha pénze nem volt a városnak. Pedig igen jól emlékszünk arra, hogy 1914. óta 30—40 napszámos ember is egyengette utainkat kapával, ásóval, lapáttal. Ahol egy kis hepehupát látott az utcák kezelését vezető hiva- 1 tál, ott, mint a borbély csinálja a Vesszőparipák. — Egy vállalkozó özvegy naplójából. — Irta: Bállá Irma. Maja asszony, néhai Bojtorján Ábris tudós csinos, fiatal özvegye bemártotta tollát a tintatartóba és 1926 nyaráról a következőket jegyezte már meglehetősen sok oldalra terjedő naplójába: . .. Balaton Földvár (dátum) ... Tegnap érkeztem. Zizi barátnőmet sajnos, már nem találtam itt. Csak egy levelet hagyott a számomra. Íme: „Drága Majám! Képzeld, hatheti horgászás után beérkeztem. Nehéz ügy volt, mert tudvalevő, milyen aktuális ma a fókákról és eszkimókról szóló tan, de sikerült fiam. Már röpítem világgá az eljegyzési kártyáimat, különböző pukkasztásokra, mert legyünk őszinték, ez lesz az egyetlen „hamisítatlan“ örömem ebben az ügyben. Dehát: bussines és bussines, mondja a praktikus öreg náció ... És most ide figyelj, Majókám: Hagytam neked még öt (5) jó tippet. Válaszd ki a legkövérebb potykát, hogy kárba ne vesszen. Szinte fáj, hogy az ember kettőt-hármat nem szedhet föl a hálójába. Ritka jó terep. Fogj meg egyet. Mind jól szituált, rád fér. Hogy az előmunkálatokkal ne strapáid magad túlságosan, adok egy kis „menetrendet“ és „használati utasítást“. Ha a nagy kavarodásban itt-ott tévednék a személyazonosságot illetőleg, ne vedd zokon, hisz képzelheted, mennyire egy pontra kellett koncentrálni figyelmem az utóbbi időben. Hát fiam röviden, mert sietek. (A rövidítések a családi állapotokat jelölik. A neveket persze elfeledtem,. Tehát: No. 1. Földbirtokos (szabad). Nehéz ügy. Csinos és elkapatott; de enni valóan ostoba. Vesszőparipái: Pagát, népdal, anekdoták, esetleg vizslák. No. 2. Katona, ha jól emlékszem ezredes, civilben aggl. Kissé nagyot hall. Vesszőparipája: Sztratégia v. efféle. Azt hiszem rádió is, de lehet, hogy ez a 3-as, vagy 5-ös számé. No. 3. Irt egy kötet verset, kiadta (aggl) Kockás nadrág. No. 4. Félreismert, titkos drámairó. (Válófélb.) Elég, ha lecsepülöd előtte a 3. számú verseit. Aranyfog, kettő .., No. 5. Az ENE (Erkölcs Nemesítő Egyesület) igazgatója (özv.), ház, szőlő. Irt egy könyvet a lepkékről vagy közigazgatásról. Nem tudom már biztosan, majd kihozod belőle. jellemző, hogy mindegyik más időben indul a reggeli sétájára, ez előny a számodra. U. i. Bele ne szeress valamelyikbe, mert befuccsolsz; bár ebben a tekintetben nem nagy a veszedelem. Sok szerencsét kívánok! Pál...“ Így végződött a levél, amely nagy szeget ütött a fejembe. Végre is, ráérni ráérek. Veszteni nem veszthetek, legfeljebb nyerek egy szőlőt, házacskát, miegyebet. Egy kis tombola . . . Valamelyik mulatságon aztán csakugyan bemutatták mind az ötöt. Persze se nevet, se állást nem értettem. Nem baj. Az első láncszem megvan. Másnap reggel korán keltem. Aki korán kel, aranyat lel, — gondoltam. Találomra felsétáltam a golf pálya felé, amikor csakugyan szembekerült velem egy az öt közül. Most légy okos, Domokos, Láttam, hogy el akar menekülni, azért úgy álltam keresztbe az utón, hogy se jobbra, se balra ki ne térhessen és szeretetreméltóan rámosolyogtam. Megemelte kalapját. Az ezredes nem lehet, gondoltam, mert kaíonaember önkénytelenül szalutál egy kicsit. (Elővettem a noteszom és lapoztam benne. Tegyük fel, hogy ez az 1. számú. Elég csinos. Lássuk csak mit mond Zizi: Anekdoták, pagát, népdal, esetleg vizsla . . .) Én: A, már ilyen korán kint a szabadban 1 Úgy látszik, ön koránkelő ember . , , Ó: Nem mondhatom, nagyságos asszonyom. Az ember, ha fölébred, gondolkozik egyről-másról. (Hú, ez gondolkozni szokott: akkor alighanem rossz helyen kereskedem.) De ha á-t mondtunk, mondjuk ki a b ét is. — Az ember gondolkozik és a végén cselekszik — szólok. — Milyen szép ez a környék, — lelkesedem — jó vadászterület is akad itt, úgy mondják. Némi érdeklődés csillan fel a szemében. de úgy találom, nem eléggé intenziv. Talán a népdal — gondolom. — Milyen jó szénaillat van. Itt már el lehet énekelni, hogy : Lekaszálták már a rétet... — és várakozóan tekintek rá. Mintha egy ásitást fojtana el. — Csakugyan — dörmögi. Úgy látszik, rossz a címzés. De már a végére kell járni. (Bizony, a férfiak nem sejtik, mennyi munkával jár az ilyen ügy!) — Mondja, szeret kártyázni — próbálkozom újra. — Én, kérem, utálok. — Hát talán a rádiót szereti, szólok végső kétségbeeséssel. — Miért szeressem? Szeret ő engem? Én (már bosszúsan): Na hallja kérem, ez jó vicc ... — (Úgy látszik, tévedtem. Nem az első szám. De melyik az az öt közül?!) — Bocsánat, ön nem birtokos? — Nem, kézit csókolom, Barna füszerkereskedő vagyok Veszprémből.. . Ó . . . hogy a . . . Hisz ez egy műsoron kívüli szám. Ezzel az ördögnek voltam adósa. Persze, csak hasonlít 1 — Na, én sietek. Isten vele, kedves Barna úri — Kezét csókolom I . . . — kissé bambán néz utánam. Amint bekanyarodom a fasorba, látom, egy ismerős alak ül a parton a pádon. (Nem bánom, sorba veszem őket; Jesz — ami lesz, végre is mi történhet egy emberrel ?...) Ez, ez oly kifogástalan arckifejezésü... Úgy érzem, hogy az ENE (Erkölcsnemesitő Egyesület) elnökéhez van szerencsém. (Nézzük csak a noteszt: Irt egy könyvet a lepkékről — vagy a közigazgatásról ... L> Zizi — Makóról vagy Jeruzsálemről I . .. Különben elég A nyitrai vadász ás kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifertféle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek I Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövé szeti berendezésekben: 439 Saifevt József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 252.
