Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-17 / 98. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 9261. augusztus 17. utolérhetetlen minőségével nvuit. I nak megiratr.i, nagyon is egyoldalú világításban fogják bemutatni ezt a sok nehéz milliót fölemésztő, de sokak szerint jogosan feleslegesnek tartott intézményt Kacagni lehetne rajta, ha nem volna oly szomorú, hogy a Népszövetség elérkezett abba a stádiumba, amikor szükségét látja annak, hogy propagandát kezdjen saját maga mellett az iskolákban és kötelező tantárgyként vétesse föl a világ népeinek tanrendjeibe annak az intézménynek ismertetését, amely hét év alatt semmit sem váltott be a hozzá fűzött reményekből és mit sem tett az emberiség javára. De hát most a propagandák korát éljük és úgy látszik, hogy a Népszövetség sem akar elmaradni a Kor szeilemétől._____________________ Íz mim önti lisebbiéoek ionná. Irta: Ewald Ammende dr., észt országyülési képviselő, a kongresz szus előkészítő-bizottságnak elnöke Jelentettük már, hogy az európai nemzeti kissebbségek aug. 2ö-től 27-ig nemzetközi kongreszszust tartanak Genfben. Ma módunkban van közölni a kongreszszus szervezőjének, Ewald Ammende dr.-nak érdekes cikkét. Ammende dr. észtországi képviselő kezdeményezte az európai kisebbségek vezéreinek elsó összejövetelét 1925 októberében, nagy része volt az észtországi kisebbségi autonómia megvalósításában és a mostani konferenciát is ő készíti elő. Ezért cikke általános érdeklődésre tarthat számot. Amikor az elmúlt év október 15-én mintegy 30 európai kisebbség vezérei, közöttük ellentétes csoportok politikusai — szlovének Ausztriából, németek Szlovéniából, litvánok Lengyelországból, lengyelek Litvániából, dánok Németországból, németek Dániából, slb. — összejöttek a genfi „Salle de Amis de rinstruction“-ban és megegyeztek a kisebbségi politika alapelveiben, megszületett az egységes európai nemzetiségi mozgalom. Az egyes nemzetiségek eddig külön törekvései helyébe az összes kisebbségek akarata lépett. Miben áll az európai kisebbségek törekvése? Szabad tevékenység minden téren az állam kebelén belül, vagyis kulturális önkormányzat. Eddig a különböző kormányok individumoknak tekintették a kisebbségi nemzetekhez tartozókat. Ennek a felfogásnak meg kell szűnnie, a kisebbségek egységet alkotnak és ezért egységként kezelendők.. Észtország törvénye megadta az autonómiát a kisebbségeknek és a kikesebbségi nemzeteket kollektive ismerte el. Mindez viszály nélkül történt. Az észt kisebbségi törvény példaadó lehet, ámbár alkalmazása nem mindenütt lehetséges. Csehszlovákiában ugyanis a kisebbségek zárt tömegekben élnek és ezek jogosan igényt tarthatnak területi autonómiára is. A kisebbségi kongresszus nagy jelentősége abban áll, hogy az egyes kisebbségek vezetői a határozatok érvényesítése terén befolyást gyakorolhatnak anyaországuk kormányainál. (így a csehországi németek a berlini kormánynál, stb.) Ennek gyakorlati értéke felbecsülhetetlen, mert viszonosságon alapul. Ettől eltekintve, a kongesszusokon bizonyos együttműködés alakult ki. igy közös blokkba tömörültek Europa tízféle német kisebbségei. A német példát követték a magyar kisebbségek: a csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai magyarok között szintén együttműködés alakult ki. Sorrendben harmadikként a lengyelek fogtak össze. Középeurópában a népek egymással elvegyültek, igazságos határokat nem lehet vonni, minden határkiiagitás uj kisebbségeket?) teremtene, Ezért szükséges a kisebbségi követelés teljesítése és az e'égedetlenség megszüntetése. A tavalyi kongresszuson a következő kisebbségek vettek részt: magyarok Jugoszláviából, Csehszlovákiából és Romániából; lengyelek Németországból, Csehszlovákiából, Litvániából, és Lettországból; szlovének és hoivátok Olaszországból és Ausztriából; zsidók Litvániából, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Lettországból; németek Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországból, Romániából, Jugoszláviából, Lettországból, Észtországból, Litvániából, Olaszországból és Dániából; dánok Németországból; litvánok Lengyelországból; rutének Csehszlovákiából; lausitszi szerbek Németországból; ukránok és fehéroroszok Lengyelországból ; svédek Észtországból; oroszok Észtországból. Az első konferencián tehát mintegy 40 millió ember volt képviselve. Ezekkel a csoportokkal azonban korántsem merül ki a nemzeti kisebbségek száma. A küszöbön álló konferenciára újabb csoportok jelentkeztek, igy a katalónok Spanyolországból, csehek és magyarok Ausztriából, lengyelek Romániából, bolgárok a különböző balkáni államokból és mások. A genfi kongresszus célja a kisebbségi problémák megoldása békés utón. Hiszem, hogy ez az együtmüködés nagy haszonnal fog járni nemcsak a jogaikért küzdő kisebbségekre, hanem az európai békére nézve is. Majláth gróf erdélyi püspök lesz Románia érseke. A román konkordátum aláírása Averescu i olaszországi útja alatt megtörténik. Ezzel a hat év óta húzódó kérdés | megoldásra kerül. Még 1922 ben kezdte I meg az akkori Averescu-kormány a | pápai nunciussal a tárgyalásokat a I konko dátum tárgyában és azóta csak- 1 nem minden évben felvették a tárgya* lások fonalát anélkül, hogy az ügy nyugvópontra juthatott volna. Ez év januárjában sikerült a liberális kormánynak az államszerződést megszövegezni, de a babér ismét Averescunak jutott, mert az aláírást a Bratianukormány nem tudta már foganaiositani, Az ügynek utolsó mozzanata volt Goldis László miniszter ellentállása, aki végül agy döntött, hogy mint intrazingens | ortodox félreáll a kérdés elintézésénél í és igy a szokással ellentétben nem Bukarestben, hanem Rómában és nem I a kultuszminiszter, hanem a miniszter- j elnök áital kerül aláírásra a konkordátum. A konkordátummal rendezést nyer a római katholikusság helyzete és a kiszivárgott részletek szerint Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspököt érseknek fogják kinevezni és ezzel ő hierarhikus viszonyba jut az egész romániai katolikus papság felett. Majláth püspök érseki kinevezését rómán körökben elgáncsolni igyekeznek éppen az ő intranigens magyar álláspontja miatt s helyette Ctsar bukaresti püspök kinevezését kolportálják. Róma azonban értesülésünk szerint ragaszkodik Majláth püspök kinevezéséhez azért is, mert az erdélyi egyházmegye nemcsak területileg a legnagyobb, de a legtöbb lélekszámú is s amellett Majláth a rangidősebb püspöke is Romániának. A két egyházfő között konfliktus áll fönn jelenleg is a szenátusi tagság körül, melynek megoldása attól várható, hogy ki lesz Románia katolikus érseke. II nemet ipios munkás tűim és a uizetisnitt mozgalom. A csehszlovák állam iparostársadalmát is igen jellemző, feladatát élesen körvonalazó beszédet tartott augusztus hó 7-éa Wenzel Leo német nemzeti szocialista képviselő egy, a jelenlegi politikai helyzetet ismertető népgyülésen. Beszédében foglalkozott a jelenlegi úgynevezett cseh-német kormánytöbbséggel, amely a cseh-német kiegyezés utján volna hivatva egyengetni. Végtelenül érdekes és tanulságos a német nemzeti-szocialista képviselő beszédének az a része, amelyben a német nemzeti-szocialista párt megalakulásával s jelenlegi tagjainak gazdaságtársadalmi hovatartozandóságával foglalkozott. Ismert tény, hogy a német nemzetiszocialista mozgalom megindítói kisiparosok voltak. Amozgalomnak, mely politikai párttá fejlődött, megindítói Vogel könyvkötő és Burschovszky nyomdász voltak, akik megérezték annak idején annak szükségességét, hogy a munkásmozgalom terén is a nemzeti gondolatnak utat kell engedni s a tisztán szocialista politikai szervezkedése a német ipari munkásságnak tulajdonképpen már a kezdet legelején sem nélkülözte a nemzeti gondolatot. Később is a német nemzeti pártnak tagjai kisiparosokból és ipari szakmunkásokból kerültek ki. A jelenlegi politiksi helyzetet is tehát éppen a kisiparosokat és ipari szakmunkásokat magába foglaló nemzeti-szocialista párt szempontjából kell bírálat tárgyává tenni. Az iparosság a vámtöbbség utján erőhöz jutott kormányzattól kapott ugyan vigasztalásul, vagy jutalmul soványnak mondható ellenértéket, ez azonban ki nem elégítheti az iparosságot. Bármily szép törvény sem fogja tudni a német iparosság helyzetét alaposan feljavítani, ha a német nemzeti gondolkodású fogyasztók, tehát az egész németség bizalma a német kereskedők és német iparosok iránt megrendül. Végig kell vonultatni a német nép előtt azokat az eseményeket, amelyek 1918 óta lejátszódtak a német nyelvterületen. Csak a vak nem látja, hogy a cseh bankok a kiterjesztés politikáját űzték a németek között s veszik el ezzel a német nép gazdasági erejét. A cseh bankok földet, házakat, szállodákat vásároltak a német nyelvi határ mentén s a német nyelvszigeteken cseh vállalatokat alapítanak, ahol cseh alkalmazottak és munkások számára juttatnak megélhetést. Ezek a gazdasági vállalatok maguk után vonják a cseh iskola alapításokat és hivatalokat. Mlcoch cseh iparos-párti képviselő csak nemrég jelentette ki a „Reformá“-ban, politikai lapjában, hogy „10 éven belül lehetővé válik a cseh terjesztő politika révén egy millió németet felszívni s elerőtleniteni. Cseh kézművesek, cseh állásközvetítők cseh tanoncokat nevelnek, a cseh hitelinté zetek egyik a másik után telepszik le, ezek ismét a cseh iparosságot és kereskedőket támogatják; cseh orvosok, gyógyszerészek, papok, tanítók és ügyvédek fogják ezt a letelepülést követni,“ Eszre kell vennie a németségnek, hogy ahol ily tervszerű politika folyik, amely annyira sokrétűen helyezkedik el a német nyelvterületen, észre kell venniök, hogy ennek szomorú következményei lesznek a német kisiparosságra, kereskedőkre s a német ipari és kereskedelmi alkalmazottakra is. A propaganda minden eszközét felhasználó eme irányzat kötelességévé teszi minden csehnek, hogy cseh üzletben vásároljon, cseh iparosnál rendeljen munkát, cseh bankokra és pénzintézetekre bízza pénzét, mindenütt a cseh nyelv használatát követelje, mindenütt cseh ügyvédet, orvost, iparost vegyen igénybe, ha szüksége van rá. A cseh fanatizmus egyesek részéről tombol még most is, midőn a németek a cseh kormánynak a többséget kölcsönzik egy tisztességes kiegyezés és becsületes, kölcsönösen megértő politika reményében. Wenzel képviselő véleménye szerint nem elegendők még a németség javát is látszólag szolgáló törvények, amíg a cseh oldalról meg nem szűnik az a szellem, amely a kiengesztelődés jegyében keresi a nemzetiségekhez vezető utat. Ami az iparosság közterheit illeti, elég ha felsorolja, hogy a forgalmiadó 159p millió, a cukor adó 170 millió, az ásványolaj adó 13 millió, a gyufaadó 14 6 millió, a szénadó 310 millió, a szeszadó 257 millió, a husadó 11 milliós tételei legelsősorban az iparosság és kereskedő osztály testéből szívatnak el. A tárgyi adók 232 milliója mellett a személyi adók 1642 millióval szerepelnek. Nem lehet azért teljes bizalommal tekintenteni a német cseh együttes munkának s hogy a németek részéről megnyilvánult közeledésre {a csehek részéről hasonló megértés jusson kifejezésre. Dr. Kramarz Károly nemrégen jelentette ki, egy Pardubitzban tartott pártértekezleten: „Ha egyes pártok egyes német pártokkal kapcsolatot teremtenek is, senki sem ábrándozzék egy második Sweiz felállításáról. Az állam mindig ugyanaz marad, ami: egy nemzeti állam: egy szláv állam." A kitűnő szónok beszéde hatalmas hallgatóságára mély benyomást keltett. És végtelenül tanulságos nekünk is, hogy a német szocialisták egyik szárnya nem felejti el s nem felejteti el párthivcivel a nemzeti gondolatot; annak az elfelejtető politikának, sajnos csak magyar munkások között van talaja. A német ipari munkásság nem tagadja meg vérét, az észreveszi a veszélyt, amely ma nem csak nemzeti szempontból, hanem gazdasági irányból is érheti, ha elveszik előle kenyerét, megélhetését. Úgy gondoljuk, hogy a mi munkásságunk is beletekinthetne egyszer már abba a Veszedelmes kráterbe, amelyben minden demokrácia, humanizmus hangoztatása mellett a nemzeti kisebbségek megszüntetésének receptjeire főzik a keserű labdacsokat. IZEIT 1IIEITSZIIETISZJIIIATÚBIOI BUDAPEST. Magyarország legmodernebb belgyógyászati diatás — és fizikotheráphiás gyógyintézete. Szanatóriumi szobák fürdőkké’, napi ötszöri étkezéssel 280 000 koronától. Klinikai osztályon teljes ellátás fürdőkkel 170.000 korona. fi komáromiak a tataíóuárosi strandon. A komáromi síradnak az idén már befellegzett. A kiáradt Vágduna és Nagyduna ugyancsak szívós kitartással ragaszkodik a s randnoz és ugyancsak ellepte vízzel. Vasárnap d. e például ; az étkező kioszk oszlopai között még vigan lehetett fürdeni. Persze erre a vizzel elborított strandra csónakkal lehet jutni. Gyakran megjelenik ott egyegy csónak, motoros vagy evezős és István bácsi, a komáromi strand őre, mint egy igazi Robinson, örömmel üdvözli ezeket a csónakosokat, akik hirt hoznak az ő vizi birodalmába. A strandfürdő kabinjai úgy néznek ki, mint egy cölöpépitményes falu, vagy mint egy kis Velence. István bácsi különben nem csak azért nevezetes ember Komáromban, mert a néptelen strandot őrzi, hogy a kabinok deszkáit, lépcsőit el ne lopják, hanem azért is, hogy fiatal korában révész volt valahol Pest alatt a Dunán és egyszer a bucsusok annyira ellepték a kompot, hogy a komp felborult és sok-sok száz ember, asszony, köztük több plébános, káplán is a vizbe esett. Igen sokan ott lelték halálukat, de István bácsi és révésztársa, több mint százat kimentettek a biztos halálból. Ezért István bácsi kerek száz pengőt kapott. Amint később meg udta, a társa többet kapott, pedig az nem mentett meg annyi életet, mint ő. Ez az igazságtalanság mód felett elkeserítette István bácsit és még most fs, sok-sok évek muitán, haragra lobban, ha szóba hozza a dolgot. Vasárnap d. e. is meglátogattuk István bácsit, aki mindig készséggel megengedi, hogy az ö vizi birodalmában horgonyt vessünk, vagy kikössünk Amíg megfürödtünk a kellemes vízben, szomorúan kellett megállapítanunk, hogy a komáromi strandból az idén már nem