Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-01 / 78. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1926. július 1. nagyobb vagyont gyűjtő embereké, akik a bizalom teljével bocsátották tő­kéiket a közgazdasági élet hitelszükség­letét lebonyolító bank vezetőségének rendelkezésére. Éppen, mert annyi embert érint a Korona Bank válsága s nem hagyja teljesen érintetlenül a nagy vidék egész gazdasági életét — különösen most a nem éppen rózsás terméskilátások ide­jén — minden erővel azon kell dol­­gozniok azoknak, akiknek ez tisztök, hogy a Korona Bank válsága megol­dassák. Itt nem elég a veszély lokali­zálása, mert a bizalom, a hitelélet egyik főrugójának biztosítására nem elegendő a tüzet fogott épületre szorí­tani a láncát letört pusztító elem garáz­dálkodását. Magát a lángban álló épü­letet is meg kell menteni a pénzügy okos és szakképzett tűzoltóinak, mert ha ott bennég az ezrek vagyona, akkor a többi hasonló közgazdasági nélkü­lözhetetlen fontos feladatot teljesítő in­tézethez vezető utakat is elhagyja a publikum, amelyből nem az intézetek, hanem maga a publikum él. Ha van ok felelősségre vonásra, az velejárója csak a pusztítást előidéző bajnak, de nem lehet öncél, s nem le­het egyedüli mentőeszköz. Hogy a bajbajutott tengeri hajó utasai mentő­övet kötnek derekukra, még nem menti meg életüket, nekik maguknak is a maguk karjuk megfeszítésével kell se­gíteni magukon. Itt nem foghatja el egyik intézetet sem a káröröm sanda mosolya, mert, ha csak nézi valaki egy kicsit is az emberi sorsot, bizony, bizony: „ma neked, holnap nekem“ vigasztalás marad csak valamennyiünk számára. Adott a Teremtő gondosko­dásra, előrelátásra alkalmas észt azok­nak, akik mások sorsát vezetni hiva­tottak, s akik azt a vezetést — fel­tesszük — felelősségük teljes tudatában vállalták is, — hogy keressék a rende­zés útját. Fel kell vetnünk még egyet. A legtöbb intézményben, amelyet na­gyobb társadalmi csoportok hoznak életre s visznek közös érdekek meg­védéséből, igen sokszor az ellenőrzésre, a vezetésre elhivottak nem mindig hi­vatottak is. Egy bizottságban való rész­vétel, neveink aláírása, öntetszelgő han­goztatása még nem munka. Jegyző­könyvek szerkesztésénél nem a stilus, hanem a lényeg a fontos 8 ezer meg ezer ember egész egzisztenciájának biz­tonsága bizony komoly munkát követel. A kontrollt mindenütt a szigorúság jegyé­ben kell végigvezetni. Számtalanszor ta­pasztalhatják azok, akik a közügyekben részt vesznek, hogy lelkiismeretes ellen­őrzésüket közönséges szőrszálhasogatás­­nak, antipatia kitörésének tartják s a túltengő önérzet sérelmet lát ott, ahol a józan s igazán müveit ész csak köte­­lességteljesitést tud belemagyarázni a felelősségükkel tisztában levő ellenőrző működésébe. A Korona Bank bármily sajnálatos esete jó tanulólecke azoknak, akik itt is ott is résztvesznek intézmények ve­zetésében, hogy a vállalt kötelességet nemcsak papíron kell teljesíteni. Embe­rek vagyunk, magunk kárán tanulunk: de ne resteljük bevallani, hogy rászo* rulunk a tanulásra. Komárom kis város, s annyi pénz­intézete van, hogy talán sok is s a pénzintézetek nem lehetnek pusztán üzlet, az egymáselleni konkurrencia ve­télkedői egymás ellen. A pénzintézetek nagyon fontos hivatásuknál fogva régen kikerültek már a pusztán magán érdek szűkös korlátái közül, elég példát adott erre a legutóbbi évek sok szomorú ta­pasztalata itthon s idegenben egyaránt. S éppen ez, az állami s nagy magán­gazdasági érdekkel való magasabbrendü kapcsolat vetteti fel velünk azt a gondolatot, nem volna-e többet érő nem volna-e erősebb, biztosabb alapú egy oly hatalmas intézet alapítása a régiek összevonásából, amely minden szabad tőkét, a takarékosság és szorgalom aranyhegyeit közösen nyuj taná a gazdasági élet sok sok rá­szoruló s újabb termelést biztositó gazdasági ereihez ? — Elaprózzuk az erőnket, úgy a szellemit, mint az anyagit ide, oda, amoda, mert azt gon- i dőljük, hogy egyikünk-másikunk „újat“ teremt. És úgy vélem, ma is érdemes még, sőt ma talán a legaktuálisabb a tanul­ságok után erről is félórácskát azoknak gondolkodni, akiknek ez hivatásuk. _______________________0 §■) 9 • T'iiíiüTf' nm pinrmnruiiiwiií i» iiw i' m m »m m • Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u, 18 b. m* 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 5B—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona, II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÉUCHA LAJOS dr. igazgató. MMHHHMaBiMnaHn HÍREK. — Istenitifztelet a földrengés emlé­kezetére. Mint minden évben, úgy az idén is a földrengés évfordulóját követő I vasárnap emlékeznek meg az egyházak I a nagy veszedelemről. A ref. egyház J vasárnap, julius 4-én három Ízben tart ! istenitiszteletet a Jókai-utcai templom- 1 ban. Délelőtt 9 órakor alkalmi szent-1 beszéd lesz, déli 12 órakor könyörgés I és délután 3 órakor istenitisztelet pré- | dikációval. — Kormányzói elismerés. Magyar­­ország kormányzója a földművelésügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Becker Ádám miniszteri tanácsi i címmel felruházott miniszteri osztály­­tanácsosnak és Horemusz István mű- I szaki tanácsosnak, akik mint állami 1 főmérnökök Komáromban is több éven 1 át teljesítettek szolgálatot, — a Körösök I menti árvíz által veszélyeztetett terü­leteken végzett védelmi munkák körül kifejtett buzgó működésükért elismerését tudtul adják. — Ösztöndíjak ós jutalmak kiosztása a községi elemi iskolában. A helybeli községi elemi iskolában folyó hó 27-én osztották ki a szorgalmas és jómaga­­viseletű tanulók között azon ösztöndíj alapítványok kamatait, melyekkel az' iskola fennállása óta az iskola és magyar kultúra iránt szeretettel eltelt, fennkölt gondolkodású komáromi polgárok örö­kítették meg saját maguk vagy hozzá­tartozóik emlékezetét. Kiosztásra kerül­tek továbbá a pénzintézetek és magáno­sok részéről az iskolának adott jutalom­dijak is. Az Oszanek József alapítvány kamatait kapták: Krajnyák Nándor, Jedlicska Aladár, Godovszky János, Csapó Imre. Kocsis Pál alapítvány ka­matait kapta: Bíró Erzsébet. A Lammer Ferenc-féle alapítvány kamatait kapták: Hegedűs Jolán, Rácz Julia, Jakab Sán­dor, Győri László; a Sárkány Ferenc ala­pítvány kamatait kapták : Berecz Erzsé­bet, Goda Zoltán. Hefler Szilárd alap. kamatait kapták: Dávid Julia, Kotton Kálmán. Nagyvasvári Sándor alapítvány kamatát kapta: Kriszti Irén. A Száky Zsigmond alapítvány kamatait kapták: Tóth László, Rácz Sándor, Czanik Ilona, Gulyás Erzsi. A Száky Dénes alapít­vány kamatait kapták: Szabó Hona, Egyházi László. Nemes Soma alapítvány kamatait kapták: Petrovics Margit, Bakcsics Mária, Fried Kálmán alapítvány kamatait kapta: Weisz Miklós. AFoghtüy Dénes-féle alapítvány kamatait kapták: Pirsticz Zoltán, Dallos Árpád, Kopják Ferenc, Barton Mária. Gáspár Mihály alapítvány kamatát kapta: Polóczi Rózsi. Grünfeld Jakab alapítvány kamatát kap­ták: Goldstein Vaíéria, Gólján Rezső. Kőműves Ferenc alapitvány kamatait kapták: Szeiler Teréz, Mayer János, Hegedűs Julia, Rapos István. Bloch Manó alapitvány kamatát kapta : Muszka Aranka. Szűcs Sándor alapitvány ka­matát kapta: Jaross Kálmán. Csetke Mihályné alapitvány kamatát kapta : Muszka Aranka. Molnár Ádám-féle ala­pitvány kamatait kapta: Berkes József. Kirchner Mihály alapítvány kamatait kapta Póka Zsófi. A dr. Fáy Adolf-féle alapitvány kamatát kapta : Pirsticz Jó­zsef, Vörös Aranka. Kircz Lipót-féle alapitvány kamatát kapta: Messinger Ferenc, Kacz Tibor alapitvány kamatát kapta: Lengyel Gyula. Tuba János alapitvány kamatát kapta: Krepcsák László. Lakatos Károly alapitvány kamatát kapta: Horváth Ferenc, Ä Jókai alapitvány kamatait kapták : Osztényi Benő, Goda Erzsi. Brandstein alapitvány kamatát kapták: Kelkó Imre, Kollár Klári Székely Antal ala­­pityány kamatát kapta: Fekete Ilona. Boross alapitvány kamatát kapta: Si­monies András. Korén alap, kamatát kapta: Kuczmann Béla. Nemessányi alapítvány kamatát kapta: Csonka Zsigmond. Az osztálytanító jutalmát Nagy Mariska elemi I. oszt. tanuló. A helyi pénzintézetek, továbbá Trugly János és Messinger Béla földbirtoko­sok 100—100 Ke adományából 50—50 Kc-t a következő tanulók kaptak: Csonka Zsigmond, Raáb Mária, Szűr Teréz, Czilling Klára, Tóth Margit, Morvay Ilona, Kossár András, Geren­­cséri János, Weintraub Zoltán, Bihary Ferenc, Csonka Zzigmond. 64 tanulója a közs. iskolának kapott ösztöndíjat. Páratlan dolog ez a maga nemében. Nincsen egész Szlovenszkónak olyan is­kolája, ahol annyi ösztöndijalapitvány volna, mint nálunk, jeléül annak, hogy szeretettel dédelgették elődeink a köz­ségi elemi iskolát. — A villamosszótosztó hálózat ki­­épiióse. A villamosmű hálózatának ki­építése serényen folyik az egész város­ban. A kábelek lerakása után, a villa­mosmű vezetősége az elosztó-állomás házak építését kezdte meg s ma már ezek is befejezés előtt állanak. Most indul meg az utcai és házi vezetékek oszlopainak és konzolainak felállítása, illetve beépítése a házakra. Ezt a mun­kát a vállalat Boldoghy Gyula komáromi épitési vállalkozó, kőműves és ácsmes­terre bízta. A vállalkozónak a munká­kat sürgősen kell végeztetnie, hogy a villamosvilágiiás mielőbb megtörténhes­sék. E munkálatok első része az alábbi utcákban veszi kezdetét: Fővár, Nádor, Vársor, Duna, Baross, Vármegye, Me­­gyercsi, Kishíd, Jókai, Széchenyi-utcák­ban, Dunarakparton, Klapka és Kossuth tereken. Miként tudjuk, a házivezetékek számára falbaerősitett állványok, vala­mint tetőállványok kerülnek. Az állvá­nyok elhelyezése s a munkálatokra nézve volt alkalmunk Boldoghy Gyula vállal­kozóval beszélgetni, aki kijelentette, hogy az állványok elhelyezési munká­latait megkezdi, s tudva azt, hogy a lakosság e vezetéképítés, konzolok fel­rakása kérdésében a villamosmű alapí­tóival annak idején folytatott tárgyalá­sok alkalmával aggodalmakat fejezett ki, megnyugtathatja s biztosithatja a háztulajdonosokat, hogy az oszlopok, vezeték karok beépítésénél a leglelkiis­meretesebben kíván eljárni, annál is inkább, mert a vezeték karok, oszlopok elhelyezéséből esetleg származható kár­ért a villamosmű anyagi felelősséget vállalt, s éppen ő maga is azon az állásponton volt mindig, hogy a veze­tékek hálózatának lefektetése, beépitése tekintetében a város egész lakossága kellő anyagi garanciát kapjon a villa­mosmű részéről. A felsorolt utcákban történt beépítések befejezte után a többi utcákra is egymásután sor kerül. — Az Iparosok Országos Szövetsége kongresszusa. A Késmárkon megtar­tandó nagy mezőgazdasági és ipari kiállítás idején julius hó 18-án tartja az Országos Iparos Szövetség ez évi kongresszusát. A kongresszus tar­talmas tárgysorozata felöleli az ipar­­politika összes megoldásra váró kér­déseit. Az Országos Szövetség most reorganizáció előtt áll s remélhető, hogy újjászervezése alkalmával ve­zetősége oly kezekbe lesz letéve, amelyek a kézműves kisiparosság sorsának javítására alkalmas eszkö­zöket fognak találni. A Szövetség munkája nem a napi s pártpolitika útvesztőibe kívánja vezetni az ipa­rosságot, hanem figyelemmel kisérve a közgazdasági élet fejleményeit, az országos politikában reális és te­remtő, a kisiparosság sorsát javitó intézkedések megtételére óhajtja Szlovenszkó iparos társadalmát egy táborba gyűjteni. A kisiparosok jó­zan belátásán múlik, hogy ez a nagy horderejű országos munka eredmé­nyeket hozzon s ehhez nemcsak fe­lületes érdeklődésre, hanem a mun­kában való intenzív s céltudatos közreműködésre van szükség. Re­mélhetjük, hogy a kézműves kis­iparosok sorsuk javításának egy ha­tékony eszközét ismerik végre fel az Országos Szövetség intézményé­ben s annak munkásságát részvéte­lükkel is elősegíteni fogják, — Iskolaszék! ülés. A komáromi községi iskolaszék, julius 1-én, csü­törtökön délután 5 órakor a városháza tanácstermében ülést tart. — Nagyban folynak az augusztusi kiállítás előmunkálatai. A Magyar Nem­zeti Párt mezőgazdasági-, ipari- és háziipar gazdasági osztályai által aug. hó 15—22-ig rendezendő kiállítás egyik legérdekesebb részét fogja képezni a magyar népviseleti s kézi háziipari munka kiállítás. Ennek a magyar fa­lusi nép egyik fontos foglalkozási ágát képező iparnak méltó bemutatásául ké­szül a kiállítás, mely felölelni szándé­kozik a Szlovenszkó minden egyes vidékének népviseletének s a hires szőtteseknek, varrottasoknak, csipke s vászon-munkáknak bemutatását. A kiál­lítás legszebb osztályait fogja alkotni. Nemcsak bemutatásra szánta azonban a kiállítás rendezősége a magyar házi­ipar termékeit, hanem arra is, hogy a bemutatással együtt annak kellő piacot is tudjon idehaza is biztosítani. Mert sajnos, ma úgy áll a helyzet a magyar kézimunkaiparban, hogy azt ügynökök vásárolják össze s a készítő nem tud közvetlen kapcsolatot teremteni a fo­gyasztókkal. A Magyar Nemzeti Párt egyik főcélja pedig éppen az, hogy az itt élő magyar nép kézi háziipari mun­kája számára a fogyasztókkal való köz­vetlen kapcsolat révén is biztos ke­nyérkeresetet biztosítson. — A polgári Iskola uj szervezete. Az iskolaügyi minisztérium a polgári iskolát a most befejeződött tanév kez­detén újjászervezte olyképen, hogy a növendékek az ötödik elemi osztály sikeres elvégzése után lépnek a pol­gári iskolába, ahol a tankötelezettségi kor betöltéséig, tehát három éven át tanulnak. A régi típusú négyosztályos polgári iskola elsőosztálya igy az elemi iskola ötödik évfolyamába utaltatott, mig az ujtipusu polgári iskola csak három osztályt nyert. Ezzel egyidejű­leg a hétosztályos elemi iskola nyolc­­osztályúvá szerveztetett át, amellyel viszont megszűnt a régi ismétlő iskola. A két iskolatípus átszervezésével a laikusok körében több téves nézet alakult ki. így többször hallottuk, hogy a polgári iskola most már a nyolcosztályos elemi iskola nívójára degradálódott és azzal bir csupán egyenértékkel. Ezzel, a teljesen légből­­kapott állítással szemben a legújabb rendelkezések alapján meg kell állapí­tanunk, hogy a polgári iskola uj tí­pusa megtartotta már azon jogosítvá­nyokat, amelyekkel a régi négyosztá­lyos polgári iskola birt és jelentősé­gében semmit sem veszített. A polgári iskola harmadik osztályának elvégzése után a növendékek végelbocsátó bizo­nyítványt kapnak, amely ugyan első­sorban az elemi iskola tanítási céljánál magasabb műveltség elsajátításáról ta­núskodik, ami a polgári iskola főcélja, de másodsorban felsőbb tanulmányok folytatására is jogosít. így a polgári iskolát végzett tanuló akadálytalanul mehet a tanító, ill. tanitónőképző in­tézetbe, a felsőbb kereskedelmi isko­lákba, a felső ipariskolába és egyéb középfokú szakiskolákba, valamint fel­vételi vizsgálat alapján felléphet a kö­zépiskola (gimnázium, reál) ötödik ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents