Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-04 / 15. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. február 4. Meghűlésnél csodálatos hatása van a valódi „DIANA“ SÓSBORSZESZ használatának, mint fájdalomcsillapító, erősitő szernek. Alkalmas fájó testrészek, bedörzsölésére, foroköblitésre, vagy cukorra cseppentve, belső használatra egy-959/b aránt. ! mindenütt kapható! f Hasonlóan tüntető tapssal fogadta a közönség Fenyő Irmát, a népszerű szubrett prinudonnát is, akinek vig és komoly énekszámai, lenge iánca általános és osztatlan tetszést arattak. Az ő népszerűsége is csak növekedett. Szeghalmy Erzsi, neves drámai szende megkapó szeriőz számai szintén sok sok tapsra ragadták a közönséget és az első száma után már meíeg szeretetükbe fogadták a nagytehetségű művésznőt, akinek drámai erőtői lüktető alakításai maradandó hatást tettek a hallgatóság lelkében. A gazdag, változatos műsornak egyik kimagasló száma volt Bodor Jenő opera és operett énekes fellépte. A hatalmas és színes hanganyaggal biró bariton művész minden énekszáma után tomboló tapsvihar zúgott fel. A Bajazzók Prológja, az Álarcos bál nagy áriája minden szépsége érvényesült Bodor Jenő hatalmas hangján, aki még pár behízelgő szerelmes dallal toldotta meg műsorát. Az énekszámokat Pados Rezső zongoraművész kisérte diszkrét finomsággal. A gazdag műsort egy pompás vígjáték, a Balázs szomszéd igazságot keres cirnü darab zárta be. Itt Faludi nemcsak mint pompás szülész mutatkozott be, hanem mint zseniális szerző is. A szellemes darabot ugyanis ő irta. A két szereplőből álló vígjátékot ő és Fenyő Irma adták elő, a tőlük megszokott pompás alakításban. A közönség halálra kacagta magát. A hétfői kiváló müvészest nemcsak a komáromi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak báljának volt fényes sikere, hanem egyben a hozzánk készülő Földessy színtársulatnak is, mert a müvészestétyen szereplők egytől-egyig a Földessy színtársulat jeles tagjai, ügy Fenyő Irma szubrett primadonna, mint Faludi Kálmán táncos komikus, Szeghalmy Erzsi drámai szende és énekesnő, Bodor Jenő opera és operett énekes és Padoss Rezső zongoraművész és karnagy, mind a Földessy társulat kiváló tagjai és az ő nagysikerű fellépésük biztosítja a komáromi közönséget, hogy a társulat megérdemli a támogatást, mert a társulat jeles tagokból áll. Viszont a társulat itt szereplő tagjai is meggyőződhetlek arról, hogy a komáromi közönség régi szeretete, vonzalma még mindig megvan a társulat iránt. A gazdag, változatos műsor után hamarosan kezdetét vette a tánc, amelyből lankadatlan kedvvel ugyancsak kivette részét az ifjúság és a táncosnők alaposac kitáncolhatták magukat. A pompás hangulatban lefolyt táncnak a világos reggel vetett véget. A minden izében jól sikerült előadásnak fényes erkölcsi sikerével karöltve járt a jótékonycélt szolgáló anyagi siker is. Platótól Kopernikusig. Irta: Beke Manó, ny. egyetemi tanár. 453 évvel ezelőtt született Kopernikus, az uj csillagászat megteremtője. Még ma is kétes, hogy lengyel volt-e vagy német. A tudományra ez a kérdés csatc másodrendű fontosságú. Fontos az, hegy több ezredéves téves hitet szüntetett meg és hogy viiágfelfogásunk képét átalakította. Thornban született a régi naptár szerint 1473 februárius 19- én. Atyja Thornban jómódú kereskedő volt, fiát jogásznak szánta, de a mathematika iránti hajlandósága olyan erős volt, hogy még jogi tanulmányai közepette is folytonosan foglalkozott mathematikával és csillagászattal. Thornban, Krakóban és Bolognában tanult. Tanulmányai végeztével Frauenburgban kanonok lett és e minőségben már zavartalanabbá foglalkozhatott kedvenc tanulmányával, a mathematikával és az asztronómiával. Kopernikus neve mindig az emberiség vezetői között szerepelt; de talán még soha sem emlegették annyiszor, mint mostanában, mikor a relativitás megszokott, régi, klasszikus formája ui, egészen szokatlan alakban jelenik meg. Einstein és mindazok, akik a relativitás ezen uj alakjával foglalkoznak, sokszor emlegetik a legmerészebb relativistái: Kopernikust, aki a világegyetemről való felfogásunkba hozía bele a relativitás gondolatát. Bizonnyal nem végzek felesleges munkát, ha olvasóimnak elmondok egyetmásí e hatalmas gondolat fejlődéséről, a világegyetemről való felfogásunk kristályosodásáról Piátótól, az ókor e legnagyobb elméjétől Kopernikusig, az újkor e szellemi reformátoráig. Ami a világegyetemről való felfogásunk kialakulásában ezredévek folyamán végbement, az egyúttal az emberi gondolkozás felszabadulásának a története, az egyúttal a legpregnánsabban illusztrálja, hogy miként törte szét a gondolat a hagyományok béklyóit, hogy könnyebben, szabadabban csaponghasson az emberi fantázia a tudás ismeretlen távoli birodalmában. Az ember — épp, úgy mini a gyermek — igen sokáig az érzékeinek a rabja volt. Igaznak vette, amit látott, amit hallott, amit érzései közvetítettek. Esze ágába se jutott, hogy a valóság más is lehet, mint a látszat. A földet, mely lábai alatt terült el, természetesen lapos korongnak képzelte, az égboltozatot valami kristálygömbnek, melyre a csillagok rá vannak szegezve. Ez a kristálygömb, miként mindenki látja, naponként egyszer megfordul a föld körül, amiben semmi különös sincs, hiszen a föld az ember lakóhelye, és az egész világ az emberért létezik. A látszat és valóság között nem volt, nem is lehetett ellentét. Ezt a hitet alaposan megdöntötték azok a mathematikusok, akik a perspektívát kitalálták. Anaxegoras és Demokritos voltak azok, akik Kr. e. az ötödik században ezt az uj tudományt teremtették. Az érzékek bizonnyal már sokszor megbízhatatlanok voltak: de hogy majdnem mindig csalóka a látszat, arra nem gondoltak. És Íme az emlitett két filozófus kitalált egy módszert, amelynek segítségével pontosan meg tudják rajzolni, hogy egy, a valóságban levő térbeli tárgynak milyen a síkbeli képe, vagyis hogyan kell a tárgyat a lapon rajzolni, hogy a térbeli impresszióit keltse. A festészet, a színpadi díszlet ezzel vette tulajdoképpeni térérzetet keltő eredetét. A pithagorasi iskola, a görög filozófiának ez a legrégibb otthona az Anaxagoras és Demokritos perspektíváját alkalmazta a földre és kitalálta, hogy a föld nem korong, hanem gömb. Ki volt az a vakmerő tudós, aki legelőször jutott erre a gondolatra, aki erősebbnek, hatalmasabbnak tartotta a gondolatot, mint a látszatot, nem tudhatjuk. Sejtjük, hogy Archytas volt, aki Kr. e. 400 körül élt, nagytekintélyű tarenti polgár volt és városának hétizben kormányzója, aki hiressá lett nemcsak mint éleselméjü, nagy tudásu mathemaíikus, hanem azért is, mert rabszolgáinak és a városi gyermekek nevelésére és tanítására nagy gondot fordított. Nemcsak az a merész gondolata volt, hogy a föld golyóalaku, hanem ő volt az, aki azt tanította, hogy nem az égboltozat forog a föld körül, hanem a föld forog tengelye körül. Manapság minden kis iskolás gyermek tudja, hogy a föld gömbölyű, még a bizonyítékokat is eltanulta az ö kétezer év előtti mesterétől, Archytastól, sőt azt is tudja, — bár a bizonyítékokat nem ismeri, — hogy a föld a tengelye körül forog. Ahg van olyan gyermek, aki ezt el ne hinné, bár majdnem mindegyiknek vannak igen nagy aggodalmai A minap is zavarba hozott bennünket a kis hétéves deák, mikor aziránt érdeklődött, hogyan van az, hogy nem esünk le a földről, ha az megTel efon 37. Telefon 37. Ha szüksége van elsőrendű tűzifára és szénre hivja fel a 37-es telefon számot, ahol azonnal és legpontosabban ki lessz szolgálva. Továbbá tudatom a nagyérden ű közönséggel, hogy február 1 ével megnyitom irodámat Nádorutca 47. sxám alatt, ahol megrendelések felvétetnek. Amidőn kérem, hogy • nagybecsű megrendelésével engem megtisztelni szíveskedjék, vagyok kiváló tisztelettel Bottay Zoltán 47 fakereskedő. fordul. Bajos volt a f delet, mert ha az igazi okot meg is mondjuk, csak uj kérdések özönét indítjuk meg. A kis Lacika ugyanis nem elégíthető ki oly könnyen, mint egy régi napszámosunk, aki gyermekkoromban ugyanezzei a kérdéssel hozott zavarba, de a magyarázattal nem lévén megelégedve, kijelentette, hogy ő bizony c-ak akkor hiszi el, hogy igy van, ha nyomtatásban megmutatom neki. Még most is restei lem, ezzel a nyomtatott' betűt magam is argumentumnak fogadtam el. De hogy igen igen sokáig hogy tényleg kielégi - tettem ezt a kívánságát és az emberiség hogyan vélekedett, az csak megerősíti azt a tételünket, hogy Archytas állítása a világ egyik legmerészebb állítása volt, mely a gondolatnak szárnyat adott, mely a hagyományos téves hitből az igazság ormára vezetett. Még Demokritos azt hitte, hogy a mindenséget kitöltő levegő nyomása és taszítása viszi a bo ygókat az ő uttalan uíaikon, melyeken minden terv és rendszer nelküi bolyongnak. Pythagorásék ezzel szemben azt állították, hogy csak a földnek van levegője, mely az ő párnája, eilenben a világűrt egy igen igen ritka anyag, az éter tölti ki és a bolygók nem uttalan utakon bolyongnak, hanem meghatározott pályákon járnak. Archy tastól tudta meg Plató az uj világ felfogását és ez annyira megragadta, hogy azonnal beleolvas*tolta egész filozófiájába. „Két dolog van, mondta P.ato, ami az Istenekbe veteti hitre vezet: az egyik az a tudat, hogy mindenben a létek a lényeges és az isteni, a másik a csillagok mozgásának és általában minden mozgásnak a törvényszerűsége. Archytas az ő malhemalikai elmélkedésében még messzebb is ment. Ő volt az, aki először mondta meg, hogy a húr rezgései létesítik a hangot és hogy a hang magassága a rezgések számától függ, a rezgések száma pedig a húr hosszúságától függ. Minél rövidebb a húr, annál gyorsabban rezeg, annál magasabb a hang. Szinte elbamul azem bér, hogy miként juthatott e fiiozófus a kísérteti adatok nélkül ezekre az igazságokra. És ezeket az igazságokat akarta a bolygók járására is alkalmazni A bolygók mozgását olyanfále mozgásnak velte, mint a húr kilengéseit és azt áliitotta, hogy minél közelebb van a bolygó, annál gyorsabban játszóval törvényszerűséget keresett a bolygóknak a földtől való távolsága és a körüljárási ideje között. így vált a bolygók világa az égi harmónia világává. Természetesen egészen hibás alapon indult Archytas, de a probléma, aminek a megoldását kereste, t. i.: a bolygók távolsága és a körüljárási idő közötti összefüggés 2000 évvel később Kepler legfőbb problémája leit. A görög Judomány nem állott meg Archytas merész gondolatánál. A Pythagoras iskolájába tartozó Philolaus tovább ment. Azt állította, hogy a világegyetemben van egy középponti tűz, mely az egész világegyetem közepe. Ez a tűz sugározza be a napot és a csillagokat és igy minden fény csak e középponti tűz viszfánye. És a föld, a nap és a bolygók mind e középpont körül keringenek. íme, Philolaus még merészebb, mint Archytas. Ő már a föld kiváltságos helyzetét is megszünteti. A föld nem a világ közepe, nem különbözik a többi bolygótól, hanem épp úgy mint ezek, a föld is a világ középpontja körül kering. Piato még megérte ennek az uj világképnek a születését és ritka szellemi frisseségének adta íanujelét, midőn nem sokkal Kr. e. 350 körül a Piiilolaus- féle rendszert magáévá tette. De sokan voltak, akik Philolaus rendszerét nem fogadták el. Ezek között a legkiválóbb volt Hipparch. Ez a íudÓ3 matematikus azt állította, hogy ha a bolygók az álli ólagos kőzéppjnt körül körben keringenének, a mozgásuk nem olyannak látszanék, mint aminőnek valóságosan látszik. Persze Keplernek kellett eljönnie, aki felismerte, hogy a bolygók nem Körpályán, hanem a körtől különböző, u n. elipszispiiyán mozognak és h >gy ebbői származik az eltérő s, melyet Hipparch talált. De meg azért sem fogadta el H pparch e rendszert, mert h i a föld centrum körül járna, akkor az álló esi tagokat az év különböző szakaiban küiönbözőképen kellene látnunk, vagy amint ők mondták, az álló csillaga ik parallaxisa volna ée ilyet nem észleltek Ezért egy sokkal komplikáltabb rendszert eszelt ki, melyet aztán vagy 300. évvel később Ptolemeusz dolgozott ki a legtökéletesebben Kr. u. a második században. A görög elmének egyik legragyogóbb alkotása ez a p'.olemeusi végrendszer. Bámulatos leleményességgel eszel ki Ptolemeus olyan pályákat, köröket és körökön kivül álló köröket, akátcsak a legkomplikáltabb óraszerkezeíeí, mely az égitestek mozgását a látszatnak megfelelően mutatja. Ptolemeus rendszere oly tökéletes képét adra a világegyetemnek, liögy az egész középkoron át, akárcsak Aristoteles tanait igaznak, váitozhatatlannak tekintették. A tudomány fejlődésének érdekes példáját látjuk itt. Kétezer évvel Pnilolaus után akad egy ember, aki e rendszert feleleveníti. Kopernikus III, Pá! pápához i;t levelében azt mondja, hogy a ptolemeusi rendszer nem elégítette ki, a régieket kezdte tanulmányozni, amennyire kezeügyében jutottak, kutatta, hogy vájjon nem akadt-e, aki azt hitte, hogy más körmozgások vannak az égen, mint amit hivatásos tanítóink tanítanak. így találtam Ciceróban, hogy Hiketas azt hitte, hogy a föld mozog, Plutarchosnál pedig azt találtam, hogy bár mások azt hiszik, hogy a föld áll, a pythagoreusi Philolaus ellenben úgy véli, hogy a tűz körül az ekliptika ferde síkjában ugyanolyan irányban Rio^og, mint a nap és hold ... Ebből kiindulva, elkezdtem a föld mozgásáról gondolkozni és bár abszurdumnak látszott, mégis megtettem, mert tudtam, hogy már előttem másoknak is megvolt erre a szabadságuk, hogy akárminő körmozgással magyarázzák meg az égi tüneményeket... Kopernikus tehát visszatér Pniloiaushoz, de sokkal tökéletesebb formában. Nem valami középponti tűz körül, hanem a nap körül járnak a bolygók. Ő is még azt hiszi, hogy körben. Halálos ágyán nézi át a kinyomott iveket, a könyv megjelenését már nem érhette meg. Minden megismétlődött. Neki is volt oly nagy hive, mint Philolausnak Plató Galiiei magáévá tette a kopernikusi világ felfogást és mikor az általa feltalált távcsövön át megpillantotta a Jupitert holdjait, melyek Jupiter körül úgy járnak, mint a mi holdunk a föld körül, még inkább megerősödött abban a hitében, hogy a föld is csak olyan bolygó, mint a többi, tehát semmi ok sincs arra, hogy a többi a nap körül járjon, a föld pedig nem. Megvolt Kopernikusnak az ő Hipparkhja is. Ticho de Brahe, ez a nagytudásu dán csillagász, akinél jobban senki sem ismerte a csillagos eget, ugyanazt a két ellen-B Nem kell & fővárosba menni 11 mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. ez. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasf&zők és melltartók orvosi rendeletre is. őszi és bélelt bőrkeztyük nagy raktárai Keztyük tisztítása és javítása! Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 *52 s
