Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-02 / 14. szám

1929. feSrair 2.

Komáromi Lapok

5. oktal

— FAIdestyék Ksnárombaa. A Jókai Egyesület igazgató tanácsa vasárnap

d. e. Vt11 órakor igazgatitanácsülést tartott Farkas Ferenc elnöklete alatt, amelynek egyik pontja volt Földessy 'Sándor, a Délszlovenszkói Magyar Színtársulat igazgatójának kérelme a kultúrpalota nagytermének átengedése tárgyában való határozata. A színigazgató két hónapi szezont szándékozik Komáromban tartani és pedig febr. 16 tói április 16 ig. E két hónapra kéri a kultúrpalota színháztermét. A Jókai Egyesület igazgató tanácsa Farkas, dr. Alapy Gyula, dr. Baranyay József és mások hozzászólása után akként ha'á rozott, hogy a kultúrpalota színháztermét átengedi a színtársulatnak azzal a kikötéssel, hogy a kéthónapos szinisziniszezon alatt már előzőleg tervezeti négy hangversenyre (Farkas Mlrtha, Schmidthader Lajos, Komáromi Kacz Endre stb. hangversenye) a nagytermet felhasználja. E három este a színtársulat Ógyallán, Gütán, vagy Somorján tart előadást. A színtársulat most Dunaszerdahelyen működik és ott marad egészen február 15 éig és másnap febr. 16 án megkezdi a komáromi szezont.

— Varos, £.hol a nők parancsolnak. Ez a város az angolországi Essex gióf- Ságban van, Lawford a neve ennek a városnak, amelynek közigazgatását kizáróan nők intézik. De nemcsak az összes nyilvános, hanem az összes magánvá lalkozások is a gyönge női nem hatalmában vannak. Eszerint van a városkának női polgármestere, két női levélhordója, egy női sütőmestere, egy nő \ cipésze és :gy tovább. Emellett azonban ! nincs hiány Lawfordban férfiakban sem, ! de azért szépen megegyeztek. A nők \ mennek a hivatalukba, a férfiak pedig j ki a mezőre a dolguk után s mind- j nyáján meg vannak elégedve. A nemek j nek ez a munkamegosztása eddig még ! páratlanul áll a világtörténelemben, De pompásan beválik és a láwfordi asz- j szonyok és féifiak el vannak szánva, : hogy a jövőben is így fognak élni.

— Öngyilkossági kísérlet. Gregorov- j szki Mihályné, Székács Erzsébet 35 éves kőhidgyarmati asszony öngyilkossági szándékból borotvával átvágta a nyakat ; Az öngyilkossági kísérlet Bijtán történt hol a férjétől különvált asszony Bűs Gáspárral élt közös háztartásban. Tettének oka családi viszálykodásban ke resendő. Súlyos sebével lakásán ápolják, j

— Állatfajok száma. A bogárfajok eddig ismert száma 100 000 Minátunk 6000 faj él belőlük. Európában 12000 A legkisebb mikroskopikus kicsinységü viszont a délamerikai Dynasztes Hercules hímje 15 cm es A földön élő kigyok fajainak száma körülbelül 1000 A ragadozó emlősöké pedig 300 A lepkefajokból Európában 6—7COO faj él. Nálunk körülbelül 12C0 főle nagy -és 800 kis lepke él. Érdekes, hogy néhány faj egyedül csak Magyarországon található fel sehol másul a világon.

A Valéria oibiculósa csak Budapest környékén él és Szeged környéken akad. Körülbelül 20 000 lepkefaj ismeretes, melyek közül különösen az egzotikus nappali fajok a szépek.

— Rousseau. A könyvek nem forradalmasítanak, de az egyes eszmeáramlatok rendszerint eiőbb nyernek eszmei, mint gyakorlati érvényesülést A francia forradalom után egész Európában el terjedt a hire, hogy a forradalmat a XVIII. század irói és tudósai készítették elő Írásaikkal. Jean Jsques Rouiseeu, 1762 ben adta ki leghíresebbé vált munkáját, a „Contrat social“-1 (Társadalmi szerződést) és huszonhét évvel később csakugyan kitört a francia forradalom. Természetes azonban, jiogy a forradalom sem Rousseau könyveinek agitatorikus hatása alatt tőrt ki, hiszen sokkal nagyobb szerepe volt a párisi ucca forradalmasításban a nyomornak mint a nyomtatott betűnek, de az utókor mégis épen úgy hajlandó vo|t Rousseau és Voltaire számlájára könyvelni a francia forradalmat, mint ahogyan sok újsütetű szocialógusunk akarja Ady Endrében megtalálni a magyar október okozoját. Könyvek nem forradalmositanak: a bolsevista diktatúra meg lett volna Marx nélkül, ez olyan bizonyos, mint az, hogy egyetlen egy kommunista s«n a t Kapitálból szerezte meggyőződését. Rousseaunak nincs több köze a francia forradalomhoz, mint az, hogy előbb látott meg bizonyos elkövetkezendő társadalmi és történeti

szükségszerűségeket az ucca népével, mely az életkörülmények és életlehetőségek roszra fordulását csak akkor vette észre, mikor már menydörgésszerüen korgott a gyomra. Rousseau és irótársai nem okozó., előkészítői voltak a francia forradalomnak, csak előhírnökei.

A könyvek nem forradal mosdanak, csak figyelmeztetnek, — persze a könyvek figyelmeztetéseit csak az utókor szokta észrevenni.

— Őrültek statisztikája. Egy kiváló francia elmeorvos évek hosszú során nyert tapasztalatai alapján megállapította hogy a bolondok legnagyobb része a kevés szabad levegőt elvező szellemi munkával foglalkozók sorából kerül ki. Tudósok és ügyvédek egy százalékának borul el az elméje, nemritkán tulerőltetett szellemi munkában. íróknál már csak 0 25 százalék, 5000 mérnök közül egy és 20000 földmives közül szintén 1 végzi ezen szomorú módon életét. A tudós orvos szerint legszerencsésebbek a tőkepénzesek, akik csak igen ritka esetben veszítik el elméjük épségét.

— Ribiálus cigány. Kollarik Ferenc farnadi erdész, kinek nemrégiben egy vadorzóval volt veszedelmes kalandja, a napokban teltenérte Mike Béla cigányt, amint az erdőn fát lopott. Mike, az őt kötelességszerüleg figyelmeztető erdészt fejszével kétszer háibasujtotta. Az eljárás megindult.

— Mik vagyunk? E$y századokkal ezelőtt élt magyar krónikás az eddig ismert legrégibb magyarnyelvű írásban azt mondja, hogy: bizony por és hamu vagyunk. legújabb kori krónikás már többre becsüli a teremtés koronáját, mert azt állitja, hogy egy rendes fejlettségű ember zsirjából 7 darab mosószappan kerül ki; abból a vasból pedig, amelyet egy emberi test tartalmaz, egy középnagyságú szeg készíthető. Az emberi test cukortartalma alig egy sótartónyi, a mész annyi, hogy legfeljebb egy kisebb szoba falát lehetne vele bemeszelni. Egy emberi test foszfortartalmából körülbelül 2000 gyufaszál fejére futná. Magnézium egy késhegyre való. Kálium-mennyisége alig volna elég egy gyerekágyu elsütéséhez. Kén annyi lehet benne, amennyiből egy tégely kenőcs telnék ki. — Mégis csak igaza volt annak az ősrégi krónikásnak: ez együttvéve is alig több. mint egy marék por és hamu. — És most lássuk az embert számokban ! Az embernek van 149 csontja és 50 izma Egy felnőtt ember vérének összes súlya 15 kilogramm. A szív rendesen 15 cm. átmérőjű; egy percben 70 szer, egy órában 4200-szór egy évben 35 792 ezerszer ver. Minden szívverés 44 gramm vért hajt. A test összes vére 3 perc alatt halad át a szivén Átlag 12ÖÖ szór lélegzőnk egy órában, amihez 30 liter levegő kell. A bőr 3 rétegből ál!, amelyek egyenkint 3 miliméter vastagok. Minden négyszögcentiraéter

j bőrön 12 050 kis nyílás van. Az egész test ilyen pontocskáit egymás mellé téve, kilométer hosszúságú vonalat kapnánk.

S — Öreg esernyők versenye. Egyik [ kitűnő ntw/orki emberbarát Mr. Barnet j ezerdolláros dijat és egy medliliom I ajánl fel egy olyan esernyő íulajdono i sának, akt az esernyő tartósságát és j haszná hatóságát illetőleg a viiágre.kor- I dut elért példányt fel tudja mutatni. Kezdetben ugylátszoft, hogy a dij az egyesült államok egy polgáráé lesz. Egy p!ainfi!di i polgár ugyanis igazolta, hogy ötven év éta ugyanazt az esernyőt használja. Dí ennek a különös jutalomnak hire elterjedt Angliába is és ott jelentkezett egy idős hö gy Mrs. White, aki Skóciában lakik és már hatvanegy év óla használja ugyanazt az esernyői. Ez a c-odiiatos szó idsággal készült esernyő hosszú pályafutás^ alatt csak kélszer volt kijavítva s„ma is egészen jó állapotban van, ésupán a nyele látszik megviseltnek. E kis hibája ellenére is valószínű, hogy a kitűzött dijat a skót hölgy esernyője nyeri el, ha csak valahonnan a világ másik sarkából nem bukanik fel egy másik paraplé, amely még hatvanegyévi szolgálat ‘rekordját is leveri.

— Pillanatok alatt átelegrafáijik a képeket az óceánon. Régen folynak kísérletek arra, hogy a szikratávíró utján hogyan lehetne képeket, rajzokat küldeni a tengeren túlra. Most Schrödter dr., a szikratávíró társaság igazgatója

egy ünnepség alkalmává meglepő jelentésben számol be az e téren elért haladásról A beszámolóban elmondta, hogy a képtáviratozás terén Karenus dr. fölfedező most feltalálta a módját annak, hogy egész rövid idő, úgyszólván másodpercek alatt át lehet juttatni az óceánon még pedig kis költséggel. Át lehet telegrafálni a bűnös arcképét, ami a bűnügyekben jelent sokat, de nagy változást hoz az uj módszer a lapok illusztrálása terén is.

— Tréfák. Mialatt a nevelőnő öltözteti a kis Idust, az alatt közelében álló anyjához fordul:

— Mondd csak, mama, tud az angyal repülni?

— Tud bizony, Iduskám, minden ángyai,

— A kisasszony is ? — kérdi a nevelőnőre mulatva.

— A kisasszony nem tud, de hát miért kérded?

— Hm. Az apuka mindig azt mondja neki, te angyal 1

— Azt mondja? No majd akkor a kisasszony is repülni fog.

Egy vásáron két cigány kosarat árult. Egyik 6 koronájával adta a kosarat, a másik négyért.

— Hogy adhatod olyan olcsón a kosarat I támadt társára a drágásabb cigány. En nem tudom annyiért adni, pedig lopom a hozzá való vesszőt.

— f?n meg bizony a kész kosarat lopom, hunyorít a másik.

Két kis gyermek veszekszik, azt mondja az egyik:

— Te csak hallgass, te fogadott gyerek vagy. A papád, meg a mamád úgy vettek magukhoz.

— Az igaz, mondja a másik, de engem ők válogattak ki maguknak mig a te szüleidnek téged muszáj volt elfogani.

Két ismerős zeneszerző találkozik az utcán.

— Kérlek szépen, — mondja az egyik — hány óra van?

A másik kiveszi az óráját és igy szói:

_ Ö. perc hiányzik a tizenkettőhöz,

— Jellemző, — mondja az első — alighogy ránézel az órára, máris hiányzik belőle öt perc.

Ahogy régen gyógyítottak.

(Könnyű volt rége nie orvosnak lenni, de annál nehezebb betegnek.)

Az orvosi tudomány, az emberi elmének az a nagyszerű harca, amelyet a testi szenvedések megszüntetése és az élet meghosszabbítása végett folytat, az u'ois > évszázadban, de különösen az u‘óbbi évtizedekben hatalmis lépesekkel haladt előre. Az orvosok nemcsak külső, úgynevezett műtéti beavatkozásokkal érnek el nagyszerű, sokszor már csodával határos Eredményeket, de be'ső, orvosságokkal való gyógyítás terén is mind nagyobb és nagyob területeket hódítanak el a testi gyötrelmek és a halál birodalmából. Korszakos felfedezésekkel egymásután taláiják meg a leggyilkosabb tömegbetegségekgyógyszerét, és igazán nincs már messze az idő, amikor az átlagos emberi életkor határa messze kitolódik.

Egy régi orvosi könyv került a kezünkbe, 1761 ben adták ki Kolozsvárott. A ludós szerző különféle betegségek ellen ajánl benne kipróbált, biztos orvosságot. Egypár receptet (az eredeti helyesírással) bemutatunk belőle, hadd lássa az olvasó, milyen nagyot haladt a világ az azóta lefolyt alig 150 esztendő alats! És akik annyira dicsérik a régi időket s jobban szeretnének élni valamelyik ezelőtti korszakban, most feltehetik önmagukhoz a kérdést: vájjon az 1700 as évek vagy a mai napok orvosa érdemel-e nagyobb bizalmat; és hogy nem sajnálatraméltó, a betegségek és halállal szemben nem teljesen védtelen volt e az a régi, az az általa irigyelt sorsú ember, akit az alábbi orvosságokkal gyógyítottak ? 1

De lássunk egypár kitépett lapot a nagyhírű orvosi könyvből!

Kelevény ellen. Egy dióni viasszal, egy dióni mézet, egy dióni szurkot, egy dióni ó hájjat össze kell olvasztani s kilentz fekete pókot, kinek a lába nem hosszú, és kilentz legyet bele kell rontsolni s kevéssé megfőzni, s az után megszűrni, s úgy kell akármelly mérges kelevényre ragasztani, s aki arra való, hogy ki fakassza, ki fakasztya, és a ki nem, Harmad nap alatt el-oszlattya.

Hdlyogos szemről: Végy vagy keress olyan Asszonynak tejét, egy üvegetskében, akinek egymás után két fiú gyermeke volt s nem több, és egy egeret két felé vágván, szivét ki vevén, botsásd be az üvegetskében vett tejbe azon véresen s dugd be az üveget s égy kevéssé hadd álljon benne, mig a tej vajjá válik s az után abból tseppents bele. öt s hat esztendős hályog leszalad, világos és bizonyos. De a kinn próbállyák, erőssen le-nyomjáks tartsák.

Kígyó marásról: A meliy kigyó meg mar, annak (ha megkaphatod) hamarjában vág-el a fejét s törd össze foghagymával, és frissiben kösd rá s hadd állyon a seben két három nap, ha megdagadt is, elmúlik s meg-gyógyul.

Kórságról vagy nehéz nyavaláről: Mártiusban lőjj egy hollót, úgy elevenen le ne essék, s egy uj paraszt fazékban tedd a kementzében, s mikor porrá ég, azon porból egy egy arany nyomát (annyit, amennyi oly sűlyyú, mint egy aranypénz) bé kell adni akár mi féle italban.

Hévség ellen: (A mely beteg nagy hévségben vagyon, vagy szomjúságban) Szarvasnak a szarvát megreszelvén, tégy közibe szeretsen Diót reszelve, szeretsen Dió virágot, egy kis szegfüvet, sertésnek vagy Borjúnak láb körme hegyet s főzd-meg vízzel, mely olyan lészen, mint a kotsonnya. Abból háromszor minden nap végy-bé egy-egy kis kalánnit.

Harmad• és negyed-napi hideg lelés ellen: Tavasszal, a mely fán, vagy Tőkén vát vágnak, emeld fel, vagy a sertések válluja alatt is, a mely apró getésztákat találsz, azokból kettőt vagy hármat vess egy kalán etzetbe, és ha meg-száll benne, az etzetet igya meg, mikor reá akar jönni; el hadgya bizonyosan, ha esztendeig lelte is. (Kipróbáltatott) Ha negyed-napi a nyavala: Az emberi szár-tsontot törd porrá, abból egv kés hegynit adgy-bé innya az hideg napján, de ne tudgya a beteg. Ezt tselesedd négyszer.

Fő fájás ellen: A szapora füvet meg kell főzni és a lábát abba mosni, a kaptzájában is nap-estig a féle füvet hordozni.

Bor utáldsdról: A Fetskének vedd ki a bálit, a gyomrát s a többit asszald meg s törd porrá és add meg innya borba, de ő meg ne tuddgya, mert hóttig ellenséged lészen.

Fog fájásról: Ha férfi, vagy férfi gyermek; mén paripa ló ganéjt szedgyenek s tiszta edényben tévén, viz nélkül tegyék párásra erőssen melegítsék meg, töltsék hosszú ruhába, aki fejét által érje s takarják belé, amely felől fáj, kössék a pofájára olly melegen, amint el-állhatya. Megindittya a nedvességet s a fájdalmat is azonnal meg-szünteti. Asszony- és Leányoknak kantza ló ganéjt kelt alkalmaztatni. Vagy: A kezed fején fellyül (a melly felől fáj a fog) a kezed szárán (csinálv visicátóriát, az az vontasz hólyagot fokhagymával meg-meg-dörgölvén erőssen, és oda száll a fájdalom.

Gyermek hogy meg ne ijedgyen: Vedd a Medvének jobb szemet és aszald-meg jól. s valami matériába várd bé, s akazd a nyakába, hadd hordozza. Gyermek csuklása ellen. Vakondok szivét inegszáraztván törd porrá és késhegynit adgy bé néki valami lébe.

Elszáradt Tagokról: Midőn vagy keze, vagy lába, vagy egyébb tagja szárad valakinek a rósz táplálásra nem alkalmatos vér miatt: Szedgye az ilyen nyavalyás azt a vizet, mellyet a Ló szájából ki ereszt itatáskor egy edénybe s azt igya minden nap egyszer, kétszer, sokáig élvén véle.

Fecske szivének tulajdona: Hogy ha az embernek, a ki nem alhatik, szivére kötik, úgy el-aluttya, hogy fel nem ébred, mig el nem veszik.

1761 ben mint láthatjuk, könnyű volt orvosnak lenni, de annal bajosabb betegnek! Az akkori bölcs doktorok azt tartották, hogy mindegy, akármivel gyógyítanak, mert halál ellen úgy sincs orvosság 1

A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla.

Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom.