Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-26 / 11. szám

^CffyTenhetedlk évfolyam,

ti. szám.

Kedd, 1926. január 16.

OMÁROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

ElCfixetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész érre 80 K, félérre 40 K, negyedévre j 20 K. - Külföldön 160 Ki.

Egyes szám ára i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSE

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 19. Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

üti in i Uh míi.

Komárom, — ián. 25

Hodzsa Milán, aki öt évvel ezelőtt azt jelentette ki, hogy tíz év múlva nem lesz magyar kérdés, csak következetes maradt magához, amikor megint azzal lepi meg a közvéleményt, hogy Délszlovenszkón telepítéseket tervez, hogy a magyarság közé éket verjen és a Duna partján egy összefüggő cseh szigetet alkosson csehszlovákok te lepitésével.

A terv nem lep meg bennünket.

Hodzsa Milán eddigi telepítés i is ezt a célt szolgálták úgy a Csallóközben, mint a Mátyu.'földön és most már nem is leplezi a fo’dreform politikai céljait, hogy azzal a magyarság nemzeti egységét akarja megbontani és a magyar nemzeti kisebbség földjét cseh és szlovák kezekre átjátszani. Mi kezdettől fogva tagadtuk azt, hogy a földreform megalkotásánál politikai szempontok érvényesülhetnének a gazdaságiak helyett és kétségbevontuk, hogy a békeszerződések az elnemzetietlenités ezen módját megengednék a csehszlovák államnak.

Hogy Hodzsa eddigi telepítései nem sikerültek, azt maga is belátja, amikor saját müve fölölt kritikát mond azzal, hogy a gazdasághoz értő egyéneket kíván ide, a Duna mellékére telepíteni. Az eddigi telepítésekben csak kézművesek, bányászok és más kétkézi munkások részesültek előnyben, akikről ugyanis kiderült, hogy a gazdasághoz egyáltalán nem értenek. Ezekkel esik meg az, hogy amig a magyar szomszédos földmivesnek ugyanabban a határban, nyoícmázsás közepe.3 termése volt, a telepesnek csak fele termett; az őszön pedig a rossz répatermés mellett is láttuk, hogy a magyar föfdrnives kihozott nyolcvan-kilencven mázsát a mostoha- esztendőben is, mig a cseh telepes mellette alig húsz métermázsát. Természetesen ezek adóját leírják, a kamataik törlesztésére újabb állami kölcsönt kapnak — a mi adókoronáinkból. Ez a Hodzsa igazsága és demokráciája.

Most már láthatják a bemaszlagolt magyarok, hogy milyen föld az, amihez ők jutnak Hodzsájuk révén és láthatják, hogy hangos korteseik mennyire becsapják őket a fö’dmaszlaggal. Hodzsa kereken kijelenti, hogy itt C9ak csehszlováknak juttat földet

Azonban Hodzsa is megnézheti majd munkája eredményét. A földosztás nyomán megszületett — nem az agrár szocializmus — hanem az agrár-kommunizmus. Az elégületlen tömegek, a munkanélkülivélett főid munkások és a szélnek eresztett gazdasági cselédek ezrei a kommunizmus karjaiba vetik magukat és Hodzsa »apánk «-nak első rangú szerepe van abban, hogy Csehszlovákia negyvenegy kommunista képvise'őt küldött a parlamentbe. Hodzsa a tűzzel játszik, amikor próbára teszi a ko'duí-botra jutott és évtizedes keresményétől megfosztott földmunkások türelmét.

Frivol jálék ez, amely balul végződhetik. Egy nemzeti kisebbséget vagyonából kifosztani és erejében megbénítani, ez lehet politikai terve a vakon hadakozó sovinizmusnak, melyet a szerencse józan látásától és jobb érzésétől megfosztott, de ezt nem igazo'ja a történelem előtt semmi, m*sg az sem, amit szemükfénye, Benes kotytyantott ki nemrégen, hogy most fizetnek a magyaroknak a fehérhegyi csatáéit.

= Az állami alkalmazottak fizetésrflüd íáss foglalkoztatja nemcsak a kormányt, és a koalíciót, de az érdekelt tisztviselőket is, akik türelmetlenül várják, hogy a nagy kortesigéret mikor válik valóra A koalicióspártok 12 es bizottsága elé most terjesztették az új fizetési rendszert amelynek egyes fejezetei meglepetést keitettek a bizottság tagjai előtt A tervezet „Tanulmány ez új fizetési rendszerről“ címet viseli és három önálló részből áll. Az első rész a „Fizetéstörvény“, mely 207 szakaszból áll és az állami hivatalnokok és alkalmazottak, tanárok, katonai havidíjasok és csendőrök fizetésrendezését tartalmazza. A második rész a „Tanítói törvény“ és 47 szakaszból áll, mig a harmadik rész 12 szakaszból áll és az állam által e ismert összes egyházak lelkészeinek fizetésrendezéséveí foglalkozik. A meglepetést a harmadik rész idézte elő, amelyből a cseh lapok arra következtetne*, hogy a koalíciós pártok végre is megegyeztek és a lelkészek fizetésrendezésének beterjesztése azt jelenti, hogy az egyházaknak az államtól való elválasztását a kormány elejtette,

= Kik lesorek a kamarák elnökei. A koalíció egyik legnagyobb problémája, amelyet eddig nem sikerült megoldani, a nemzetgyűlés és szenátus elnökeinek megválasztása. Az elnökválasztások körül a koalícióban éles differenciák Wim.>dtak, amelyeknek megszüntetésére kö/vetitő javaslatot terjesztettek a koalíció elé, amely úgy szól, hogy a képvise őház elnökének válaszszák meg Tomasek képviselőt, a szenátus elnökévé pedig Donát szenátort. A választásom előtt tudvalévőén ők voltak elnökti a parlamentnek. A cseh ftéppárt, amely eddig ragaszkodott ahhoz, hogy a szenátus elnökévé egyik párthivét válasszák meg, állitóan hajlandó hozzájárulni ehhez az indítványhoz, ha az egyházi birtokokat kikapcsolják a földreformból.

— A maqvar nemzeti párt meiőgazdasáqi érdekvédőmé. Január 21 én értekezletet tartott a magyar nemzeli párt Léván az összes párttitkárokkal. Az értekezleten megjelentek Fiissy Kálmán és ifi Koczor Gyula nemzetgy. képviselők, Jarosa Andor, a mezőgazdasági osztály elnöké, Fodor. Jenő ügyvezető elnök és Nagy Sándor pártigazgató. Az ügyvezető elnök fejtette ki a mezőgazdasági szakosztály feladatát és a legközelebbi időkben megvalósítandó munkatervet. E munkaterv a mezőgazdasági szakosztály járási és községi szervezeteinek kiép tését tartja szüksé gesnek és ezenkívül fgy Léván, Érsekújváron és D maszerdahe!yen megtartandó szaktanfolyam szervezését tervezi. Majd nagy vonásokban kifejtették a szakosztály nyári mezőgazdasági programját és kijelölték azokat a teendőket, amelyeket a párt ikárok a mezőgazdasági érdekvédelem munkájában végezni fognak.

== Mit tárgyal a kisantant legközelabbi konferenciáján? Megirfuk, hogy a kisantant február végén konferenciát tart Raguzában. A konferencián, mint egy belgrádi újság közli, a kisantant a következő programot fogj a tárgyalni: 1 A locarnói szerződések és a közép európai biztossági paklum 2 A kisantant viszonya Görögországhoz. 3. A dunai hajózás kérdése és a Hamburgot Szalonikiva! összekö ő csatornaépítésekre vonatkozó német javaslat esetleges tanulmányozása. 4 Az O oszországhoz és Bulgáriához való viszony megvizsgálása. 5 A leszerelési kérdés, valamint a nemzetközi termelés és a kereskedelem kérdése.

= A szeszadó és cukoradó félémé lése Súlyos terhűnkre, amelyeket az adók tömege már-már elviselhetetlenné tesz, újabb szaporodást helyez kilátásba a pénzügyi kormány. Az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésrendezésére vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban szükségképen felmerülő többkiadásra fedezetet kell előteremteni és Englís dr pénzügyminiszter a szeszadó és a cukoradó felemelését velte tervbe, mert enéikül lehetetlen a tisztviselők fizetésrendezését keresztülvinni. A koalíció 12-es bizottságában tett erről jelentést a pénzügyminiszter, akinek felállítása szerint a cukornak kilogrammonkint 20 fillérrel, a szesznek hekíóliterenkint 5 koronávil kell megdrágulnia. Egyedül a cukoradó felemelésével évente 200 millió K bevételi több letet lehet elérni Igaz, hogy a 12 es bizottság a jövő hét végéig tette feladatává a koalíciós pártoknak, hogy ebben a kérdésben véleményt adjanak, de azt előre meglehet jósolni, hogy a lervbavett adóemelést kénytelen lesz keresztülvinni a kormány, ha a több szőrösen beígért fizetésrendezést végre is megakarja oldani. Azzal, hogy a két adónem emelését közvetve a nagy közönségnek kell megfizetni, a kormány mit sem törődik s a helyett, hogy más téren redukálná a kiadásokat, a legegy szerübb módhoz, a terhek emeléséhez folyamodik. Azt hiszik, hogy az adóprés még csavarható.

= Megbukik a román kormány. Káro'y román trónörökös lemondása a melyet a hírhedt Bratianu kormány erőszakolt ki, Bratianu kormányának lemondását fogja maga után vonni.Tény az, hogy Bratianu Vimtlla pénzügyminiszter nem kölcsön ügyben utazott külföldre, hanem, hogy Tnulescu londoni követet rábírja választási kormány alakításának válla ására, amely nagyjában folytatná a liberális kormány poétikáját. Bratianuék lemondását mindennap várják.

Hl Uh az aHlMu.

Komárom, —január 25.

Évek óta úgy vagyunk az adózással, hogy az adózó po'gár soha sincsen tisztában azzal, hogy tulajdonképen mit köteles fizetni, csak fizet és fize', és amikor már megkönnyebbülten felsó hajt, hogy kötelességének eieget tett, nagy meglepetésére fudja meg, hogy még mind.g hátralékban van, jön a szigorú felszólítás, hogy 8 nap alatt fizesse meg elmaradt adóját. Az adóhivatalban, ahol a „leépítés“ folytán

ugyancsak megszaporodott a munka, újabb meglepetés éri, mert ott tudomására hozzák, hogy még nagyobb öszszeggel tartozik, mint azt gondolta. Csak a napokban rohamozták meg az adózó közönséget a felszólításokkal és sokan ugyancsak megdöbbenve tapasztalták, hogy nagy csalódás érte őket, mert a műit évben befizetett adókkal nem tettek eleget állampolgári kötelességüknek. A boldogtalan adóalany, jóhiszeműen fizetett eddig minden negyedévben annyit, amennyit kértek tőle, de azért még mindig hátralékban maradt, ami az 1924. évre szóló kivetés folytán állott elő.

Nem hibáztaíunk ezért egyetlen egy hivatalnokot sem, mert el kell ismernünk, hogy a hiba a rendszerben van, amelyet felsőbb helyről kellene gyökeresen megváltózíatni, de megkellett Írnunk az adózás körüli súlyos álapotokat, mert azt olvassuk az egyik újságban, hogy a pénzügyi kormányzat feje, Englis dr. a költségvetésben mutatkozó hiányt az adóhivatalok intenzív munkája révén gondolja biztosítani. Ha a pénzügyminiszter azt gondolja, hogy eddig az adóhivatalok nem fejtettek ki olyan mértékű munkát, amelyet intenzívnek lehetne mondani, akkor némi csalódásban ringatja magát. Mert ha Englis dr. nem is akarja azt elismerni, az adózóközönség saját bőrén szerezhetett szomorú meggyőződést arról, hogy nincs az államnak még egy olyan hivatala, amely oly sokat és szinte túlzott intenzitással dolgozzon, mint épen az adóhivatal,

A megszámlálhatatlan adónemek, amelyek nem hogy kevesbednének. de csak szaporodnak, igen sok munkát okoznak a hivatalnokoknak, bár tagadhatatlan, hogy a bürokratikus rendszernél fogva, sok felesleges teendőt kell végezniük. Hogy az eredmény nem kielégítő, azt legfeljebb csak a pénzügyminiszter gondolhatja, aki az állam egész pénzügyi ellátmányát kívánja biztosítani, de legyen meggyőződve arról, hogy az eredmény egészen másként fest a mindenféle adóval agyongyötört polgár előtt, aki leromlott gazdasági helyzetében keresetének utolsó maradékát is kiizzadja az állam számára. A terhek máris elviselhetetlenek és a pénzügyminiszter elgondolása nem kecsegtet a helyzet javulásával, sötakétségbeej'ő jövő képét rajzolja elénk.

Englis dr.-nak terve homlokegyenest ellenkezik azzal a kijelentésével, amelyet nem régiben telt az adózás egész rendszerére nézve. Ö volt ugyan s az, aki megállapította, hogy a mai adórendszernek az a legnagyobb hibája, hogy nem vet reálisan számot az adózók teherbíró képességével. Igaz, hogy akkor, amikor ezt a megállapítást (ette, még nem volt pénzügyminiszter, de annál jellemzőbb a csehszlovák kormányzatra, hogy mihelyt tárcához jut valaki, azonnal elfelejti mindazt, amit előbb meggyőződéseként h mgoztato'.t, Englis is beleesett ebbe a hibába és amidőn arról beszél, hogy az adóhivatalodnak intenzivebb munkát kell ki. fejteni, akkor nem veszi figyelembe az ad ázó közönségei, amely a terhek sú ya alatt már-már összeroskad. Az intenzív munka a rendszer megváltóztatására kellene, egészséges adóreformra volna szükség s akkor a csehszlovák pénzügyminiszternek nem kellene arról gondoboznia, hogy mint talál fedezetit a költségvetésben mutatkozó hiányra. Igazságos adózási rendszeri kelj megteremteni, amely úgy az államnak, mint az adózó közönségnek megfelel s amely biztosítja a konszolidációt minden vonalon !