Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-23 / 10. szám

U92s. lauöÄf ÍS. 5. oldal. Koíháromi Lapok Eltadssok kezdsts hétkSznap este V ö 'hí óraSor Előadások kezdet« vasár- és ünnepnapi VM7HUM Szombat és vasét nap, január 23 és 24*én. Hajsza a szerelem után. Nagy kalardordráma 6 felv. Vad hajsza leány és srany után. Ezen Foxsiágerban több a szenzáció mint 10 más amerikaiban. Fősz: REEO HOWES Héifft, és kedd, január 25, és 26>án. POXiA MBORI PÁRIZS ÁRNYÉKÁBAN Regényes í paőstörténet 6 felv Fősz.: P**Ia Negri „egy jő puliért 12 pengő forintot is megád a juhász.* Nagy summa volt ez akkor, mikor pld. 1660 ban a juhász­nak 15 forint, a gulyásnak 10 forint, a bojtárnak 9 forint járt egész eszten­dőre fizetségül. Eredetére vonatkozóan Hermann Ottó azt irja, hogy a puli a magyarok közép ázsiai őskulyája, mely Thibeiben, Shas­­sában, ma is megtalálható. Lend! Adolf dr. szerint is, eleink már az ős­hazában ismerték a pulit és valószínű, hogy a honfoglalás idején már őseink nyajait terelték. A pulinak egyébként három válfaja ismeretes: a lógó és állóftiiü, bozon­­tosszőrü és a göndörszőrü (Somogybán puminak nevezik). Az állófűlü és gön­­dörszőrü válfajták tiszta véiben ma már ritkaságszámba mennek. Mindenféle idegen vér belekeveredésével (nemet spic, uszkár) elkorcsosiiották ezt a rendkívül okos, intelligens fajtát. Teli vérben ma leginkább a bozomosszörü, lőgófüiü pulit találjuk juhászaink kezén, melynek pofája, koponyája, fülei is dús, hosszú szőrrel vannak borítva, úgy hogy a szemük is alig látszik ki. A szőrözet a testen és végtagokon hosszan összecsapzik, kint a szabad mezőn esőnek, sárnak kitéve. Szobában tartva illetve ápoltat! a szőrözet hosszú, fürtös marad minden koloncosodás nélkül és az igy „szalonképessé“ vált pusztai puli egyike a legkedvesebb, legokosabb szobakutyáknak. Szőrének sziae leg­gyakrabban avét (fekete közé vegyüli szürke szálak) — Biharban a nép zöld nek mondja ezt a szint, — de van tiszta fekete, tiszta fehér- és hamvas­­veresszinü is. Ha a kis puii a terelő juhászkutyák királya, akkor két nagytestű juhász­­ebünk, a komondor és kuvasz a világ két legfélelmetesebb, legbatrabb őrző­kutyája. Pusztai betyárral, farkassal, medvével egyaránt megvívtak, ha ezek gulyabeli jószágra, birkára acaarkodtak. De meg védelmezték a tanya portáját is, ha idegen vetődött a tájékára. Ősidők­től fogva ebben nevekedvén, az álörök­lés törvénye szerint természetes, hogy az a néhány ivadék, mely tiszta vérben meg tudta érni a mi mai századunkat is, szintoly hősiesen bátor védelmezője gazdájának, vagyonának, mint voltak az őseit, melyek vérmérsékletét örökölték. Kettejük közül a komondor az ősibb, mert egyes források szerint mar a hun bevándorlás idején jött be Európába. Teljesen hasoniö jellemű pásztorkuiyá kát találhatunk még ma is Oroszország lapályain és Közép Ázsiában is. A kuvasz őshazája eredetien a Kau­kázus volt, mint ezt Conrad Ke ler Studien über die Hauslire der Kaukázus länder cimü könyvéből megtudjuk. A komondor tiszta fehérszinü, izmos csontozaiu, hosszú, gubancoss örü állat, melynek koponyáját, p ofáját, füleit is hosszú szőr borítja. Elhanyagolt álla­potban szőrzete elnemezesedik a ved léskor kihullott holiszőrök felgyülemlése folytán Odakint a pusztán iiyen elne­­mezesedett (gubancos, koloncos) szőr­­köntösben találjuk a komondort. De, ha kölyökkorától tisztán tartják, szőrö­­zetét némileg is ápolják és általában rendszeresen táplálják, a legkellemesebb külsőt nyeri és kimosdatva, dísze az udvarnak, sőt szobának is, akátcsak a ma annyira divatos német juhászkutya, (a széltében használt farkas-kutya tel­jesen helytelen elnevezés), vagy a ber­náthegyi, dogg, orosz agár, vagy bár­mely más „kultur eb “ Úgy ni szem, mégis inkább ezt az ősmagyar, hattyú fehérszinü, egyenes jellemű, impozáns I állatot illetné meg az elsőbbség, ez az ősapáink őrzőkutyája érdemelné meg elsősorban, hogy szeretetünkbe fogad juk. De kifésült kiadásban! Szedjük le róla a pusztai betyárra emlékeztető, szennyes „gatyákat.“ A maga gubancos eredetiségében szép és ijesztő odakint a pusztán a gulya, vagy nyáj körül, de az udvar, avagy szoba komondorját tisztogassuk meg a puszták sarától. Az a betyáros gubancosság idejét múlta már, az elhanyagoltságot, a rossz táp­láltságot juttatja es/ünkbe, azt a nemtö­rődömséget, mely majdhem végzetessé vált a fajtára-A kuvasz szintén tiszta fehér szinü, de a komondortól úgy anatómiailag, mint szőrzetben te jesen elütő fajta. Szőrzete nem tincsesedő, gubancsos, hanem nyílt, bundaszerü (ezért bundás­­nak is hivják némely helyütt) és kopo­nyáját, valamint pofáját és füleit apró, sima szőrök fedik Éppoly impozáns házőrző és kellemes kisérő eb (civilizált állapotban), mint a komondor. Az egyéb szinü, fekete, szürke, ordas komondor, vagy kuvasz külsejű nagy kutyák, melyek egyes vidékeken látha­tók, keresztezésekből származnak, nem tisztavérück Itt kell megjegyeznem, hogy sokaknak fel fog talán tűnni, hogy a kuvaszról, mint különálló, konstans fajtáról beszé­lek, mivel a köztudat szerint kuvasz minden korcs. Ez nagy tévedés és csak a legújabb kor kitalálása. Hivatkozha­tni itt Gyöngyössi Istvánra, aki 1664- ben „Márssal társalkodó Murányi Venus“ címen irt költői müvében többi közt, mikor Wesselényi gróf a bástyára fel • jutott és kérdi Széchy Máriát — igyir: »Kell-e valakivel menni harcolásra? Mond Mária: Minden hajlott most alvásra. Csak kuvasz sem serkent ellenek morgásra. Nincs legkisebb ok és ss kardoskodásra « A múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően kezdtek hozzánk tömegesen behozni a mindenféle fajtájú idegen ebeket. A kutyakuliusz ettől kezdve hó­dított teret mináiunk is. És az idegen fajták jöttek divatba nemcsak városban, hanem a falusi, pusztai kúriákon is Szegény ősi magyar juhászkutyákkal, azokkal a „paraszidögökkel“ ugyan ki törődött volna, mikor olyan bajos (?) az a kis mopszli, meg Lancia buli és japán chim, azok a szép, tiszta beszé des szemű bernáthegyiek és az ég tudná felsorolni azt a sok idegen nációt mind Az ősi magyar kutyák ott rágódtak a szemétdombon piszokban, sárban, mig az idegen jövevények selyem párnákon híztak meg. Így lett azután kuvasz min­den olyan ku ya, amelyik nem tartozott valamelyik teiivér, felkapott külföldi r<xe hoz. Budapesten az Állatkert 1914 óta mind fokozottabb mértékben karolta fel a magyar jubászebek tenyésztését, mi­ként azt Pásisban a Jardin d Acclirna­­tisacion már régen megtette a szintén puhulásnak indult francia juhászkutya, a Chien de Bries megmentése érdeké­ben. Mi már nagyon sok birtokos te­nyészti országszerte tiszta vérben az ősi magyar juhászebeket és ezt dokumen­tálta fényesen a legutóbbi ebkiállitáson bemutatott hatalmas kollekció Most már van rá reményünk, hogy sikerüli a kipusztulástól megmenteni ezt az ős­magyar specialitást és utódaink, mikor mondjuk, Petőfit olvassák majd, hogy »Hat bojtárnak vagyok fejedelme, így tisztelnek: gazduram őkelme. Gulya keríti be cserényemet. Huss komondor estrázs&l engemel.« Akkor nem lesznek kénytelenek azt kérdezni tanáruktól: — Mi az a komondor? Komáromi levelek. Kedves Tila többször e'olvastam levelit, mert be kell vallanom, hogy nehezen bogoztam ki belőle az igazságot, a valót, a tényt. Úgy e bár maga szereti a rébuszokat, a rejtvényeket, s azért irt olyan titokza­tosan ? Bocsáson meg kedves Tila, de az orvos előtt nem szabad titkolódzni, maga pedig lelki orvosságért könyörög és levele mégis tele van burkolt, rej­tett dolgokkal, ahelyett, hogy megírná bátran, miről is van itt szó Különben itt közlöm levelét, (nem egészen, mert a reám vonatkozó részeket kihagytam, azt mások Írják meg a nekrológom­ban.) Tehát igy szó!: Levél Faunhoz. Kedves Faun bácsi! Nagyon szeretném, ha nem venné hízelgésnek, ha azt mondom, hogy kákán-csomóböl készült tollának baráz­dáin jó egynéhányan úgy szeretünk keresztülsza>adgálni, mint a friss szán­táson a „Róka vár“-at játszó gyerme­kek. De nem is hiszem, hogy ilyen cirógatásra csak olyan könnyen reagál­hatna, meri hogyan is érezné ezt a hatezer éves Faun; vagy úgy kell lennie, hogy néha mégis reagál a puha női kezek cirógatásra is. Ezt abból gyani tóm, mert nem szokása ellenére „bájos ismeretlen“ nőnemű csodálóinak írásai nem kerülnek a papírkosárba. Ellen­kezőleg, felel ön a névtelen levelekre is. Nos hát, szépen kérem, kutassa át emlékeinek legöregebb rekeszeit, hogyan oldották meg akkor, és hogyan mosta­nában a hármas erők vonzását. Ezek egyike vagyok én, a második Ö, akik azt hittük egymásról, hogy harmadik nem lehetséges Ugyanezt valljuk ma is. T, i. én és ö. De mégis megtörtént, őt egy harmadiknak a területére vitte a sors. Suttogni kezdtek róluk. Mikor ezt Ö meghallotta, állítólag lovagias kötelességének tekintette, hogy a har- I madikat az „azt mondjál!“.tói megvédje. De a legnagyobb baj ezzel kezdődött igazán. A lovagi hőstett nélkülözte, de nem is bírta azt, ami ennek a lépés lényeges részének kellene lenni. Az ér­zelmi vliág sehogy sem bir megalkudni a rideg realizmussal. Ezt a benső én­jét, lelkének egy részét sem adta át ennek a harmadiknak. Én látom, hogy az soha, de soha sem lesz a másod k, ami pedig vágya, akarata. Kedves Faun bácsi 1 É) is hős akartam lenni, félre • álltam. Hogy bensőmben milyen vihart kellett lecséndesitenem, azt Faun bácsi legjobban tudja. Úgy e k. Faun bácsi látja ezt a három mártiit ? Félreállásom nem javította, de rosszabbá, evisel­­hetetlenné tette kettőjük helyzetét. Óriási a különbség a két világ között. A fér­fié idedis A másiknak vonzási ereje zérus Ez az ideális világ szabadulni akar attól a másiktól, amely nem akar tőle leválni Csöndes szemlélésemből látom, hogy ott katasztrófa áll be, ami a körülöttünk keringő két holdnak is vesztét okozhaija. Kedves jó Faun bácsi 1 Legyen olyan jó, bukjon alá egy kicsit gondolkozni hullámai közé O't, ahol a legmélyebb, aztán próbálja meg, hatoljon be a mi keserűségünk, szenvedésünk tengerének a mélyébe is. Engedje meg, hogy csak legalább egy szalmaszálba kapaszkod­hassunk, bízva abban, hogy segíteni nem csak akar, hanem tud is. Mert a krizis napró napra nő. Biztos, hogy az összeomlás növelni fogja a napi áldó zatok számát. Válaszát nehezen várja' tiszielője: lila. Eddig szól levele. No most légy okos Damokos! Szóval maguk ketten szeretik egymást, de jött egy harmadik, s az megzavarta a szerelmi kettőst. De hogyan ? Ezt még a hatezeréves fauni eszemmel se tud^m kitalálni. Házas­ságot kötött már ő meg az a másik ? Vagy csak még a kertek alján kullog a veszedelem, valami szép démon képében? Akár hogyan is áll a helyzet, magá nak továbbra is hősnek kell maradni és félre állni. Ez a félreállás borzasz­tóan fájdalmas ugyan, de viszont arra jó, hogy ez alatt tisztázódhatik a hely­zet. Ha igazi gyémáu’, akit szeret, az gyémánt is marad minden körülmények között ha pedig ingatag nádszál, akkor kár érte sirdogální, bár sokszor a jól kisirás megkönnyebiii a fájdalmas lel­ket, a búval megvert szivet. Aztán mi akadályozta, hogy egymásé legyenek, mielőtt megjelent az élet szín­padán a harmadik? A késedelmezés­­nek íme keserű az ára. Ebbői okulhat­nak a gyáva szerelmesek, akiknek meg­vannak a házassági feltételek és gyáván tétováznak és egyszerre csak jön egy héja, egy karvaly és elrabolja a drága őt, ahelyett, hogy gyorsan beszélnének a mamával és sietnének az esküvővel. Várni I Az a legszomorubb dolog, ezt csak a hallhatatlan istenek tehetik meg veszteség nélkül, de nem a halandó emberek, akiknek minden perccel rö­­videbb az életük és a várásokban el­szánó időt semmi se hozza vissza. Igaza van Gyóni Gézának, amikor azt mondja : Kit megálmodtál egyszer magsának, Hajad selymével közsá le a párod, Források mentén nimfák kacagnak, Hínár karukkal rája tapadnak És ha toké kitti, majd nem találod. Biz ez igy van. Maguk tépelődtek, vártak és uj jövevény jött, uj érzések, uj hatások, uj köröl tnények, helyzetek és az akadályok kínai fala állt maguk közé, amelyet áthidalni engem hívnak segítségül, de mint a szemérmes beteg, a bajának a tüneteit csak félig mondja el, maga is úgy tesz Tila és én, a lelki orvt.s csak tapogatódzom, mint a nagyon kövér beteg pulzusán az orvos. Ha még nem kötöttek házasságot Ö meg az a veszedelmes harmadik, hát tessék hősnek lenni és leküzdni az aka­dályokat, az uj jövevényt is. Ha pedig már házasságot kötöttek (már t. i. Ö, meg az a III.) és nem tudnak egymás nélkül élni (már t. i. Ö, meg maga Tila) és nem tudnak egymás mellett élni (már t. i. ö, meg az a III.), hát akkor mi a manónak találták ki a válópert és miből élnének a szegény ügyvédek? Válóper és utána a boldog házasélet. Ha pedig a százféle mellék körül­mény miatt lehetetlen a válás, hát akkor tessék hősnek lenni és szenvedni tudni. A harmadik megoldásra, a családi három­szögre ne merjenek gondolni. Különben ha ez járna az eszükben, akkor nem hozzám, Faunhoz, hanem Luciferhez fordulnának tanácsért. Szóval nem sza bad elkeseredni, hanem tisztességes ki­vezető utat keresni az útvesztőből. Ezt tanácsolja Faun Farsangi naptár. Január 24. Tűzoltók és Mentők „Kar­neválja* a Vigadóban. Február 6. A Jótékony Nőegylet tánc­­estéiye (Kultúrpalota) „ 7. Iparoskör táncestélye (Kul­túrpalota) „ 7, Leánybál a Legényegylet ben. „ 13. Diákbál (Kultúrpalota) „ 14. Magyar bál a Vigadóban. „ 16. K. F. C. „Álarcos jelmez­estélye“ a Vigadóban. HÍREK. — A város folytatólagos közgyűlése. Komárom város községi képviselete január 26 dn, kedden, délután 5 órakor a városi székház nagytermében folytatja rendes közgyűlését. A képviselőtestület tagjait Csizmazia György városbiró az­zal a figyelmeztetéssel hívta meg a közgyűlésre, hogy az a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozni fog a tárgysorozatban felvett ügyek felett. — Dr. SzijJ Ferenc előadása a kot - filmpalotában Említettük már, hogy a Jókai Egyesület szokásos szabadokta­­fási előadásai során a legközelebbi előadás holnap vasárnap d. u. 6 órai kezdettel lesz a kultúrpalota nagytermé­ben. Ez alkalommal dr. Szíj/ Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke fog előadást tartani és pedig egy igen népszerű té­máról, a moziról. A mozi nemesitő és romboló hatása a gyermeklélekre, az ismeretek előmozdítója, a legkényelme­sebb utazás, a legtávolabbi részek kö zelhoiása, a mozitudomány, a megfi­gyelések, az ipar, a kereskedelem szol­gálatában, tudományos kísérletek a mozival, nevelő, oktató, tudományos, népmüvelődési, ifjúsági, gyermek elő­adások a moziban, a mozi hihetetlen haladása és térthóditása az egész föl­dön, ezek mind olyan hálás témák, amelyek a népszerű előadó vonzó elő­adásában még jobban leb.lincselik a közönséget. Az előadást melegen ajánl­juk olvasóink és minden mozilátogató

Next

/
Thumbnails
Contents