Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-26 / 76. szám

I^eg-yvcnhetedik évfolyam. 76. szám. Szombat, 1926. juntas 26. 1 ü LITIKAM ^AP. ElCfixetéii ár csehszlovák értékben: < Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. gye« szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadéhivatal; Nádor-«. 19., Megjelenik hetenkmt háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Nyári szünet. Komárom, — juni 25. Utolsó üléseit tartja a képviselő­ház a nyári szünet előtt, amely a napokban jg^ke^ődik és őszig néptelen lesz a nemzetgyűlés ülés­terme. Az utolsó hetek mozgal­mas, sőt viharos napjai után pi­henőre térnek a képviselők, ami, különösen az obstruáló pártok tag­jainak, fizikailag is nyugalmat je­lent, mert azt lehet mondani, hogy a két utolsó héten éjjel nap­pal folytak a viták és szavazások és meg lehet állapítani, hogy rö­vid idő alatt oly sok munkát vég­zett el a törvényhozás, amelyhez hasonló a prágai parlamentben eddig talán még nem is fordult elő. Eddig is megtörtént, hogy kü­lönösen az ülésszakok végén nagy gyorsasággal hajszolták keresztül a javaslalokat, azonban akkor a koalíció pártjai minden zavaró in­cidens nélkül, legtöbbször az el­lenzék távollétében emelték tör­vényekké azokat. Az idők meg­változtak és ma már ügy áll a dolog, hogy a volt koalíció leg­hangosabb pártjai ellenzéket alkot­nak és a régi nemzetiségi ellen­zék pedig egyes kérdésekben se­gítségére megy a hivatalnokkor­mánynak. Csodálatos, de úgy van, hogy a hivatalnok kormány, ame­lyet alkotmányosnak nem ismertek el, rövid idő alatt több kérdést ol­dott meg, mint közvetlen elődje, a Svehla kormány, amelyet a nagy koalíció támogatott — tönkre. Ha a törvényhozás végzett mun­kájának mérlegét felállítjuk, akkor látjuk csak, hogy tulajdonképen mit is végzett ezzel az ad hoc többséggel, amelyet közönségesen vámtöbbségnek neveznek. Elsősor­ban is tető alá hozta az agrár­vámokat, megalkotta a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényt, a kongruát, a szerzői jog védel­méről szóló, valamint az állam­polgársági és illetőségi törvényt és még számos kisebb jelentőségű kérdést oldott meg. Hogy a meg­hozott új törvények a gyakorlati életben mint válnak be, a közel jövő fogja bebizonyítani, de any­­nyit már is leszögezhetünk, hogy olyan kérdések oldattak meg az uj törvényekkel, amelyek régi, súlyos sérelmeit képezték a köztársaság lakossága széles rétegeinek. Azonban a közeli időkben lefolyt parlamenti eseményeknek a tör­vényalkotás mellett rendkívül fon­tos jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy olyan többség hozta meg ezúttal a törvényeket, amely a napirendre került kérdések támo­gatására esetenként alakult ki, mert olyan javaslatokat terjesztett a kor­mány elő, amelyek az alkalmi többséget alkotó pártok program­jában is benne vannak s amelyek­nek törvénnyé emelését az észsze­­rüség diktálta. Lehetnek nézetelté­rések arra nézve, hogy a németek és magyarok egy részének támo­gatása a kormány erősítése volt, de azt elvitatni nem lehet, hogy ezúttal olyan széles néprétegeket közelről érintő kérdések nyertek megoldást, amelyek a szocialisták közreműködésével soha sem való­sulhattak volna meg. Már pedig az még sem járja, hogy a parlament tagjainak alig egyharrnadát kitevő szocialista pártok diktatúrája alatt sínylődjék továbbra is az ország. Saját nemzetiségüknek s a vá­lasztók millióinak érdekeit szolgál­ták azok a pártok, amelyek a most törvénnyé vált javaslatokat az ob­­strukció zugó viharai közben meg­­szavaszták és azzal, hogy az alkotás kínálkozó alkalma a magyar és német képviselők egy tekintélyes részét odasodorta a cseh pártok mellé, sem elv- sem jogfeladás nem történt, sőt olyan kérdések meg­oldását segítették elő, amelyek egytől-egyig régi jogos óhaját ké­pezték úgy a németeknek, mint a magyaroknak. A reális politika kötelességeket ró azokra a pártokra, ameiyek választóiknak sorsát igazán szivükön kívánják viselni. A me­rev elutasítás álláspontja csak ak­kor lehet indokolt, hogyha annak elhagyása jogfeladásra kényszerí­tene. A német agrárszövetség és a magyar nemzeti párt törhetetlenül áll nemzeti programja alapján, ab­ból elalkudni egy jottányit sem enged s amikor bizonyos kérdé­sekben hajlandó a kormány javas­latait támogatni, akkor is nemze­tének javát kivánja szolgálni. A most bezáruló ülésszak ese­ményei megszívlelendő tanulságul szolgálhatnak mindazoknak, akik a tettek idejét nem ismerték föl és nem használták ki az alkalmat arra, hogy nemzetük és népük sorsának intézésében de facto közreműköd­jenek. A nyári vakáció alkalmas arra, hogy gondolkozzanak a tör­ténteken és hogy olyan elhatáro­zásra jussanak, mely szerint min­den jogfeladás nélkül közvetlenül is segítő szolgálatot tegyenek azok javára, akiknek bizalmából a par­lamentben ülnek. (.—) == Az obstrukcift a szenátusban Is folyik A csehszlovák köztársaság egész parlamentáris életére jellemző, hogy a technikai obstrukció nemcsak a nem­zetgyűlésen, de a szenátusban is foly­tatódik. A kedd éjjeli ülésen, amikor az agrárvámokról folyt a vita, a kommu­nista szenátorok lármázni, fütyülni, trombitálni kezdtek. Az egyik szenátor a miniszteri padokról irómappákat do­bált az előadóra, más kommunista sze­nátor nyomtatványokkal bombázta. Az elnök kénytelen volt a parlamenti alkal­mazottakat behivni és csak akkor állott helyre a rend. A vámjavaslatot nagy zajban szavazták meg és az első sza­vazásnál 74 szavazattal 55 ellen fo­gadták el az agrárvámokat. A második olvasásban is elfogadták azután a ja­vaslatot. = A csehszlovákiai agrárvámok nem veszélyeztetik a magyarországi gabona­­fslesieg értékesítését. Az agrárvámok­kal kapcsolatosan a szlovenszkéi sajtó olyértelmü híradásokat közöl, amelyek szerint az agrárvámok lehetetlenné te­szik azt, hogy Magyarország gabona­feleslegét Csehszlovákiában értékesít­hesse és igy az agrárvámok óriási vesz­teséget jelenthetnek a magyarországi mezőgazdasági érdekekre nézve. A Ma­gyar Nemzeti Párt már több ízben rá­mutatott arra, hogy az európai piaci konstelláció mellett a magyarországi mezőgazdaság termésfeleslegével nincs feltétlenül ráutalva a csehszlovákiai piacra. Ilyen értelemben nyilatkozik meg az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület hivatalos lapja is, amely kijelenti, hogy a magyar gabona kereskedelme a cseh gabonaexportnak teljes elmaradá­sát nem tartja veszedelemnek s csupán a magyar nagymalmok számítanak át­menetileg nehézségekkel. A magyar gabonakereskedelemnek az a feltevése, hogy kivitelre mintegy Öí millió méter­mázsa kenyérmag jut, amig Olaszország nagy vevője marad a magyar gaboná­nak s amig Ausztriára és Franciaor­szágra számíthatnak, addig nem okoz­hat gondot a magyar gabonafeleslegek értékesítése. A kiváló minőségű magyar gabona iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg a külföldön. Hatalmas olasz bankok tőkét kínálnak a magyar gabonaexport szolgálatára s a Pénzintézeti Központ eiőíi fekszik egy olasz tőkecsoport aján­lata, amely évi 9°/»-os kamat mellett 80—85°/o-os előleget hajlandó folyósí­tani a kivitelre. Ugyanakkor az olasz nagymalmok megjelentek a budapesti határidő piacon és Liverpool meg Chichágó helyeit Budapesten akarják lefedezni magukat. A görögországi ex­port is egyre nagyobb arányokat ölt s a görög lapok közlései szerint ott na­gyon meg vannak elégedve a nagy­mennyiségben vásárolt sötét magyar lisztekkel. — Benes kilép pártjából. A cseh nemzeti szocialista párt, amelynek tagja Benes külügyminiszter, az utóbbi idő­én élesen foglalt állást Benes ellen, elszólitotta, hogy mondjon le a kül­­ügyminiszterségrő), mert a párt nem tűrheti, hogy nemzeti szocialista kép­viselő olyan kormánynak legyen a tagja, amelyet a párt nem támogat. Benes a sok támadás folytán visszautazott Prá­gába és a pártjával folytatott tanács­kozások után elhatározta, hogy meg­marad külügyminiszternek, ellenben ki­lép a pártjából. Hir szerint a nemzeti demokratapártba, vagy a nemzeti mun­kapártba fog belépni, amelynek Stransky a vezére. A cseh nemzeti pártban két­féle irányzat ütközik a mostani politi­kai viszonyok között. A párt egyik szárnya Stribrny befolyása alatt áll és ez fordult élesen Benes dr. ellen, a má­sik szárny Klofác vezetésével Benes mellett foglalt állást. Klofác és Stribrny között bíróság előtt megindított eljá­rás fogja eldönteni a súlyos konfliktust, ugyanis Stribrny becsületsértés miatt port indított Klofác ellen és majd a bíróság előtt fog tisztázódni az egész ügy, amely Stribrny politikai reputá­cióját lesz hivatva visszaadni. Benes pedig továbbra is külügyminiszter marad. = A katonai szolgálat idő. A Svehla kormány a katonai szolgálati időt 18 hónapban kívánta újra megállapítani és ezt a javaslatot a hivatalnokkormány szintén átvette programjába. Azonban a javaslatnak még nincs meg a kellő többsége és igy egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor kerül a sor a szol­gálati idő megállapítására vonatkozó uj törvény tárgyalására. = A klsantant válsága. A minap tartott és hirtelen megszakított kisan­­tant konferencián teljesen világossá vált ennek a szövetségnek válsága. A három állam külügyminiszterei ugyan teljes egyetértésről beszélnek nyilat­kozataikban és Benes is, rendes szo­kása szerint, minden irányban a leg­nagyobb összhangról beszél és még azt is megkockáztatja, hogy Csehszlová­kia viszonyáról Magyarországhoz azt állítja, hogy ez) a viszony nem rossz és a köztársaság minden pillanatban kész a közeledésre. Hogy e kijelentés mellett Benes állandóan intrikál Ma­gyarország ellen és azt boldogulni aka­rásában örökösen elgáncsolja, arról bölcsen hallgat. Azonban minden szé­­pitgetés ellenére erősen tartják magu­kat azok a hírek, amelyek a kisantant válságáról beszélnek. így a Balkán Rádió hírszolgálati iroda jelenti, hogy a kisantant válságba jutott s minden­képen elvesztette létjogosáltságát. A veldesi értekezlet után a londoni poli­tikai körök minden rokonszenv nélkül tekintenek a kisantantra. Nagy elége­detlenséget keltett, hogy a kisántánt olyan ügyeket is tárgyalt, amelyekben teljesen illetéktelen, mint például Ma­gyarország ellenőrzésének kérdése. Lon­donban határozottan rossz néven veszik, hogy a kisantant külön, teljes helyze­tet szeretne magának szerezni a nép­­szövetségben. Úgy látszik, hogy hiába ad ki a kisantant hangzatos jelentése­ket, a való tényállást meghamisitam nem lehet, az ellentétes érdekekkel biró szövetségesek viszonyában az összekötő-kapcsok kezdenek lazulni és a konferenciák többé nem képesek azokat megszilárdítani. = A csehszlovák fasiszták. A Tri­­buna közli: Ugyanakkor, amikor a cseh nemzeti demokrata párt főtitkára Hlava­­cek, aki a fasista mozgalom főrepre­zentánsa titkos misszióval Olaszországba utazott, az olasz fasiszta kormány orgá­numa érdekes figyelmeztetésben figyel­mezteti a csehszlovákiai fasisztákat. A félhivatalos Giornale d’ítalia vezetőhe­lyen ugyanis kijelenti, hogy Csehszlo­vákiában - német és szlovák elemnek a vegyütete semmiképen sem engedi, meg azt, hogy ez az állam nemzeti államnak adhassa ki magát. Ha az olasz fasiszták igy gondolkodnak, akkor Hla­­vacek főtitkár leforrázva fog visszatérni Olaszországból. Se kint, se bent, Komárom, —jun. 25. Triviálisan valahogyan úgy vannak a magyar-német vámblokkon kivül álló magyar és német pártok a politikai arénával, mint ahogyan a pesti olcsó pénzű publikum a Barokaldi cirkusz táján. Akinek nincsen belépő dijra va­lója, az kivül, az „ablakon keresztül“ „látogatja“ az előadást. Az ablakon ■> át emberek feje fölött kitünően be le­het látni a produktumokra; az ügyes cirkusz bérlő pedig kitünően tudja ka­matoztatni ezt az ingyen publikumot is, mert nem restelli a jegyszedést a cirkusz falán túl, az u. n. ingyen pub­likumnál is rendszeresíteni. A különb­ség csak az, hogy akik jegy nélkül bámulják az attrakciókat, azok ott az ablakoknál „ahogy birom, úgy fizetem“ jelszó alatt váltják meg a betekintési dijat. Meg mondtam a legelején, hogy triviális lesz a hasonlat. S nekünk egymás között még a balsorsunkban is fenekedő természetünk megérdemli, hogy vastagabb hasonlatokkal is pél-

Next

/
Thumbnails
Contents