Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-19 / 73. szám
1926 június 19. Komáromi Lapok 8. oldal. tették itt hét éven át a mezőgazdaságot ipart, kereskedelmet és a szocialista állam kísérletezései helyett, s a mindig szorosabbra húzott adóprés 8 más nyomorgató államintézkedés helyett, megfogható, az egész gazdasági életet frissebb vérkeringésbe hozó törvényt kívánt alkotni, amelynek védő iránya van. A polgári hatalmas társadalmat eddig nem védte senki, minden törvény a szélsőséges elemek szájaize szerint került ki a parlament gyorstalpaló mű helyéből. S hogy ezt a polgári osztály tűrte, hogy annak terheit az összeroppanásig viselte, az sohsem hatotta meg azokat az urakat, akik a hordótetejéről kiáltanak pereatot minden gazdasági védelem ellen. A hét esztendő kötetekre menő törvénytára csak úgy ontotta a cikornyásnál-cikornyásabb szociáldemokratikus törvényeket s adott alkalmat apró politikai basáknak arra, hogy a hétesztendős szocialista vérszerződés áldásait árasszák a gazda, iparos, a kereskedő, a lateiner átokverte társadalmára. De ezért ne gondolja a bölcs hivatalnokkormány sem, hogy a politikai átnyergeléssel bennünket magyarokat és németeket most már járószalagon tarthat. Eleget tanultunk mi a politikai becsületszó megtartásából, hogy meggyőződve legyünk arról, hogy itt ma konjunkturális politika járja még, mert nagyon nehéz mesterség — még oly ügyes politikai ezermesternek, mint Benes excellenciás ur is — a külföldjába egymásra, rakásra!... Hiába nézek most a földre: nem a mezőt, nem a füvet, nein a virágot látom, ezeket a halottakat látom, ezek dermedt testét s megüvesedett szemét látom mindig, de mindig, s irtózom a magam kezétől, irtózom, mert a halottak hidegségét érzem rajta szüntelenül! Verőn szelíden a kezébe fogta Péternek mind a két kezét s meleg szóval mondta: — Péter lelkem, ne irtózz te a magad két kezéioíl Bizony, Istennek tetsző dolgot miveltél, mikor felfogtad s eltemetted azokat, akik meghaltak mi érettünk. Ezzel Verőn lassan, szelíden, szivbeli nagy szeretettel Péter kezére hajolt s megcsókolgatta Péternek mind a két kezét. Péter, akinek a kezét még eddig soha senki sem csókolta meg, mintha az irtózattól megdermedett szive most fölmelegedett volna, zokogva borult asszonya vállára. Verőn meg-megsimogatta Péter könnyes orcáját s szelíden biztatta : — Elmúlik ez, Péteri Csak ne nézz magad elé a földre 1 Az égre nézz 1 Nézd, most is milyen szépen ragyognak a csillagok 1 A csillagok csakugyan szépen ragyogtak, s mialatt a kis báránnyal, hárman, a csendes nyári éjszakában hazafelé ballagtak, Péter, feleségét átkarolva, egyre a csillagokat nézte. del elhitetni, hogy a prágai verekedések közönséges ulcai zavargások. Az agrárvám kapcsán kitört vihar annak a kelevénynek a kifakadása, amely rágta és rágja ennek az államnak a testét s mindaddig rágja, amig túlfűtött agj u kormányzó férfiak a nacionalista állam fixa ideáiban álmodoznak a Csehszlovák állam boldog jövőjéről. Az agrárvámos paktum már rést ütött a fennen hangoztatott nemzeti állam fikcióján és mi abban reménykedünk, hogy az események rövidesen meghozzák annak az ábrándnak letűnését is, hogy belőlünk magyarokból, németekből Kramár és társai az uj antropológiai emberfajt a germánba és turániba ojtott csehszlovákot kitermelhessék. Mantis, ai eiülyedt világrész. {Újabb adatok az Atlantis történetéhez. — Mit találtak Trója romja között ? — Krónosz, Atlantisz királya. — Oldódik a sok ezer éves rejtély. — Jókai eísiílyedl világrészét nem a fantázia szülte.) A legnagyobb érdeklődés kisérle azt a cikkünket, amely a rejtélyes világrészről, az elsülyedt Atlantiszról szólt és amelyet olvasóink mohó kikiváncsisággal olvastak végig. Érthető e kíváncsiság, hiszen több ezer éves titok megfejtéséről van szó! Ez a nagy érdeklődés tette indokolttá, hogy ezzel a kérdéssel ajra foglalkozzunk és beszámoljunk olvasóinknak az újabb kutatások eredményeiről. Ismeretes, hogy Komárom halhatatlan költő fejedelem szülöttjének, Jókai Mórnak csodálatos fantáziáját is foglalkoztatta ez, a téma, amikor megírta „Óceánia, vagy egy elsüyedt világrész“ c. regényét. Az újabb kutatások mind jobban bizonyítják, hogy nem is igen kellett nagyon csapongania Jókai fantáziájának, mert az elsülyedt világrész kultúrája sokkal előbbre volt, mi a mi kultúránk. A régi ókori irók történeteit sok ideig meséknek szokták tartani. Ezt a tételt először döntötte meg Schliemann, a hires német régész, aki azt mondotta, hogy minden ősrégi történetnek meg van a maga történeti alapja. Az emberi fantázia nem találta ki ezeket a történeteket, legföljebb csak kiszínezte. Homéros Iliászát Schliemannig mesének tartolta az egész világ Trójástul. — Achillestül kezdve végig. És Schliemann szembe mert szállni az egész világ közvéleményével és azt mondta, hogy Trója nem mese, Trója, ez az ősrégi város létezett. A tudós világ nagyot kacgott az állításon. Schliemannt ez nem hozta ki a sodrából. Kisázsiában mutogatlak egy dombot, mint ahol a mesebeli Trója állott volna Az egész világ kacagása között Schliemann ott ásatni kezdett és a kacagó tudósok ábrázata hoszszura nőtt, amikor Schliemann kiásta Trója romjait. Még több igen régi ókori történet hagyományai nyomán ásatolt és mindenhol bebizonyította a feltárt csodás emlékekkel, hogy a régi irók történeteinek megvan a maga alapja. Ma már tudják, hogy Odisszeusz vándorlásai se puszta mesék, sőt biztosra vehetők, hogy Odisszeusz az elsülyedt Atlantiszonis megfordult. A földkerekségen nincs 01,’an nép, amelynek meséiben elő ne fordulnának a sárkányok, amelyeknek leírása minden népnél ugyanaz: börszárnyu, kígyózó testű, óriási gyikok. Tessék megnézni az őslénytanban az óriási szárnyas gyíkokat és mindjárt elhisszük, hogy a népmesék sárkányait nemcsak a nép fantáziája szülte, hanem egy csomó vissza maradt példányt látott az ősember és azon szörnyáilatok emléke évezredeken át megmaradt az emberiség emlékezetében. A népmesék törpéit Stanley fedezte fel a legsötétebb Afrikában. Az óriások félreismerhetetlen nyomait most találta meg egy tudós a Husvét szigeteken. A mesék jégheghegyei a jégkorszak emlékei stb Szóval a régi görög és egyiptomi irók történetei Atlantiszról, az elsülyedt világrészről szintén nem tartoznak a mesék világába. De térjünk rá tárgyunkra, Dr. Madzsar József budapesti egyetemi tanár a közelmúltban tartott értékes előadást Atlantiszról és az elért újabb eredményekről. A nagy érdeklődést kiváltott előadásban többek között ezeket mondotta: — Két és félezer éves probléma az Atlantisz problémája — így kezdte előadását Madzsar dr. — Izgatja ma is a gondolkodókat s uj meg uj könyvek próbálják meghozni a megfejtést. A kérdés az, volt-e valaha és ha igen, hol lehetett az a nyomtalanul eltűnt földrész vagy sziget az Atlantióceánban, amelyen a bronzkor magas kultúrája fejlődött ki s amely bölcsője lehetett a Földköziíengerkörnyéki, de talán az amerikai őskulturának is. Először Plátó említi Krisztus elölt vagy négyszáz esztendővel, hogy a Herkules oszlopain túl (igy nevezték a görögök Gibraltárt) az Atlantióceánban volt egy nagy sziget, Atlantisz, de már ő is ősére, Szólonrra hivatkozik, aki még kétszáz évvel Plátó előtt hallotta ezt az elbeszélést Egyiptomban Sais papjaitól. „Timaiosz“ cimü művében elmondja Plátó, hogy ez a sziget nagyobb, mint Ázsia és Lybia együttvéve, innen az utazó más szigetekre juthatott, ezekről pedig a szemközti szárazföldre. Ez a tenger ugyanis az igazi nagy tenger és a Földközitenger ennek csak kis öble és éppen ezéri azt a földrészt valóban határtalan szárazföldnek lehet tekinteni. A szigeten virágzó királyság volt, amelynek hatalma kiterjedt Egyiptomig, később azonban földrengés következtében a sziget elsülyedt és ezen a helyen a tenger sekély, nem hajózható. Ez a Piáló elbeszélésének rövid kivonata és ezt az elbeszélést ő mégegyszer, bővebben kidolgozta a Kritiasz-ban ahol részletes földrajzi és politikai leírását adja Atlantisznak. Sokan voltak különösen az elmúlt századokban, akik ezt az elbeszélést egyszerűen mesének minősítették, amit Plátó csak azért talált ki, hogy egy ideális államszervezet leírását legyen mihez kapcsolnia. Az újabb tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a régiek ilyen nomoly földrajzi leírásainak mindig volt valami magva. Ma már Odisseus kalandos utazásáról is tudjuk, hogy például Ogygia szigete valószinüleg Madeira volt és hogy az utazásában említett helyeket mind Gibraltáron túl kell keresni. Bizonyos, hogy Pláto Atlantisza sem képzeletszülte termék és a Földközi tengerben, valamint az Atlanti óceánban alig van olyan vidék, amellyel ne próbálták volna meg Atlantiszt azonosítani, Kréta szigetétől Grönlandig, Svédországig és Dél-Amerikáig. Leo Frobenius Afrikában kereste Atlantiszt, ahol a Niger folyó vidékén végzett ásatásaival egy magasfejlettségű bronzkultura nyomaira akadt, különösen egy bronzfej volt az, amely régi görög szobrokra emlékeztető finomságaival igen magas kultúra létezését bizonyította Legújabban Hennig Spanyolország partjain a Guadalqivir torkoía • tánál keresi Atlantiszt és azonosítja Tartessos (a bibliai Tarsis) ősi városával. De akárhogy is, Atlantisznak kellett lennie, kellett egy bölcsőnek lenni, ahol kifejlődött az a kultúra, amelynek egyező vonásait megtalálták a földnek oly távol eső vidékein, mint Egyiptomban és Dél-Amerikában. Amerika nem lehetett Pláto Atlantisza, az akkori hajóközlekedés mellett legfeljebb egy-egy véletlen adhatott homályos híreket erről a nagy szárazföldről. De sajátságosak és feltűnők azok a hasonlóságok, amelyek a régi indián, különösen a Maya kultúra és a Földközi-tengerkörnyéki kultúrák között áll fenn. Amikor a spanyolok felfedezték Amerikát, ez a kultúra már hanyatló volt és virágzásának emlékeit a legutóbbi években ássák ki az őserdők mélyén talált hatalmas romvárosokban, amelyek Kolumbus idején is már rég elfeledett romok voltak. Egyik legérdekesebb lelet volt Chichen-Iíza mellett egy köböl faragott szfinx, leopárd emberfejjel, az egyiptomi szfinxek karakterisztikus tartásában. Cholula mellett és másutt is hatalmas piramisokat találtak, amelyek Az előadások kezdetet Szombaton '/,7 és ll,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, V«7 és */,9 órakor. VÁROSI MOZI MŰSORA Szombat é& vasárnap, junius 19-én és 20-áns lz előadások kezdetei Szombaton ‘/t7 és Vj9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, 7,7 és i/,9 órakor. ördöge! 7 feivonásos mindvégig izgalmas és érdekfeszilő Cowboy dráma. Izgalmas harcok a vad bölényekkel és az indiánokkal 1 A főszerepben: Jack Holt!
