Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-12 / 70. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1926. június 12. Jön! Jön! Villanyvilágítás Ha lakásába, műhelyébe, irodájába, Üzletébe villanyvilágítást akar beszerelni, fordujon előbb DÍJTALAN árajánlatért POLLÁK LAJOS 347 villanyszerelő céghez Klapka tér 3. sélése után feligBnerték úgy, hogy két két múlva már esküvőre ment Mester József. Amint azonban a kocsiból a rétek közepén fehérséget pi lantott meg, leugrott a kocsiról... neki a pusztaságnak. Hiába kiabáltak utánna, nem állt meg addig, mig a mesgyét jelölő fehér koré le nem kuporodhatott. Azután nézett: talán Grönland szigetének fehér hómezői és ott maradt társai jutottak eszébe.... Megőrült. A lelkét áldozta hazájáért.. ^ A TESTNEK ^ szüksége van állandó ápolásnál legalább hetenként egyszeri bedörzsölésre. Erre legalkalmasab a világhírű ALPA MENTHOL-SÓSBORSZESZ Óvakodjék mindennemű utánzatoktól é3 azt erélyesen utasítsa vissza, mert mindenkinek joga van pénzéért a legjobbat követelni és ez a valódi ALPA SÓSBORSZESZ. Mindenütt kapható. Ára 5'50 Ke 498 8 f Megbecstelenitöe a „magyaron“ jelző? irta : MAthé Mtklós gör. kath, lelkész. A fenti című cikk, amelyet alábbiakban közlünk, a Kárpáti Híradóban jelent meg. — Örömnél üdvözöljük íróját ég magát a cikket, mert sokáig hasztalanul vártuk, hogy ilyen megnyilalkozás történjen a ruthén testvéreink oldaláról. A történelem tanúsága soriul a ruszin nép egy része a magyarokkal együtt jött be a IX. század végén Árpád fejedelem által elfoglalt területre, a másik része őslakos törzs volt ezen a vidéken, a harmadik rész pedig Korjatovics Fedor litván herceggel vándorolt be Magyarországba. A ruszinok ősei nagyobbrészt szabadok voltak már akkor, amikor a csehek ősei még elnyomásban sínylődtek. A mostani ruszin nemzetnek úgyszólván fele azoknak a szabad ősöknek ivadéka, akik mint ha tárőrök, királyi várszolgák, soltészek, skultétek, nemesek éltek testvéri egyetértésben a magyarokkal Az Árpádok, Anjouk, Corvinok és azok a magyar főnemesek, akik itt, ruszin földön uralkodtak, a ruszinokat s általában a szegényeket mindig védelmezték a nagy adóterhek, zaklatások ellen, sőt még püspökeik és papjaik zsarolásai ellen is. Zsigmonnd magyar király Korjatovicsot „legkedvesebb bácsikájinak“ szólítja okirataiban s neki 1000 aranyat ajándékozott, amiért a munkácsi várat védelmi állapotba hozta. Korjatovics leányai magyar főnemesekhez mentek férjhez: Mária hercegnő Gara nádornak, Anna hercegnő pedig Amadé kincstartónak lett a felesége. A Hunyadiak fe kete seregében számtalan ruszin harcolt és II. Rákóczi Ferencnek leghűségesebb népe — „a mea fidelissima natio“ — a ruszin nép volt. Nyelvüket el nem nyomták 1919-ig, sőt felekezeti iskoláikban kötelező volt az orosz nyelven való oktatás egész a cseh „felszabadi tás“-ig. Most már felekezeti iskoláik úgyszólván nincsenek. A ruszinok anyagi jólétének előmozdítása érdekében a magyar kormány Egán Edét kormánybiztosi jogkörrel küldötte a felvidékre, aki gazdasági-, áru- és hitelszövetkezeteket létesített l csaknem minden községben s az állattenyésztést, ipart, kereskedelmet stb felvirágoztatta. Hát ezt a népet „szabadította fel“ most a testvér cseh nemzet I Mintha bizony 1000, vagy 5C00 éves patinát el lehetne egy gesztussal törölni. Számos családi és egyéb vonatkozás, jó és balsorsban való békés együttélés forrasztotta össze a magyar testvérrel a ruszint. Csodálkozhatik-e valaki, ha most azt akarjuk, hogy ne belőlünk éljenek a csehek, hanem minket is segitsenek élni, gazdasági és kulturális életünket felvirágoztatni ? Adjanak autonómiát! Már nyolc év óta a cseh kultúrát fejlesztik itt. Vájjon hány évig kell ezt a kultúrát magunkba szívnunk, jhogy müveiteknek, politikailag éretteknek tartsanak bennünket s „önként“ megadják nekünk azt az autonómiát, melynek megadására eredeti és nem apokrif szerződéssel kötelezték magukat ? Testvérként éltünk együtt ezen a földön a magyarokkal, akik oltalmazóink, nem pedig elnyomóink voltak. A „magyaron“ jelző tehát itt nálunk senkit sem szenyezhet be, nem bélyegezhet meg. A csehek nagy része osztrák szolgálatban állott és nekünk ezért eszünkbe sem jut kisebbíteni őket. ők kivívták szabadságukat, aminek mi csak örülni tudunk. De adják meg a mi jogainkat is, mert erre elkötelezték magukat. Ha a csehek részéről több jóindulatban, nagyobb védelemben, gazdasági és kulturális igényeink megfelelőbb kielégítésében lesz részünk, mint aminőben volt a magyar korszak alatt, akkor bizonyára nem fogjuk azt állítani, hogy jobb sorsunk volt a múltban, mint a szomorú jelenben van. Egy tagratinikli isiao szatólegéiiy! outt ffiherceg lilt is vele egy amerikai dollMlionunk. A szépen indult pálya a prágai f egyházban fejeződött be. A napokban ítélkezett a prágai büntető bíróság egy nagystílű szélhámos Poppet Wo f felett, aki fia a Beregszentmiklóson elhalt vallásos metszőnek, Popper Hersnek. Popper Wolf nagyúri életet akart élni s felvéve a Habsburg Ferenc József Salvátor főhercegi címet, bekalandozta az egész világot. Rangja után nyitva állottak előtte úgy Európában, mint Amerikában a legnagyobb úri házak. Popper Wolfnak szomorú gyermekévei voltak, mert atyja korán elhalt s Wolfot a hitközség a szabómesterségre képeztette ki. Mint szabósegéd, a háború kitörése előtt Brünnbe került, ahol néhány évig szorgalmasan dolgozott. A háború kitörésekor önként beállt katonának; rövid harctéri szolgálat után egy kozákezred fogságba ejtette s elküldték Szibériába Az orosz forradalom kitörésekor beállt a Csehszlovák légióba s Szibériából Japánon és Amerikán keresztül igyekezett hazafelé. Útközben azonban meggondolta a dolgot, Amerikában maradt s itt csehszlovák generálisnak adta ki magát. Az amerikai Csehszlovák nemzeti tanács hazafias kötelességét akarta teljesíteni azzal, hogy megajándékozta nemzeti hősét 100 ezer dollárral. Mikor Popper a 100.000 dollár birtokába jutott, lemondott generálisi rangjáról s osztrák főherceggé léptette magát elő s ezzel a titulussal még szélesebb köre nyílott a szélhámosságokra. Magas „rangja“ révén bejáratos lett a hires Herrison családhoz s a milliomos Herrison büszke volt arra, hogy a főherceg egy szép napon megkérte leánya kezét. A „főherceg“ 1920-ban feleségével a szép Meryvel és apósával az öreg Herrison nal útra keltek Európába, hogy megtekintsék a „főkerceg“ uradalmait. A dúsgazdag após állandóan írogatta a kisebb-nagyobb csekkeket vejének, mindaddig, amíg a csehszlovák határhoz nem közeledtek, mert itt Vílliam Popper kereket oldott felesége kincseket érő ékszereivel. A rendőrségnek sikerült a szélhámost kézrekeriteni s a bíróság 2 évi fegyházra ítélte. Büntetésének kitöltése után Villiam Popper ismét utazgatni kezdett s ismét nagyobb szélhámosságokat követett el. E napokban ítélte el ismételten a prágai büntető bíróság 3 évi szigorított fegyházra. A könyv. Irta: Lőrinczy György. Titkos laboratóriumában a lélek tűzhelyének, az agyvelő szövevényes labirintjében, mialatt a szív vérhullámai és láthatatlan kóbor szellemek villámai izgatják azt, amit dadogva ihletnek mondunk, tehát az elragadtatás mély vagy heves pillanataiban csodálatos alkotás terem: a könyv. A gondolatok és érzések rajzása úgy hordja és illeszti össze a könyvet, mint a méh építi és mézzel tölti meg a kaptár művészi lépeit. Csak félig emberi munka, a másik felét Isten üzeni. Az olvasónak üzen: nézd, olvasd, milyen szépségek rejtőznek a telkedben ! Profán kézzel tehát ne nyúlj a könyvhöz. Az igazi könyvről van szó. Nem azokról a frivol és léha ügyeskedésekről, amiket a furfang számitó ravaszkodása izzad arra a célra, hogy ámítsanak, csaljanak és megejtsék a hiszékeny avatatlant, vagy hogy a lappangó ösztönök és indulatok gonosz és szennyes fúriáit felbőszítsék és kitörésre ingereljék. Ezek nem könyvek, csak vásári kiabálások: bolti kirakatok tetszetős árucikkel, pálinka, pirosító. Az a különbség, ami a Walkürök fönséges harsonája és az örömház zongorája között. Az igazi könyvet kiváltságos telkeknek Írják, a nem igazit a — lelketlennek. Az igazi könyben Phidias, Michelangelo, Canova, Rodin, Izsó és Fadrusz vésőjének csattogása, Corregio, Rembrandt, Munkácsy, Szinnyey-Merse ecsetjének halk suhanása, Wagner, Haydn és Dankó Pista muzsikája visszhangzik s ezt a szedetni élet ópiumtanyáin vagy a nyomor külvárosaiban nem hallhatják meg, csak a mágnásnegyedekben és a templomok környékén. Az igazi könyv olvasásához épp úgy föl kell készülni, mint ahogy az iró fölkészült annak megírására Isten elébe megyünk: áldozunk! Az íré Istennek á'dozik, világóriási munkatársának, az olvasó meg annak, aki ez áldozás gyönyörét vele megosztja, mikor szépségeket tár elébe. Az ünnepnek ezt az áhítatát csak az esztéta lélek érezheti, a kritikus nagyon ritkán. Az esztétikus nem* csak megérti, de át is érzi a könyvet, mert abban szépségeket kutat és keres, tehát Istenre ta'ál. A kritikus nem élvez. Gőgösen veti föl a fejét: mi hiba van benne ? És, persze, talál hibát; Luciferbe botlott. A jogot érzi, amit önönmagának ajándékozott vagy harácsolt, hogy ítélhet, semmint az elmélyedés vágyát és a szépségek örömét. Inkább akar hóhér lenni, mint — bűntárs. Olvasás közben az esztétikus kipirul a boldog izgalomtól; a kritikus hóm* lokát sötét ráncok barázdálják. A kritikus ritkán érzi, sőt teljesen talán sohasem is érezheti át azt a roppant felelősséget, amit vállalnia vagy legalább is viselnie kell, mikor a szövetséges alkotók: Isten és az iró közös munkáját megitélí. Le kellene vetnie az elfogultság minden legcsekélyebb terhét, a szimpátiát is, de még inkább az antipátiát. De mikor olyan tekintélyes az a —1 tóga! A könyv, amit az antipátia vesz kézbe, már nem könyv, mely a lélek isteni mélységeit tárja ki, hanem halálraítélt, aki a siralomházban apatikusan várja a komor bakót. Ahoz, hogy a könyvet igazságosan ítéljük meg, több kell az objektivitásnál: szeretet. Ez az egyetlen erő, mely megbecsülésre késztet s mely a tévedést is megbocsátja, ha — szép. Nem néz a boltok kirakataira, tudja, hogy ott hetivásár van. Az áldozás az iró asztalfiókjában és vivódó lelkében folyik, de oda csak az néz, aki maga is áldoz, aki maga is a Szép apostola. A kufár nem Istent keresi, csak Mammont. Jóllakik a Lacikonyhán is. Úgyis kevés ember tudja, mit eszik. Szklenófürdő Szklenné Teplice (Barsmegye) Zólyom nagymegye. — Vasútállomás: Hlinik Szklenné Teplice. Állomásról Autobus járat. Idény: Május 15 tői szeptember 15 ig, 35—43 Celsius hőforrásai Javalva vannak: rheuma, csonttörés, köszvény, angolkór, gyomor, máj, lép, vese- és bőrbajoknál, nehéz légzés- és lüdóbajoknál. — Olcsó árak. — Napi étkezés 25—30, lakás 5 Ke-tói. — Prospektussal és minden felvilágosítással készséggel szolgál a 390 Fttrdőigazgatóság. I II H ES JK. — Esperefi látogatás a ref. egyházban. Gyalókay László, a komáromi ref. egyházmegye esperese, Soós Károly búcsi lelkész, egyházmegyei főjegyző kíséretében junius 12-én és 13-án tartja a komáromi ref. egyházban rendes tavaszi látogatását. — A romai katolikus autonom egyházközség közgyűlésé. A komáromi r. kát. autonom egyházközség holnap, vasárnap d. e. 11 órakor tartja rendes közgyűlését a Majláth-iskola nagytermében. A közgyűlésnek napirendje a következő: 1. Elnöki megnyitó, tartja dr, Mojer Imre apátplébános. 2. Jelentés az egyházközség 1925. évi eseményeiről. 3. Az egyházközség 1925. évi zárószámadása. 4. Az egyházközség 1926. évi költségvetése. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. Bizottságok kiegészitése. 7. Esetleges indítványok. Az indítványokat a közgyűlés előtt 24 órával írásban kell beadni a plébánia hivatalnál, hogy tárgyalhatok legyenek, A közgyűlésen résztvehet minden nagykorú katolikus férfi vagy nő, aki egyházi adót fizet. — Egyházi rendkívüli közgyűlés. A komáromi református keresztyén egyházközség vasárnap, junius 13-án délelőtt 10 órakora Kollégium nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a presbitériumnak az uj egyházi adókulcs megállapítására vonatkozó javaslata kerül napirendre. Ha az egyháztagok e közgyűlésen a törvény állal meghatározott számban nem jelennének meg, akkor a közgyűlés következő vasárnap, junius 20 án d. e. 10 órakor, tekintet nélkül a megjelent egyházlagok számára, érvényesen meg fog tartatni. — Uj munkáspénztári orvos. A komáromi munkásbiztositó pénztárnál Bardócz József dr. lemondásával megüresedett pénztári orvosi állásra a pénztár kormánybiztosa Polony Béla dr. helybeli orvost, a jeles urológust nevezte ki. — Párkány ünnepe. Folyó hó 8 án nagy ünnepe volt Párkány községnek. £ napon tartotta ugyanis a község közszeretetének örvendő esperes-plébá-
