Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-12 / 70. szám
4, oldal. Komáromi Lapok 1986. jdaioi 18, UNGÁRÉ a szerencse! A 14. oaztálysorsjáték f. évi május 29-ki húzásán az UllflÍR S. bankházának, BRATISLAVA, Ventár-ntca 20. szerencsés vevői nyerték meg a legnagyobb főnyereményt 300.000K-t a 213619 sz. sorsjeggyel SIESSEN vásárolni ezen szerencsés bankháztól osztálysorsjegyeket még a mostani főhuzásokhoz. Az uj sorsjáték I. o. sorsjegyei is már kaphatók.« Kertészek: Domány Ferenc 14 Berza János 12 Takács Géza 12 ezer K. Kőműves és ácsok: L&ngsádl Lajos 14 Langsádl József 12 Dobrova András 7 ezer K. Kéményseprők: Bokrossy Lajosáé 35 Kaubek Emil 30 Juriga Antal 20 ezer K. Mészárosok: Haber Jenő 190 236 Weisz Lipót 170 150 Lőwlnger Géza 100 71 Szíjgyártók: Lenhardt Mihály 25 Zsilinszky István 15 ezer K. Szabók : Horváth Erazmus 30 Kitzing Márton 30 Szily László 25 Csonka Zsigmond 25 Blaskó Mihály 12 Pongrácz Sándor 80 ezer K(de azt kell hinnünk, hogy ez tévedés.) Temetésrendező : Luka Péter 16 ezer K. Vas- és fémiparosok: Dosztál Jakab 50 Dosztál József 40 Dosztál Gyula 28 Pollák Lajos 20 Bakos Károly 15 ezer K. Szabad pályák. Ügyvédek : dr. Aranyossy László 100 dr. Barta Lajos 65 dr. Mohácsy János 50 dr. Vittkó Rezső 50 dr. Weisz Miksa 30 dr. Raab Mihály 45 dr. Kállay Endre 40 dr. Kőváry József 40 dr. Ghyczy János 36 dr. Mihola Ferenc 30 35 dr. Haas Márk 30 dr. Zsombor Miklós 30 dr. Erdélyi Béla 28 dr. Schreiber Lajos 24 dr. Lengyel Ármin 20 dr. Kendi Zoltán 15 25 dr. Witausek Károly 20 ezer K. Orvosok: dr. Krausz Artur 60 dr. Lipscher Mór 50 dr. Selye Hugó 50 dr. Kalvariszky Jenő 35 dr. Rohonyi Oszkár 35 dr. Bardócz József 25 dr. Kovács Gyula 30 dr. Rauscher Zsigmond 25 dr. Singer Dezső 25 dr. Szilárd Béla 25 dr. Weisz Samu 25 ezer K. Állatorvosok s Tihanyi Vilmos 20 Delia Ferenc 25 ezer K. Gyógyszerészek: Bárdos Jenő 60 Steiner örökösök 55 Kovách Tihamér 50 ezer K. Gyógyárusok : Kubányi Teréz 35 Riszdorfer Károly 30 Mórocz Zsigmond 25 ezer K. Magánzók: Freystadtl Oszkár 103 Grünfeld Adolf 70 ezer K. Képviselők: Koczor Gyula (magánalk.) 12 Füssy Kálmán (mint gazda) 10 ezer K, Oazddlkodók: Fuchs Samu 240 Engel Mihály 211 Kertész Samu 210 Schwitzer Artur 163 Csepy Dániel 130 Pyber Dénes 93 Kollányi Miklós 54 Renner Miksa 87 Kacz Gáspár örökösei 63 74 Kossár János 45 54 Kelemen István 25 33 Rácz Ferenc 26 32 Szalai András 18 21 Bajcsy Ferenc 15 20 Köztisztviselők és alkalmazottak, ka* tonatisztek és altisztek, munkások és magánhivatalnokok is rengeteg számmal fordulnak elő a jegyzékekben, akiknél a jövedelem hivatalosan is megállapítható. VÁEADI igazgató gyógypedagógiai gyermekotthon a lábadozó-, testileg gyenge*, vérszegény-, Ideges-, üdülésre szoruló gyermekek részére (kíséret nélkül) ez évben Harmonia Klimatikus gyógyhelyen (*/. órányira Bratislavától a Kárpátok fenyő övezte erdőségben) van. Kitűnő 6-szöri étkezés. Fekvő- és hizókura. Szakpedagógiai és orvosi felügyelet. Gyógytorna, sport. Kérjen prospektust. Cira: 385 Váraúi Moüra-Harmonia. A anyagilag csődöt mondott. A Neues Vierter Journal legutóbbi vasárnapi számában Benedek Károly igen érdekes beszélgetést közöl a Párisban lakó Kerenskivel, a cári uralom voltaképeni megdöntőjével. Kerenski meggyőződéses szociálistának vallotta magát, a cárizmus romjain köztársaságot létesített, de úgy járt mint Károlyi Mihály, a szélsőséges elemek csakhamar felülkerekedtek és elsöpörték az ő respublikáját. Kerenski a maga szociálista elveiről és a bolsevizmus ügyének mai állásáról a kővetkező kijelentéseket tette: — Szocialista vagyok ugyan, de nem Marxista. — Nem lehet egy iró tanításait kritikátlanul ráruházni a változott viszonyok kaptafájára. Gondoljunk csak magának Marxnak az átalakulására. Az 1848. év forrndalmi Marxával állítsuk szembe az 1870 évi lehigadt gondolkodóját, aki a leghatározottabban kijelenti, hogy a szocializmus csak a politikai demokrácia levegőjében virágozhatik föl: diktatúra és zsarnokság tehát merőben ellenkezik Marx tanaival. — De külümben is: a bolsevisták nak semmi közük se a szocializmushoz, se Marxhoz és a mi foradalmunknak nem volt Lenin úttörője. Mi demokratikus köztársaságot akartunk és az össseomlásért azok felelősek, akik sokéves figyelmeztetéseinknek fittyet hányva, elzárkóztak minden reformtól és ezzel belehajszolták a szélsőséges elemeket céljuk kierőszakolásába. — Az agrárkérdésben leginkább kidomborodik a köztünk tátongó elentét. Mi demokratikus agrárreformot akartunk, melyhez komoly előtanulmányok és készülődések szükségesek. A bolsevisták azonban agrár-anarchiát teremtettek, amely a legszomnrubb eredményeket idézte föl. — Európának halvány sejtelme sincs arról, hogy ml folyik Oroszországban. Nincs olt már se szocializmus, se kommunizmus; a bolsevista uralom nem egyéb, mint szervezett föloszlás. Az úgynevezett Leninizmusra senki sem gondol Moszkvában. — Ellensége voltam a cárizmusnak, de azért azt mondom: a cár liberális és demokrata uralkodó volt Oroszország jelenlegi uraihoz viszonyítva. — Csak nemrég végezlek ki egy szerencsétlent, aki 1918-ban tagja volt egy bolsevista ellenes turkeszáni kormánynak. Azóta hátat fordiott a politikának, viszatért családéhoz Oroszországba és csöndes jékés életet élt. Egy névtelen följelentés mégis elégséges volt ahhoz, hogy ezt az embert nyolc év előtti ellenzéki magatartásáért halálra Ítéljék, Ma nevetséges volna arról beszélni, hogy hány évtizedig, vagy hány napig él még szovjet. A szétzúzott ipar helyébe, mely I. Miklós korának színvonalára sülyedt le, uj van keletkezőben és ez uj, bár primitiv, kapiíalizmus csiráit hordja magában. A csira kifejlődésével ellenállhatattlan erővel be fog kőszönteni a gazdasági szabadság és az a politika szabadságát is ki fogja kényszeríteni. Az idők szelleme a bolsevisták elen dolgozik, A parasztság földet kapott, de az óriási területen mégis 18 millió éhező paraszt bolyong: nincs tókéjük, felszerelésük, magjuk, a föld pedig magától nem terem gabonát. £s ezt maga Bucharin, a bolsevisták legtekintélyesebb politikai írója mondja. — A bolsevizmus mindenütt levitézlett már, ahol agitáció ja eredményekkel kecsegtetett. Kína ellene fordult, Perzsiában úrrá lett az angol befolyás, Kemal Pasát egy vliág választja el Moszkvától. A naclonalisla mozgalmakat szerette támogatni a bolsevizmus, de ezek hama- j rosan ráeszméltek, hogy semmi közük a szovjethez és hogy Moszkva külföldi agitációi csak az a bizonyos szalmaszál, amelybe a bolsevisták belekapaszkodnak. Nem félek a világ megfertőzésétől. >sea Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u, 18/b. VB? 274 Sebéazet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÍUCHA LAJOS dr. igazgató. (Egy tanulságos eset.) A törvényeket a magasságokban készítik. A tökéletes és változhatatlan törvényeket a mennyei magasságokban — már készek is régóla — s jaj az emberi gonoszságnak, ha lázadni mer ellenük ! A változó és sokszor tökéletlen törvényeket magas palotákban gyártja a korlátolt emberi ész, mely elbizakodottságában bölcsnek nevezi magát. Az idő és a gyakorlati élet azután rávilágít sok tévedésére. Nálunk egyik legújabb intézmény a fájdalmas nyelvtörvény, melyet most próbál ki a gyakorlat. Vitás ügyekben a bíróságok döntenek, a krónikás dolga pedig az, hogy feljegyezze az egyes eseteket, melyek csődbe juttatják az alkotást, ha nem életrevaló. Nagyjelentőségű törvény alkalmazásakor semmi körülményt sem szabad csekélységnek tartani, tehát nem lesznek fölöslegesek az alábbi sorok sem. Községünkben — sajnos — megbukott a fogyasztási szövetkezet. Buzgó tanitó létesítette és fel is virágoztatta, de aztán a spanyol beíegség elragadta őt és müve is hanyatlásnak indult. A jelen sorok Írója is kitartott a közügy érdekében mindvégig, mint egyszerű részvényes, de a parázs veszekedések darázsfészkéhez nem közelitett, áldván az egyház intézkedését, mely szerint Krisztus papja nem viselhet pénzügyi vállalatokban egyetemleges felelősséggel járó hivatalt, hacsak nem különleges esetekben kivételes engedéllyel. Manapság fokozottan helyes ez az elővigyázat. A teljes csőd — hogy, hogy nem — nálunk is beállott és a részvények ötszörösét kellett befizetni. Az elmúlt nyáron zárt levelet hozott a posta, szlovák nyelvű ve vénnyel. Felbontatlanul visszaadtam a kihordónak, a vevényre pedig ráirtam, hogy magyar írást kérek. Hogy a levélben mi volt és milyen nyelven, azt nem tudhattam. Végrehajtás következett. Nyelvi Jogainkra hivatkozva, tiltakoztam ellene, aztán beküldtem a részvények arányában járó összeget a csődtömeggondnoknak — ki jóhangzásu magyar nevet visel — és kértem őt, hogy a behajtási költségeket töröltesse, mert sem magyar, sem szlovák magyar vevényt nem kaptam, pedig kifejezetten kértem. Nem válaszolt. Panaszom a járásbírósághoz került, mely úgy Ítélt, hogy a mostani törvény szerint át kellett volna vennem a levelet. Beküldtem tehát a költségeket is, alávetvén magamat a bírói ítéletnek. Ámde jogérzékem tévedést sejt, melyet szabad illő tisztelettel szóvá tennem. A nyelviörvény újabb keletű, mint az én eljárásom, visszahaló ereje pedig nincs. Ezt a körülményt figyelembe kellett volna venni. De a lezárt kis ügy most már csak akadémikus vita tárgya lehet, mivelhogy theologusnak, filozófusnak és jogásznak finoman kell distingválnia. Midőn ismerünk birói Ítéleteket, melyek felett a hivatott jogászok vitatkoznak s melyeket a nemzetközi fórum nem szentesített — ilyen az állampolgársági kérdés — midőn megtörtént, hogy harangszentelést népgyülésnek minősítettek, ami nyilván kultúrharc, midőn előfordult, hogy a tárgyalásra beidézett fél három héttel előbb más terminust kért előrelátott fontos hivatalos ügye miatt s választ nem kap. ván, kénytelen volt elmulasztani kötelességét, elment a tárgyalásra, hivatkozott beadott kérvényére és azt akkor keresték elő az olvasatlan iratok közül; — bizony-bizony nagy okunk van arra, hogy a reánk nézve úgy is súlyos nyelvtörvény gyakorlati alkalmazását érintő ítéleteket is a nyilvánosság elé terítsük. Vitassák meg azok, akik a joghoz többet értenek, mint alulírott theologus-egyházjogász. Dr. Sz. K. | Tanítók Háza és Víg délután. i. A „Tanítók Háza“ nem olyan ház, amelyben tanítók laknak, hanem olyan ház, mely a tanítóké. Azaz, hogy csak lesz a tanítóké, mert jelenleg még a jövő köde veszi körül bizonytalan körvonalait. De majd ha a köd szétoszlik, a jövő jelenné lép elő és a bizonytalan körvonalak élesekké és határozottakká válnak, akkor kibontakozik előttünk egy olyan kép, melyben gyönyörűségét lelheti minden kulturember. Mert a „Tanítók Háza“ azt jelenti, hogy az ország fővárosában, Pozsonyban, ahol főiskolák, középiskolák és egyéb tanintézetek vannak, otthonra találnak a tanitók gyermekei, akik távol a szülői hajléktól, ezeknek az iskoláknak tanulói lesznek. Itt, a „Tanitók Házában“ otthon helyett otthonra találnak. Az apai szigor és az anyai szeretet helyébe pedagógus vezetők, gondos és szakavatott felügyelete, irányítása lép és a gyermek készül az életre. Idegen helyen lesz. Távol a családi körtől, nagy városban lesz. Távol lesz kicsi faluja meghitt csendjétől és még sem fogja érezni az idegenbe jutottság hidegségét, nem sodorja el a nagyváros forgatagja, mert ott lesz az alma mater, hova vissza tér, hol szeretettel irányítják testi, lelki fejlődését, honnan szigorúan őrködnek felette, hogy el ne essék, meg ne csússzék, az egyenes útról le ne térjen, hanem derék emberré váljék. Egy szóval internátus lesz a „Tanítók Háza“, hová nyugodtan bocsáthatják a tanitószülők gyermekeiket: fiaikat és leányaikat; jó helyen lesznek. Hogyan alkalmazzák a miinél?
