Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-01 / 65. szám

65. ®;ei».ua IN'egyviMilieUí évfolyam, Kedd, 10S6. június 1. ................... ........ ■ ............... EiStúeíé« ár csehssíovák értékben: Heiföen és TÍáófere postai szétküldéséé!: SsE*« éTie 80 K, félérre 40 K, negyedévre 20 K. — Külfölden 150 Ki, E:rye* saáH* áras 8© fillér. Apponyi. Komárom, —május 31, Apponyi Albert belő tölte nyolc­vanadik életévét, ami a politikai pályán csodálatos jelenség. Még csodálatosabb az, hogy rzellemi és testi erejének teljes birtokában érte meg ezt a nagy kort és még ma is kombaitáns harcosa a magyar politikai életnek. Apponyi egyenes leszármazőja Magyarország nagy politikusainak és áliamférfiainak, akiknek szaka­datlan é3 ragyogó sora elindult az uj Magyarország alapköveinek le­rakásánál élükön Széchenyivel és Deákkal, Wesselényivel és Kossuth­tal,a Dessewfyek kel és a Telekiekkel. Eötvössel és Treforttal, Apponyi Györggyel. Tisza Kálmánnal és Tisza Istvánnal ebben a ragyogó sorban, akik közül a világ Apponyi Albert nevét éppen úgy ismerte, mint az itt elősorolt nevek legkiválóbbjait. A magyar politikában nem köny­velhetett el tartós és maradandó sikereket, de az ellenzéken jelle- j mének és elveinek szilárdsága min­­denkor fáklyaként világított, mert ! nála önzetlenebb politikus nem volt a magyar politikai glóbuson. Nem ; kereste a hatalmat és nem is ra- j gaszkodott hozzá, de nemzetéhez híven viselte azt is és igy a magyar j parlamentárizmus történetében pi- : ratlanul áll az ő politikai pályája, j Politikai és különösen közjogi j tudása, gazdag nyelvismeretei és \ korszakot alkotó ékesenszólása is- \ méretessé lett a hosszú élet folya- i mán csaknem az egész világ előtt, melyet az interparlamentáris kon­ferenciákon felszólalásaival elbűvölt. Hiszen ezért kapja most a világ minden részéből az üdvözleteket és Amerika legkiválóbb politikusai s az összes művelt nemzetek azért üdvözlik Magyarország glat old man-jét, napjaink egyik leg­nagyobb államférfiát és ezért kül­denek Amerika magyarjai arany­serleget az államférfiak e legna­gyobbikának. Emlékezünk, amikor a kommün vérebei elől a Dunán át ide me­nekült és Komáromban jelentke­zett, ahol a legnagyobb tisztelettel fogadták a polgári és katonai ha­tóságok, idealizmusát és nyugalmát ekkor sem veszítette el ez a nagy ember és a kommunizmusról, mint a vesztett háború előrelátható kö­vetkezményéről de rövid epizód­járól beszélt itteni egy-két magyar ismerősének és tisztelőjének. A glat old man-t idealizmusa, erkölcsi tőkéjének nagysága min­den küzdelemben és támadásban megoltalmazta. Egyéniségének ha­talmas varázsa alól még ellenségei sem vonhatták ki magukat. Ott volt Trianonban is, mert nálánál kiválóbb politikus nem védhette a magyar ügyet. El is mondta hatal-ÁLAPITOTTA: TUSSÁ JÁNOS. Feidős főszerkesztő: GAÁL GYULA dar. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-n. 89-, Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. más éh megrázó beszédét, mely­nek elmondására engedélyt nyert, és ez akkor kiváló kegy volt a j békét diktáló antant hatalom ré­­j szérű),— ennél igazabb ésmeggyő­­| zßbb beszédet soha nem mondott, | de Trianonon az sem tudott vál­­\ tőztatni, a gyűlöletet és tudatlan­­\ Ságot nem tudta leszerelni. Emlékünkben ez az Apponyi él i kitörölhetlenül, a próféta, a látnok, j aki belátott a jövendőbe és bízó l hittel vezeti ma is nemzetét. I = Kompnmissisrn a kangrus kér j dteebsn. Hiábs. Csehszlovákia a kom­­| promiíssum hazája. Ha valamely kér i désben a pártok a legéiessbb ellentétben ! állanak is, azért a végén mégis csak j megegyeznek valamiképen és a hatalom további megtartása érdekében szent a ! béke. A tisztviselők fizetésrendezésének j kérdése egy év óta a leghevesebb v tá­­j kai idézte elő a cseh partok között és j az utóbbi időb-n különösen a kongnia : voU a vörös posztó, amely a pártokat j kés csoportra oszlottá. A napokban . végre sikerült ebben a kérdésben is j Kompromiss umot kölni, A szociálpoli­­; íikai bizottság ugyanis a pénteki kép­­j viselőházi ülés után tanácskozást tartott, * melyben elintézték a tisztviselő törvényt. 1 A kongruát tartalmazó 211. §t töröl­­’ fék és helyébe a cseh és szlovák nép* ! párt önálló javaslatai lépnek, amelyeket még aznap szétoszlottak nyomtatásban S a képviselők között. A plénumbBirvaió i tárgyaláskor azonban a szocialista pár- I tok kisebbségi indítványokat fognak belerjeszteni a különböző szakaszokhoz, j = A Rsszdgasdasági védővámok ja I vssiata a parlament előtt fekszik s ez | a körülmény a politikai közvélemény I érdeklődését fokozottabb mértékben irá- i r> itja eme fontos gazdaságpolitikai ; esemény tér n. A törvényjavaslat jelen- 1 tőségéről egy, a német gazdák szövet | ségéhez tartozó po!itikus, akinek nagy része van a javaslat kezdeményezésében, a következőképen nyilatkozott előttünk: A beterjesztett javaslat bizonysága an­nak, hogy nemzeti külömbsfgek nélkül felébredt a gazdák által választott tör­vényhozókban a lelkiismereí és a gaz­dasági szolidaritás érzése. Rendkívül örvendetes jelenség az, hogy ennél a tisztán gazdasági és szociális kérdésnél sikerült kikapcsolni a nemzeti molivu­­mókát és meg kell értenie mindenkinek, hogy ez a kikapcsolás semmiképen sem szolgál a nemzed célok és törekvések kárára. Ha a kisebbségi nemzetek poli­tikája szempontjából nézzük a helyze­tet, úgy szembetűnően látjuk azt a nagy eltávolodást, amit az agrárvám­javaslat a cseh koalícióhoz tartozó pár­tok között okozott és érezhetjük annak nemzeipolitikai és morális jelentőségét, hogy az általunk kihangoztatoit és ki­­forszirozott agrárvámjavaslat rákénysze­­ritetie a vezető cseh pártokat arra, hogy leüljenek velünk egy asztalhoz. Jól em­lékszem, hogy a magyarság politikáját vezető Szent-Ivány József az elmúlt esztendőben egy politikai eszmecserénk alkalmával úgy definiálta az aktiv és passzív politikát, hogy amíg a passzív politika nem akar részivenni az ál­lam ügyeinek intézésében, amig az állam élén álló kormányzat ez ösz­­szes jogköveteléseket nem biztosítja, addig az aktív politika rá fogja kény­szeríteni a kormányra, hogy számoljon a kisebbségekkel és a számvetésénél vegye tekintetbe ama kötelezettségét, hogy a kisebbségek jogköveteléseit tel­jesítenie kell. Ez az aktiv politika, ez a reáipolitika érvényesült most a gyakor­latban és ez az érvényesülés az első lépés, amelyet követni fog a többi is és amely kitapossa azt az uíat, amely­nek végén a kisebbségek nemzeti igé­nyeinek teljes kielégítése áll. Gazdasá gílag a mezőgazdasági vámvédelem a mezőgazdasági lakosság fogyasztőerejé­­nck a növekedését jelenti. Ebből önként következik az iparra és kereskedelemre jutó előny és önként következik az ál­lami terheknek megkönnyebbülése. Az agrárvámok a mezőgazdaságra nézve nagy mosáiis előnyt jelentenek. Kiszá­­miíhaíatlan érték az, ha a gazdaiársa­­dslomban felébred annak meggy ódíse, hogy ő egyenlő jogú és egyelt—.; vé­dett moigára ennek az álfámnak és a gazdák öntudata szempontjából rend kívül fontos momentum a?, hogy a gazdakőzönség nem én) magát tovább a többi osztály kiuzsorázoti páriájának. A gazdák ön udatának felébresztése a termelési kedve?, a munkának és hiva­tásnak szeretetét vonja m«ga után s ezek azok a tényezők, amik a íöbbter melésnes és az általános emberi jólét * nek mindenhol az alapfölíéieiei. = intarpalláffió a fasizmusról. A képviselőház pénteki ülésén a cseh szo­cialista blokk interpellációt nyújtóit be a kormányhoz. Az interpellsciuban a blokk foglalkozik a cseh fasisztáknak az utóbbi időben tapasztalt ténykedésé­vel és a következő három kérdést in tézi a kormányhoz: 1. Egyformán ér­vényesek-e a törvények, nevezetesen a köztársaság fokozottabbvédeiméről szóló törvény az összes állampolgárokra vagy a fasiszták kivannak-e véve aluiok? 2. Milyen lépést tett, vagy szándékozik a kormány tenni, hogy a fasiszta tünte­tésekre kirendelt kormányközegek ügyel' jenek a törvények betartására és mit szándékozik tenni azon tisztviselők el­len, akik nyilvánvalóan megsértették kötelességeiket és nem tartották be a törvényeket és a szolgálati előírásokat ? 3 Hajlandó-e a kormány gondoskodni róla, hogy valamennyi polgár egyenlően respektálja a törvényeket? — A nemzeti demokraták gazdasági államtitkárokat kívánnak. A csehszlovák politikai életben már hosszabb idő óta megnyilvánul egy törekvés, amely a kimondottan gazdasági kérdéseket men­tesíteni szeretné a politikai pártok har­cos légkörétől és ez a törekvés több ízben megnyilvánult már egy, a parla­menttől különálló gazdasági parlament tervének hangoztatásával. A cseh nem­zeti demokrata párt értesülésünk szerint egy újabb tervei vetett fel, amely ab­ból indul ki, hogy az állam gazdasági igazgatásának élén a politikától függő miniszterek nem végezhetnek nagy kon­cepciójú és hosszabb előkészítést igénylő munkát, mert minden pillanatban ki vannak annak téve, hogy a politika szeszélye elmozdítja őket helyükről. Mivel a gazdasági kérdések a szaktu­dáson kívül a nyugodt és hosszú időre biztosított munka lehetőségét is meg­kívánják, a nemzeti demokraták gazda­sági államtitkárokat szeretnének az ál­lam gazdasági ügyeinek intézésével foglalkoztatni. Erre nézve állítólag kész tervezetet dolgoztak ki, amely szerint az államtitkárok intézménye bizonyos tekintetben független lenne a miniszté­riumtól és a miniszterelnök, mint poli­tikai reprezentáns mellett szerepelne egy első gazdasági államtitkár is, aki­nek javaslatára kinevezné a köztársasági elnök a különféle gazdasági ágakra az egyes államtitkárokat. = Az érsekujvári Magyar Nemzeti Párt erfiftbődáse. Érsekújvárról jelentik: Május 27 én értekezletre jöttek össze a kér. szoc, párt Lellei-csoportjához tartozó érsekujvári városi képviselő­testületi pártválasztmányi tagok és vezető egyéniségek a kaszinó helyi­ségeiben politikai állásfoglalásuk meg­beszélése céljából. Rövid tanácskozás után Ollerényi János helyettes város­­bíró, a Lellei-csoport volt szenatorje­­löltje indítványára az egybegyűltek egyhangú lelkesedéssel kimondották a Magyar Nemzeti Párthoz való csatla­kozásukat. Ezt az elhatározásukat meg­okolták azzal, hogy az országos kér. szoc. pártban személyi és egyébb okok miatt nem tudnak elhelyezkedni s mert a Magyar Nemzeti Párt programját helyesnek, meggyőződésükkel meg­egyezőnek és politikai törekvésüknek megfelelőnek találják. Minthogy az ér­sekujvári Lellei-csoport magában Ér­sekújváron közel 600 tagot számlál, belépésük a Ma yar Nemzeti Párt részére újabb hatalmas megerősödést jelent. Az értekezleten meghívásra megjelent Hülota János dr. magyar nemzeti párti képviselő is, akit kitörő lelkesedéssel fogadtak és aki örömmel üdvözölte az értekezlet elhatározását. fl DaSeggesület közgyűlése. — Kollár Lajos, Király Károly és Ho­­dossy Károly müködötagok kitüntetése. — Komárom, — május 30. Vasárnap, május 30 án délelőtt fél 11 órakor tartotta a Komáromi Düegye­­sület 63. évi rendes közgyűlését nádor­utcai helyiségében Horváth Cézár dr, elnöklete mellett. A közgyűlésen a ta­gok nagy számban jelentek meg és érdeklődéssel kísérték a közgyűlés le­folyását. A közgyűlést a szokott kere­tekből kiemel e az a körülmény, hogy a Dalegyesület működőkarának három érdemes tagját huszonöt, illetve húsz Éves működéséért ez alkalommal tün­tette ki ünnepélyesen. Horváth Cézár dr. elnök meleg sza­vakban üdvözölte a megjelenteket és a szabályszerű formaságok elintézése után előterjesztette az 1925. évről szóló je­lentést, amelyben nagy részletezéssel számolt be az egyesület életében elő­fordult eseményekről. Az elnöki jelen­tés elismeréssel emlékezett meg a mfi­­ködőkarről és annak érdemes karnagyá­ról Molecz Tivadarról, Kálnay Jenő háznagy és ifj Nagy János választ­mányi tagról, az egyesületi rend lelkes ápolóiról és fentanóiról, továbbá az egyesület műkedvdőgárdájáról és annak vezetőjéről Borka Oíza dr. titkárról és mindkét szerv tagjainak köszönetét fe­jezte ki. Köszönettel adózott az elnök ifj. Rózsa Pál egyesületi jegyzőnek buzgó működéséért és elismerésreméltó tevé­kenységéért. A közgyűlés az elnöki jelentést egy­hangúan tudomásul veite, jegyzőkönyvbe iktatta és Fülöp Zsigmond indítványára Horváth Cézár dr. elnöknek lelkes és odaadó fáradozásáért és eredményes irányitó munkájáért elismerő, hálás Kö­szönetét fejezte ki. Argay Lajos pénztáros terjesztette ezután elő az 1925. évi zárszámadáso­kat és a vagyonkimutatást, A közgyű­lés a választmány által átvizsgált 1925. évi zárszámadásokat 13160 K 83 f. bevétellel, 12436 K 14 f. kiadással és 724 K 69 f. maradvánnyal elfogadta és jóváhagyta, a pénztárosnak és ellenőrök­nek a felmentvényt egyhangúan meg­adta. A vagyonkimutatás tudomásul vé­tele után a közgyűlés az 1926 évre szóló tagdíjat 2Ö koronában állapította meg. Az 1926 évi költségvetést 11724 K-ban állapította meg a közgyűlés és ennek keretében az egyesület kiadásait u alványozta. A rendes tárgysorozat elintézése ut4n a közgyűlés ünnepi része következett: Kollár Lajos müködőíagnak 25 év?s működéséért ezüst éremmel, Király Kí­i

Next

/
Thumbnails
Contents