Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-16 / 7. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1926. január 16. Kilenc szabály a gazdagokkal való bánásmódra. Légy hízelgő. Légy figyelmes. Emlékezz az egyszer látott arcra. Ne szeress senkit. Legfeljebb C3ak néhányat gyűlölj. Csak a vesztes fél ellen támadj. Gazdagíts másokat jó tanáccsal. Gazdagítsd Önmagádat minden utón módon. Hazudj. Kilenc jó tanács, ha vidéken van dolgod. Ne félj a harapós kutyától. Ne járkálj ok nélkül. Ne veszítsd el önbizelmadat, ha valaki közelit feléd. Ne rohanj, de ne is andalogj, hanem nyugodt egykedvűséggel menj utadon. Ne kerüld el a sarat. Ne kerüld el a dombokat. Ne kerüld el a titkos utakat. Ne hagyd magad zavartatni. Ne menj gyalog, ha lóra ülhetsz, kocsiba, vagy gyaloghintóba szállhatsz. Kilenc jó tanács, ha a városban van dolgod. Ne beszélj hangosan magadba. Ne hallgatózzál mások beszédére. Ne lóbáld a sétapálcádat. Ne menj át az u'cán álmadozva. Ne felejtsd el a köszönést viszonozni Ne kezdj vitába a hatóságokkal. Ne vásárolj hazonialan árut. Ne osonj el a koldus számonkérő tekintete elől. Na hagyd a földön, ha pénzdarabot találsz. A kilenc vidám dolog. Nevetni. Verekedni. Jóllakni. Felejteni. Énekelni. Boszut állani. Vitatkozni. Dicsekedni. Pihenni. Kilenc dolog, amin nem lehet segíteni. Hiábavaló várakozás. Pótolhatatlan veszteség. Elkerülhetetlen fáradtság. Meg nem hallgatott imácság. Nem viszonzott szolgálat. El nem némitható kétely. Végleges magunkra hagyatottság Halál.ltélet. Hétszer hét bölcsesség vagy a „hetek“. A hét kellemetlen dolog. Gúny a szeretett asszony részéről. Éles testi fájdalom. Visszaemlékezés a megsztgyenülésre. Sértés a gazdag részéről Hazánk veresége, Tengeri betegség. Kétségbeesés. A hét ritka dolog. Látomás. Megszabadu'ás a múltból. Jó konyha. Szeretve lenni. Elégtétel. Igazán jó bor. igazság. A hét közönséges dolog. Anyai szeretet. Zavar. Civódás.^Becsvágy. Kiábrándulás Félreértés. Jó étvágy. A hét gyönyörűséges dolog. Mély álom Tettvágy. Viszontlátás. Meglátni a földet a tengerről. Váratlan dicséret a szeretett asszony részéről. Fel támadás. j,Az^örök Boldogság. A lélek hét orvosszere. A lelkiismeret szavainak felébredése. A bünbánat. Meghajlás Isten akarata előtt. Nyílt játék. A hangulat, mit művészi zene ad. Erős elhatározás, hogy megküzdünk a gonosszal. Hinni tudni, mert úgy akarjuk. A test hét orvosszere, Munka. Ágy. Harc. Lovaglás. Kenyér Bor. Alvá3. A hét föld-terhe. Az áruló. A’ fajtalan A kegyetlen ember. A ravasz ember. A hamis tanító. A szökevény. A politikus. (Mltfttaláltaklazjlefdnti kastélyban?) Ismeretes, hogy alfrankcsaiással kap - esolatban a nyitrai járási hivatal nevében Mrva János szolgabiró házkutatást tartott Jankovich Arisztid volt vezérkari ezredes lakásán. A házkutatás részletes megállapításai ezek: Jankovich 1925 augusztus hó 1-től 1925 november 30 ig a nyitrai járásbeli Felső-Elefánton lakott Balassa Istvánnak, a magyar közigazgatási bíróság bírójának hazában. E'efánti tartózkodását úgy rendezte be, mint nyugalmas szabadságot. Dolgozott Balassa kertjében, sétálgatott és meglátogatta ismerd - seit a szomszédos uradalmakban. Egy ízben látogatója volt egy ismeretlen ur személyében, ki nála töltötte az éjszakát és reggel eltávozott. Házvezetőnője Tallós Julia volt, kinek Jankovich nov. 30 án bejelentette, hogy hosszabb időre az ógyallai járásbeli Bagotára és Budapestre utazik, de a karácsonyi ünnepekre ismét visszatér. Jankovich elutazása után Tallós Julia nem kapott értesítést tartózkodás^helyéről. Jankovich helyett karácsonykor, dec. 15 én d. u. 3 órakor anyja érkezett, ki Bagotán lakik. Elefánton volt egész nap és másnap visszautazott Bagotára. Hogy mit csinált Elefánton, erről vallomást tett Ondrej Márton ottani lakatos, aki által kinyittatta az asztalfiókot, melyben fiának néhány okmánya volt. Á lakatos a végzett munka után elment és a lakásbnn csak Jankovichné maradt, ki senkit sem engedett a szobába. Tencer Péter elefánli jegyző jelenette, hogy az asztalban levő okiratok közt bizonyára olt volt Jankovich naplója is, melybe fontos személyi híreket jegyzett. A járási hivatal január 2 án tartott házkutatást. Semmi nyomot nem talált a pénzhamisítás ügyében. Jankovich ezredesi nyugdija mintegy 2200 K, melyet a magyar államtól kapott. Annak idején a csehszlovák hadsereg kötelékébe való felvétel ügyében is eljárt, de kérelmét elutasították. Ami családi életét illeti, megállapiíoíták, hogy utóbbi időben külön élt nejétől, Ordódy Magdától és most válik. Két gyermeke van, 14 éves fia és 12 éves lánya. A házkutatás egyéb részletei a következők: Balassa biró 1919 óta nem volt a csehszlovák köztársaság felületén. Ő engedte át Jankovichnak kastélyát, melynek 9 szobája, nagy kertje és istállója van. Felsőeleíánt félreeső falu, Nyitrátó! kb. 24 km.-re, a lagközelebbi pályaudvartól 8 km.-re. És ép az iünt fel a faluban, hogy Jankovich ottani tartózkodása idején naponta 5—7 levelet kapott. Házát Tallós Julia vezette, ki 1925 augusztus elseje előtt komorna j volt Budapesten gróf Csáky honvédelmi ! miniszternél (Bajza-u. 4), aki Jankovich sógora. Tallós Ju'i kijelentette, hogy gróf Csáky házában sokat beszéltek Szlovenszkóra vonatkozó politikai ügyekről és sokszor említették Leiiey nevét. Elefánton Jankovich szlovákul, szerbül és bolgárul tanult, amint az otthagyott nyelvtanok farusilják, dolgozgatott a kertben, vadászott és a Prager Tagblattot olvasta. E'efánton hagyott okmányai JOzül legfontosabb egy magáncímjegyzék. Első helyen áll herceg Windischgiä^z cime, mind a pesti, mind a sárospataki- Második helyen Almássy Géza gróf pesti cime, harmadikon a Pesti Hazai Takarékpénztár, negyediken Balassa cime, ötödrken Nádossy Imréé, aztán Karácsonyi grófnőé. Ott talállak még kb. 200 használatlan névjegyet a következő felirattal: Antoine de Járay agent de Banque Budapest. Azonkívül megtalálták a hágai osztrák-magyar katonai követ két átiratát az 1917, évből, melyek igazolják, hogy Jankovich mint tiszt is volt Hágában,és hogy ismerte az ottani viszonyokat. Az iratok közt van ügyvédjének, dr. Katona Mór pozsonyi ügyvédnek, volt egyetemi tanárnak több levele is. Dr. Katona Jankovichnak a csehszlovák hadseregbe való reaktiválása ügyében járt közben személyesen az elnöki irodában is, mely a kérelmet a nemzetvédelmi minisztériumba köldle el. Ott van a legfelsőbb közigazgatási bíróság 1925 máju3 14 i átirata (Bagotára címezve) mely szerint e birósság végleg elutnsitotta Jankovich kérelmét. Egy nov. 29-ről kel', Pesten feladott táviratot is talállak (melyet Jankovich már nem vett á!) e szöveggel: „Nagyon szomorú vagyok. Mi van? Ilona.“ Érdekes, hogy Jankovichot az 1921 es Károly király-féle puccskísérletnél Aranyosmaróton internálták, majd szabadon engedték. A házkutatást" saját kezdeményezésé - bői a nyitrai járási hivatal végezte, ff! Aranymenyegzőn. A nagy ebédlő úszik fénysugárban, Felhordva Ínycsiklandó élelek; Hosszú fehér aszta! körül vidáman Csevegve mulat ünneplő sereg. Pezsgő pafakzik, gondüző kedv támad, Cigány ráhúzza, játszi dal fakad S mikor megtelt a szív: a jó kívánat Omlik belőle, mint a zuhatag. S rríg a hiú, káprázatos teremben A mámor rózsás fátyla szétterül: Az ünnepelt pár arcán önfeledten, Némán borongó, méla bánat ül. Miként ősszel, bár fénysugárba vonja A lombos erdőt a csalóka nap, De azért sáppadt dérütötte lombja S levelei csak egyre hullanak. Oirdth Kdhn án. Faust doktor csodája. Érdekes előadás a modern kozmetikád ról. — A párisi nő és a patagon aszszony. — Királyi kuruzsló nők. — A parföm őse. — A modern orvostudomány és a testápolás. A testápolás, a kozmetika ma már elsőrangú szükségletévé vált a modern embernek s mondhatni, hogy a modern ember már valóságos kultuszt csinált ennek a szükségletének. Épen azért nem tartjuk érdektelennek, ha leközöljük dr. Grósz Frigyesnek, a kiváló budapesti egyetemi professzornak a magyar Országos Közegészségügyi Egyesület legutóbbi összejövetelén tartott rendkívül érdekes, mindenkit érdeklő előadását. Amiben nem különbözik a párisi nő a tüzföldi patagontól. Hogy mi a szép emberi test, arrói nagyon eltérnek a vélemények; igy például Kínában a koromfekete fog a divat, mig itt ezzel ellenkezőleg a fényes, fehér, illetve újabban az aranyfog. A botokudok álfurják orrukat és karikát húznak bele és minálunk is látjuk, hogy a nők füleiket kifúrják és mindenféle ékszert aggatnak bele, ami nem sokban különbözik a botokudok furcsa szokásától. És még hozzá többnyire az aranyművessel furatják át a kisgyerekek füleit gondatlan anyák, ami nem egyszer su lyos bőrlupust és vérbajos fertőzést okoz. A keresztény nők az első évszázadokban teljesen hasonlók akartak lenni a férfiakhoz, azért hordóalaku szoritóval eltüntették mellüket és olyan ruhában jártak, mint férjeik. Később ennek a hordóalaku szoritónak éppen az ellenkezője jött divatba, a fűző, amely erősen kidomborítja a női mellet, viszont darázsderekat varázsol elő. Azzal a nők azután már édeskeveset törődtek, hogy a fűző elkorcsositja a mellkast, a májat és a belső részeket pedig összeszoritja. Tudvalevőleg teljesen fekete ember nincsen, igy a négerek még feketébbre festik magukat, hogy ébenfaszinüek legyenek, aminek épen az ellenkezőjével találkozunk Európában, ahol a fehér asszonyok púderek és más kendő2Ő- szerek segilségével még fehérebbé akarják magukat szépíteni, mint amilyenek. E tekintetben tehát az egyetemet végzett, intelligens párisi asszonyok és a meztelenül járó patagonok között semmi különbség nincsen, Az első pornódét a francia királyi udvarokban készítették. Rómában már a Krisztus előtti év századokban is vollak drogériák, amelyekben a különböző kozmetikai szereket, a pirosüókat, ajk- és körömfes (ékeket s az illatszereket árulták. Pom peiben meglehetős szép állapotban ástak ki egy ilyen drogériát és igy tudjuk, hogy a rómaiak milyen kozmetikai szereket használtak. Az illatszereket hajórakományszámra hozták a császárok alatt Arábiából Rómába. A középkorban, mint már mondottuk is, éppen az ellenkező tendencia mu tatkozott és különösen azok nem gondoltak testük ápolására és mosására, akik szent életet akarnak élni. Még XIV. Lajosról is tudjuk, hogy a Napkirály testét egyetlen csöpp viz sem érle, legföljebb arcát és kezét némelykor illatszeres ruhával letörölték. Amikor divatba jött az arc festése, az arabs orvosok kezdtek már komoly kozmetikával foglalkozni, azonban Európában a tudományos kozmetika nem igen talál talajra. A kuruzslásnak annál több hódolója akadt, igy a francia királyok udvarában maguk a fejedelemasszonyok — mint például Medici Katalin és Valois Margit — kotyvasztották a különböző pipereszereket. Az első pomádé is ebben a fejedelmi műhelyben készült, akképen, hogy vazelinba rothadt almát kevertek. Akik iyukszemvágásban halnak meg. A pubertás idején a fiatalemberek és lányok arca és fejbőre a túlságos mirigyválasztás folytán zsíros és ez a váladék eltömili a pórusokai. A zsírra könnyen tapadnak a bacillusok, amelyek azulán gyulladást okoznak. A szeplős bőr a fiatalság jele, sőt ennek egyik erősebb megnyilatkozása a lencsefolt is. A barna és sötét úgynevezett májfoltoknak semmi közük a máj működéséhez nincsen, a nőknél inkább más szerv működésével van összefüggésben. Az anyajegyeket nem szabad elhanyagolni, mert sokszor komoly bonyodalmaknak, sőt rákos megíegedésnek is lehetnek okozói. Az erősen izzadó emberek törzsén színes foltok keletkeznek, amelyek az illetőknek nagy gondot okoznak, azonban ezt egyszerű bőrhámlással el lehet mulasztani. Jelentéktelen szépséghiba a libabőr, de nőknél mégis kellemetlen és még hozzá nincsen iá gyógyszer, mert a különböző zsírok és kenőcsök használata, továbbá a bőrnek a hámlasztása csak jelentéktelen eredményekkel j;r. Nagyon kellemetlen jelenség a végtagok túlságos izzadása, amely sokszor penetráns szag kíséretében lép föl. Ezen a jelenségen, sajnos, nem segit a sokszori mosdás sem. A vérszegény emberek végtagjai hamar fagynak le és itt a gyógyszer a vérszegénység gyógyítása. A bőr kérgesedése többnyire együttjár bizonyos foglalkozásokkal, de ennél kellemetlenebb az úgynevezett tyúkszem, ame'yet legtöbbször szűk c'pők hordása okoz. A tyúkszemet könnyű kivágni, de a hozzá nem értő emberek piszkos szerszámmal dolgoznak, igy könnyen vérmérgezés keletkezik, vagy pedig megsértik a tyúkszemek közelében levő nyiroktasakokat, a nyirok befolyik a sebbe és igy nem egy ember pusztult már el Iyukszemvágásban. A kopaszság oka. A kuruzsló-kozmetikusok a szemölcsök eltávolitására maró folyadékokat használnak, ami nemcsak hogy nem segit, hanem komoly komplikációkat okoz, jóllehet az orvos manapság izzó platinadrót segítségével abszolút biztosan tudja ezen szemölcsöket eltávolítani. A kopaszság egyik oka az, hogy a fejbőr íulságosan zsíros volta folytán a korpa nem apró por alakjában válik le egyszerre a fejbőrről. Röntgenzéssel próbál az orvosi tudomány a kopaszságon segíteni és érdekes, hogy nem egyszer ősz haj nő a Röntgen kezelés nyomán, amely csak később lesz olyan szinü, mint a többi hajszál. Ha napota 50 60 szál haj hull is ki, azt még normálisnak lehet mondani és ez magában véve még nem fog kopaszodásra vezetni. Egy hajszál átlagos élettartalma hat-hét év és csak ha ez az élettartam megrövidül jelent az komoly bájt. A bőr ápolásának legfontosabb része a sürü mosdás és tisztálkodás és a kozmetikai szerekhez csak mennél később és mennél kevesebbet szabad nyuni. Az öreget fiatallá varázsolni úgysem lehet, mert ez csak Faust doktornál sikerült, viszont neki is csak az ördög segítségével. flz öregségről. Cicero gondolatai. A sem nem zsémbes, sem nem durva, öregek türhelően töltik az öregséget, de a fanyarság s durvaság minden életkort kellemetlenné fesz. Nagy szegénységben még a bölcsre nézve sem lehet a vénség könnyű. A vénség a tudatlanra nézve még a legnagyobb bőségben is terhes. Az öregnek a jól töltött élet öntudata és szép tetteinek emléke a főérdeme. A tudatlanok saját vétkeiket, saját hibájukat az öregségre ruházzák. Mikor az agg Georgiasf, aki 107 esztendős koráig soha fel nem hagyott a Biztos gyors‘ enyhg Képeslapok nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedásáben Komárom, Nádor-u. 29.
