Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-05-08 / 55. szám
1326. május 8. Komáromi Lapok 5. üdéi PALAIS DK DANSE BAR _____■___________________KOBafcBNO, _________ -E hő 1 tői 15 ig a világhírű R0R0DENK0 TRUPPE lép fel, — Eredeti orosz táncok. — Teljesen uj műsor és uj összeállítás. — Sláger!! A közkedvelt GÉZA mint CHAPLIN. - A zenénél a hires WALTER duo játszik Teijes tisztelettel: ZELENKA FRANT1SEK. tl# Varga, Meszlényi, Spirk, Németh, Márkus, Csepy, Laky, Windensein, Wojlowitz, Stemmer, Bakk, Ferenczy, Rettich, Rafael, Szilágyi, Ringhoffer, Falda, Czibulka, Lukovics, Meüay, Liszák, Grohé, Brányik, Ragályi, Spitzer családok. Sajnos, a szives vendéglátók némelyikének még azt az áldozatot is meg kellett hoznia, hogy a várt vendég nem érkezett meg, mert a kis gárdisták közöl sokan bátortalanok voltak és minden biztatás ellenére sem akartak ismerőseiktől elválni. Hogy a kongresszus kiadásai a Szív gárda zarándoklási alapját fel ne emész - szék, a következő pénzbeli adományok érkeztek a vezetőséghez: dr. Bardécz József, a Szivgárda zászlóatyja 100, Ógyalla —Bigota gárdacsapata 100, Szent Erzsébet Nőegylei 50, Pozsonypüspöki gárdacsapata 50, Pölzl Irma 50, Szolnoky Tibor 30, Egy anya 20, Gallé István 10, Zimkay Antal 20, Ba* lázsy Dezső, Király József, Lestár István együtt 50, Kaíh, Legényegylet 150 K, A helybeli iskolák igazgatóságai készséggel bocsátotiák iskoláikat a gyermekeknek ebéd idejére megszálló helyül. A főgimnáziumi ifjúság kiváló vonós zenekara Mihola Gyuszi vezetésével nagyban hozzájárult a diszgyülés ünnepélyes hangulatának megtartásához és emeléséhez. Balogh Miklós müasztalos mester a felvonulási táblácskáknak ingyen való és ízléses elkészítésével tett nagy szolgálatot a kongresszusnak. A főgimnáziumi Mária Kongregáció felsőbb Oiztályu tagjai pedig a város (var) megtekintésénél való fáradságos kalauzolást végezték ifjú lelkesedéssel. Sokan vannak még a fent nevezetteken kívül, akik a szívgárdista sapkák készítésével és hasonló, vagy más természetű szívességekkel segítették elő a kis (gárdisták nagy napjának sikerét. Mindezeknek hálás köszönetét mond és a szivgárdisták hálás imáit ígéri a komáromi Fiú- és Leányszivgárda vezetősége. Isíén büntetése. — /. Miklós orosz cár hadjárata a magyarok ellen 1849 ben — A végzetes jóslat beteljesedése: Miklós cár Házának bukása. — Hiteles orosz forrásból, olyan személyiségtől, kinek minden őse a cárok környezetében élt, s akinek az alább elmondott eset gyerekkora óta élénk emlékű családi szájhagyomány, — hallottuk ezt az orosz történelmi tényt: Mikor 1848 ban Ferenc József kérésére, — ki személyesen, zokogva kérte I. Miklós cár támogatását a trónjára törő magyar „rebellisek“ ellen, — a cár elrendelte Magyarország eltiprására a hadjáratot, számos orosz főur és testőrtiszt lemondott az udvarnál viselt állásáról, mert nem akart a hősiesen küzdő magyarságellen, Ausztriáért, — táborba Szállni. I. Miklós cár kemény ember volt, aki nem tört ellenmondást, kj nem Ausztrián akart segíteni, hanem csupán egyik uralkodótdrsdn, — aki még hozzá félig gyermek még, — lázadó alattvalói ellen. Hogy a magyarság föilázadása jogos volt, azt az autokrata cár nem értette meg. Szerinte: egy uralkodó szent ég sérthetetlen volt, kinek parancsa ellen vétónak nem lehetett helye. Amelyik orosz tiszt tehát nem engedelmeskedett a mozgósítási parancsnak, — az kegyvesztett lett, amíg I. Miklós élt, — engesztelhetetlenül. Így lett kegyvesztett elbeszélőm dédapja is, kinek Paskievics unokatestvére volt, s akitől sokszor és részletesen hallották később a családban az itt elmondottakat. I. Miklós cár nagyon vallásos volt s ezt megkövetelte alattvalóitól is. Mikor tehát a Magyarországba rendelt hadsereg megalakult, Paskievics parancsot kapott, vegye útját Szerafino remete kunyhóján át, hogy az országszerte nagy hittel és áhítattal környezett, szent hírében álló remete megáldja a hadba induló seregeket. Mikor a seregek elözönlötték a szent ember kunyhóját körülvevő völgyeket és utakat, a nagy zajra a szent előjött magányából és Paskievics elé vezettette magát. — Mond meg a cárnak, — szólt hozzá, mint aki szavak nélkül is tudja, hogy mit kívánnak tőle, — hogy nem áldhatok meg egy hadsereget, amely Istennek nem tetsző munkára indul Isten nem akarja ezt a háborút, mert a szerencsétlen magyar népnek igaza van. Paskievics jól tudta, hogy ezt nem lehet a cárnak megmondani, megpróbáltak hát mindent, a remetét rábeszélni. Hiába volt, — a remete visszament kis házába és magára zárta az ajtót. A cár később mégis megtudta, hogy a szent megtagadta az áldást s mikor a hadjárat befejeződött, elküldölte egyik szárnysegédét a remetéhez. A cár azt üzeni neked Szerafino, hogy ezúttal tévedtél, mert ime, Isten mégis csak akarta ezt a háborút, mert megáldotta fegyvereinket dicsőséges győzelemmel. — Könnyű volt dicsőséget aratni maroknyi kimerült hadseregen a ti tömegeitekkel — árulással (!) — felelte a szent. — Isten nem akarta ezt a háborút s büntetése szörnyű lesz Mond meg a cárnak, amikor szembe kerül nek újból az orosz és magyar fegyverek. — az lesz az ő Házának romlása s Miklós ágának magvaszakadásal... — Ezt a jóslatot azóta egész Oroszország ismerte és emlegette, Mikor 1914-ben a magyar-osztrák—orosz hadüzenet megtörtént, — a cár föijajdult. De a kamarilia akarta a háborút s mert a mozgósításnak nem volt meg a leszerelési anteaktája, — nem lehetett a háborút megakadályozni. Csakis vezérkari tiszt értheti meg, mit jelent az, ha nyoma sincs sehol a hadsereg ben annak, hogyan fejlesszék vissza kellő sorrendben a mozgósítást. Az orosz hadsereg ezt nem tartotta készen, mint Napoleon nem a visszavonulásét. Mindakettő belepusztult. Hallgatjuk a hiteles orosz szájhagyományt s a szivünk megdobban az orosz önvád fájdalma láttán. 62 idianti HMMtai Udvardon jó magyar szokás ellenére nincsen búcsú, csalt a templomban. A község védőszen’je szent Adalbert prágai püspök, névünnepe április 23, amikor a liszt, kenyér, kalács fogytán van; liba, csibe, kacsa még nincs; a boroshordók is fenékig kiszáradtak; a jó búcsút emlékezetessé, jónevüvé tevő eszem-iszom, dinom-dánom mind elmarad ; se tánc, se bicskázás, se fejbeverés; még a besenyei legények se jönnek át, pedig azok mindenütt meg jelennek, ahol egy kicsit virtuskodni lehet. Csak azt kell kérdezni a besenyei legénytől: — No sógor, hízik e már a sulyok ? Vérbe fordul a szeme és akkorát üt a koponyádra, hogy hordóvá dagad menten, akárcsak a besenyei sulyok, melyet Szent György napkor beletesznek a herébe, ahol kisasszonynapig, a messze hiees besenyei búcsú napjáig úgy megpöffed, dagad, hízik, hogy alig tudjik négy ökörrel kihúzatni a heréből. A sulyok említésére hát megmérged a besenyei kukkó. Az udvardi emberre viszont ráfogja, hogy eladta a búcsút. Ami nem egészen lehetetlen, ha akadt olyan bolond, aki megvette. Mert ez udvardi ember eladja a holdvilágot is, ismét csak a besenyeieknek, hogy lássanak hazamenni. így évődik a két magyar szomszéd. | Nem mulaszt el alkalmat, hogy át ne | nézzen a szomszédba atyatiságosan. | Lagzi, keresztelő kerül Udvardon hála j Istennek bőségesen; össze is házaso: dik a két falu népe igen okosan; egészséges vérkeverés ezl Mig egy falu j ősszerckonosodott, beteg vérének átkát | a jövő nemzedék szenvedi meg 1... | A bucsuilan Udvard eztán több apró • búcsúval próbálja helyreülni az egy | igazi búcsút, ami nincs, i Próbáltak is már más, alkalmatosabb ! páirónust választani a falu védelmére. Mellőzve hát a különben nagy tisztelettel körülvett Adalbertus püspököt, széfnézének valami búcsúra való szent után. Mindjárt a falu délkeleti részén legelteti nyáját szent Vendel pásztor egy magas szoborzaton 1755 óta. Kedves szent, derék szent, alkalmatos szent, mert október 20-ára esik. Kalács is van, has is van, bor i3 van... de: csak pásztor, a barmok pártfogója, nem rangbeli. Egy délutáni körmenettel megtisztelik, mert a földműves a barmát löbbre I be csü i a gyerekinéi, de .., búcsúra már mégis — kérem szépen — illendőbb szent való!... I yen díszes, nagy falunak, amely majdnem várossá len■ dűlt; csak most esett vissza falusi állapotba, amikor a városok is községgé degradálódtak. Ott a másik szent: Orbán pápa a szöllőhegyen. Ez már rangbeli a legmages- bb fokig, csakhogy május 25-én ! ünnepli a nevenapját. Mi van ekkor? Se uj kenyér, se uj í bor, csak spenót. Ezt pedig a magyar j természet be nem veszi a világért! ! Végre is a jámbor Káiazi András j akkori birő (1860) oldotta meg a fo i gas kérdést, — Atyámfiái! Nem látjátok a templomban a főoltár-képet? — Hogyne lámánk! — Mi van azon? — Krisztus keresztje ... a nagypéntek. Az ilyen búcsúban falunak éppen megfejelő. A kereszt, a szent kereszt a rajta függő Isten-fiával. Itt van a mi csodaszép kálváriánk, mely nagy múltú, történelmű nevezetesség. Ahol először kondult meg a i harang alkonyat táján, az egész kerek világon Szűz Anyánk, Mária tiszteletére, az Őrangyalára az 1309. esztendőben, mint azt a kálvária-harangok fölött álló kronosztikon is hirdeti örök emlékkép pen: Itt zengett a harang eLső üDVözLete nékeD szűz Anya, nyILt háLát Hunnia béiCel közt. (A római számok összege 1309.) — úgy van, hagyta rá a nép. —■ És itt a remekbe készült hatalmas kálvária kereszt. A szent test egy a kérészijévé'. Nagyemlékű Szcitovszky János hercegprímás ajándéka. Van-e, valaki ünneplésre méltóbb a szentek szentjénél, kiáiyánái, Krisziusnál? — Nincs, nincs! zúgta rá a nép. A szivek összedobbantak: Krisztus keresztje lett hát az udvardi búcsúk napja. Május 3-át, szent kereszt feltalálásának napját követő vasárnapon hivságos érzelmek nélkül idesereglik az udvardi hires szép Kálváriára minden évben 8—10 ezer ember messze vidékről: magyar, szlovák énekektől, fúvós zenekaroktól hangos a falu. Körmenet körmenetet ér. Az ének és a bandák kórusa fölzeng az Ur zsámolyához, aki nem nézi, milyen nyelven szól az ének... az ő szent Felségének egyformán kedves minden emberi szív hódolata. Hát e napon Udvardról az eget nyitogatják. Délelőtt 9 órakor nagy harangzúgás közben, fúvós zenekarok kíséretével megindul a beláthatatlan körmenet a főtemplomból ki a Kálváriára, mely a községtől 10 percre fekszik. Elől az iskolások, utánuk a fehérruhás szüzek, két oldalt a feketeruhás főifi tömeg négyes sorokban, élükön a falu kisbiráival. Középen viszi szent Mihály lovon nyolc tisztlcány a fogadalmi Urangyala Mária szobrot. Aranykoronájáról tizenöt széles, fehér selyemszalag hull alá, tizenöt fehárruhás lány kezébe. A Mária szobor előtt 15 apró iskolás fiú parányi selyemzászlókat visz, mögöttük tizenöt fehérruhás kis leányka liliomot, tizenöt fiatal lány fehér vánkoskákon tizenöt piros rózsáiba rőzsafüzér piros rózsái), ismét tizenöt hajadon egybefont virágkoszorúval mintegy kordont von a fogadalmi'; Mária..szobor köré. A szobor után lépdel a 120 tagú vegyes énekkar, uiána a p3p3ág, a községi elöljáróság, az egyesületek zászlóik alatt, végül a néptenger helyből és vidékről. A délelőlti körmenet az Isten Fiának, Krisztusnak szól: az esti körmenet az Isten anyjáé, Máriáé. A Kál vária-keresztuton felzendül Mindszenti Gedeonnak gyönyörű, udvardi Kálvária éneke. Az idén [Siposs Anfal Félix udvardi espei es -plébános végzi a keresztutat. Utána a muzslaiak varázsos szavú plébánosa Torna István, a kiváló egyházi szónok beszél magyarul a kereszt tövében, a szlovákoknak pedig a szent Anna szobornál Beznák Sándor. A szentbeszédek után ünnepélyes nagymisét mond Siposs Antal esperes a Kálvária kápolnában, melynek terén a vegyes kar U. Szabó János udvardi kántortanitónak alkalmi miséjét adja elő. Az esti körmenet az Isten anyjáé, Máriáé. Aki csak él és mozog, ott van. És ekkor leszáll a csillagos mennyország a földre, Udvard utcáira és Kálváriájára. A házak kivilágítva, minden kézben égő gyertya. Az óriási menet egy hullámzó fénytenger. A gyertyák fénye födött mint vilíófényü szentjánosbogarkák ragyognak a felmagasztosult arcok parányi tükrei: az emberi szemek... a szent érzelmek szárnyán egek felé járó emberi lelkek boldogságos földi csillagai! Dehogy lehet ilyen fenkölt érzelmeket mesterségesen előidézni! Hit kell ehhez; szivek mélyén lángoló Mária tisztelet, mely ősi tradíciója Udvardnak. Mikor a Mária ünnepek eltörléséről volt sző, két udvardi gazda tárgyalja a dolgot. — Mit szól hozzá szomszéd ? ... El akarják töiűlni a drága Mária ünnepeket Csak a Krisztus Urunkéból hagynak meg egy kettőt úgy felébe-harmadába. — Tőlem törülhetik szomszéd. Mert a mondó vagyok, hogy mink a Máriánkat nem engedjük a Krisztusnak sei És az udvardi Kálvária búcsúk évrőlévre népesebbek.MindJ hatalmasabb éneklő erő ostromolja az eget e válságos idők idején : „Egek királynéja, Mária segitsi Az idén;a!bucsu május 9 én lesz. Udvardi. Az előadások kezdete: Szombaton */a7 és '1,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, '1,7 és '1,9 órakor. 05 co Orosz j VÁROSI MOZI MŰSORA 1 Szombat és vasárnap; május hó 8»án és 9>én, Az előadások kezdete: Szombaton *1,7 és '/,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, '/,7 és i/,9 órakor. Slége Fim! A vándorszínészek (7. számú Fegyencl) Orosz dráma 5 felvonásban. Irta: Dr Woif Vilmos A főszerepben: Richter Hetén. Azonkívül: Az állal kórházban. Pü A hatiábu kecske é i a kettős borjú — Kid fegpiSény véglete. Cowboy vígj. 2 felvonásban.
