Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-01 / 52. szám

4. oldal. Komáromi Lapok lc94. májns 1. Eliafttok kazdata Mtk8z*ap Mt» V ti '|:9 órakor ma TISZTI PAV ILLŐM E!6afla«flk kazdata va ár- és ünoflpoxp UWkWUl Szombat, május l-én mozi^iinctl Csak egy napig! Vasárnap, május 2-án. Csak egy napig! Az ezüst autó titka Szenzációs kalandordráma 6 fely. Fősz.: Earle Williams.___________ Hétfő, kedd, szerda és csütörtök, május 3, 4, 5 és 6-án 4 napig! A filmalkotás felülmúlhatatlan c *od -ja!4 napig! CONAN OOYLEs Az előadások kezdete '/,7 s 9 órakor. Az elsttlyedt világ A hires angol Író legértékesebb regénye a föld őskorából !0 felvonásban. Fősze­­replők a 7 tenger ördögéből ismert Alma Benett és Wallace Berry. __________ Jegyelővétel egész héten d. e. 11—12 óráig! Ezernél több per folyik a kincstár ellen. járásbíróság elleti, mert ezek a pe­rek szerinte csak Prágában tár gyalhatók. — A nagymegyeri volt fogolytábor ba­­rakjait kétszer fizettették meg a csalló­közi gazdákkal — Saját tudósítónktól..— Komárom, — ápr. 30. Nagymegyer község mellett volt a monarchiának egyik nagy fogoly­tábora, ahol nagyobbrészt szerb hadifoglyok voltak. Ide kerüli a hires Timok hadosztály is, amely Szla­vóniába betöri és olt foglyul esett. A háború végén kiütéses tífusz pusziitott ebben a fogolytáborban és sok száz hadifoglyon kívül itt fertőzött a katonaorvosoknak a ge­­neralíssimusa is, aki bele is pusztult a felülvizsgálati látogatásba. Mikor Károlyiék vették át a kor­mányt, minden szabadjára eresztve sietett a forradalom felé. Ebben az időszakban a nagymegyeri fogoly­tábor barakkjait a gazdák közt el­árverezték a vármegyei gazdasági egyesület kérelme folytán. Körülbelül 20 község gazdái veitek belőle fa­anyagot, amelyet gazdaságukban használtak fel. A vétel teljesen le­gális volt és a vételárról hivatalos nyugtákat kaptak a felek. 1922 ben újra kérik a barakok árát. Már el is felejtelték a gazdák ezt az üzletet, amikor 1922. évben a cseh hatóságok, katonaság és csen­dőrség igénybevételével keresni kezdték a nagymegyeri fogolytábor vevőil. A gazdák jelentkeztek és akkor estek egyik ámulatból a másikba, amikor kijelentették nekik, hogy a faanyagot nem lett volna joguk megvenniök, mert az a cseh állam tulajdona volt. A csallóközi gazdák nem voltak hajlandók kétszer megfizetni a ba­rakkok vételárát, erre azután olyan egzekució folyt le Csallóközben, amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeztek. Cendőrök versenyeztek a kato­nasággal és elhurcolták egyesektől a megvett faanyagot, de azért meg Is fizettették. Végre is mindenkin behajtották a legnagyobb erőszakkal a vételárat kétszer is ámde nem azt a vételárat, amelyet a magyaroknak fizettek, hanem annak háromszorosát és négysze­resét. Ebbe azonban a csallóközi gazda­közönség nem volt hajlandó bele­nyugodni és pereket indított az államkincstár ellen. A kincstár képviselője védekezik. Ekkor rengeteg pör folyt a cseh­szlovákállamkincstár ellen. Jogtalan katonai rekvirálásokból, joglalan ház­kutatásokból folytak ezek a perek és száznál több vadász perelte be­szedeti vadászfegyvereit, amelyeket egy vaggonnal vittek el Komáromból Nagymegyerre 1919 ben, ott azután végleg nyomuk veszett Minden pe­rét elvesztette akkor a kincstár. A nagymegyeri barakkok ügyében is megindult a próbaper. A komá­romi járásbíróság tárgyalta a pert és a tárqyaláson a kincstár képvi­selője pergátló kifogást tett a komáromi A bíróság belement a kifogásba és a keresetet elutasifotta. Akkor a pert Prágában tették folyamatba és ekkor nagyszerű fordulai állott be, a kincstár képviselője ismét per­gátló kifogást tett, hogy ez.k a perek csak a területileg ile­­tékes bíróság elölt, tehát Komá­romban tárgyalhatok. A prágai bíróság is elutasitotta a keresetet. A felperes képviselője ismét Komáromban perelt. A kincs­tár képviselője, mint fent is, ismét pergátló kifogási emelt. A rosszhi­szemű perlekedés ebből nyilván­valóvá lelt és a felebbezett végzésre a komáromi törvényszék kimondla a komáromi járásbíróság illetékes­ségét. Ez az Ítélet jogerős lett és ennek alapján a csallóközi és csi­­lizközi megkárosított gazdák kép­viseletében Mohácsy János dr. ezernél több pert indított az állam kincstár ellen, amelyeket az ősz folyamán tárgyal le a bit óság. Jogászi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a perek kimenetele felé és bizonyosra ve­szik, hogy az államkincstár pervesz­tes lesz, mert a legrosszabb eset­ben is csak a magyar kincstáron lehet követelése, nem pedig az egyes vevőkön, akik kötelezettsé­güknek eleget tellek. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. VBT 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERQER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egye te'ni tanársegéd operatőr. — RE2UCHA LAJOS dr. igazgató. fi természet hadüzenete a bubifrizurának. — Uj betegséget okozott. — Belga tudósok tudományos kuta­tásaik alapján megállapítják, hogy a bubifrizura viselése egy uj betegsé­get, a garaonitet hozta napfényre. Ez a sűrűn nyírott és borotválf helyeken előbb pörsenéseket fakaszt, utána terjedő kiütések keletkeznek ugyanott és a szomszédos helyeken, végül — borzasztó! — 30—40 éves nőknél a még mindig csókra alkal­mas sima eperajkaikon és állukon pelyhedző, tovább semmiesetre sem ingerlő bajuszt és szakáit növeszt. Tudományos fejtegetéseik oly egy­szerűek, természetesek, hogy köny­­nyen megérthetők bárki által. Nem szabad, nem engedhetjük komoly férfiak, hogy a nővilág ezek fölöit hidegen, megszivlelés nélkül napi­rendre térjen. A hosszú hajban ugyanis jóval több energia van leraktározva; ha ennek lekötésében akadályt gördi­­! tünk, ennekmásulf, az emberben már teremtésekor meghatározott helyen kell megtörténni a haj, a szőr kép­ződésének ; az ajkakon és az álion. Szabad választása most már a nőnek, hogy kétségteleuül legszebb dísze egyikét meghagyja-e, s igy beért korban is fenntartsa a férfivel szemben hajdiszét, avagy a jelen bolondos divatnak hódolva, haját föláldozva, majdan bajusz és sza­kállal díszelegjék. — Mi férfiak több­ségben először takarékossági szem­pontból nem lehetünk az uj hajdisz mellett, másodsorban, még idején í kívánnánk a fenyegető veszély elhá­rítása érdekében cselekedni, de meg sehogysem illeszkedhelnénk oly házi szokások körébe, amelyben Julia Paslranák mozognak. Hölgyeink, ne kockáztassák meg, hogy mikor már nem a meleg, forró, izzó, perzselő szerelem csókját kap­ják tőlünk, mosf gyermekeink any­jaként a hála és köszönet magasztos csókját, majd irtózva a miile reurtös bajuszpedrőtől minden meleg nélkül kapják! IfÉíHlílffi Csak a valódi 20s J’tiiia adja meg a kávénak a jó zamatját. Előállítva tiszta katáng gyökérből. Színházi alakok. A siezon már haldoklik és vasárnap \ í-ste végleg kimúl. Nekem is sietnem ' kell hát a színházi alakok felsorolssá­­| val. Lássuk hát! A szerelmes nők. ! Eddig csak a szerelmes férfiakról ir­­; tunk, akik egyik-másik csillag iránt melegebben érdeklődnek. Ezeknek is­­: mertető jelei igen különbözők. Egyik i részüknek a benedikiiner a kedvenc \ italuk, vannak, akik a szegfű és akik a fenyő illatot kedvelik és vannak, skik a szezon hatása alatt egész pálfifordu - 1 lást csináltak és egészen megváltoztak. De most ne bántsuk ezeket a fér­fiakat. Hadd szőjjék tovább a szezon után is álmukat. Most a sserelmes nőkről fogok itt csevegni, akik részint valamelyik csinosabb színészbe, részint valamelyik komáromi arany ifjúba sze­relmesek. Az első osztályba tartozók azért járnak színházba, hogy az imádott ' színészt megcsodálják, a másik kate­­> góriába tartozók azért járnak szin­­| házba, hogy ellenőrizzék, hogy az ő | arany ifjúk nem teszi-e a szépét vala­­\ melyik színházi csillagnak, mert jaj lesz : az ő árva lelkének, ha a sok jó vá­jj csorát és sok nyájasságot, kedvességet azzal hálálná meg, hogy a festett vi­lág valamelyik napjára, holdjára vagy csillagára pazarolja bókjait és figyel­mes kedvességét. Ezek a saját ud­varijaikat ellenőrző asszonyok ha nem is mennek el színházba, állandóan in­­formáltalják magukat a színház körüli eseményekről. így aztán nem egyszer a saját hazájában valóságos üldözött vad az az aranyifju, akinek a szive tüzet fogott valamelyik primadonna iránt. Kerülő utakon jár a drága nőhöz, és néptelen utcákon sétál vele s ott is csoda, hogy nyakcsavarodást nem kap a sok hátratekingetéstől. A drága csil­lag ebből az ideges viselkedésből öröm­mel konstatálja, hogy a drága pubi már egészen meg van főzve, nem is sejti, hogy ez az ideges kapkodás nem a türelmetlen szerelem megnyilvánulása, hanem a leleplezéstől remegő tilosba járóé. Szegény ifjú barátaim 1 Micsoda kerülő utakon és harmadkézből merik ezek megrendelni a drága csillagnak a virágcsokrot, mert hiszen a kertészt is kivailattják ám az ellenőrző nők, hogy nem-e az 6 széptevője csináltatta a csokrot, mert jaj neki, ha egy (utó csillagért elcseréli az állandó napot! Sok az eszkimó és kevés a fóka — kedves hölgyeim és uraim! Sok az udvarollatni vágyó nő és kevés az aranyifju. Ennek köszönhető, hogy a legszerényebb szellemi képességgel biró aranyifju is dicsekedhetik azzal, hogy őt is várják valahol. Hogy a ke­­vésbbé szellemes ifjikon is kapnak az asszonyok, az talán azért is van, mert a legtöbb nő szereti, ha az udvarlója fö óit szellemi f Ménnyel bir és ezzel ablakgittként gyúrható szófogadó bá­but csinálhat az udvarlójábél. Maga a szerelem is képes erre, de az aranyifjuságnak csak nagyon kis része vonzódik az udvarlókat tartó nők­höz igaz szerelemmel. A nő rendesen megkaparintja, megfogja és aztán őrzi az aranyifjut és nem engedi kimene­külni a karmai közül. Az ilyen viszony legtöbbször nem az igazi szerelmesek viszonya, hanem afale Poíifarná és József közötti viszony az.al a különb­séggel, hogy a modern Potifárnék job­ban megtudják fogni a hiába kapálódzö Józsefeket. Egy kis narkózist is bele­kevernek a görcsös ragaszkodásba, jó vacsorákat, figyelmet, kedvességet, mzcskahizeígést. Az igy megfogott aranyifju csak akkor tudja meg, hogy ö egy közönséges rabszolga, amikor színtársulat vetődik ide és foglalkozni mer val smeíyik csillaggal. Ekkor tudja meg, hogy menny re őrzik, mennyire vigyáznak rá és mennyire nem rendel­­kezheük önmagával. És a prózai világ térhódi'ását látjuk abban, hogy a vócso­­rák varázsa nagyobb, mint a festett világ csillagainak kegye, mert az arany­inak nyíltan nem merik tenni a szépet a csillagoknak. A színházba járó szerelmes nők má­sodik osztályába azok tartoznak, akik vaiameyik csinos színészbe szerelme­sek. Ezek aztán mindig megnézik az előadást, ha az ideál is fellép. Volt esc?, hogy vasárnap d. u. három elő­adást végig nézett egy ilyen rajongó, mert mind a háromban fellépett a ked­venc, Amíg e nők és az imádottszi­­nész között az oichesteris ott van és az életben nem találkoznék, nem vesze­delmes a dolog és a rajongás hamar megszűnik a lársulat távozásával. Egyenlőre fejezzük be levelünket. Mjjd miskor folytatom. Faun. Aszivgártíista diszgyülés műsora. A május l.-i komáromi szivgár­­dista kongresszus egyik kimagasló pontja lesz a d. u. 3 órakor a Kát. Legényegyesület színháztermében tartandó díszközgyűlés a következő műsorral: 1. Jézus szent Szívének Üdvözlése. Mondja Maczalik Mariska, zárdais­­kolal szivgárdista. 2. Szivgárdista induló'. Fegyverben a Szív gárdája ... Énekli a Fiú- és Leányszivgárda énekkara. 3. A kongresszus tagjainak üdvöz­lése. Mond|a Riszdorjer Feri, Majláth­­iskolai szivgárdista. 4. ThernK.: „Mi zengi túl a bérce­ket ...“ Előadja a Majlálh-iskola és a zárdaiskola növendékeiből alakí­tott száztagú énekkar LohnerJózsef énektanár vezetésével. 5. Énekes köszöntő jelenet. Előadják a gárdista leventék. 6. Ünnepi beszéd. Mondja Hladik Ágoston, az „Uj Szív“ főszerkesz­tője, a szlovenszkói szivgárdista központ igazgatója. 7. „Jézus szt. Szivéhez." Szavalja Jankovics István, Majláth iskolai szív­gárdista. 8. „Hozzád menekülők . .Jézus Szive ének. Két hangon előadja a leányszivgárdisták kara. 9 Az első iskolanap. Vígjáték 1 fel­vonásban. Előadják a fiuszivgárdis­­ták Vaskó Imre Majláth-iskolai igaz­gató rendezésével. Szereplők: Péter Széles Ferenc, Törpeapa Csukás Endre, Szabó Rlszdorfer Ferenc, Csizmadia Schlaffer Ernó, Földmives Kaihona Endre, számtan, olvasás és irás mesterei: Basiiides Zoltán, Denk Dezső és Langsádl László, Törpefiak: Bardócz Laci, Hercegh Miklós, Szol­­noky Tibor, Tihanyi Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents