Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-29 / 51. szám
7. Mal. Kumárr»} Lapok 192* äprifts fl. .............................................. .............................—“l He heovia tiitiasziálaltano! az óriás] előnyt iMÖnneRa .POLII ntolériietetlei ----------- MINDEN íí M M an n minőségével nynjt. 5 flTT KAPHATÓ! ----------kisebbségi lakosság került idegen nem zetek uralma alá. A nemzetiségi többség elvének malem itikai érvényesítéséről szellemesen írja az olasz Camillo Marcutti, hogy az európai politika szel lem nélkül való voltát semmi sem jellemzi jobban, mint hogy a kisebbségi kérdést mint matematikai feladványt kívánja megoldani. „Nemzeti kisebbséget kisebb számokban megfelelően keve sebbre becsülni csakis az uralkodó nép kisebb kulturális és jogi érzéke mellett lehetséges.“ Épen az utódállamokban a kisebbségek az összlakosság igen jelentékeny részét alkotják. Romániában 22.3%, Lengyelországban 36 5%, Csehszlovákiában 40% Behatóan ismertette előadó a kisebbségi jogvédelemre vonatkozó nemzetközi szerződéseket, a népszövetségi tanács szervezetét és működését s annak súlyos hiányosságait. A népszövetségi tanács összetételénél és politikai jellegénél fogva nem lehet objektiv s ezért a kisebbségi jogvédelem eljárását oda keil fejleszteni, hogy a hágai állandó nemzetközi bíróság legyen a döntő fórum. Hogy mily nagy a különbség a hágai döntőbíróság s a népszövetségi tanács döntései között, jellemző, hogy a tanács határozata alapján 24 000 birtokától megfosztott erdélyi és bánsági telepes 700 000 aranyfrank kártéritésre tarthat igényt, ellenben a hágai bíróság döntése szerint 500 német telepes 2,700 000 aranyfrank kártérítést kapott. A Népszövetség, mint annak kisebbségi osztályának vezetője kijelentette legutóbb: — „A kisebbségi ügyeket a legbizalmasabban kezdi es az ügyekről szóló, nyilvánosság számára szánt kommünikék kiadását rábízza az illető kormányokra, mert a kisebbségi ügyeket az érdekelt kormányok intern ügyeinek tekinti és a lehetőséghez képest nem avatkozik bele, mert attól tart, hogy az alkalmas lenne viszályok támasztására. Rábízza a kormány jóindulatára és politikai belátására, hogy teljesítsék a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szerződéseket.“ Az állampolgárság, illetőség, iskolaügy, nyugdíjjogosultság, főldbirtokreform stb. bonyolult közigazgatási és gazdasági problémái a kisebbségek súlyos sérelmeire vezettek. Mindenesetre nagy óvatossággal és tapintattal kell Magyarországnak az elszakadt magyarság ügyeihez hozzászólni, ehhez a viszonyok, az emberek és lehetőségek precíz ismerete szükséges. Az elszakított magyarságnak autonom jogait tiszteletben keil tartania az anyaországnak s erre irányuló törekvéseit minden nemzetközi konfliktus gondos elkerülésével kötelessége teljes erővel támogatni. A sok elnyomás dacára az elszakadt magyarság az utódállamokban kulturális téren tokozott erőkifejtéssel dolgozik. A budapesti nagy napilapok kitiltása a régi vidéki magyar sajtót csak kifejlesztette és a súlyos politikai és gazdasági problémák megoldásának komoly igyekezete tiszteletre és igaz elismerésreméltó energiával és meggyőződéssel szólal meg a típografiailag is kitünően készített magyar lapokból, melyek közül nem egy, példányszám tekintetében is felveszi a versenyt a budapesti napilapokkal. A magyar anyaországtól teljesen önálló irodalmi élet fejlődött ki az elszakított részeken, főleg Erdélyben, honnan a magyarságnak oly sok tehetsége származott. A nemzetiségi sérelmek tekintetében Magyarország álláspontja nehéz és kényes. Nem avatkozhat szomszéd államok politikájába, de viszont kötelessége a világ közvéleményét felhívni az elszakadt magyarság sérelmeire s azok orvoslását erelyesen követelni. A népszövetségi tanács nem kielégítő működése helyett a kisebbségi jogvédelem továbbfejlesztését kell propagálni, mint arra Németország mulatott kitűnő példát a lengyel-sziléziai kérdésben. A magyar nemzetiségi politika történetére vetett ezután visszapillantást az előadó, hangsúlyozva az 1868. évi nem zetiségi törvény, továbbá Eötvös, Deák, Kossuth, Széchényi, Kemény Zsigmond, Irányi Dmiel, Mocsáry Lajos stb liberális állásfoglalását Hiszen Kossulh teljes közjogi autonómiát akart adni a nemzetiségeknek és a dunai konföde- j rációnak volt a hive. Ha voltak is hibák a magyar nemzetiségi politikában, melyeket Apponyi is elismert, azárt az elszakított területek magyarságát felelőssé tenni legkevésbbé sem lehet. A ktsantani áiiandó idegességét Magyar- | országgal szemben a saját kisebbségi ? viszonyaikból eredő nyug alanság ío- j kozza s bár a magyar irredenta és faj- \ védő mozgalmak ellen sok mindent fel- I hozhatnak, egészen bizonyos, hogy a ? magyar kisebbségek jogos igényeinek kielégítése az utódállamokban e mozgalmakat nagy mértékben lecsökkeníená. A kisebbségi politika fontos eszköze az egyes kisebbségek szolidáris együtt- \ működése, mire példát nyújt az 1925 j októberében tartott genfi tanácskozás, í mely a kulturális autonómiát követelte, j Hogy mily szükség van erre, legjobban i illusztrálja a Carnegie alapítvány an- j kéíje a háború utáni iskolai könyvek- I ről. Az uralkodó nemzet történelme j csupa nagyszerű eseménnyel, hőstettei | van tele, az elnyomott nemzet törté- l nete barbár hordák cselekedetei. Jog- f gal veti fel az olasz Bareníti a kérdést, \ hogy mit ér az oíy nevelés, amely a i cjaíád és szüiők ellen gyűlöletre nevei, ' amely nem az anyanyelven tanít, vagy . ha igen, oíy tanítókkal, akik a gyér- j mek anyanyelvit nem beszélik tökéle- j tesen. A kisebbségi népeknek a túlzó j nacionalisia iskolák helyébe a százszo- \ ros értelemben vett népiskolákat kell követelniük. Szolidáris nemzetközi ki- • sebbségi politikára van szükség annak ; érdekében, hogy a különböző nem- > zetiségi kisebbségek sikerrel működ- j hessenek. Legsürgősebb föladatok közé tartozik a kisebbségi iskolák érdekében j való nemzetközi szolidáris fellépés. A j gyermeki lelkek mérgezése hosszú évek \ óta zavartalanul folyik a többségi né- í pék részéről, miáltal uj háború csiráit ] vetik el. Magyarország közvéleményé- \ nek szeretettel, meleg érdeklődéssel és j szolidáris együttérzéssel kell kisérnie 1 az elszakított magyarság fájdalmait és \ küzdelmeit kisebbségi jogaik védelmé- j ben. Nem komolytalan és érellen irre- I denta akarással, vagy a szomszéd álla- í mok belügyeibe való beavatkozással, j hanem a nemzetközi politika és propa- \ ganda komoly eszközeivel kell az anyaországnak az elszakított területek ma- I gyarsagának kulturális harcában támogatására sietnie a kisebbségi jogok kivívása érdekében. E támogatás, együttműködés pedig annál eredményesebb lesz, minél nagyobb az anyaország előrehaladása a kulturális, szociális és gazdasági téren. Kovalóczy Rezső dr. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pansal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pansal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr, - RtóUCHA LAJOS dr.|igazgató. Az ógyallai házkutatások epilógusa. Megírtuk annak idején, hogy a frankhamisítás ügyében a nyomozás elkezdése u’án egy hőnap múlva a pozsonyi rendőrigazgaióség házkutatásokat rendelt el Ögyallán. Ezek a házkutatások teljesen a bűnvádi perrendtartás ellenére folytak le és a kutatást teljesítő detektívek bírói végzést felmutatni nem tudtak. Többek közöd Feszty Bála a bíróságnál keresett elégtételt ezen megokoiatlan zaklatásért. A törvényszék érdemben az üggyel nem foglalkozhatott, mert perorvoslatnak helye a megtartott házkutatás után már nem volt, mivel ezt a megtörtént tényt a bíróság meg cem töriénué nem tehette. Mivel azonban nincsen kizárva, hogy a házkutatás megtartása kőiül bűncselekmény is foroghat fenn vagyis a hivatali hatalommal való visszaélés: a törvényszék az ügyiratokat áttette az államügyészséghez. A törvényszéknek érdekes határozata megokolásával együtt a következőleg hangzik: A komárnói törvényszék Feszty Béla ógyallai iakos elleni házkutatás elrendelése miatt Feszty Béla által beadott előterjesztés fölött a határozathozatalt mellőzi és az iratokat a komáromi államügyészséghez átteszi. Indokok: A Bp. 177. § nak első bekezdése értelmében a házkutatás mindig írásban foglalt határozattal rendelendő el, a második bekezdés é<(elmében pedig rendszerint a vizsgálóbíró, ha azonban a késedelem veszéllyel jár, a nyomozást teljesítő rendőri hatóság is jogosult, — a Bp. 77. § ának 3 ik bekezdése értelmében a bírói határozatot indokolni keit, következéskep, ha a nyomozást teljesítő rendőri halóság a késedelemben veszélyt lát fennforogni, s a házkutatást a vizsgálóbíró mellőzésével saját futáskörében elrenleli, határozatát szintén tartozik megindokolni. A 799/926 prés. számú házkutatás foganat ositására irányuló parancs azon-A Jókai Egyesület 1926. évi májusi hó 9-én, vssiásmap délután 6 órakor megtartandó szeb.okt. előadás keretében Eák Gézi-ünnepélyt rendez a k övetkező műsorral: 1. A Komáromi Dalegyesület kuruc nótákat ad elő. 2 Dr. Barta Lajosné operaénekesnő operaáriákat énekei dr. Rohonyi Oszkdrné zongorakisérete mellett. 3 Dr. Hajdú Lukács főgimn. tanár emlékbeszédet mond. 4 Dr. Alapy Gyula muzeum- és könyvtárigazgató felolvasást tart. 5. Ruzicska József alkalmi ódát szavai. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól önkéntes adományt a Jókai Egyesület. Tavasz ébredése. Fagytól és ködtől szabadulva végre Sugárözöuben fürdik már a táj, A napsütötte zöldelő mezőkre Hl kék ibolya s édes iilatár. Keblembe markol a nap tiszta fénye, Zsibong köröttem számos földi báj: — Tavasz varázsa, zsendülő csoda, — Ilyet az ember nem felejt soha. Köszöntelek te szép emlékű tájék, Köszöntelek te liget és határ. Csak jön, csak jön, kerengve egyre száll még A dél honából érkező madár. A föld osztatlan étkes zöld teríték, De még a bimbó pattanásra vár. Az ég alatt és föld felett mi él, Uj lelket nyer most, g újra hisz, remél. S tán zene szólal? Zsongás kél a légben. Ügy zúg, morajlik, lángol a dala. Megzendül benne most is úgy, mint régen, A szabadságnak drága hajnala. Emlékezzünk I így tavasz ébredéssel Egykor ledőlt a börtönök fala. A szabadság volt legfőbb földi jó És meghalt érte számos millió. Csak vágd az erdőt, tépd a fát tövestül, As életet nem irtod ki soha. Gyökere, magva nem vész aaiadeaestül, Hol egy tő dől. száz aj sarj ni oda. ban nem lévén indokolva, nemcsak arra nincs semmi támpont, hogy a késedelem járt e veszéllyel vagy sem, ie az sem tűnik ki, hogy Feszty Béla állott é valamely bűntett vagy vétség gyanúja alatt, s mily tényekből volt alaposan vélelmezhető, hogy a házkutatás a tettes vagy részes kéz re kerítésére, vagy bizonyíték felfedezésére vezet (Bp. 173. §) vagy mely nyomatékos tények tett ék valószínűvé, hogy Feszty Béla házánál a tettes, részes, vagy a bizonyítékai szolgálható tárgy megtalálható. (Bp 174 §) Bár megállapnható ekként, bogy a házkutatás elrendelése a Bp. rendelkezéseinek meg nem felel, — az előterjesztés érdemi felülvizsgálatatát mégis mellőzni kellett, mert előterjesztésnek mint perorvoslatnak akkor van helye, ha annak alapján az előbbi állapot visszahelyezheiő, — minthogy azonban az előterjesztés tartalma és a beszerzett iratok szerint a házkutatás 1926. jan. 15 én tényleg foganatosíttatott is, az előbbi állapot már vissza nem helyezhető. Annak elbírálása pedig, hogy a házkutatás elrendelése és foganatosításánál, valamint az előterjesztésben panaszolt személy-motozásnál fenn forog e a Bikv. 199. § ában, vagy az 1920. évi 893. számú törvényben meghatározott bűncselekmény, — elsősorban az államügyészség hatáskörébe tartozik. Sedria v Komámé dna 10. ápr. 1926. dr. Soós v. r. tab. sudea. Zasprávnost vyhotovánia: Olvashatatlan aláírás kancellista. Eddig szói a határozat. Ezt a kritikát, amelyben a független bíróság részesítette a hatáskörét nem ismerő pozsonyi rendörigazgatóságot, ez a hivatal a jövőre nézve megjegyezheti magának, mert az egyenesen lesújtó reá nézve. Ebből az a tanulság, hogy a magánlakás nem lehet szabad prédája a rendőri házkutatásoknak, csak abban az esetben, ha arra komoly ok forog fenn. Az utolsó szót azonban a törvényszék majd későbben fogja kimondani, ha ebben az ügyben meghozza ítéletét. A föld ölében miijó élet rezdül S rózsát fakaszt a tavasz hajnala. Te vagy tavasz a bíborban kelő Szabadság, — rózsa — s élettermelő. Jöjjön hát el a szép napok varázsa, A tiszta lelkű uj és jobb világ, A tavaszi nap csókos sugarára Bújjék ki minden apló lomb a virág! És hadd nőjjön a népnek ősi fája, Mely elemeknek harcában kivált. — Uh jöjj tavasz! Mig életem egén Te megjelensz, mindig imádlak én. — Komáromi Koboz, M ÍREK. — Ráf. lelkész-meghívás Hetényen. A hetényi reformélus egyházközség presbitériuma vasárnap, április 25-én délután Lelkes Ferenc h. r. lelkész és Szabó János egyházi gondnok együttes elnökíésével ülést tartott, amelyen Győry Elemérnek, az egyház elévülhetetlen érdemeket szerzett, kiváló volt lelkészének, az államhatalom által kényszerült távozása folytán megüresedett lelkész! állás betöltéséről határoztak. A presbitérium a hetényi ref. leikészi állasra 18 szóval 2 szó ellenében Zsemlye Lajos szentpéteri s. lelkészt, voit komáromi helyettes lelkészt hívta meg. A hetényi ref. gyülekezet a meghívott leikészben jeles tudásu, nagy készüitségü s latén egyházának valóban hivatott lelhipásztort nyer, aki úgy is mint kitűnő szónok, mint teológiai tanár s mint hiveinek igazi lelki gondozója mindenképen méltó utódja felejthetetlen elődjének, Győry Elemérnek. — Lapunk legközelebbi száma a szombati ünnep miatt már péntek megjelenik. — Iskolavizsgálat. Jezo Márton állami tanfelügyelő, folyó hó 28-án a Majláth-iskolában hivatalos iskolavizsgálatot tartott, mely alkalommal meglátogatta az egyes osztályokat s megyőzödést szerzett a tanulmányi állapotról. A hivatalos vizsgálatot Követő értekezleten beszámolt a tapasztaltakról s az iskola igazgatósága, valamint a tanítótestület munkássága iránt a legnagyobb elismerésének adott kifejezést, kiemelve a
