Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-24 / 49. szám
1926. április 24. Komáromi Lapok 7 oldal. Egy kötetben Rapaics Raimund fli. átdolgozásában, | 10 színes műmeilék- - lettel, 24 egészoldalas és 120 szövegközti képpel, művészi egész vászonkötésben jelenik meg az állat- és természetbarátok, vadászok, gazdálkodók, erdészek, tanárok, diákok e csodálatos szépségű bibliája. A páratlanul gazdag kiállítású könyv kedvezményes előfizetési ára Ke 280 -Megjelenés után 400 Ke ba kerül. Megrendelhető a könyvesboltban KOMÁROM, NÁDOR-UTCA. 29. SZÁM. Telefon szám 80. Havi részletfizetések mellett Is megrendelhető« Bárhol és bárki által hirdetett könyvek, valamint a legújabb újdonságok dús választéka és nagy raktára. , — A pőstyéni memzetközi rheumakongresszus. A csúzos betegségek leküzdésére kiküldött nemzetközi bizottság e hó 20 án és 21-én ülésezett Pöstyénben. 15 * államból jelent meg orvosdelegáció. Az angol egészségügyi minisztériumot dr. Glover, a londoni egyetemet annak dékánja dr. Warring, Franciaországot dr. Mougeot, Svédországot dr. Kahlmeter, Norvégiát dr. Tamberg, Hollandiát dr. Van Brennen, a pozsonyi Kotnensky egyetemet dr. Natausek tanár, az egészségügyi minisztériumot dr. Driml, a szíovenszkói tejhatalenu minisztériumot dr. Jar§ák képviselte. A megjelent külföldi orvosok száma mintegy 100 ra tehető. Az előadásokból kitűnt, hogy a rheumakutatás terén uj rendkivül érdekes felfedezések történtek, amelyeket külön kiadványba összefoglalva rövidesen közreadnak. Pőstyénnek ünnepi napjai voltak ezek, melyek a fürdőhely gyógyforrásainak rendkívüli méltánylását bizonyították A belföldi orvosi karból Netousik professzoron kivül dr. Reichart és dr. Smidt tartottak tetszéssel fogadott előadásokat, mig dr. Veres nagysikerű vetített képsorozatban mutatta be Pöstyén fürdő múltját és jelenét. A kongresszus résztí vevői Pöstyénből a Magas Tátrába utaztak az ottani természeti szépségek megszemlélésére. SSenyasazttiayi kelengjy'k* asxtilnemüeltjágyneműek és wászanr^u aslltevégletével bizalummai forduljon kőzismeH Ehrsmf reund Jenő fehér« neműkéezitő céghez Bra« tislawa, Szárazva»» 7, az. (síalt Frigyes főherceg u«cs> ) — Mennyi adóteher esik egy fejre a csehszlovák alíatnban. Az állami statisztikai hivatal legutóbb megjelent számaiban szomorúin érdekes adatokat j közöl arról, kogy mekkora áliami köz| teher sujija az állam minden egyes ! lakosát 1922 évben esett egy lélekre az állami adókból 647 K, önkormányzati teherből 139 K , összesen, 786 K., beszámítva a vagyondézsmát 888 K. Ez az összteher a háború előtt 75 K-ra rugód, tehát több mint tízszeresére emeikedet a közteher, a vagyondézsma beszámításával pedig tizenkétszeresére. ■ Az előbbi évek statisztikai adatai szej rint a következők: állami adók, illetékek, bélyeg monopóliumok s hasonlók beszámításával: 1919 évben 145 K., 1920 évben 402 K., 1921 évben 632 K, 1922 évben 647 K, 1923 évben 583 K, 1924 évben 609 K. A háború elő-.t a fejkvóta 56 K. volt. A legerősebb az emelkedés a jövedelemadónál, ebből az adónemből a háború előtt esett egy lélekre 2*75 K., 1919 évben 22 K, 1920 évben 36 K, 1921 évben 62 K, 1922 évben 66 K., 1923 évben t 66 K , 1924 évben 97 K. — A nemet Kutturverband pé datadó munkássága. A német Kulturszövetség március havában 22 saját iskolája és 88 gyermekotthona fenntartására, továbbá 22 oly helységben, hol iskola nincs, oktatási célra 325 429 koronát fordított Ugyan hcl van a mi reális kultúrpolitikánk a németeké mögött! — Szatirikus hetilap indul meg e hó folyamán Pozsonyban „Nyil* címmel, amely frissen, elevenen és szines szatírával foglalkozik majd az összes társadalmi és kuüurális eseménye skel. Riportokon és érdekes híreken kivül egész csomó nagyszerű rovat fogja mulattatni az olvasót, aki a könnyű humoron túl mélyebb fajta szatírát is kap a „Nyíltól“, amely görbe tükörbe mutatja be az események igazi arculatát A csinos kiállítású, 16 oldalas hetilap, amely nemcsak pozsonyi, hanem a szlovenszkói főbb eseményekkel is kimerítően fog foglalkozni, 2 koronába kerül számonkint. A Nyilat Darvas Henri hírlap iró szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal Pozsony-Bratislava, Palackytér 30. — A tanév megrövidülése. A közoktatásügyi minisztérium rendeletet adott ki, melynek értelmében azokban az években amikor a tanév utolsó napja hétfőre esik, már Június 26 án be kell fejezni a tanévet. Ez a rendelkezés azért történik, hogy a középiskolai tanulók tartózkodását ne kelljen szükségtelenül meghosszabbítani azon a helyen, ahol tanulmányaikat végzik, mert a tanév utolsó napján úgyis csak a bizonyítványokat osztják ki. Ez a rendelkezés már az ezidei tanévre is érvényes. — Halálozás. Id. Czilling András, a régi halásztársaság volt elnöke, a város közismert András bácsija hosszas beteg ség után Budapesten 64 éves korában meghalt. A megboldogultat hazaszállítva f. hó 25 én, délután 4 órakor temetik a családi gyászházból. — A keresztönyszocialista párt tagjainak figyelmébe. A körzeti titkárság a párthelyiségben Klapka tér 9 sz. hétköznapokon d. e. 8—12-ig délután 5—7-ig, vasár és ünnepnapokon d. e. 10—12 óráig a párttagjainak, rendelkezésére áll. Munkanélküli tagok naponta du, 5 és 7 óra között jelentkezzenek a titkárságnál. Felkérjük a munkaadó urakat, hogy munkásszükségletüket bejelenteni szíveskedjenek. Munkát keres 8 kőműves 1 kocsis 1 kovács (vidékre uradalomhoz), — Bőrvaszon tetős béléses elegáns Sport gyermekkocsi csak 280 korona ELBERTNÉL, — A 8 fí-cágujságkőzleraényei (folytatás ) Bat’a Délafrikában. A múlt hóban adta ál a Bn’a cég első küldeményét a délafrikai (Őrit gyarmatok) vezér képviseletének Johannesburghban. A | legnagyobb érdeklődés a vászon- és luxus-gyártmányok iránt mutatkozott. — Kőtelező-e a kollektív szerződés? A legfelsőbb bíróság legutóbb ezen már sokat vitatott ügyben fontos döntést hozott, úgyhogy ott, ahol a kollektiv szerződések fennállanak, azok mindkét félre nézve kötelező erővel bírnak. Az indokolásban kifejti, hogy bár a kollektiv szerződések kötelező volta nincs ezideig törvényben szabályozva, azonban azok fenntartása, illetve ilyen szerződések kötése nemcsak a szerződő felek, de az egész ország lakosságának érdekében kívánatos. Kívánatos pedig azért, mert a kollektiv szerződéssel két szervezet lép egyezségre, melyek kölcsönösen garanciát nyuj'.hatnak egymásnak, hogy tagjaik a szerződést valóban be is fogják tariani. Kívánatos továbbá azért, mert alkalmas atra, hogy a munkaadó fölényét a munkással szemben a szervezet részben kiegyenlítse, amely a szerződést megköti s minden ilyen szerződésben bennfoglaltatik, hogy annak érvénye meddig tart s hogy ujbói csakis a szervezetek révén hosszabbítható meg, illetve köthető uj szerződés. — A bubifej mellett as ellene. Jenában azok a társaságbeli hölgyek, akik bubifrizurát hordanak, egyesületbe tömörültek, hogy győzelemre vigyék az uj hajviseletet a maradi hölgyek körében is. Az elnöknő dörgedelmes beszéde után az egyesület elhatározta, hogy a bubifej érdekében nagy tüntetést rendez. — A „Vossische Zeitung“ viszont azt jelenti Parisból, hogy egyik francia bíróság úgy döntött, hogy a férjnek joga van megfenyíteni feleségét, ha az ő engedélye nélkül bubifrizurát csináltat magának. — Olcsóbb lett a búr! A kereskedelmi verseny eredménye az, hogy egyes cikkek megolcsóbbodnak. A Bodegában a bor ara 10% kai olcsóbb lett. Egy liter kiváló minőségű fehér asztali bort már 9.— koronáért lehet kapni A borfogyasztók bizonyára örömmel veszik tudomásul ezen hírt. — E ernyőjavitáat vállalok, Hajnalutca 8 sz. alatt (Izr. menház). Található vagyok — kedd kivételével — reggel 7 órától déli 12 óráig, délután fél 2 órától este 8 óráig. Szives megkereséseket kér Goldstein Ignác. — Ismertető előadás a nyeivrendaletről. Az országos keresztényszocialista párt pozsonyi helyi szervezete elnökének, dr. Aixinger Lászlónak kezdeményezésére elhatározta, hogy a kisebbségeket érintő fontos kérdésekről tájékoztató előadásodat fog rendezni. Az első előadást dr. Tamaschek László pártügyész tartotta április 18 án délelőtt 11 órakor a Piimáspalotában a nyelvrendeletről. Az előadó nemcsak azokról a sérelmekről emlékezett meg, melyek a kisebbségeket suj ják a nyelvrende lettel kapcsolatban, hanem ismertette azokat a jogokat is, melyeket a törvényhozás meghagyott kisebbségnek. Operette újdonság. Kálmán Imre legújabb operettjének A Cirkus* hercegnője legszebb és fülbemászó részei kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. Múlt és jelen. »Ü itt járt nálunk nem régen, vagy fél éve talán.* Vaj mit beszél is hogy van ő sok hossza év után. »Hogy mit beszél ég mit csinál? A vágy hozá haza. Szép arca hó, ruhája gyász, de angyal 6 maga.« És mondd rólam nem kérdezett csak úgy véletlenül? »A te portrait-d tűnt fel neki a házban egyedül.« S egy ház, egy kert, egy tűnt tavasz és ábrándos gyerek, ügy vonult át beszédében, mint rózsás felíegek. Tán azt is kérdé, hogy vagyok, miként folyik sorom ? »Oly őszintén elmondtam azt, a hogy csak gondolom.« »S e hosszú bús história cseppet sem untati, Megmondtam néki, még ma is sokszor gondolsz reá.« És mit szólt erre? — »Nem felelt, némán nyújtott kezet, S a mig sietve távozott, — biz’Isten könnyezett.« Ko. Ko. A szerelmes özvegy. i. A kisantant egyik országában — hogy melyikben, ezt nem áruljuk el — a fővárosban nagy ünnepélyre készültek. A tartalékos tisztek bált rendeztek és természetesen, aki csak tehette, ott akart lenni. A hadügyminisztérium egy magasrangú tisztviselője, aki szintén tartalékos tiszt volt, ugyancsak részt akart venni a mulatságon. Elővette egyenruháját, kitisztittatta, rendbe hozatta. Még egészen jól festett. Csak a cipőivel volt baj. Egyik sem volt olyan állapo.ban, hogy ily fényes mulatságra elmehetett volna bennük. Vett tehát egy vadonatúj lakkcipőt. így most már nyugodtan várta a nagyszerűnek Ígérkező mulatságot. Egyszer fel is próbálta az uniformisát: nagyszerűen festett. Háziasszonya — mert a tisztviselő nőtlen volt és egy őrnagy Özvegyénél lakott — kijelentette, hogy úgy áll rajta az egyenruha, mintha ráöntötték volna. II Napok múltak, eljött az ünnepség estéje is. A miniszteri tisztviselő nagy gonddal öltözködni kezdett. Mikor azonban fel aksrja huvni lakkcipőit, az egyiket nem találta. Összedobálta szekrényeit, az íróasztal fiókját, a mosdót, a könyvtárt, minden lehető és lehetetlen helyet felkutatott, de cipője párját sehol nem találta. Kétségbeesetten fiit és töprengett. Mit csináljon? Honnan vegyen egy pár lakkcipőt ily késő este? Ki adhatna kölcsön? Nem talált megoldást. Végre elhatározta magát, hogy felveszi egyik régi, de még jó állapotban levő cipőjét, a házban van egy suszter, megkéri, lakkozza be. így is történt. Felöltözött, azután lement a cipészhez, aki azonnal munkához látott. Közben a tisztviselő elmondotta különös kalandját. A suszter figyelmesen hallgatta azután hangosan felnevetett, a műhely sarkába ment, ahol egymás hegyinháián heverlek mindenféle régi, poros cipők. Felforgatta őket, kutatott, végre megtalálta, amit keresett. — Nem ez volt az ön cipője? — De igen! — kiáltott a titkár boldogan. — Ámde a boldogsága nem soká tartott. A lakkcipőnek nem volt talpa. — Hogy került ide ez a cipő? — kérdezte. — Az őrnagyné hozta le — felelt a cipész. — így? talp nélkül? — Így, talp nélkül. A cipő sorsát tehát mélységes titok födte., A tisztviselő azonban most nem ért rá a titokról fellebbenteni a fáiyolt, felhúzta belakkozott régi cipőit és elment a mulatságra. III. Másnap, hogy kialudta magát, bekopogtatott háziasszonyához. Zordon hangon vallatta az özvegyasszonyt. — Ön vitte el a iakkcipómet? Ne tagadja! Mit,dent tudok! — Igen, én — pironkodott az özvegyasszony. — De miért? Az özvegy még jobban elpirult, azután mélyet, nagyot sóhajtott. — Mert szeretem ... mert szerelmes vagyok önbe... A tisztviselő nagyot nézett : — De mi köze van a cipőnek a szerelemhez?
